Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. BAJKAI ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Ciceró így írt Jézus születése előtt több mint hatvan évvel: „Legum idcirco servi sumus ut liberi esse possimus”  azért vagyunk a törvény szolgái, hogy szabadok legyünk.A civilizált emberi léthez tartozó kötelesség  különösen azoké, akiknek a választók bizalma szól  a jó törvények megalkotása, a szilárd igazságszolgáltatás feltételeinek mindenkori biztosítása és támogatása, hiszen ezáltal élhetünk teljes és szabad emberi életet.

Polgári kormányunk nemcsak a csődből, hanem a szakadék széléről rántotta vissza az országot 2010-ben. Nem pusztán a Medgyessy-, Gyurcsány-, Bajnai-kormányok útonálló, módszeresen országpusztító tevékenységének gazdasági káraitól szenvedő országot vett át, hanem jogalkotási, illetve jogalkalmazási értelemben is egy igazságügyi káoszt, jogleromlást kellett helyrehozni amellett, hogy az emberek ekkorra már elvesztették a hitüket az igazságügyi szervekben és az igazságszolgáltatásban.

A jogot megcsúfoló, pusztító balliberális politika mellett igazságügyi, jogalkotási értelemben legjobb esetben is az úgynevezett brezsnyevi pangás időszakához hasonlíthatjuk a balliberális kormányzás igazságügyi politikáját, már ha nem lenne egyáltalán erős és felmentő túlzás az „igazság” szó használata működésük vonatkozásában.

Az Igazságügyi bizottság tagjaként a bizottság feladatkörébe tartozó, az Igazságügyi Minisztérium által folytatott erőfeszítésekről és tevékenységről összefoglaló véleményemet szeretném most önökkel megosztani.

Az igazságügyi politikáról szóló 1710/2014. számú kormányhatározat elfogadásával a kormány meghatározta azon főbb alapelveket, amelyek az igazságügyi tárca célkitűzéseit is előirányozzák. Az igazságügyi szervezetrendszerrel történő hatékony együttműködés és az európai és egyéb nemzetközi fórumok előtt a nemzeti érdekek hatékony képviselete érdekében végzi jogalkotási feladatait a minisztérium.

Az igazságügyi jogalkotási terv megvalósítása érdekében a kormányzati ciklusban igen jelentős, nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, történelmi kodifikációs feladatokat végzett el a tárca, élükön a magánjogi, a büntetőjogi, a közigazgatási eljárásjogi és a közigazgatási perrendtartási kódexek kodifikációjával. Ennek értelmében a 2014. és 2018. évek közötti időszak kiemelt céljai között szerepelt az új polgári perrendtartási törvény és az új büntetőeljárási kódex hatályba léptetése, a közigazgatási hatósági eljárások megújítása, valamint a közigazgatási perrendtartás hatálybalépéséhez kapcsolódó feladatok ellátása.

A polgári kormányzás idején mindig kiemelt figyelmet fordított a tárca az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom növelésére. Ennek jegyében születtek meg az imént említett új eljárási törvények, és ennek folytatásaként kezdődik meg az igazságügyi reform is. Az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom erősítése érdekében az Igazságügyi Minisztérium új alapokra helyezte a szakmai együttműködést a bírói és ügyészi szervezet vezetőivel, illetve más jogászi hivatásrendek és kamarák vezetőivel. Ennek keretében rendszeres volt a kapcsolattartás az Országos Bírósági Hivatal elnökével, konzultációk történtek a legfőbb ügyésszel, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnökével.

Tisztelt Ház! A 2019. évi költségvetési javaslatban a X. fejezet az Igazságügyi Minisztérium igazgatása, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadási és bevételi előirányzataiból tevődik össze. Hadd emeljem ki az első számú, egyik legfontosabbnak mondható feladatot: a 2018-2019-es évben az Igazságügyi Minisztérium hathatós tevékenységet folytat azért, hogy előkészítse az állampolgárok jogvédelmének erősítése érdekében a közigazgatási felsőbíróság megalakítását.

Az állampolgároknak az alaptörvényben biztosított joga jogorvoslatot kérni az állami hivatalok döntései és eljárásai ellen.

(15.30)

A megvalósítani kívánt cél az, hogy gyorsabbak és hatékonyabbak legyenek az eljárások.

Az elmúlt években kiszélesítettük az állampolgárok jogorvoslati lehetőségeit, így, mondhatni, még több közigazgatási bírósági ügyre számíthatunk. Hadd idézzem fel, hogy a közigazgatási felsőbíróság Magyarország történeti hagyományaival és több más uniós tagállam gyakorlatával teljesen összhangban áll. Elkülönült közigazgatási bírósági szervezet van sok más európai országban, például Németországban, Ausztriában, Csehországban és Lengyelországban is.

Hazánkban a Kúriával azonos jogállású, a közigazgatási jogvitákban eljáró legfelsőbb bírói fórum 2019. január 1-jét követően lesz elérhető, amelyre a 2019-es költségvetésben megfelelő forrást különítettünk el. Hozzáteszem, a közigazgatási perrend elfogadásával az első lépés már megtörtént. Az egységes és önálló közigazgatási perrendtartási kódex megalkotása azonban önmagában nem elegendő; véleményem szerint pozitív hatást kifejteni kizárólag a bírósági szervezetrendszeren belül szükségessé váló szervezeti átalakítási megoldásokkal együtt tud.

