Felszólalás adatai

Most soron következik az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság önálló indítványát T/13035. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/13050... - hoppá! Megkérdezem Rubovszky György bizottsági elnök úrtól, hogy ugye, T/13035-ös. (Jelzésre:) Köszönöm szépen. Tehát az ajánlást pedig T/13035/7. számon kapták kézhez és ismerhették meg.

Tisztelt Országgyűlés! A bizottsági ajánlás összesen 21 ajánlási pontot tartalmaz. A szabályozás terjedelmére figyelemmel indítványozom, hogy ezeket egy szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés. Aki ezzel egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen, ez látható többség.

Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége indítványomat elfogadta.

Most megnyitom a részletes vitát az ajánlás 1-21. pontjaira, és megkérdezem, ki kíván ezekkel kapcsolatban felszólalni.

Elsőnek megadom a szót a Jobbik képviselőcsoportjából Staudt Gábor képviselő úrnak. Parancsoljon!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Noha Rubovszky képviselőtársammal már lefolytattuk a vita egy részét az alkotmányügyi bizottságban, mégis úgy gondolom, hogy a Ház plénuma előtt is...

ELNÖK: Bocsánat, képviselő úr, egy picit tegye már feljebb a mikrofonját, mert nagyon halk. (Megtörténik.)

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Így jobb?

ELNÖK: Igen.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen.

De mégis úgy gondolom, hogy a benyújtott módosító javaslatok, az 5., 6., 8., többet is sorolhatnék, 10., 18., 20. módosító javaslataim egy fontos dologra hívják fel a figyelmet. Felvezetőként, még mielőtt azzal vádolnának, hogy a rendszer, amit meg szeretnének teremteni, ami az országgyűlési képviselőkhöz igazítaná egyéb közjogi tisztségviselők vagyonnyilatkozatának benyújtását és annak körülményeit, azzal vádolnának, hogy ezek a módosító javaslatok lerontják ezt a rendszert, akkor el kell mondjam, hogy az a rendszer, amit a Jobbik elképzel, egy más rendszer, mint amit önök előterjesztettek. Ha az általános vitáról és a részletes vitáról beszélünk, akkor a képviselőknek és a frakcióknak joguk és lehetőségük van módosító javaslatok formájában megpróbálni az elképzeléseiket beleépíteni a törvénybe.

Azért is szükséges ez, mert az elmúlt több mint két évtizedben a választópolgárok azt láthatták, hogy vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség ide vagy oda, egyrészről hatalmas eltérések mutatkoztak a között, hogy valakinek hivatalosan a vagyonnyilatkozatában esetleg milyen vagyonelemek kerültek feltüntetésre, illetve az az életszínvonal, életvitel, amivel rendelkezett, akár a médiában is bemutatva, és ennek nem voltak következményei. Illetőleg sok esetben, azokban az esetekben, amikor kiderült valamiféle turpisság, hogy vannak olyan vagyonelemek, amelyek nem kerültek feltüntetésre, mégis bizonyíthatóan az adott képviselőhöz tartoznak, akkor sem számolhatott vagy kellett számolnia a képviselőnek túlzottan erős szankciókkal.

Mi ezt a rendszert szeretnénk megszüntetni, és valódi, elszámoltatható, átlátható rendszert szeretnénk létrehozni úgy az országgyűlési képviselőknek, mint a közjogi méltóságoknak. A módosító javaslatokban is ez nyilvánul meg, ez a vágyunk nyilvánul meg. Tudom, ha ez elfogadásra kerül, akkor lehet, hogy még más javaslatokat is bele kellene építeni, vagy egyéb koherenciazavarok támadhatnak, amiket későbbi kapcsolódó módosító javaslattal lehet az egyéb törvényeken átvezetni, de a jelenlegi állapotot mi mindenképpen radikálisan szeretnénk megváltoztatni.

Nem elég az, ha valaki, legyen akár országgyűlési képviselő, akár közjogi funkciót betöltő, magas vezető közjogi funkciót betöltő személy, ha időre nem teszi meg a vagyonnyilatkozatát, akkor nem elég az, hogy a tiszteletdíja nem kerül kifizetésre a részére. Véleményem szerint ez nem elég. És nem elég az, hogy egy objektív körülményt határozunk meg, és azt mondjuk, hogy a súlyosabb szankció, ami az összeférhetetlenség lenne, csak akkor állhat be, ha valaki szándékosan nem teljesíti a kötelezettségét. Ezáltal jogilag megfordul a bizonyítási teher, és nem arról van szó, hogy az adott tisztségviselőnek kellően körültekintően kell eljárnia, és határidőre kell benyújtania, hanem, mivel átvezetésre kerül a szándékosság fogalma, ahhoz, hogy ő összeférhetetlenség alapján, mondjuk, a tisztségétől megfosztható legyen, szándékosan kell elmulasztania vagyonnyilatkozatának benyújtását.

