Felszólalás adatai

Most soron következik a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. L. Simon László, Kapus Krisztián, Kiss Attila képviselők önálló indítványát új változatban T/13156. számon ismerhették meg, a bizottsági ajánlást pedig T/13156/3. számon.

Tisztelt Országgyűlés! Egy módosító javaslat érkezett mindösszesen, a bizottsági ajánlás összesen három ajánlási pontot tartalmaz.

Megnyitom a részletes vitát, 6 perces időkeretben lehet hozzászólni. Elsőként Staudt Gábor képviselő úr, Jobbik.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Nagyon röviden kívánok hozzászólni. Úgy gondolom, bár mi nem nyújtottunk be módosító javaslatot ehhez a törvényhez, de egyébként a benyújtott módosító javaslatokkal az irányukat tekintve egyet lehet érteni, bár szívünk szerint az egész javaslatot visszavonatnánk az előterjesztővel, akit nem is látok... (Kiss Attila: Jelen!) Jelen? Ja, az egyik előterjesztő itt van, bocsánat. L. Simon László volt az, aki itt vitte a prímet a vitában, de akkor azért vannak az előterjesztők közül.

A lényeg az, hogy nem szeretjük azt, ha a kiemelt állami beruházások címszó alatt, amit önök is sokat támadtak, azt a 2006-os törvényt, amit a Gyurcsány-érában fogadtak el, és a Fidesz ellenzékben oly sokszor elmondta, hogy nem lehet egy beruházást csak azért kiemeltnek tekinteni, illetve attól még nem feltétlenül kiemelt, hogy a kormány egy döntésével így dönt. Az még hagyján, hogy a kormány így dönt, de áthágni mindenféle más jogszabályt, hogy nemcsak a többi vállalkozással, hanem a többi, akár önkormányzati beruházással kapcsolatosan is előnyt jelentsen, illetve a közigazgatási eljárásban ugyanúgy, mint a 2006-os külön törvényben, egyszerűsítési beszámolási kötelezettségeket teremt meg a különböző szervek részéről úgy a kormánymegbízott, mint a kormánymegbízott és a kormány között, nem szeretjük az ilyen kivételes dolgokat, lévén az állampolgárokat ez azzal a hittel ruházza fel, hogy vannak kivételezettek, és van az összes többi állampolgár, illetve mindenki más, aki megpróbál egy engedélyt elintézni. Egyrészt az lenne a cél, hogy mindenki megfelelő gyorsasággal tudja elintézni a dolgait, és ne csak az állam által nagyon fontosnak ítélt beruházások esetében haladjanak előre a dolgok, de még ez is hagyján, mert bár az állam gondolhatja úgy, hogy egy focistadion a nemzet és a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőséggel bír, ebben nyilván megoszlik vagy más a véleményünk, viszont ezzel a javaslattal még ezen a körön is túllépnek, és a bérlőknek a kirakását, sok esetben sajnos majd az utcára rakását is elősegítik ilyen külön beterjesztett törvényekkel, amelyek tovább gyengítik a jogbiztonságot.

Felhívnám a figyelmet arra, hogy hiába hivatkoznak önök arra, hogy fel lehet vagy fel kell ajánlani cserelakást. Egyrészről az általános vitában kifejtettük, hogy tulajdonképpen a törvényi kritériumok rossz megfogalmazása miatt egyenértékű cserelakásnak kell tekinteni olyan eseteket is, amikor bizony az köszönő viszonyban sincs azzal az ingatlannal, amit fel kell adnia, a kártérítési lehetőségek nagyon szűk körűek, és akár a háromhavi vagy a hathavi kártérítés is alacsonynak mondható. Illetőleg a javaslat azzal sem számol, hogy mi van akkor, ha valakit azért minősítenek nem a lakásban lakónak, mert a szülei vagy a gyermekei laknak ott, és nem lett átíratva ez a jogviszony, viszont nyilvánvalóan nem arról van szó, hogy valakinek öt lakása van, és amellett fenntartani kénytelen egy bérleményt, hanem arról van szó, hogy így tudták megoldani a családon belül azt, hogy a gyermekeknek vagy éppen az idős szülőknek meg legyen oldva a lakhatása. Ezeket az embereket belekényszeríteni egy ilyen szituációba nem ildomos, ráadásul törvény alapján nem. Egyébként, ha a lakások és helyiségek bérletéről szóló törvény rendelkezései megfelelőek, tehát megfelelő cserelakással jelen pillanatban is meg lehet oldani ezeket a beruházásokat, lehet, hogy néhány héttel hosszabb lesz, de szerintem az állampolgárok jogbiztonsága megérné ezt a néhány hetet, és nem éreznék úgy, hogy a kormány pont rájuk vagy ellenük alkot egy törvényt.