Tisztelt Országgyűlés! Az Igazságügyi Minisztérium kutatási és oktatásfejlesztési programok, illetve jogászösztöndíjak támogatásán keresztül kíván hozzájárulni a jogászképzés színvonalának emeléséhez. Az Igazságügyi Minisztérium a 2019. évi fejezeti költségvetés tervében az úgynevezett „A jogászképzés színvonalának emelését célzó programok támogatása” elnevezésű soron 500 millió forint költségvetési forrást biztosított, csakúgy, mint 2018-ban.

A költségvetési forrás két ösztöndíjtípus létrehozását teszi lehetővé a vidéki jogi karok hallgatói számára. Egyrészről az Igazságügyi Minisztérium nemzeti kiválósági jogászösztöndíja valamennyi jogászhallgató számára nyitott, a tárca tanulmányi jogászösztöndíjára pedig az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók pályázhatnak.

A fentieken túl további oktatási és kutatási programok indultak. Olyan kutatási és oktatásfejlesztési programokat támogatnak, amelyek elősegítik az egyetemek, karok tudományos munkáját, azon belül is erősítik a hallgatók és az oktatók együttműködését, emelik az oktatás színvonalát, illetve olyan interdiszciplináris, több jogtudományi területet is érintő kutatási témakört ölelnek fel, amelyek kihasználják az adott jogi kar erősségeit, tapasztalatait, komplex módon közelítik meg az aktuális témaköröket és gyakorlati kérdéseket.

A minisztérium a tehetséggondozás területén is lépéseket kíván tenni, hogy a vidéki karok legkiválóbb joghallgatóinak elköteleződését és motiváltságát növelje, illetve a jogi karok oktató és kutató munkatársainak munkásságát a jogtudomány-művelők minél szélesebb körben megismerhessék.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon az áldozatsegítés a büntetőhatalom gyakorlásának alkotmányos kötelezettségéhez kapcsolódó állami feladat, amely az állampolgárok bűncselekménnyel okozott sérelmeinek, hátrányainak reparációját szolgálja. Emlékeztetni szeretném önöket, hogy az Igazságügyi Hivatal megszűnésével és minisztériumba történő olvadásával az áldozatvédelem, a jogi segítségnyújtás és a pártfogó felügyeleti feladatok szintén megjelennek a minisztérium mindennapjaiban.

Elfogadásra került az áldozatvédelmi stratégia, amelynek keretében az áldozatvédelem témája kiemelten jelent meg. A minisztérium stratégiai célul tűzte ki az áldozatsegítés átfogó népszerűsítését. Az áldozatsegítés intézményrendszerének továbbfejlesztésében rövid- és középtávú célként jelentkezett az áldozatsegítő központok kialakítása, amely azt a célt szolgálja, hogy az áldozatsegítő szolgáltatások minél szélesebb körben váljanak megismerhetővé és elérhetővé az áldozatok számára.

Tisztelt Ház! A továbbiakban szükséges felhívnom képviselőtársaim figyelmét a nemzetközi jogi eljárásokra is. Magyarország ellen több, valójában politikai indíttatású, nemzetközi hatalmi játszmák részét képező, általában belső balliberális súgógépek és notórius feljelentők által támogatott uniós eljárás van folyamatban. Például az Európai Bíróságon meg kell védenünk a kötelező kvóta elutasítását, a bevándorlásellenes jogszabályokat, a Soros-hálózat ellen elfogadott, valamint a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt.

Mindezen túl Brüsszel a készülő Soros-jelentéssel újabb eljárásokkal is fenyeget. Az Igazságügyi Minisztérium az ilyen ügyekben ellátja a magyar állam jogi képviseletét, és mindent megtesz, hogy érvényesítse a nemzeti érdekeket, megvédjen bennünket a „hazánk” szót nem kifejezetten ismerő balliberális ellenzék által hangosan üdvözölt brüsszeli eljárásokkal és támadásokkal szemben. A minisztérium felügyelete alá tartozó szervezetek és szakmai programok támogatásának 2019. évi költségvetésével kapcsolatban hadd emeljem ki például a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése vagy akár a jogi segítségnyújtás fejezeti kezelésű előirányzatokat tekintve, hogy az előző évhez képest nagyságrendileg ugyanakkora kiadásra és támogatásra számíthatnak az érintettek.

Kérem, arról se feledkezzünk meg, hogy továbbra is fontos célkitűzése a tárcának a jogi versenyképesség növelése. A minisztérium a megfelelő jogi háttér megteremtésével, egyszerűsítésével és átláthatóbbá tételével, valamint az adminisztrációs terhek csökkentésével tud hozzájárulni Magyarország gazdasági teljesítményének növekedéséhez.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összességében megállapíthatjuk, hogy az Igazságügyi Minisztérium Magyarország központi költségvetésében meghatározó fejezetet alkot, amely tartalmazza a törvényben meghatározott célkitűzések megvalósításához szükséges fedezetet, és a Jóisten segedelmével mindez szolgálja a jogszabályok mögötti jogi gondolkodásként és erkölcsi elvárásként megjelenő igazság érvényesülését. Kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a beterjesztett költségvetés elfogadását. Köszönöm a megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)