Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a kormányablakok kialakításával, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A törvényjavaslatot T/12939. számon ismerhették meg, a bizottsági ajánlást pedig T/12939/17. számon.

Azt indítványozom, hogy két szakaszban tárgyalja meg az Országgyűlés a javaslatot. A módosító javaslatot benyújtó képviselők természetesen kézhez kapták a javasolt vitaszerkezetet. Felkérem Szűcs Lajos jegyző urat, hogy ismertesse a vitaszakaszokat.

DR. SZŰCS LAJOS jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Az elnöki javaslat a következő.

Az első vitaszakaszban az 1., 2., 3. és 11. pontok az illetéktörvényt kívánják módosítani. A 4-9. pontok a polgárok személyi adatainak nyilvántartásáról szóló törvényt módosítják. A 10. pont az állampolgárságról szóló törvényt változtatja meg. A 12., 13., 14. és 34. pontok a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatás szabályainak módosítására irányulnak, míg a 15-20. pontok a közigazgatási hatósági eljárás szabályainak módosítására irányulnak. Végül ebben a vitaszakaszban a kiemelt beruházások gyorsítását célzó törvényhez érkezett módosító javaslat található az ajánlás 21. pontja szerint.

A második vitaszakaszban az anyakönyvi eljárásokról szóló törvényhez érkezett módosító javaslatok találhatók a 22-28. pontok, valamint a 32., 36. és 37. pontok szerint. Ebben a vitaszakaszban tárgyaljuk a 29. pontot, amely a kormányhivatalokról szóló törvényt módosítja, a 30. és 31. pontot, amely a helyi önkormányzati törvényt változtatja meg, végül pedig a 33. és 35. pontokat, amelyek hatályba léptetési szabályokat és sarkalatossági záradékot tartalmaznak.

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Kérem, hogy aki ezzel egyetért, az emelje fel valamelyik kezét, esetleg mind a kettőt! (Szavazás.)

Erősen hozzá kell éreznem az összes többi fel nem nyújtott kezet, hogy azt mondhassam, megvolt a többség, de ha senki nem tiltakozik, akkor nem tartok számlálást. Eszerint megyünk tovább.

Ahogy máskor, most is vitaszakaszonként 6 perc a felszólalási időkeret.

Megnyitom a részletes vita első szakaszát. Ki kíván hozzászólni? Staudt Gábor képviselő úr!

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! A 13., 17., 20. és 21. ajánlási pontokhoz szeretnék hozzászólni.

A 13. pontban benyújtott képviselői indítványunk, módosító javaslatunk - bár ahogy látom, ezzel sem az alkotmányügyi bizottság, sem az előterjesztő nem értett egyet - egy fontos javaslatra irányul, mégpedig arra, hogy a megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében a kötelezett halála esetén ne megszűnjön a tartozás, hanem a hagyatékból érvényesítendő legyen. Sok esetben azok, akik nem fizetnek gyermektartásdíjat, nem azért teszik, mert nincs miből. Ebben az esetben egyébként, ha semmiféle hagyatéka nincs az illetőnek, akkor eleve nem is érvényesíthető, hiszen nincs miből. Viszont ha van, és esetleg lett volna miből fizetnie, de ezt nem tette meg, akkor az állam által megelőlegezett díjat bizony a hagyatékból érvényesítendővé kellene tenni. Egyébként ez a társadalom elvárása is. Tehát ha a közpénzből megelőlegezett összeg behajtható, akkor a kötelezett halála után ezt tegye meg az állam.

A 17. ajánlási pont - amely összefügg a 21. ajánlási ponttal - kapcsán többször és gyakorta vitába bonyolódunk a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvény - amelyet a Gyurcsány-korszak alatt fogadtak el 2006-ban - fenntarthatóságáról, illetve arról, hogy kell-e nekünk ilyen törvény. A kiemelt jelentőségű beruházások - illetve minden olyan beruházás, amit a kormány annak tekint - cím csalóka lehet, hiszen a kiemeltség a kormány általi ilyen körbe való besorolást jelenti. Tehát kell-e egyáltalán ez a törvény, de ha már ez a törvény megvan, akkor szabályozzunk minden eljárási kérdést ebben a törvényben. Jelen pillanatban a közigazgatási eljárásokról szóló törvényt kívánják módosítani, ami a kiemelt jelentőségű beruházások esetén a közlésre eltérő szabályokat enged. Ez lenne az egyik fele.

