Felszólalás adatai

BALCZÓ ZOLTÁN (Jobbik): Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tudom azt, hogy házszabályszerűen meg kell nevezni, hogy mely ajánlási ponthoz vagy pontokhoz szólok hozzá, de most annyi engedményt kérek, hogy a módosító javaslatot kell megneveznem, mert annyi részre van szétszedve. Tehát Lázár János és Harrach Péter urak 50. számú módosító indítványáról kívánok szólni, amelyik önmagában 63 pontot tartalmaz.

Nos azt, hogy önök egy olyan normaszöveget nyújtottak be, amelyiket nagyon sok tételben most tartalmilag módosítanak, még fel lehet úgy fogni, hogy nem az előkészítetlenség, hanem annak a demokráciának a bizonyítéka, hogy önök itt egymással is vitázva módosítják a beterjesztést. De az, hogy ez a 63 pont a következőről szól: nyelvtani és kodifikációs pontosításokat végez el, megteremti az összhangot a javaslaton belül; 63 pont, aminek semmi köze az itteni vitához, hanem átnézték a kodifikátorok, és azt mondták (Lázár János: Nem kell róla beszélni, nem része a javaslat!), azt mondták... - megtisztel majd Lázár képviselő úr, ha erre válaszol. Azt mondták a kodifikátorok nyilván, hogy slendrián, helytelen. Hogyan nyújtották ezt be? Tudom, hogy a kommunikáció nagyon fontos, de ha a kommunikáció vezérel mindent, az baj.

Önök elhatározták, hogy április 25-én, az önök második fordulós választási győzelme napján írja alá a köztársasági elnök úr ezt az alkotmányt, ezért húsvéti alkotmánynak nevezik, és ehhez kellett mindent alárendelni. Benyújtottak egy 36 oldalas szöveget, amit azonnal 63 ponton kellett javítani, mert nem felelt meg annak a követelménynek, amit egy normaszöveg igényel. Azt hiszem, ez elég nagy igénytelenség.

A következő téma, amiről szólni akarok, a 15., 120., 38. ajánlási pontokhoz tartozik. Ezek a jogfolytonosság kérdésével foglalkoznak, s röviden mondjam, hogy eredetileg mi szerepelt: tiszteletben tartjuk történelmi alkotmányunk vívmányait, a Szent Koronát, amely megtestesíti az alkotmányos állami folytonosságot, a nemzet egységét; nem ismerjük el ennek a felfüggesztését. És van egy nagyon fontos mondat: "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista 'alkotmány' jogfolytonosságát, amely egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét." Nem kell jogásznak lenni ahhoz, elég egyszerű törvényhozónak, hogy érezzük, mi a különbség az érvénytelenség és a jogfolytonosság között.

Nos, én kitértem annak idején arra, hogy milyen fontos ennek a jogfolytonosságnak a megszüntetése, és feltettem egy kérdést, hogy vajon hogyan állunk az Alkotmánybíróság kötelező érvényű jogi határozataival, amelyek ez alapján az 1949. évi XX. kommunista alkotmány alapján születtek. Tegyük zárójelbe, de fontos, hiszen azt a változatot alapjaiban, ami most hatályos, 1989. október 23-án kommunista többségű Országgyűlés fogadta el. Mi nemzetiek nagyon örültünk ennek, és most Lázár János és Harrach Péter kiveszi a "jogfolytonosság" kifejezést, és ettől kezdve elismeri a jogfolytonosságot, csak annyi szerepel, hogy "nem ismerjük el az alkotmányt, kinyilvánítjuk érvénytelenségét". Hát azt kimondani, hogy 2012. január 1-jétől lesz egy új alkotmány és a régi érvénytelen, ez trivialitás, ezt nem kellett volna a Nemzeti hitvallásnál betenni.

