Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! A szavazás eredményének bejelentésére később kerül sor. A határozathozatalok végére értünk, és munkánk folytatása előtt a kettő perc szünetet, úgy ítélem meg, nem szükséges elrendelni, tehát folytatjuk munkánkat.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségek módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság önálló indítványát T/13035. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Rubovszky György úrnak, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökének, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Elnök úr!

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A mentelmi bizottság észlelte azt a helyzetet, hogy a mentelmi bizottsághoz vagyonnyilatkozatot adó különböző önálló, független szervek vezetői vagyonnyilatkozat-adási kötelezettségénél a szabályozás teljesen hektikusan, összevissza ment, holott minden egyes alkalommal azzal kezdődik a szabályozás, hogy például a legfőbb ügyész, például az ÁSZ elnöke, például a Magyar Nemzeti Bank elnöke az országgyűlési képviselőkhöz hasonló módon ad vagyonnyilatkozatot, és utána a folytatás során aztán számtalan variáció kerül szóba. A mentelmi bizottság ezért kezdeményezte azt, hogy az országgyűlési képviselőkhöz hasonló módon, úgy a szándékos, mint aztán másik megoldásként a gondatlanul vagy mulasztással elkövetett vagyonnyilatkozat-adási kötelezettségnek az eljárását azonos formában fogja szabályozni.

(23.20)

Erről szól az előterjesztés. Itt pontosan felsoroljuk, hogy mely tisztségviselőknek hogy kell a vagyonnyilatkozatot adni. Az a lényeg, hogy mindenkinek egyformán és mindenkinek az országgyűlési képviselőkkel azonos módon.

Tisztelettel én ezen a késői órán ezt az eljárást tovább nem kívánom indokolni. Azt kérem a tisztelt Háztól, hogy tárgyalja meg az előterjesztést, és a végén pedig fogadja el.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5-5 perces időkeretben.

Megadom a szót Vejkey Imrének, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadójának, ötperces időkeretben.

DR. VEJKEY IMRE, az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Azon tisztségviselők, akik az Országgyűlés mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságához nyújtják be vagyonnyilatkozataikat, az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint teszik ezt meg, kivéve a vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztására vonatkozó jogkövetkezményt.

A törvényjavaslat egyik célja, hogy a tisztségviselői vagyonnyilatkozatokban ez egységesen, az országgyűlési képviselők szabályozásával egyező módon szerepeljen. Az alkotmányügyi bizottság 2013. december 2-ai ülésén megtárgyalta a T/13035. számú törvényjavaslatot; azt 18 igen szavazattal, egyhangúlag, tartózkodás nélkül általános vitára alkalmasnak minősítette.

Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Nagy István képviselő úrnak, a számvevőszéki és költségvetési bizottság előadójának, ötperces időkeretben. (Jelzésre:) Tisztelt Országgyűlés! A bizottság előadója nem tartózkodik a teremben. (Mirkóczki Ádám: Botrány! - Dr. Apáti István: Tűzharcban elhunyt, mint Chuck Norris. Vonszolják be a terrorelhárítók ide! Vonszolják be! - Egy hang a Jobbik padsoraiból: Skandalum!)

Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót. Felszólalásra jelentkezett Simon Gábor képviselő úr, MSZP-képviselőcsoport.

Megadom a szót.

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Csatlakozni szeretnék Rubovszky elnök úrhoz, amikor is azt mondta, hogy a késői órában röviden szeretném én is ismertetni az álláspontunkat, illetve frakciónk álláspontját. Azoknak a felszólításoknak, amit jobbikos képviselőtársaim tettek, annak sajnos nem tudok ez esetben eleget tenni.

Maga a törvényjavaslat pótolja a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekre vonatkozó szabályozás eddigi hiányosságait, bár ezek a hiányosságok korábban is fennálltak, és ezeket, azt gondoljuk, eddig is orvosolni kellett volna. Ez nem ismeretlen a képviselőtársak és a Ház előtt. Pótolja az Állami Számvevőszéknél, az ügyészségnél, a Nemzeti Banknál, a médiaszolgáltatásnál, a GVH-nál, a Közbeszerzések Tanácsa elnökénél, illetve a Költségvetési Tanácsnál ezeket a szabályokat.

Alapvető eljárási rend, hogy az Országgyűlés a honlapján közzéteszi ezeket a vagyonnyilatkozatokat. Ennek a közzétételnek a törvényi alapja az álláspontunk szerint hiányzott. Igaz, ismerem azt a fajta okfejtést, hogy az általános szabályok alapján kell eljárni, azaz a képviselőkre vonatkozó szabályok szerint. De azt gondoljuk, hogy ez a szabályozás erőteljesen hiányos, például a Magyar Nemzeti Bank elnökénél, ahol fontos nemzetközi szabályokat is be kell tartani, erre nem adnak lehetőséget.