De továbbmegy a javaslat, és nemcsak hogy egy másik törvényben, a kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításáról szóló törvényben szabályozná ezeket a kivételes eljárásokat, hanem - és erre vonatkozik a 21. ajánlási pontban lévő módosító javaslat - ez a törvény, mármint a kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításáról szóló törvény tovább delegálja ezeknek a szabályoknak egy részét a közigazgatás szervezéséért felelős miniszterre, aki a tájékoztatás részletszabályait az adott hatóságok, szakhatóságok és a kormánymegbízott, illetve a kormánymegbízott és a kormány között meg tudja majd állapítani miniszteri rendeletben. Ez viszont egy dupla delegálás, az egyik törvény a másikra egy kivételt delegál, és onnan azt tovább egy miniszteri rendeletre; nem gondolom, hogy ez egy elegáns gesztus lenne. Ha már fenntartották a kiemelt jelentőségű beruházásokról szóló törvényt, akkor legalább ezeket a passzusokat oda kellett volna beiktatni, mert az egy fokkal elegánsabb lenne.

A 20. ajánlási pontról is szeretnék szólni, ami egy fontos javaslat. Azt szeretnénk, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testületei által rendelet alapján meghatározott és közigazgatási bírságokkal sújtott cselekmények esetében ne legyen magasabb ennek a bírságnak az összege, mint a szabálysértések esetében.

(13.10)

Jól tudjuk, hogy azért a szabálysértési kódex egy erősebb joganyag mindenképpen, hiszen az Országgyűlés alkotta, és általában a szabálysértési kihágások, a szabálysértések elkövetése azért a közigazgatási bírságnál súlyosabb esetet képvisel. Ennek ellenére a szabálysértéseknél ez 150 ezer forint, illetve elzárással büntethető esetekben 300 ezer forint, de alapesetben 150 ezer forint a felső határ. Most egy önkormányzat rendeletével e fölötti, 200 ezer forintos felső határt megállapítani szerintem nem indokolt, és erre teszek javaslatot, hogy itt is 150 ezer forint legyen, illetőleg jogi személyiséggel rendelkező, illetve nem rendelkező szervezetek esetében 2 millió forint helyett 1,5 millió forint lenne ez az összeghatár. Ez így is tízszeres szorzó a magánszemélyekhez képest, úgy gondoljuk, ez kellő visszatartó erővel bírhat, főleg úgy, hogy önkormányzati rendeleten alapulnak ezek a közigazgatási bírságok, tehát az arányokat nem lenne szabad eltéveszteni.

Sajnálom, hogy az előterjesztő ezzel nem értett egyet, bár részletes indokolást erre vonatkozóan én nem kaptam, illetőleg nehezen magyarázható - ahogy elmondtam -, hogy hogyan lehet valamit súlyosabban büntetni, mint egy szabálysértést, és miért hagyjuk, hogy az önkormányzatoknak ily mértékben túl nagyra nyissuk a kaput. Véleményem szerint a szabálysértések szankciórendszere is elég ebben az esetben.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Nem látok több hozzászólást. (Göndör István jelentkezik.) Ehhez a vitaszakaszhoz? Az elsőhöz? (Göndör István: Vitaszakaszban van?) Igen. Hányas ajánlási pont, képviselő úr? (Göndör István: 18., 30.) Az a következő, pontosabban... - adok egy forgatókönyvet, mert blokkokban kellene.

Áttérünk a következő vitaszakaszra, és akkor ott... (Jelzésre:) A 18. pont ebben a vitaszakaszban volt, a harmincvalahányas - nem tudom, hányast mondott a képviselő úr - a következő vitaszakaszban lesz, ha jól sejtem. Nem? (Göndör István közbeszólása.) Képviselő úr, akkor mondja el, mert éppen még nem mondtam ki, hogy lezárom, és akkor mondja, hogy melyik ajánlási ponthoz kíván hozzászólni.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Államtitkár Asszony! Képviselőtársaim! Elsőként a 18. számú ajánlási ponthoz szeretnék szólni, amelyet Steiner Pál képviselőtársam nyújtott be. (Jelzésre:) Bocsánat, Lamperth Mónika és Varga Zoltán.

