Felszólalás adatai

Én is köszönöm ezzel együtt mindazoknak, akik részt vettek ennek a programnak a megalkotásában és itt ülnek a páholyban, mert értékes szakmai véleményük nélkül bizonyára nem formálódhatott volna ilyenné ez a törvényjavaslat, amire nyugodt szívvel mondhatjuk, hogy az MSZP részéről támogatjuk azt a négy pontot, amit ebben megfogalmaztak. Ez az első megjegyzésem.

A második az, hogy mindezzel együtt a népesedéspolitika - szintén képviselő úrhoz csatlakozva - egy komplex rendszer, nemcsak ez a négy intézkedés hat rá, hanem hatnak rá azok az intézkedések is, amelyek egyéb területen születnek. És ha államtitkár úrral együtt nagyon keményen harcolnak azért, hogy a szociális ágazat ebből jól jöjjön ki: ha más területen ennek ellentmondó intézkedések születnek, akkor bizony nem biztos, hogy ennek kedvező a hatása.

A sors fintora - ez a következő megjegyzésem -, hogy a KSH éppen a napokban adta közre a legfrissebb népesedési folyamatokról szóló híreket, eszerint 2013. szeptember végéig 3 százalékkal kevesebb gyermek született Magyarországon, mint 2012 azonos időszakában, 2013-ban az első kilenc hónapból hatban csökkent a születésszám. Ebben nyilván szerepe volt annak - és engedje meg, képviselő úr, nem akarok ezen tovább vitatkozni, csak nem akartam kétpercest nyomni -, hogy az egykulcsos adórendszer bizony nagyon felemás módon hatott a családokra, hiszen egy nemrégiben megjelent tanulmány szerint 2,5 millióan viszont rosszul jártak az átalakítással, azokkal szemben, akik magasabb jövedelemmel rendelkeztek és jól jártak.

Az utolsó megjegyzésem - a kettest, hármast egyszerre mondtam el -, azt gondolom, hogy ez az előttünk fekvő törvénytervezet támogatandó, ennek azonban van néhány pontja - azt majd szeretném is elmondani -, amelyre módosító indítványt szeretnénk beadni és közösen megvitatni. De előzetesen hadd mondjam azt, hogy ha egy ellenzéki pártokkal közösen kialakított koncepció született volna, akkor talán arra is kiterjedhetett volna - ez nem a mostani törvényt illeti, hanem egy hosszabb szakaszt -, hogy több bölcsődei férőhelyre is lesz szükség ebben az esetben, és arra is, hogy a javaslattevők ebben továbbra is egyedül a nők feladatának tekintik a gyermekgondozást, szóba sem kerül a férfiak szerepe a gyermeknevelésben, pedig a nemzetközi tapasztalatok is azt igazolják, hogy azokban a családokban van nagyobb esélye, hogy megszületik a második és harmadik gyermek, ahol az apák is aktív szereplők. Mi is mindannyian ilyen családból valók vagyunk többségében, nagyon bízom benne.

Révész Máriusz már nyáron beszélt egy népesedéspolitikai csomagról és arról, hogy a népesedés kérdése közös ügyünk, és sok minden más fontos dologról, ami támogatandó lett volna. Az előttünk fekvő javaslat azonban nem tartalmazza mindezeket az irányokat, vagy nem pont az előzetesen nyilvánosságra hozott irányokat támogatja. Csak azért említeném fel, hogy ezek is fontosak mindenféle szempontból. Például a költségvetés indoklása is kitért a népesedéspolitikai intézkedésekre, a képviselő úr is szólt a devizahitelesekről. A költségvetés indoklásában szerepelnek a diákhitel-tartozások részleges elengedésének pénzügyi hatásai is. Ez utóbbiról, a diákhitel-kedvezményről - holott a fiatal családok esetében ez rendkívül fontos lehet - nem szól az előttünk lévő javaslat. Ezzel együtt is jelentős változásokat hoz a családtámogatás rendszerében, hiszen a gyermekgondozási ellátások melletti munkavégzés megengedése kedvező lépés a szülők számára. És azért ellenzéki képviselőként hadd mondjam azt, hogy örülünk, hogy ezzel a kormány végre beismerte, hogy rossz döntést hozott, amikor 2011-ben ismét bevezette a gyes melletti munkakorlátot, de belátták a tévedést, örülünk neki, örülünk neki, hogy most az indoklásban már az szerepel, hogy a munkakorlát feloldásának az indoka a családok anyagi helyzetének, jövedelemszerzési lehetőségeinek javítása.

