Felszólalás adatai

Tisztelt Országgyűlés! Ugyancsak napirend előtti felszólalásra jelentkezett Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából: "A 2006. őszi rendőrterror igazságtételének rendezése minden jó érzésű ember közös ügye" címmel. Megadom a szót képviselő úrnak.

DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Honfitársaim! "Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük." "Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek." Ismerősek ezek a szavak, ezek a mondatok? (Közbeszólások a Jobbik soraiból: Igen.)

Az őszödi böszme mondatait idéztem, aki tegnap is hozta a formáját a mentelmi joga megvitatása kapcsán, és szintén hazudott egy nagyot, amikor azt mondta, hogy ötven éve nem volt ilyen koncepciós per, hiszen ez az eljárás vele szemben nem koncepciós, ellenben az ő ideje alatt tucatszámra indultak koncepciós eljárások a hazafiakkal szemben.

Egy nemzet számára mikor nyílik meg az öntudatos építkezés lehetősége? Akkor, ha a múlt rendezetlen ügyeit le tudja zárni. Szinte hihetetlen, de már öt éve, most lesz szeptember 17-én öt éve, hogy a balatonőszödi hazugságbeszéd nyilvánosságra került. Most ne vizsgáljuk, hogy milyen körülmények között, mindenesetre akik nyilvánosságra hozták, elszámították magukat, mert olyan kataklizmát, olyan tiltakozássorozatot indított el az országban, amely szinte soha nem látott mértékben lendített előre milliónyi embert arra, hogy végre mondják ki: elég volt, nem tűrjük tovább egy olyan rendszer, egy olyan hazug rendszer működését, amely hazugsággal nyerte el a kormányzás lehetőségét, utána pedig erőszakkal, rendőri erőszakkal és a jogi megfélemlítés eszközeivel tartotta fenn azt.

Szerencsére nem mentek haza a tüntetők, és akár fideszesek, akár nemzeti radikálisok, tisztességes magyar emberek milliói kikényszerítették a változást.

A változástól azt reméltük, mi, jogvédők és nagyon sokan magyar emberek, hogy eljön az igazságtétel teljeskörűen a 2006. őszi rendőrterror kapcsán. Miért mondom ezt? Mert mi történt?

Szeptember 17-én nyilvánosságra került a beszéd, spontán tüntetés kezdődött a Kossuth téren, akkor még békés volt. Aztán petíciót fogalmaztak meg másnap az emberek a Szabadság téren, szerették volna a tv-székházban beolvastatni, a Magyar TV által eljuttatni a világba a követelésüket, mégpedig azt, hogy távozzon ez a kormány, és végre nemzeti erők vegyék a kezükbe az ország működését.

De megtagadták ezt, utána elszabadultak az indulatok, a tv-székház ostroma következett. A szovjet emlékműről Budaházy György leverte a címert, majd pedig jöttek az embervadászatok. Szeptember 19-én délelőtt itt, a magyar Országház épületében Gyurcsány Ferenc eligazítást tartott a rendőrparancsnokoknak, és utána az azonosító jelvény nélküli rendőrbűnözők tömegei válogatás nélkül rontottak rá magyar fiatalokra, idősekre, verték őket, ütlegelték őket, vetették őket tömegesen önkényes letartóztatásba. Ehhez sajnos a bírói és ügyészi szervek is segédkezet adtak.

Aztán következett a még véresebb fordulat, október 23-a, ahol már tömegesen könnygázgránát lövedékkel, gumilövedékkel és vezényelt rendőrrohamokkal, lovasrohamokkal próbálták megfélemlíteni az embereket. Ennek szenvedői voltunk mindannyian.

Az igazságtételnek három nagy pillére kellene hogy legyen, és Orbán Viktor miniszterelnök úr szavai biztatóak voltak tavaly májusban, amikor azt mondta, hogy ebben az ügyben nincs helye óvatosságnak, hezitálásnak. "Nem fogjuk szó nélkül hagyni, ami október 23-án történt. Ezért felelni kell mindenkinek, aki ebben részt vett, nincs kivétel sem rangra, sem beosztásra, sem életkorra tekintettel." Éppen ezért nagyon sokan bíztunk abban, hogy az igazságtétel három pillére teljeskörűen megvalósul. Mi ez a három pillér?

Először is akiket meghurcoltak, akiknek a személyiségi joguk sérült, teljes körű jóvátételt kell kapniuk. Tavaly ugyan született egy országgyűlési határozat, és nagyon sok károsult hozzájutott a kártérítéshez, teljeskörűen nem történt meg. Az ügy visszakerült a rendőri szervekhez, akik a gyurcsányi reflexekkel mostanában elutasítják ezeket a kárigényeket. Elég, ha arra a körre gondolunk, a Kossuth téri tüntetőkre, akiket jogellenesen oszlattak fel, és jelenleg több százan kártérítés nélkül vannak, de vannak szemkilőtt károsultak is.

A másik terület a felelősök felelősségre vonása. Miniszterelnök úr megbízást adott Balsai István egykori képviselőtársunknak, jelenleg alkotmánybírónak, hogy készítsen egy alapos jelentést. Rengeteg jelentés készült. Elkészült a Civil Jogász Bizottság jelentése, elkészült az Országgyűlés emberi jogi albizottságának a jelentése, és elkészítette ő is a jelentését idén márciusban. Ezt nem hozta nyilvánosságra még a kormány, noha ebben többek között olyan súlyos megállapítások is vannak, hogy terrorcselekmény lehetősége is felmerül az egész 2006. őszi megtorlásokkal kapcsolatban, és ez egészen más megvilágításba helyezi az ügyet. Tehát éppen ezért kérem a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra ezt a jelentést, haladéktalanul tegye meg a feljelentéseket a rendőrparancsnokokkal szemben, mert az ötéves elévülési időszak miatt megúszhatják az embervadászatokat, megúszhatják a felelősségre vonást.