Ugyancsak kérdéses a törvényjavaslatban a háznagy szerepe, ugyanis a háznagy esetében a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztása esetére jogkövetkezmény nem került meghatározásra. Abban az esetben, ha a háznagy országgyűlési képviselő, akkor az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni, azonban semmi nem írja elő, hogy a háznagynak országgyűlési képviselőnek kell lenni, így már felmerül az a kérdés, hogy milyen szankciót lehet ez esetben alkalmazni. Úgyhogy javasoljuk majd, hogy a jogkövetkezmények ebben az esetben is megfelelőképpen legyenek rögzítve.

Ugyancsak rögzíteni szükséges, ha máshogy nem, utaló szabállyal, hogy a nem képviselő háznagy vagyonnyilatkozatának nyilvánosságra hozatala is hogyan történjen. Amikor arról beszéltem, hogy ezek a tételek hiányoznak a törvényből és ezek önök előtt ismertek voltak, akkor arra utaltam, hogy másfél-két évvel ezelőtt ezeket a kérdésköröket mi magunk, a frakciónk több képviselője és én magam is felvetettem, amikor a T/8832. számú törvényjavaslathoz módosító javaslatokat nyújtottam be. Ezeket a módosító javaslatokat egészen pontosan 2012. október 29-én adtuk be. Ez ugyanúgy rendezte a Költségvetési Tanács vezetőjével, az OBH elnökével, a Kúria elnökével, a háznaggyal kapcsolatos kérdésköröket. Akkor természetesen úgy, ahogy itt a Házban 2010 óta szokott lenni, ezeket a javaslatokat lesöpörték.

Most azonban azt látjuk, hogy jobb később, mint soha, ez meg fog történni. Egyébként ezt Rubovszky elnök úr megígérte abban a vitában, amikor is azt mondta, hogy a későbbiek során ezt rendezni fogják. Ez a későbbiek során, úgy látjuk, most jött el. Összességében a törvényjavaslat szükségességével, a szabályozás ilyen megfogalmazásával egyetért a frakciónk. Bár azt nem tudom állítani, hogy módosító indítványra nincs szükség; olyannyira, hogy ezt már be is nyújtottam. Remélem, hogy ezt a javaslatunkat is a kormánytöbbség meg fogja vitatni és el fogja fogadni, és abban az esetben, ha a módosító indítványunkat támogatják, akkor természetesen a frakciónk meg fogja szavazni ezt a benyújtott javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Mielőtt az adott napirend keretében továbbhaladnánk, bejelentem, hogy a jegyzők befejezték az állami adóhatóság működésével kapcsolatban szükséges haladéktalan kormányzati intézkedésekről szóló H/13126. számú határozati javaslat tárgysorozatba-vételének határozathozatala során leadott szavazatok összeszámlálását.

Az Országgyűlés az indítvány tárgysorozatba-vételét 77 igen szavazattal, 226 nem ellenében, tartózkodás nélkül elutasította.

Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra jelentkezett Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik-képviselőcsoport. Megadom a szót, képviselő úr.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Igyekszem összefoglalóan beszélni a késői időpontra tekintettel. Azzal nem vitatkoznék, hogy a szabályozásra szükség volt, sőt sokkal szigorúbb szabályozásokra is szükség lenne e téren, néhány példa erejéig ki is fogok erre térni.

A nyilvánosság fontos eszköz és nagyon fontos eszköz lehet, de sok esetben nem elégséges a vagyonnyilatkozatok esetében, de valóban az, hogy számtalan közjogi tisztségviselőnek annak ellenére, hogy az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan kellett vagyonnyilatkozatot tenni, de ezeknek a szabályrendszerét nem sikerült eddig még megfelelően összehangolni, ez jó irány lehet, viszont felhívnám néhány hiányosságra is a figyelmet.

Kezdjük például az Állami Számvevőszéknél és az ő alelnökeinél! Egyébként egy rész, amit el fogok mondani, az egész javaslatra igaz. Tehát rendben van, ha valaki nem teszi meg időre a vagyonnyilatkozatát, vagy ha egyáltalán nem teszi meg, akkor ne gyakorolhassa addig a jogait és javadalmazásban ne részesülhessen.

