Felszólalás adatai

HOMA JÁNOS, a kulturális és sajtóbizottság előadója, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága megtárgyalta a Magyar Rádió Közalapítvány kuratóriumának beszámolóját, és megtárgyalta a 14644. számú határozati javaslatot is, melynek lényege, hogy az Országgyűlés tudomásul veszi a Magyar Rádió Közalapítvány 2003. április 1-je és 2004. február 29-e közötti tevékenységéről szóló beszámolót. A határozati javaslatot a kulturális bizottság 1 ellenszavazattal elfogadásra ajánlja a parlamentnek.

Ha valaki ez alapján azt hiszi, hogy teljes volt az egyetértés a bizottságban, az téved; a megszólalók jó néhány dologban nem értettek egyet. A helyzet megértéséhez el kell mondanom a kuratórium elnökének beszámolóját követően is, hogy a közalapítvány kuratóriumának elnökségében öt, ellenzéki párt által delegált tag, illetve négy, kormánypártok által delegált tag tevékenykedett ez alatt az idő alatt, és ez a felállás esetenként tükröződött a mindennapi munkában is. Több esetben az elfogadott határozat mellé kisebbségi véleményt és kisebbségi álláspontot is megfogalmaztak, publikáltak, ugyanakkor több jelentős súlyú határozatot is sikerült elfogadniuk egyhangú szavazással, ami mindenképpen elismerésre méltó.

El kell mondani, hogy a kuratóriumi üléseken számos határozat született, s ezeken az üléseken is előfordult, hogy kisebbségi álláspont került megfogalmazásra. A kulturális és sajtóbizottság ülésén is elhangzott, hogy az előttünk lévő beszámolót Szadai Károly, a közalapítvány leköszönő elnöke készítette, de aláírta a közalapítvány kuratóriumának jelenlegi elnöke, Gellért Kis Gábor is. Ezt a helyzetet érdemes lenne majd az elkövetkezőkben is végiggondolni, hogy sok haszna van-e egy ilyen beszámolónak, ahol a beszámoló készítője nem tud fizikailag részt venni a parlament ülésén, és nem tudja érzékeltetni mindazt, amit a beszámolóban megfogalmazott.

A bizottság ellenzéki tagjai azt emelték ki, hogy a beszámolóból kitűnik: a Magyar Rádió mindennapi operatív működése biztosított volt a tárgyalt időszakban, az intézmény közszolgálati szerepét kiszámíthatóan, nagyobb zavaroktól mentesen látta el.

Kitűnik ebből a jelentésből az is, hogy amíg a millennium évében száz rádió működött hazánkban, addig a jelzett 2003. évben már mintegy kétszáz rádió volt. A beszámoló ezzel együtt úgy fogalmazott, hogy a Magyar Rádió Rt.-nek, illetve a Magyar Rádiónak többé-kevésbé sikerült helytállnia ebben a roppant erős piacosodó helyzetben is. Ezt igazolják az egyes műsorok hallgatottságát jelző elemzések, melyek szerint a közszolgálati rádió állja a versenyt a két erős kereskedelmi rádióval, a Danubiusszal, illetve a Sláger Rádióval szemben.

A kulturális bizottság ülésén az ellenzék képviselői azt is szóvá tették, hogy miközben a jelenlegi kormány és a baloldali többségű Országgyűlés mostohagyerekként kezelte a Rádiót, a Magyar Rádiónak sikerült tartania a lépést a kereskedelmi adókkal, a közszolgálati rádió nehéz anyagi körülmények között is piacképesebb volt, mint a sokkal komolyabb támogatásokhoz jutó közszolgálati televízió.

A beszámolóban szerepel, hogy az ORTT már 2002-ben kötött szerződést a Danubius Rádióval a frekvenciasávok koncesszióba adásáról, jóllehet a Danubius szerződése csak 2004-ben járt volna le. A szerződés a jelek szerint komoly problémát okozhat a Magyar Rádió Részvénytársaságnak, hiszen a koncessziós díj a nem hivatalos közlés szerint egymilliárd forint körüli összeg, ami nagyságrendekkel kisebb, mint amekkora a régi szerződésben foglalt hasonló díj volt.

Az ellenzéki képviselők fontosnak tartották a hanganyag teljes digitalizálását, sürgették, hogy a korszerűtlen magnószalagokról mielőbb kerüljön át korszerűbb adattárolókra a hanganyag. Ugyanakkor a képviselők egy része hangsúlyozta annak fontosságát is, hogy a Rádió hanganyagát nyilvánosságra kell hozni az interneten.

A megszólaló kormánypárti képviselők egy része említésre méltónak tartotta, hogy a beszámolót aláírta a leköszönő és az új kuratóriumi elnök, s ez a kettős aláírás a kormánypártiak szerint biztató és reménykeltő arra vonatkozóan, hogy a Rádió sorsát jó irányba képes befolyásolni a kuratóriumi elnökség.

Ugyancsak kormánypárti megszólaló foglalkozott a Rádió művészeti együtteseinek támogatásával. Mint mondotta, a kulturális bizottság becsületére legyen mondva, hogy az elmúlt években a kormánypártok és az ellenzéki pártok mindig egységesen kértek jelentős támogatást a költségvetési viták tárgyalásakor a művészeti együttesek támogatására.

A kulturális bizottság ülésén az SZDSZ képviseletében megszólaló képviselőtársunk nem fogadta el a határozati javaslatot. Arról beszélt, hogy azért nem, mert a tavalyi, tehát a 2002. évi beszámolót sem fogadta el a parlament, a két mai kormánypárt sem értett egyet a 2002. évi beszámolóval, és - ahogy megjegyezte - nem lát érdemi változást a 2002. évi beszámolóhoz képest a 2003. évi beszámolóban. De, mint említettem, a kulturális bizottság ülésén ez az egyetlen ellenszavazat született, az ülés többi résztvevője támogatta a beszámoló elfogadását; annak a beszámolónak az elfogadását, amellyel kapcsolatban a bizottsági ülésen még azt is megtudtuk, hogy a Magyar Rádióban versenyképtelenek a fizetések, hogy a Magyar Rádióban igyekeznek a műszaki apparátust megújítani, felfrissíteni.

De az is szóba került, amit itt az elnök úr is elmondott már, hogy a Rádió a Bródy Sándor utcai tömbben tizenegy épületben helyezkedik el, szükség van arra, hogy egy új székházba költözzön az intézmény. Az ezzel kapcsolatos pályázat kiírásáról 2003. december 29-én döntöttek.

Összességében elmondható, hogy a Rádió gazdálkodása kiegyensúlyozott, ahogy a kuratóriumi többség fogalmazott, az intézmény a közszolgálati szerepét kiszámíthatóan, nagyobb zavaroktól mentesen látta el.

(22.40)

Minden bizonnyal ezek a tények is megalapozták, hogy a beszámolót tudomásul veszi, illetve a beszámolóhoz kapcsolódó határozati javaslatot a nagy többség támogatta.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az ellenzéki pártok padsoraiban.)