Felszólalás adatai

Megkérdezem Szabó Erika államtitkár asszonyt, hogy kíván-e most szólni. (Jelzésre:) Jelzi, hogy nem.

Várhatóan a következő ülésünkön döntünk a benyújtott javaslatokról.

Soron következik a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló törvényjavaslat részletes vitája, amelyet T/13054. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/13054/5. számon kaptak meg.

Indítványozom, hogy a részletes vitában a benyújtott módosító javaslatokat a törvényjavaslat szerkezeti rendjét követve két szakaszban tárgyaljuk meg. A módosító javaslatot benyújtó képviselők előzetesen kézhez kapták a vitaszerkezetet. Felkérem Göndör István jegyző urat, hogy ismertesse az egyes vitaszakaszokat:

GÖNDÖR ISTVÁN jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő. Az első vitaszakaszban az általános szabályokhoz érkezett módosító javaslat található az 1. pont szerint, a hitelbiztosítéki rendszer működését érintő indítványok a 2-8. pontok szerint, a nyilatkozattételhez benyújtott módosító javaslatok a 9-12. pontok szerint, a zálogkötelezetti nyilatkozatszabályokhoz benyújtott 13., 14. pontok szerint, végül pedig az eladói nyilatkozatot érintő 15. pont szerint.

A második vitaszakaszban pedig a nyilvántartóba történő betekintés szabályaira vonatkozó 16-18. pontok, a felhatalmazásokat tartalmazó 19. pont, végül pedig a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényt módosító 20. pont vitájára kerül sor.

ELNÖK: Kérem, aki az elnöki javaslattal - amit a jegyző úr ismertetett - egyetért, emelje fel a bal vagy jobb kezét, vagy mind a kettőt! (Szavazás.)

Megvan a többség. Eszerint megyünk tovább. Vitaszakaszonként hat percet tudok felkínálni a hozzászólásokra.

Staudt Gábor képviselő úr következik, Jobbik, az ajánlás 1-15. pontjaira.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm. Az 1., 3., 7. pontokhoz szeretnék hozzászólni, elnök úr.

Úgy tűnik, hogy ezeknél a szárazabb jogi témáknál az Országgyűlésben nekem vannak csak felvetéseim, de az 1., 3., 7. pont formálisan az alkotmányügyi bizottságnak a módosító javaslata, és hogy ne mindig csak kritikát mondjunk, ezek pozitív irányba módosítják egyébként a beterjesztett javaslatot.

Néhány gondolat erejéig azért szeretnék ezekről megemlékezni, mert fontos jogvédelmi garanciákat tartalmaznak, és bár formálisan az alkotmányügyi bizottság nyújtotta be, ezért a dicséret is az alkotmányügyi bizottságot illeti, de mivel el szoktuk mondani, hogy természetesen a kidolgozását ezeknek - illetve nem természetesen, de sajnos a rossz gyakorlat szerint - a minisztérium szokta megtenni, és az alkotmányügyi bizottság csak benyújtója ezeknek a javaslatoknak, feltételezhetjük, hogy itt is a minisztérium részéről jöttek a módosító javaslatok.

(13.40)

Az 1. ajánlási pont esetében fontos megállapítás kerül bele az 1. § (2) bekezdésébe, ami arra vonatkozik, hogy perben a hitelbiztosítéki nyilatkozat valósággal egyezőségét annak kell bizonyítania, aki a hitelbiztosítéki nyilatkozatot tette. Ez természetes velejárója a rendszernek, illetve annak, hogy az új hitelbiztosítéki rendszer kapcsán nem egy közhiteles rendszerről, de egy fontos és egy gyorsan elérhető, nyilvános rendszerről beszélünk, s ez magával hordozza annak az igényét, hogy a bizonyítási teher azon legyen, aki a bejegyzést és a nyilatkozatot tette. Az is jónak tűnik, hogy a bíróság ebben az esetben soron kívül jár el, hozzáteszem, hogy sajnos a soronkívüliség végrehajtása sok esetben - a bíróságok leterheltsége miatt - csak elméleti kategória, vagy hogy úgy fogalmazzak, próbálnak soron kívül eljárni, de ez még mindig sajnos inkább egy elfogadható normál eljárási határidőbe fér bele, és azért arra kellene törekedni, hogy minden eljárás felgyorsuljon.