A lényege az - és én tisztelettel kérem önöket, a többi indítványban is vissza fog ez térni -, hogy lassan-lassan haladunk az elektronikus ügyintézés irányába. Az elektronikus ügyintézésbe általában azért fektet mindenki rendkívül nagy pénzt, hogy gyorsítsa a folyamatokat, és itt ebben, jelesül a Ket. 38/A. § (5)-(7) bekezdésében meghatározzák, hogy ha közreműködő hatóságként jár el a kormányablak, akkor mi történik; itt csak egyetlen dokumentum beadására van szükség. Abban az esetben viszont, ha az ügyfél a kormányablak megkerülésével közvetlenül az illetékes hatósághoz fordul, akkor ez nem így van. Azt gondolom, ez mindenképpen helyes lenne, hogy az ügyfélnek attól ne legyen nagyobb a terhe, ha a kormányablakot megkíméli attól, hogy nem ott áll sorba, hanem rögtön elmegy ahhoz a hatósághoz, ahol az ügyeit egyébként el lehetne intézni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

ELNÖK: Köszönjük szépen, képviselő úr. Akkor ezt a vitaszakaszt lezárom.

Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 22-28. pontjai, a 32., 36., 37. pontjai, a 29. pont, a 30. és 31. pont, végül pedig a 33. és 35. pontjai szerint. Ember legyen a talpán, aki ezt tudta követni.

Ki kíván hozzászólni? (Jelzésre:) Göndör István képviselő úr!

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Akkor elsőként ahhoz a sorhoz szólnék, amely a 24. ponttal kezdődik, szintén Lamperth Mónika és Varga Zoltán a beterjesztők. Itt mondhatnám azt az előző vitaszakaszban elmondott egyetlen mondatot, hogy szerintem ma ember nincs, aki meg tudná azt magyarázni, hogy ha áttérünk elektronikus ügyintézésre, akkor miért kell hosszabb határidőt adni. Inkább rövidebb kell, mint hosszabb, és a képviselőtársaim itt erre tettek javaslatot. Kérem, államtitkár asszony, ezt gondolják meg még egyszer. Köszönöm szépen.

A 30. pontnál. Saját választókerületemben is tapasztalom. Korábban, talán emlékszik, államtitkár asszony, már volt szó a kistelepülésekről itt a Házban, akkor is a közös hivatalokról. Most arra tesz kísérletet Lamperth Mónika és Varga Zoltán az egyetértésünkkel, hogy a 41. §-ban, amely a 85. § (1) bekezdését módosítaná, lehetővé teszik azt - figyelve, és én most csak a zalai dombviszonyokat és útviszonyokat hozom, már ma is van olyan közös önkormányzati hivatal, ahol a közéékelődött települések száma kettő vagy több. Tehát ha így nézném mereven, akkor azt kellene mondani, hogy ezek bizony szabálytalanul működnek. Érdekes módon akkor is benyújtottam én személyesen ezt a módosító indítványt, de akkor azt mondták, hogy nem házszabályszerű, mert ez az indítvány valami egészen másról szólt, miközben a címe a kistelepülések voltak.

Azt kérem az államtitkár asszonytól - itt megint a józan ész alapján és a már mögöttünk lévő tapasztalatokat is felhasználva -, hogy azt tegyük lehetővé, hogy ami működik, azt ne tiltsuk meg törvénnyel, mert most jelenleg egy közbeékelődött település lehet a hatályos törvény szerint. Azt gondolom, hogy ezzel problémát és gondot okoznak, vagy mondhatnom még csúnyábban, feleslegesen kötik le a megyei kormányhivatalt, akinek gondot okoz, mert ő ott van helyben, és ő látja, hogy működőképes a rendszer, és persze, hogy nem tiltja meg. Itt csak az a kérdés, hogy mikor lesz egy olyan ellenőr, aki azt mondja, hogy na most, akkor az egész vonalon végig kiszabunk megfelelő büntit, mert nem az eredeti jogszabály van betartva.