Azért engedjenek meg néhány kérdést, amely talán abban is segít majd, hogy milyen irányban tudjuk még a vita során formálni a törvényjavaslatot. Az első kérdésem az, hogy miért csak a felsőfokú tanulmányok számítanak bele a biztosítási időbe. Ezt megkérdeztem bizottsági ülésen is. A második, hogy miért csak a három- vagy többgyermekesek után bővítik a munkáltatóknak járó adókedvezményt. És számos részlet nem világos, hogy mi történik például akkor, ha az egyik gyermek egy év alatti, de a másik gyermek után járó ellátás miatt már dolgozhatna a szülő. Ilyenkor milyen szabály lesz érvényes a munkakorlátozásra? Erre szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezt majd valamilyen módon érdemes lesz szabályozni. Ugyanúgy, mint ahogy azt is, hogy összegszerűen mennyi lesz a gyed mértéke azok esetében, akiknek nincs munkaviszonya, csak tanulmányi idejük van. És miért kell a jogosultnak magának is bejelentenie azt, hogy dolgozik-e, ha a munkáltató is köteles azt jelenteni a NAV-nak?

(12.50)

Két apró megjegyzés még ehhez. A gyest és a gyedet különböző állami szervek folyósítják. Miként fogják biztosítani azt, hogy a több ellátás együttes folyósítása során ne legyenek fennakadások a rendszerben? Egyszerűsítik-e valahogyan a rendszert a jogosultak számára, amire szerintem szükség lenne? És miért van szükség a munkáltatónak járó adókedvezmény igénybevételéhez még a családi pótlékra való jogosultság Kincstár által kiadott igazolására is? Miért nem lehetne ezt úgy megoldani, hogy a munkáltató és a Kincstár, illetve az OEP közreműködésével elektronikusan, a szülők külön közbenjárása nélkül is lehessen ezt majd igazolni?

A diplomásgyed esetén módosítani lehetne azt itt, hogy ne csak a felsőfokú tanulmányok számítsanak bele, ha erre mód van. Jelenleg is 180 nap beleszámít a közép- vagy felsőfokú intézmény nappali tagozatán egy évnél hosszabb ideig folytatott tanulmány idejéből a szükséges 365 nap előzetes biztosítási időbe. És szintén, amennyiben látják ennek lehetőségét, módosítani lehetne azt is, hogy ez a forma ne csak a gyerek egyéves koráig járjon, a gyed egyébként amúgy is a gyerek kétéves koráig jár.

Valamint formai a következő megjegyzésem az általános vitában, de az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi törvény anyasági támogatásoknak nevezi a gyes-, a gyed-, a gyetellátásokat. Ennek átnevezésén is érdemes lenne gondolkodni "gyermekgondozási ellátások"-ra, már csak az előttünk lévő törvényjavaslat címe miatt is. A törvényjavaslat egyébként tartalmaz néhány elírást, így pontosító jellegű módosításokra is szükség van, hogy beadható legyen.