Könnyen belátható, hogy ez abba az irányba vezet, hogy majd az adott bizottságnak vagy az adott szervnek, amely az összeférhetetlenséget meg szeretné állapítani, neki kell bizonyítani azt, hogy ez szándékosan történt. Tehát nem arról van szó, hogy az adott tisztségviselőnek kellene kimentenie magát, és azt mondani, hogy bocsánat, én benyújtottam volna, de mondjuk, beteg voltam, hanem a szándékosságot kell a másik oldalnak bizonyítania. Ez nehéz és méltatlan helyzeteket tud létrehozni. Ezt elég lett volna egy olyan megfogalmazással megtenni, amit én a "szándékos" jelző kihagyásával próbálok megteremteni, hogy bizony azt, hogy valaki esetleg nem szándékosan járt el, a mulasztó félnek kelljen bizonyítania. Ugyanez igaz egyébként az MNB elnökére, az egyéb köztisztviselőkre vagy vezető pozíciót betöltő tisztségviselők esetében.

És még egy dolgot engedjenek meg. Az Állami Számvevőszék esetében tudom, hogy az nem ebbe a körbe tartozik, de ha már megnyitotta a törvény, akkor az, hogy az Állami Számvevőszék vezetőinek is legyen nyilvános a vagyonnyilatkozata, véleményem szerint a betöltött funkcióból adódóan megteremthető lenne. Illetve egy másik módosító javaslatban arra is javaslatot teszek, hogy adott esetben ez a számvizsgálók esetében is, akik dolgoznak, elvárás lehet. Nyilván ezt el kell dönteni. Tudom, hogy ők nem az országgyűlési képviselőkhöz hasonló vagyonnyilatkozatot tesznek, de attól még ugyanúgy elvárás lehetne, hogy akár a számvevők vagyonnyilatkozata is legyen nyilvános. Az embereknek tudniuk kell, hogy akik fontos pozíciót betöltenek, milyen vagyonnyilatkozatot tesznek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Kérdezem képviselőtársaimat, kíván-e még valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Jelentkezőt nem látok, a részletes vitát lezárom.

Megkérdezem Rubovszky György képviselő urat, kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen, kíván. Parancsoljon, képviselő úr!

(19.40)

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon rövid leszek. A köztisztviselőkre vonatkozó vagyonnyilatkozat-adási kötelezettség egy zárt rendszer. Sajnos ezzel szemben az országgyűlési képviselők és az országgyűlési képviselők mintájára leadó egyéb tisztségviselők vagyonnyilatkozat-adási kötelezettségében rettenetes nagy szórás volt a jogalkotás terén.

A bizottság azt tűzte ki célul, hogy azok a tisztségviselők, akik az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan és az Országgyűlés mentelmi bizottságához adják be a vagyonnyilatkozatukat, azonos eljárási szabályokkal teljesítsék ezt a kötelezettségüket.

Amit Staudt képviselő úr itt feszegetett, alapvetően az egész koncepciót megfordítja. Nincs ebben a törvényjavaslatban szó az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatáról, tekintettel arra, hogy azt tekintettük zsinórmércének, amit az országgyűlési törvény megszabott, és ehhez alakítjuk a többi személyt. Ha ezt módosítani akarja, akkor módosítani kellene az országgyűlési törvényt e tekintetben, az pedig nincs megnyitva.

Én tisztelettel azért mondom, én nem akarok gátja lenni ennek a vagyonnyilatkozat-felülvizsgálatnak - ezzel kapcsolatban nagyon sok érdekes adatot tudnék mondani mellette is és még többet ellene -, de mindenesetre most ehhez a törvényhez ezeket a módosító indítványokat mi nem tudjuk befogadni, és a bizottság egyhangú szavazással foglalt úgy állást, hogy ezeket a módosító indítványokat nem támogatjuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   285-288   289-296   297-312      Ülésnap adatai