A lényeg a jogfolytonosság kérdése volt, amire Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam ettől kezdve módosító indítványokat alapoz, hogy milyen sarkalatos törvényekben kell helyreállítani, kimondani. Ezek után önök milyen indoklással mondják ki azt, hogy a jogfolytonosságát fenntartjuk? Tartalmi pontosítást szolgál, egy ilyen átlátszó, semmit nem mondó kifejezéssel oldják ezt meg.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most ki akarok térni egy saját indítványra, amit jómagam is jegyzek, amely a termőföld, ivóvízkészlet igazi védelmét kívánja megoldani, mert az alapjavaslatban annyi szerepel, hogy a termőföld, az ivóvízkészlet a nemzeti örökség részét képezi, így kell vele bánni. Ez nagyon szép mondat, de körülbelül úgy is lefordítható majd, hogy ha ennek megfelelően termőföld, ivóvízkészlet jut majd holland, osztrák, izraeli befektető, gazda tulajdonába, azt mondjuk neki, hogy nagyon figyelj, úgy bánjál vele, hogy mi ezt nemzeti örökségnek tekintjük.

A Jobbik módosítója így szól pozitív módon megfogalmazva: "A termőföld és az ivóvízkészlet kizárólag magyar állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban, illetve magyar természetes személy tulajdonában lehet." Tudom, hogy erre azt mondják, hogy kérem, az Európai Unió keretein belül ezt direktben nem lehet kimondani. Nem akarok belemenni abba, hogy a tőke szabad áramlása keretében bevitt termőföldtulajdonnak milyen következményei voltak; hogy mennyire másképp volt ez az eredeti 15-ök tekintetében. De igen, a Jobbik mindig is azt mondta, hogy az Európai Unióban azért van jelen, mert át akarja formálni, alakítani nemzetek Európájává a brüsszeli birodalmi szemlélet helyett, de azt mindig is mondtuk. Ha az a stratégiai kincs, ami a következő évtizedekben a világon a legfontosabb lesz, a termőföld, ivóvízkészlet kerül veszélybe, akkor igenis azt mondjuk, akár ebben az esetben még az Unióból való kilépést is figyelembe lehet venni.

És mi bátorított fel minket erre a határozott lépésre? Maga Orbán Viktor, itt van a kezemben (Felmutat egy iratot.), 2010. március 31-én mint leendő kormányfő, a Fidesz elnöke azt nyilatkozta, idézet MTI, Magyar Nemzet: "A külföldiek itt termőföldet soha nem fognak vásárolni, akárhogy is döntsenek Brüsszelben." Miután ez március 31., nem április 1., hogy úgy kéne venni, hogy a jelenlegi miniszterelnök úr tréfált, mi is ezt teljesen komolyan vettük, és ezt öntöttük ebbe a módosítóba, amit természetesen önök elutasítottak.

És az utolsó módosító, amihez hozzászólok, Harrach Péter képviselő úr módosítója. Ő a következőt mondja - van egy cikk: "Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás szabadságát." -, ő ezt a következőképpen módosítja: "törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát".

(9.30)

Ez teljesen világos, így kell legyen. Önök ezt úgy utasították el a bizottságban, hogy egyharmadot sem kapott. Mi ennek a következménye? Önök azt akarják, hogy az iskolák majd ide, a közelünkbe, Károlyi Mihály szobrához tanulócsoportokat hozzanak, hogy megünnepeljék, hogy a köztársasági gondolat itt valósult meg, és ez milyen fontos előfutára volt az egyenlőség társadalmának, amit Tanácsköztársaságnak neveztek. Tudjuk, hogy az elmúlt évtizedben mennyi torz ismeretet hallottak '56-ról, majd újból arról fognak tanítani, hogy '56 nem volt más, mint egy reformkommunista kísérlet, ami kicsit elfajult. Mérjék föl annak súlyát, hogy a tanítás szabadságát semmilyen módon nem kívánják törvényi keretek közé helyezni. Úgyhogy főleg a KDNP-s képviselők valamit tegyenek annak érdekében, hogy ezt elfogadják.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)