Azt is szeretném megemlíteni, arról szóltak az előttem hozzászólók és az utánam szóló kormánypárti képviselők és természetesen az államtitkár úr is - hiszen a bizottsági ülésen is elhangzott -, hogy azokat a szülőket szeretnék támogatni elsősorban, akik dolgoznak, tehát a munkával kapcsolnák össze a diplomásgyed és egyáltalán a családtámogatás rendszerét. Csak szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a diplomásgyed bevezetése sem a munkán keresztül támogatja a családokat; abban a tekintetben persze igen, hogy nagyon komoly munka a gyermeknevelés, de nem konkrétan a hagyományos értelemben vett, munkahelyen végzett munkán keresztül történik ez a családtámogatás.

Azért tartom szükségesnek ezt elmondani, államtitkár úr és képviselő úr, mert ha a munkához kötik, akkor adódik a kérdés, hogy mi lesz azoknak a családoknak a sorsa, mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei nem tudnak elhelyezkedni önhibájukon kívül. A mi népesedéspolitikai filozófiánkban és abban a vitában, amit az előbb itt lefolytattak Gúr Nándor úrral, azért tartom rettenetesen fontosnak, hogy bár ezt a javaslatot támogatjuk, de talán ha az ellenzéki pártokat is bevonták volna ennek a törvénytervezetnek a megalkotásába, akkor bizonyára a népesedéspolitikai intézkedések sokkal jobb hatást érnének el a jövőben is, még akkor is, ha az elmúlt időszakban ezt nem így csinálták vagy csináltuk. Mert az kétségtelen, hogy nagyon sok ellentmondás terhelte ezt a rendszert, ami nem konkrétan a szociális ágazathoz tartozott, de például egy egészségügyi rendeletmódosítással beteg gyermekektől vették el az ellátásokat - itt az asztmás gyerekekre utalok -, az iskoláztatási támogatás szigorításával pedig még nehezebb helyzetbe hozták az érintett családokat. Idetartozik az is, hogy a bölcsődei gondozási díj újabb terheket rak a családok vállára, és valóban igaz, hogy a családi támogatások 20-30 százalékkal elértéktelenedtek, többek között azért is, mert a más területen meghozott kormányzati intézkedések nem segítették a népesedéspolitikai intézkedések megvalósulását, hanem jó esetben nem befolyásolták, rossz esetben pedig gátolták.

Végezetül engedjék meg, hogy három gondolatot hadd mondjak el. Az egyik az, hogy támogatunk milyen olyan lépést, amely segít a családoknak a gyermeknevelésben, annál is inkább, mivel minden kormányzati szándék ellenére sokaknak romlottak az életkörülményei, és nagyon fontosnak tartjuk azt a célt, hogy a nők vissza tudjanak térni a munka világába a gyermekvállalást követően. Egyúttal fontosnak tartjuk azt is, ami megfogalmazódik, nevezetesen a választás szabadságát, illetve a munka és a gyermeknevelés összehangolását segítő lépéseket.

A második megjegyzésem azonban az - és ezt nem hallgathatom el ellenzéki képviselőként -, hogy súlyos problémának tartjuk, hogy jövőre sem emelkedik a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekgondozási segély, az életkezdési támogatás, továbbá a pénzbeni és természetbeni gyermekvédelmi támogatások összege sem. Tehát ha érdemi növekedéssel számolnának a születések számánál, akkor a minden gyermek után járó családi pótléknál sem a csökkenő tendenciát látnánk.

Végezetül azt gondolom, hogy a Magyar Szocialista Párt nevében én is kijelenthetem, mint ahogy a szociális bizottság ülésén is tettem, hogy a Magyar Szocialista Párt támogat minden olyan módosítást, amely az emberek mindennapi életét megkönnyíti, még akkor is, ha véleményünk szerint ennél jóval többre lenne képes a kormány, ha önökre, szociális területen tevékenykedőkre hallgatna, mert ebben az esetben nem a stadionépítésekre szánná az emberek adóforintjait, hanem arra a területre, a szociális ágazatra, a népesedéspolitikára, a gyermeknevelés segítésére, ahol erre nagyobb szükség van.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiban.)