Éppen ezért ezt és a közkegyelmet is követeljük egyúttal, mert a semmisségi törvény nem teljesítette be rendeltetését, éppen ezért az összes politikai elítéltnek (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), meghurcoltnak, így Budaházy Györgynek is közkegyelem jár.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A kormány nevében Kontrát Károly államtitkár úr kíván felszólalni. Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Eljött az igazság pillanata, és az igazság beteljesedett. 2010. június 11-én az új Országgyűlés néhány nappal a megalakulása után határozatot hozott az állami vezetői mulasztások és az állam nevében elkövetett jogsértések áldozatait megillető kártérítésekről.

Egyben ebben a határozatban az új Országgyűlés megkövetett minden áldozatot, és mint a Magyar Köztársaság legfőbb népképviseleti szerve, bocsánatot kért az ország mindazon polgárától, akit akár az állami vezetői mulasztások, akár a törvénytelen rendőri fellépés folytán alapjogi sérelem ért, és a megfelelő erkölcsi és anyagi kártérítés érdekében határozatot hozott, amelyben felkérte a kormányt, hogy egyrészt vizsgálja meg, milyen igényeket jelentettek be, és kinyitotta a lehetőséget a tekintetben is, hogy azok, akik még nem jelentették be az igényüket, még nem fordultak bírósághoz, ezeket az igényeket bejelenthessék.

Ennek az országgyűlési határozatnak a végrehajtása érdekében a kormány határozatot fogadott el, amelynek értelmében a belügyminiszter úr létrehozott egy bizottságot, amelyben a Nemzetgazdasági Minisztérium, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Budapesti Rendőr-főkapitányság és a Készenléti Rendőrség képviselői is részt vettek. Ez a bizottság 131 igénybejelentést vizsgált meg, valamennyi igénybejelentést megvizsgálta, és 131 ügyben 245 millió forint kártérítést állapított meg, és a kártérítést teljes mértékben az Államkincstár kifizette a kárigényt bejelentőknek. Képviselő úr, ügyvédként ön is több sértettet képviselt, ön ezt tudja, tapasztalhatta, hogy ez a bizottság korrekten, tisztességesen, az országgyűlési határozat és a kormánydöntés minden betűjét és minden szellemiségét betartva járt el.

Ezt követően is nyitva áll a lehetőség arra, hogy akik eddig nem jelentették be az igényüket, az általános elévülési határidőn belül ezeket az igénybejelentéseket megtehetik.

(9.30)

A rendőrség fogadja ezeket az igénybejelentéseket, és tárgyalásokat folytat valamennyi igénybejelentővel. Ha nem sikerül megállapodni, mert ilyen eset is előfordult valóban, akkor az igénybejelentőnek lehetősége van arra, hogy bírósághoz forduljon.

Tisztelt Képviselő Úr! Ami pedig a rendőrök által elkövetett bűncselekményeket illeti, illetőleg az egyéb bűncselekményeket illeti, szeretném hangsúlyozni, hogy senki nem fogja megúszni. Aki bűncselekményt követett el, az mind felelni fog az elkövetett bűncselekményekért. Egyébként pedig arra kérem önt, aki jogvédőként, ügyvédként és képviselőként is részt vett ezeknek a kártérítési ügyeknek a bonyolításában, hogy ha olyan bűncselekményről tud, amely ebbe a körbe tartozik, 2006 októberében, 2006 őszén követték el az ártatlan áldozatok ellen, akkor arra kérem, hogy ön is tegyen följelentést, hiszen közérdek, valamennyiünk érdeke az, hogy egyetlen jogsértő, egyetlen bűncselekményt elkövető se ússza meg a felelősségre vonást.

Tisztelt Képviselő Úr! Tehát még egyszer szeretném leszögezni, hogy az Országgyűlés meghozta a döntését, a kormány ennek a döntésnek teljes mértékben eleget tett, minden benyújtott kártérítési igényt megvizsgáltunk, és a megalapozott kártérítési igények teljes mértékben teljesítésre kerültek. Úgy gondolom, fontos az, hogy ezek az intézkedések megvalósultak, hiszen annak idején, 2006 őszén a Fidesz elítélte ezt a brutális rendőri fellépést, segítséget nyújtottunk annak idején, egy jogi segítségnyújtási szervezetet hoztunk létre azoknak az ártatlan áldozatoknak a megsegítésére, akik sérelmet szenvedtek 2006 őszén. Dokumentációs központot is létrehoztunk, és úgy gondoljuk, hogy az akkori döntéseink és az új Országgyűlés, valamint a kormány által meghozott intézkedések, illetőleg a Belügyminisztérium döntései mind-mind azokat az ígéreteket teljesítették, amelyeket korábban ezzel kapcsolatban tettünk.

Még egyszer arra kérem önt, hogy ha tud olyan bűncselekményről, amely megalapozott gyanút tételez föl, akkor tegyen följelentést, hiszen még egyszer mondom: közérdek az, hogy a felelősök felelősségre vonásra kerüljenek.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Felszólalások:   7-8   9-12   13-18      Ülésnap adatai