(23.30)

De a valódi erőszankció, az összeférhetetlenség megállapítása ebben az esetben úgy kerül megfogalmazásra az új szabályok alapján, hogy ha megtagadja valaki, akkor kell megállapítani az összeférhetetlenségét, vagy lényeges adatot, tényt valótlanul közöl - erre még vissza fogok térni -, illetve a teljesítést szándékosan elmulasztja, tehát itt a "szándékos" szó betoldásra kerül. Fontos dolog, lévén véleményünk szerint nem szükséges a "szándékosan" szó szerepeltetése, mivel ha a legfőbb közjogi méltóságoktól nem várható el, hogy objektív mérce alapján határidőre teljesítsék ezeket a vagyonnyilatkozatokat, akkor ki lehessen mondani az összeférhetetlenségüket. Ekkor csak egy fél lépést léptünk előre, megfordul a bizonyítási teher ugyanis. Tehát majd még a szándékosságot kell bizonyítania valakinek, az Országgyűlésnek vagy a megfelelő bizottságának, akár a mentelmi bizottságnak? Miért nem lehet ezt objektív kritériumhoz kötni?

Jól tudjuk, hogy a szándékosság bizonyítása nagyon nehéz. Tehát ha azt mondja, hogy én gondatlanul jártam el, vagy egyéb körülmények felmerültek, ami miatt nem sikerült teljesíteni, akkor én ezt nem érzem kielégítőnek. Ha ez a betoldás - bár a múlt hétre volt ez a javaslat kiírva, de ahogy megnéztem, és ha jól emlékszem, akkor a jelenlegi szabályozásban nem mindenhol szerepel ez a szándékos kikötés, vagy nem ebben a formában szerepel - bekerül, akkor mindenképpen gyengíti a szabályozás erejét.

Aztán azon is vitatkoznék, hogy a számvevőszéki vezetők és számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános, és ez meghatározásra kerül. Még egy úgymond szimpla számvevő esetében is indokolt lehet a nyilvánosság, lévén, hogy ha valaki számvevőként dolgozik, nemcsak vezetőként az Állami Számvevőszéknél, akkor olyan vizsgálatokban vesz részt, és napi szinten olyan munkát végez, ahol akár a korrupció veszélye is jelentősebb, és ahol a nyilvánosságnak bizony szerepe lehet. Ugyanez igaz a számvevőszéki vezetők esetére is, tehát itt nem tartom indokoltnak, hogy ezek ne legyenek nyilvánosak. Erre két módosító javaslatot is beterjesztettem: az egyik esetében a vezetőkre és a számvevőkre is kiterjedne, a másik esetben csak a vezetőkre; valamelyiket jó lenne támogatni.

Ugyanez igaz, amit a szándékossággal kapcsolatban elmondtam, és ez az átvezetés megtörténik ugyanúgy a Nemzeti Bank vezetőinél, a Médiatanácsnál, a Közbeszerzési Tanácsnál vagy akár a Gazdasági Versenyhivatal vezetőjénél. Úgy gondoljuk, hogy ezeknek - ahogy mondtam - a kicserélése, a "szándékos" fordulat belevitele gyengíti az alkalmazhatóságát.

Az 5. §-ban látjuk, hogy például a (2) bekezdésben az "elmulasztja" szövegrész helyébe a "szándékosan elmulasztja" szöveg lép, tehát itt is látszik, hogy egy hatályos - és ez sok helyen megtörténik -, szándékossági alakzattal nem bíró fordulatot fordítanak, tehát tulajdonképpen a bizonyítási terhet is megfordítva ilyen formában kívánják szabályozni.

Úgy gondolom, hogy ez egyáltalán nem jó. Nyilván lehet azt válaszolni rá, hogy már kellő szankció az is, ha valaki nem kapja meg a javadalmazását, de miután megtörténik a mulasztás pótlása akár egy idő eltelte után, eltelhetnek hónapok - ha csak az a szankciója, hogy nem kap javadalmazást, vagy esetleg a tisztségét nem gyakorolhatja, és nem egy összeférhetetlenség kimondása, akkor ez megint csak nem találkozik az állampolgárok elvárásaival.

Azért utalnék még itt egy apró kitételként arra az esetre, amikor például felmerült, hogy Schmitt Pál volt köztársasági elnök nem megfelelően tett vagy nem időben tett vagyonnyilatkozatot, ha jól emlékszem, és ezt talán valamelyik bulvárlap nyomozta ki és fordult az alkotmányügyi bizottsághoz. Jómagam is ott voltam a szavazás alkalmával, és úgy éreztük, hogy ha a kormányzati többség úgy gondolja, hogy valamiből nem csinál ügyet úgymond, akkor a nyilvánvaló jogszabálysértések sem feltétlenül kell hogy szankcionálva legyenek. Abban az esetben is így van, ha ez teljesen egyértelmű, és a közvélemény számára is észlelhető, ahogy ennek az általam most nem megnevezett bulvárlapnak a vizsgálata és az ő tényfeltárása például Schmitt Pál esetében bekövetkezett. De mivel az illetékes bizottság, az alkotmányügyi bizottság kimondta, hogy nincs ügy, ezért ebből nincs is ügy és nem is volt ügy.