Ráadásul az a javaslat sem rossz, ami az ajánlási pontoknál szerepel, hogy a beruházás megvalósítása alatt szüneteljen ez a jogviszony. Hiszen - és akkor itt zárnám is a gondolataimat - nemcsak arról van szó, hogy valakinek ki kell költözni, és utána visszaköltözhet ezekbe az ingatlanokba, hanem mivel megszűnt az ingatlanbérlet, ezért bárkinek oda lehet adni ezeket az ingatlanokat később, vagy akár az is lehet, hogy nem kerülnek bérbeadásra. Az - és ezt nyomatékkal hangsúlyoznám -, hogy a lakásoknak és a bérleményeknek ez mekkora területére terjed ki, megint csak a kormánynak az egyedi döntésén múlik. Tehát ab absurdum, ha a kormányzat úgy dönt, hogy egy tízszer akkora terület elengedhetetlen ahhoz a beruházáshoz, mint ami megfelelő módon szükséges lenne, akkor ezt megteheti a kormány - mert ki tudja felelősségre vonni a kormánynak a döntését?

Látom, hogy az államtitkár úr jegyzetel; akkor viszont arra válaszoljon, kérem, a vitában, és ne a végén, hogy a kormánynak ezen döntése ellen van-e jogorvoslat bármilyen fórumon, a kiemelt beruházássá minősítő döntés ellen. Ha van jogorvoslat, akkor én visszakozom, és azt mondom, hogy tévedtem; ha nincs, akkor viszont ezek az érvek sajnos megállnak, és nem szavazókat fognak hozni önöknek, bár lehet, hogy haverokat az építkezéshez igen, de szavazókat biztos, hogy nem, inkább eltaszítanak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

(12.50)

ELNÖK: Hegedűs Lorántné képviselő asszony!

HEGEDŰS LORÁNTNÉ (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Csak néhány gondolattal szeretném kiegészíteni azt, amit Staudt Gábor képviselőtársam az imént elmondott.

Először is én is nagy sajnálkozásomnak adok hangot, hogy L. Simon László képviselőtársam most nem tart velünk ezen a vitán, hiszen az általános vitában ő volt az, aki nagyon harcosan támogatta ezt a javaslatot, és azokra a felvetésekre, amiket mi az általános vitában elmondtunk, egyrészt nem válaszolt - tehát konkrét felvetéseinkre nem válaszolt -, másrészt viszont eléggé személyeskedő hangnemben minősítgetett olyanokat, akik megpróbáltak bizonyos kritikai észrevételeket megfogalmazni, többek között engem is. Úgyhogy nagyon reméltem, hogy a részletes vitában majd lesz lehetőségünk kulturált módon folytatni ezt a vitát, de úgy látszik, hogy elmenekült az elől, hogy érdemi választ adjon a kérdéseinkre.

A benyújtott módosító indítvány alapján, illetve az alapján, hogy ezt nem támogatja az előterjesztő, az a véleményünk, hogy itt valójában egyfajta lakosságcserére törekszik a kormányzat. Felmerült a vitában, hogy melyek lehetnek ezek a már most nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásoknak minősített területek. Tudjuk, hogy például ilyen a budai Vár, a budai Várnak egy része legalábbis, és tudjuk, hogy nemsokára a budai Vár további részei is ilyen értelemben kiemelt jelentőségű beruházásnak lesznek minősítve.

Tehát igen, például a budai Várban lakók reszkessenek, mert félő, hogy azok a lakások, amelyeket ők egyébként évtizedek óta, generációk óta laknak, azok most egyik pillanatról a másikra, gyakorlatilag három hónapon belül kikerülnek, tehát nem lehet már tovább az otthonuk. Hiszen az előterjesztés szerint egy hónapjuk van, hogy egy cserelakást, ami bárhol lehet Budapesten... - tehát teljes egészében kiszakítják őket a megszokott környezetükből, mert a lakástörvény, csak mondom az államtitkár úrnak, lehetőséget teremt arra, hogy Budapest esetén településként teljes Budapestet értse a cserelakást felajánló. Ugyanakkor arra is lehetőséget teremt a lakástörvény, hogy az adott kerület biztosítson cserelakást.

Kérdés, hogy vajon miért nem ezzel a lehetőséggel él az I. kerületi önkormányzat, ha már a vári példánál maradtam, miért nem próbálja ő ott, a helyszínen megoldani a cserelakások kérdését, illetve a bérlők végleges, illetve átmeneti elhelyezését, és hogy miért nem merülhet az fel, ami egyébként a módosító indítványban is szerepel, hogy a beruházás ideje alatt szünetel csak ez a bérleti jogviszony, és utána később egy megújult, szebb környezetbe tudnak ezek a bérlők visszaköltözni. Vajon miért nem érdeke ez a kormányzatnak, hogy védje és óvja ezen bérlők jogállását és helyzetét?