Azt hiszem, ez tényleg egy nagyon ésszerű javaslat. Ha kell, akkor kérem, hogy kapcsolódó módosító indítványt nyújtsanak be kormánypárti képviselőtársaim, de tényleg tegyék lehetővé azt, hogy a kétezer lakosnál kevesebb lélekszámú, még közösségben is kevesebb lélekszámú önkormányzatok közös hivatalai továbbra is működőképesek legyenek, és jogszerűen tudjanak működni.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Mivel nem látok több hozzászólást, lezárom a részletes vita ezen szakaszát és az egész vitát is.

Megkérdezem Szabó Erika államtitkár asszonyt, hogy kíván-e válaszolni az elhangzottakra. (Jelzésre:) Jelzi, hogy igen. Öné a szó.

DR. SZABÓ ERIKA közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Köszönöm a hozzászólásokat, az érdemi szakmai javaslatokat, és egyben elmondanám a zárszót is, ennek a törvénynek a lényegét, célját, alapelvét és azt a folyamatot, amit már 2010-ben megkezdtünk a területi közigazgatás átalakítása érdekében.

A cél az volt valóban, hogy hatékonyabb, gyorsabb, egyszerűbb legyen Magyarországon az ügyintézés, és az állam a jobbik oldalát mutathassa az ügyfelek számára; a "jó állam" program keretében azt a bizalmi hiányt, ami az elmúlt évtizedekben sajnos az állampolgár és az állam között kialakult, pótolja.

Ez a törvényjavaslat már készül arra a lépésre, ami végül ezt megmutatja az ügyfeleknek: ez a kormányablakok országos rendszere lesz, ahol egyablakos ügyintézés keretében lehet majd intézni az állammal kapcsolatos hatósági ügyeket. Ennek érdekében készült ez a törvényjavaslat, amely összesen 21 törvény módosítását tartalmazza, és éppen a kormányablakok kialakítása kapcsán fogalmaz meg rendelkezéseket.

A jövő évtől várhatóan tovább bővül a kormányablakok hálózata és azoknak az ügytípusoknak a köre, amelyeknek kapcsán az ügyfelek a kormányablakokhoz fordulhatnak. Emellett a törvényjavaslat egyéb fontos módosításokat is tartalmaz, és a módosító javaslatok, amelyek a törvényhez érkeztek, inkább ezen területeket próbálják megváltoztatni.

(13.20)

Az egyik ilyen módosítás, hogy a személyazonosító igazolvány és a lakcímkártya bűncselekmény vagy szabálysértés miatti elvesztése esetén ezen iratokat illetékmentesen lehessen majd pótolni.

Az anyakönyvi kivonat átvehető lesz és kézbesítése intézhető lesz akár az ügyfélhez legközelebbi anyakönyvvezetőnél is. Most el kell utazni ahhoz az anyakönyvvezetőhöz, aki a bejegyzést tette, akinél az eredeti anyakönyv van.

A helyi önkormányzatok által kiszabható közigazgatási bírságok összege maximálásra kerül, 200 ezer, illetve 2 millió forintban. A járási hivatalvezetővel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatása a hivatalvesztés kivételével a kormánymegbízott hatásköre lesz, ez most minisztériumi szintű, természetes, hogy lejjebb kerüljön.

Végül a hatósági bizonyítványok kiadása a jogbiztonság érdekében ezentúl csak jogszabályban egyértelműen meghatározott esetekben történhet majd.

A módosító indítványokra térve Lamperth Mónika és Varga Zoltán képviselő hölgy és úr adott be módosító javaslatot a 3. pontban, ahol a kormányablakokban a csekkes fizetés helyett az illetékbélyeggel való fizetést tenné általánossá. Az a fő cél, bár nincsenek itt a képviselők, de remélem, utólag olvasni fogják, hogy ne kelljen illetékbélyeggel fizetni lehetőség szerint már semmilyen ügyben, hiszen ez a papír alapú ügyindítást tenné kötelezővé, pedig valóban az a cél, hogy áttérjünk az elektronikus ügyintézésre. Úgyhogy ezt mindenképpen szeretnénk kivezetni a rendszerből.