Felhívnám még a figyelmet, hogy itt a hozzátartozók vagyonnyilatkozatának a nem nyilvánossága is - már azokban az esetekben, amikor az adott személy vagyonnyilatkozata nyilvános - súlyos probléma és megoldandó, hiszen tulajdonképpen semmi mást nem kell tennie, mondjuk, egy országgyűlési képviselőnek vagy egy bevallásra kötelezett személynek, mint hogy mondjuk, mindent a feleségére íratni, és így az újságírók számára ez már nem elérhető, vagy egyébként bárkinek, nemcsak az újságíróknak. Ha ez nem elérhető, akkor ennek a nyomon követése már nagyon nehéz, és az adott bizottságokban lehet, hogy betekinthetnek vagy nagy nehezen sikerülhet betekinteni, de ha ezek nem lesznek nyilvánosak, ha az adott kormánypárti többség úgy gondolja vagy úgy nem gondolja, illetőleg azokban az esetekben, amikor kimondják többségi döntéssel, hogy nincs ügy, akkor nem is lesz ügy.

Véleményem szerint ez nem szolgálja azt, hogy az állampolgárok jobban higgyenek a vagyonnyilatkozat-tételben és annak erejében. Tehát súlyosabb szankciókra van szükség, és egyébként sok esetben megtörténik az, itt sokszor a közröhej tárgyává silányul az, hogy felsorolják, hogy hivatalosan melyik képviselőnek vagy állami vezetőnek mi szerepel a vagyonnyilatkozatában, miközben az emberek azt látják, hogy az életvitele és egyébként a róla kialakuló közvélekedés egyáltalán és semmiképpen nem találkozik - ezzel valamit kellene tenni.

Visszatérve a javaslatra - és lezárva, nem szeretném tovább húzni az időt -, úgy gondoljuk, hogy amennyiben a módosító javaslatainkat támogatni tudják, és egy objektív kritériumrendszert meg tudunk teremteni a nem benyújtással kapcsolatosan, és nem még a szándékosságot kell majd a szakbizottságnak bizonygatnia, akkor könnyebb szívvel tudjuk ezt támogatni. Egyébként kibúvók, kiskapuk és időhúzásra való lehetőségek fennállnak, ez semmiképpen nem jó, és az elvárás az állampolgárok részéről mindenképpen az, hogy következmények és objektív következmények legyenek.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem, hogy kíván-e még valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.

Megkérdezem Rubovszky György elnök urat, hogy kíván-e válaszolni a vitában elhangzottakra. (Jelzésre:) Igen.

Öné a szó, elnök úr.

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY, a mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr. Nagyon rövid leszek. Először is azt szeretném leszögezni, hogy az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozati eljárásához hasonul most a mi javaslatunk szerint az összes többi kötelezett. Ameddig azon nem változtatunk, és ezt az elvet be akarjuk tartani, akkor azok a szigorítások, amelyeket Staudt Gábor felsorolt, lehetetlenek. Az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozat-adási kötelezettsége szabályozva van, azt ez a javaslat meg se nyitja, tehát ahhoz nem lehet beadni módosító indítványt. Ez a kérdés, azt hiszem, tulajdonképpen a Staudt Gábor képviselő úr által előterjesztett módosítások nagy részére vonatkozik.

Részletekben nem tudok és nem is akarok nyilatkozni, mert a bizottság a holnapi napon fogja a beterjesztett módosító indítványokat végigtárgyalni, és el fogja dönteni, hogy a bizottság miket támogat vagy miket nem.

(23.40)

Úgyhogy én itt kizárólag csak figyelemfelhívást szeretnék tenni. És elsősorban arra szeretnék hivatkozni, hogy nem lehet kiterjeszteni... Az alapállás az, hogy azokról a kérdésekről és eljárásokról terjesztett elő javaslatot a bizottság, azokat a jogterületeket rendezzük, akik a mentelmi bizottsághoz adnak vagyonnyilatkozatot. A számvevőszéki vezetők és a számvevők nem a mentelmi bizottsághoz adnak vagyonnyilatkozatot. És ugyanez vonatkozik a háznagyra is. Ha és amennyiben a háznagy nem országgyűlési képviselő, akkor ő a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint ad vagyonnyilatkozatot, és ahhoz az Országgyűlés mentelmi bizottságának az ég egy adta világon semmi köze nincs.

Tisztelettel köszönöm a közreműködést, és a részletes vitában ki fogok térni valamennyi módosító indítványra.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát lezárom.

Tisztelt Országgyűlés! Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások következnek.

Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Tóth Ferenc képviselő úr, Fidesz-képviselőcsoport: "Országos szinten is megoldást kínál a Tolna megyei áldozatsegítő mintaprogram" címmel.

Megadom a szót ötperces időkeretben.

Parancsoljon!

Felszólalások:   322-329   323-333   333-334      Ülésnap adatai