Továbbá azt szeretném kérdezni, és konkrét választ szeretnék kapni, hogy határozatlan idejű lakásbérlet fennállása esetén teljes, feltétlen és azonnali kártalanításra jogosult a bérlő. Tehát Staudt Gábor képviselőtársam felvetette, hogy hogy lesz megállapítva az pontosan, hogy életvitelszerűen vagy nem életvitelszerűen lakik valaki az adott lakásban - ez az egyik -, a másik pedig az, hogy ha tételezzük fel, megállapítják, hogy életvitelszerűen lakik, akkor hogyan fogják ezt a teljes feltétlen és azonnali kártalanítási összeget megállapítani. Erre semmi további utalás nincsen a törvényjavaslatban, ugyanakkor nyilván vannak rá elképzelések, tehát ezért szeretnék e tekintetben érdeklődni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nem látok több hozzászólási szándékot. (Dr. Komoróczki István jelentkezik.) Megkérdezem Kiss Attila képviselő urat, az előterjesztők nevében, hogy kíván-e most szólni. Jelzi, hogy nem.

Várhatóan következő ülésünkön... (Dr. Komoróczki István jelentkezik.) A kormány nem jelezte, hogy szeretne szólni. Vagy mégis? (Dr. Staudt Gábor: Kézzel jelezte!) Akkor Komoróczki István államtitkár úr!

DR. KOMORÓCZKI ISTVÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnézést kérek, hogy szokatlanul megszólalok ebben a vitában, de úgy érzem, hogy fontos néhány dolgot rögzíteni. Először is szeretném előrebocsátani, tisztelt képviselőház, hogy a kormányzat támogatja ezt a javaslatot, egyetértünk a céljával. És hogy miért támogatja, ami megfogalmazódott benne, jelesül: nemzetgazdasági érdekek érvényesítése. Azért legyünk tisztában azzal, ezek nem szűk körű, azonnali, abban a prompt pillanatban kigondolt érdekek, hanem hosszú távú érdekeket szolgálnak.

Amikor a kormányzat részt vesz valamely nagyszabású projekt előkészítésében, akkor én elhárítom azt a sanda szándékot, hogy itt majd a kormány kigondolja, hogy a tízszeresét vagy a százszorosát kell az adott területnek elvenni.

Ez egy körültekintő, megfontolt előkészítés, úgy műszaki, mint egyéb tartalommal, amelyet valaki jóváhagy, és nyilvánvalóan ezt az indoklást az érintettek betekintő módján megtekinthetik. Tehát itt szó sincs arról, hogy a kormányzat lenyúlna bármilyen bérleti jogviszonyt, vagy kiszorítana bárkit is az őt megillető ingatlanából.

Állampolgári jogok csorbulnak - vélekedik itt a tisztelt képviselő asszony. Én ennek ellenkezőjét látom. Az állampolgári jogok abszolút jogilag körbebástyázottak, hiszen ön tisztelettel megjegyezte, hogy milyen törvények vannak akár a bérlők, akár a tulajdonosok rendelkezésére, milyen közigazgatási és egyéb bíróságok állnak annak érdekében rendelkezésre, hogyha valaki úgy érzi, hogy a joga csorbul.

És bocsánatot kérek, hogy én említem itt meg, de fontos, és nyilván vannak olyanok, akik államigazgatási vagy jogtudományokat tanultak, végeztek. Arra az 1960-as híres John F. Kennedy-mondásra emlékeztetnék, aki azt mondta, hogy ne csak azt nézd, hogy ez a haza mit adhat neked, hanem azt is nézd, hogy te mit adhatsz a hazának. Igen, előfordulhat, tisztelt képviselőház, előfordul, hogy bizonyos személyes jogok, vagyoni vagy egyéb természetű jogok, az érintett illető valószínűleg úgy gondolja, hogy csorbulnak, ennek megvannak a jogszabályi lehetőségei, hogy miként keressen valaki jogorvoslatot, de van bizony, amikor egy, kettő, három ember személyes érdekeit felülírja a nemzetgazdasági érdek. Ezt tudomásul kell venni, ez így van minden demokráciában.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Akkor most zárom le a részletes vitát, és jelzem, hogy a következő ülésünkön döntünk majd a benyújtott módosító javaslatokról.

Soron következik az egyes törvényeknek a gyermekek védelme érdekében történő módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyet T/13091. számon megismerhettek, a bizottsági ajánlást pedig T/13091/14. számon kapták meg.

Összesen 24 ajánlási pontot tartalmaz az ajánlás. Egyszakaszos tárgyalást javaslok, ha ezzel önök egyetértenek. (Senki sem jelentkezik.) Maximális támogatottságot érzékelek (Szavazás.), még ha nem is látok.

Megállapítom, hogy eszerint megyünk tovább.

Megnyitom tehát a vitát az 1-24. pontokra. Vágó Sebestyén képviselő úr, Jobbik, öné a szó, 15 perces időkeretben.

Felszólalások:   44-57   58-64   64-67      Ülésnap adatai