Szintén a kormányablaknál való fizetéshez kapcsolódóan Kovács Zoltán képviselő úr is beadott módosító indítványt. A házipénztáras fizetéssel kapcsolatos aggályait fogalmazza meg. A kérdés azonban nem okoz érdemi problémát, mivel ez csak egy lehetőség lesz, és majd akkor, ha a kormányablakokban ehhez a feltételek ki lesznek alakítva. Mint említettem, a törvényi keretek megalkotása zajlik most, a tényleges kialakítás később várható.

Lamperth Mónika és Varga Zoltán közös javaslata szintén az, hogy a községi önkormányzatok létrehozhassanak úgy közös hivatalt, hogy ne csak egy, hanem akár két település közigazgatási területe választja el őket egymástól. Itt az volt az alapvető cél a szabályozásnál a kormány és a minisztérium részéről, hogy az egymáshoz közel lévő települések hozhassanak létre közös önkormányzati hivatalt. Az ügyfelek könnyebben tudnak így eljutni a közös önkormányzati hivatalba, és a közlekedési szempontokat is figyelembe kell venni, amikor közös hivatal létrehozására kerül sor.

Szintén az említett MSZP-s képviselők javaslata volt a helyi önkormányzat által kiszabható közigazgatási bírság felső határára vonatkozó rendelkezés elhagyása. A közigazgatási bírságolás keretszabályait azonban jelenleg a hatósági eljárások kódexe, a Ket. határozza meg, ezért a bírság maximumát megállapító rendelkezés is ehhez igazodik.

Szintén ehhez a témakörhöz kapcsolódik Staudt Gábor képviselő úr módosító javaslata. Itt a felső határt a szabálysértési törvény mértékéhez szeretné igazítani. Fontos hangsúlyozni az ön módosító javaslatánál, képviselő úr, hogy itt nincs hierarchia, kötelezően követendő viszonyítás a szabálysértési bírságok és a közigazgatási bírság rendszere között. Másrészt a szabálysértési törvény 150 ezer és elzárással is fenyegetett cselekmény esetén 300 ezer forint összegű maximális bírságot is megenged. Emiatt viszont a 200 ezer forint összegű közigazgatási bírsághatár megfelelő összegnek tekinthető.

Lamperth Mónika és Varga Zoltán képviselők következő közös javaslata a hiteles tulajdonilap-másolat szolgáltatásával összefüggő személyes költségmentességre jogosultak körét érintő rendelkezés elhagyására irányul. A jogalkalmazási gyakorlatban azonban számos esetben előfordult, hogy az ügyintézés során költségmentességi kérelmet nyújtottak be egyes ügyfelek a földhivataloknál, és közben olyan személyek javára kérték ki a tulajdonilap-másolatot, akiket nem illetett volna meg a személyes költségmentesség. A cél pontosan az, hogy a hiteles tulajdonilap-másolat kikérése ne lehessen visszaélésszerű.

Kiss Sándor és Staudt Gábor képviselő urak módosító javaslata: az állam által megelőlegezett gyermektartásdíj meg nem térített összege tekintetében fennálló tartozás a kötelezett halála esetén a hagyatékból érvényesíthető legyen, ez a lényege a javaslatuknak. Ezzel kapcsolatban azt szeretném kiemelni, hogy a megelőlegezett tartásdíj egyrészt nem része a hagyatéknak. Másrészt, amennyiben a módosító javaslat szerint az állam érvényesíteni kívánná a tartozást, akkor éppen azzal szemben kellene ezt megtenni, akinek érdekében a gyermektartásdíjat megelőlegezte. Így a javasolt módosítás épp a jogintézmény céljával lenne ellentétes.

A gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódik Talabér Márta képviselő asszony módosító javaslata az úgynevezett tény szerinti örökbefogadást illetően. A módosító javaslat többek között az örökbe fogadott gyermek életkorához mérten differenciált formában biztosítana lehetőséget az érintetteknek annak kezdeményezésére, hogy a vér szerinti szülők neve is szerepeljen az anyakönyvben. E kérdések részletesebb törvényi szabályozása valóban indokolt, ezért szükséges az erre vonatkozó alapvető szabályokat a gyermekvédelmi törvényben elhelyezni, a módosító indítvány tehát támogatott.

Az anyakönyvi eljárás szabályozására vonatkozóan, amit most Göndör István képviselő úr képviselt, a módosító indítvány arról szól, hogy javasolja elhagyni ezen szabályozást, amely szerint az anyakönyvi eljárásról szóló törvény kiegészülne a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényben foglaltak alkalmazásának kizárására vonatkozó rendelkezéssel. Hangsúlyozandó, hogy a törvényjavaslat e rendelkezésének kizárólag az egyértelmű jogalkalmazás biztosítása a célja és technikai jellegű.

Az anyakönyvi eljárást érinti az a javaslat is, amely az eljárási határidők megnövelése ellen irányul. Az ügyintézési határidők felülvizsgálata és lehetőség szerinti csökkentése általános kormányzati célkitűzés. Jelen esetben azonban az érintett eljárási határidők kivétel nélkül olyan cselekményekre vonatkoznak, amelyeket az anyakönyvvezető valamely anyakönyvi cselekményhez, bejegyzéshez kapcsolódóan utólagosan köteles elvégezni. Mindezt az elektronikus anyakönyvi rendszer bevezetésének kezdeti ügyterhe indokolja. E cselekmények elvégzése az adott anyakönyvi eljárást időben elkülönülten követi, annak lefolytatása semmilyen hatással nincs, azaz a tényleges ügyintézés idejét egyáltalán nem hosszabbítja meg.

Végezetül külön említést érdemes az alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottság módosító javaslata is, amelyet támogatunk. A módosító javaslat értelmében például a kormányablakok közreműködő hatósági működése kapcsán az ügyféli beadványok benyújtásához fűződő jogi következmények már a kormányablaknál történő benyújtással beállnának, ha nincs ettől eltérő jogszabályi rendelkezés. Hasonlóan kiemelendő az a cél, hogy ugyanebben az esetben az ügyintézési határidő csak akkor kezdődne el a kérelem kormányablakhoz való megérkezését követő napon, ha a kérelem már elektronikusan rendelkezésre áll, vagy hiteles másolatként elektronikus formában továbbítható.

A módosító javaslat emellett a hontalanság előfordulásának csökkenése érdekében lehetővé tenné, hogy a hontalan személyek a jelenleginél kedvezményesebben, öt év helyett már három év folyamatos Magyarországon tartózkodás esetén váljanak magyar állampolgárrá.

(13.30)

A módosító javaslat emellett pontosítja a közös önkormányzati hivatalok létrehozásával kapcsolatos szabályozást is. Ez alapján a közös hivatalok kialakításával kapcsolatos egyes bírósági eljárásokra vonatkozó szabályozás egységesítésre kerül. A bíróságnak jogában áll majd pótolni a közös hivatal létrehozásáról szóló megállapodást is annak elmaradása esetén. Most ez a gyakorlatban rengeteg problémát okoz azon esetekben, amikor erre szükség lenne, szerencsére azért nem túl sok esetben. Rögzítésre kerül továbbá a megállapodás megtagadásával összefüggő bírósági felülvizsgálat kezdeményezésével kapcsolatos eljárási határidő is.

Tisztelt Képviselőtársaim! A közigazgatás rendszerének most zajló átalakítása hosszú távon mindenképp pótolhatatlan előnyökkel jár az egész társadalom és a gazdaság javára is. A mostani átalakítás legfőbb célja, hogy az állam és a szervei jobb minőségben, hatékonyabban működjenek. Ez különösen igaz a kormányablakokra és más hatósági ügyfélszolgálatokra is, hiszen az ügyfelek tipikusan ezen keresztül találkoznak az állammal, és ezek alapján alkotnak véleményt az államról.

Szeretném megköszönni önöknek a szakmai együttműködésüket, és kérem, hogy támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   109-125   125-134   135-137      Ülésnap adatai