A 3. pontban szintén egy fontos egyszerűsítés, illetve egyszerűbb megfogalmazás kerül bele, részben módosítva is a rendszert. Csak a felhasználóként nyilvántartásba vett személy tehet nyilatkozatot olyan személlyel szemben, aki szintén nyilvántartásba van véve. Ez egy fontos garancia, hogy legalább azzal legyünk tisztában, hogy mindkét fél, aki tesz egy hitelbiztosítéki nyilatkozatot, és akivel szemben teszi, a személyazonosságával kapcsolatban ne merüljenek fel kérdések, ha már nem közhiteles ez a nyilvántartás, és ezt a regisztráció - ami a közjegyzőkön keresztül működik - teremti meg. Illetve lehet például ügyvéden keresztül is tenni, de ott nyilván az ügyvéd fogja megtenni a saját elektronikus hozzáférésén keresztül, miután ellenőrizte a megfelelő igazolványokat az adott személynél; tehát ez egy fontos garancia.

Ehhez kapcsolódik a 7. javaslat, szintén az alkotmányügyi bizottságtól, ezt egészíti ki, amely eltörli a javaslatból azt az általunk is kritizált pontot, miszerint eladói nyilatkozat a tulajdonjog-fenntartásról történő eladásra, a faktori nyilatkozat vagy a lízingbe adói nyilatkozat olyan személlyel szemben is tehető lett volna az eredeti javaslat alapján, aki nem a hitelbiztosítéki nyilvántartás regisztrált felhasználója. Itt az előzőekben elmondott problémakörök miatt kiegészítő jelleggel, úgy gondoljuk, hogy ez teremti meg azt a szabályozásbeli biztonságot, ami elvárható, és természetesen reméljük, hogy az Országgyűlés is - mivel az előterjesztő egyetértett ezekkel a javaslatokkal - el fogja fogadni a törvényt, és ezáltal megteremtődik az a hitelbiztosítéki nyilvántartási rendszer, amelyhez mi is elvárásokat fűzünk. Természetesen itt is a puding próbája az evés lesz, de örülünk neki, hogy legalább egy új jogvédelmi vagy a nyilvánosságot jogvédelmi funkcióként segítségül hívó rendszer alakulhat ki.

Köszönöm, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Göndör István képviselő úr, MSZP-frakció.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Valahol kapcsolódom is ahhoz, amit Staudt Gábor képviselő úr elmondott, mert ugyanez a gond fogalmazódott meg bennünk is, hogy egyáltalán felvetődik az adatvédelmi kérdés, hogy ki mikor és milyen adatokhoz férjen hozzá, de ugyanúgy, ahogy tettem ezt az előző napirendnél, itt is azt kérem, államtitkár úr, fontolják meg a 6. ajánlási pontban Steiner Pál javaslatát. Tudom, hogy ehhez még kapcsolódó módosító indítványok is kellenek, hogy ez kellő jogi garanciát adjon a nyilatkozók számára, de azt szeretnénk elérni ebben az indítványban, hogy elektronikus aláírással is lehessen nyilatkozatot tenni. Abban az esetben, ha elektronikus aláírással ellátott nyilatkozatot tesz valaki a közjegyző felé, akkor a közjegyzőnek legyen meg az a lehetősége, hogy az ellenőrzéshez adatokat igényelhessen.

Tehát itt kötődöm ahhoz, amit Staudt Gábor mondott, hogy rettentően fontos az, hogy kellően ellenőrzött és jó adatok legyenek, de ehhez viszont, ha lehetővé tennénk azt, hogy bármely közjegyző előtt meg lehessen ezt tenni, akkor nyilván az ügyfelek választhatnak, és főleg azzal, hogy lassan-lassan, de mégiscsak terjed az elektronikus ügyintézés, egyre több embernek van elektronikus aláírása. Teremtsük meg azt az opciót, azt a lehetőséget, hogy lehessen elektronikusan is nyilatkozni. Kérem, államtitkár úr, hogy gondolják végig, és nyilván ennek az adatvédelmi kérdéseit is hozzá kell rendezni a zárórendelkezésekben.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Mi is köszönjük, képviselő úr. Nem látok több hozzászólási szándékot, lezárom a vita ezen szakaszát.

Megnyitom a második szakaszt az ajánlás 16-20. pontjaira. (Nincs jelentkező.) Nincs bejelentkező, lezárom a vita ezen szakaszát és az egész vitát is.

Répássy Róbert államtitkár urat kérdezem, hogy kíván-e most reagálni. (Dr. Répássy Róbert: Most nem.) Jelzi, hogy most nem. Várhatóan következő ülésünkön döntünk a benyújtott javaslatokról.

Most soron következik a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/13096. számon ismerhették meg. Most az előterjesztői expozé következik. Répássy Róbert államtitkár úr, maximálisan 20 perces időkeretben öné a szó.

Felszólalások:   135-137   137-143   143      Ülésnap adatai