Készült: 2024.09.21.10:50:09 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

81. ülésnap (2011.04.01.), 170. felszólalás
Felszólaló Ivády Gábor (független)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 8:10


Felszólalások:  Előző  170  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

IVÁDY GÁBOR (független): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon szépen köszönöm a szót, és mindenekelőtt megköszönöm én is a Kereszténydemokrata Néppártnak azt, hogy átadott a függetlenek részére tíz percet - higgyék el, elég szörnyű ilyen szűk időkeretek között beszélni úgy, hogy látjuk, hogy a szocialisták 121 perce és az LMP 68 perce minden egyes ülésnapon bennmarad. Ezennel talán üzenem is nekik, és meg fogjuk kérni őket, hogy a következő ülésnapokon automatikusan adják át ezt az időkeretet a részünkre - nekünk van mondanivalónk, és tartalmi mondanivalónk van az alkotmányhoz, szeretnénk aktívan részt venni ebben a munkában. Így aztán addig fogok beszélni, amíg az idő tart, mert rengeteg mindenről szeretnék beszélni.

Kezdjük rögtön a 8. módosító javaslatnál, ami a címeres zászlóról szól, és itt nagyon sok képviselőtársam már említette ezt a módosító javaslatot. Nagyon örülök annak, hogy nagyjából egyetértés van abban, hogy ezt a jelképet, a történelmi címerünket a Szent Koronával - ha már ilyen utalásokat tettünk az alkotmányban a Szent Koronára is - meg kell jeleníteni a nemzeti lobogón is, illetve az állami lobogón. Azt hozzá kell tennem, hogy a javaslatom, ahogy Szili Katalin képviselőtársam alkotmánytervezetében is szerepel, különbséget tenne az állami és a nemzeti lobogó között: a nemzeti lobogó lenne a címer nélküli trikolór, és az állami lobogó lenne a címerrel ellátott lobogó. Ennek igenis van jelentősége. Ha érzékenységet mutatunk a határon kívül élő magyarok felé, és szolidaritást vállalunk velük, akkor igenis lehetőséget kell biztosítani ahhoz, hogy ők a legkisebb ellenállással vagy a legkisebb atrocitásra számítva ki tudják nyilvánítani a nemzeti hovatartozásukat. Én nagyon szépen kérem önöket, hogy gondoljuk át még egyszer: önmagában pusztán az, hogy az állami lobogón megjelenik középen a címer, már szívet melengető és előremutató dolog, de kiegészítve a nemzeti lobogónak a meghatározásával, ez a kettő fog összességében, úgy gondolom, rendet tenni ebben a kérdésben, márpedig a rendre nagyon nagy szükség van, hiszen jelen pillanatban az emberek, sőt a hivatalok nagy része nem is tudja pontosan, hogy melyik a hivatalos zászló. Ezért nagyon sokan egyébként a címerrel ellátottat használják, teljesen jogosan, hiszen történelmi büszkeségünk a címer és a Szent Korona.

Néhány kiegészítést hadd mondjak a Nemzeti hitvallás részhez. A 21. módosító javaslatom és a 22. módosító javaslatnak egy része arról szól, hogy kérem szépen, ha hiszünk abban - nem vagyok naiv, és tudom, hogy az elkövetkezendő évtizedekben, években, sőt lehet, hogy hónapokban, hetekben és a hatálybalépést követően is az alkotmányunk rengeteg módosításon eshet túl, de ha a szándékunk az -, hogy ezt hosszú távra készítjük el, akkor próbáljuk meg úgy megfogalmazni, hogy legyenek olyan részei, és a hitvallás kifejezetten ez a rész, amelyekhez ne kelljen a későbbiekben hozzányúlni. És a hitvallás az én olvasatomban nem a mi hitvallásunk, hanem minden magyarnak a hitvallása - nemcsak a jelenkoriaké, hanem a jövő generációé is. A módosító javaslataim arra irányultak kifejezetten, hogy ne tegyük bele azt, hogy az "ezer évvel ezelőtti államalapítás", mert ha ez az alkotmány vagy a hitvallás rész fennmarad még ötszáz év múlva is, akkor az már nem állja meg a helyét. Vagy az, hogy "az elmúlt évszázadban történt viharok", érvényes még száz évig, de ha hisszük, hogy ez a hitvallás sokáig fennmarad, akkor vegyük ki ezt, és tegyük bele azt, hogy "a magyar történelemnek a viharaiban".

A 13. módosító javaslatom: kérem, vegyük ki azt, hogy "büszkék vagyunk arra, hogy harcokban védtük Európát". Ne arra legyünk büszkék, hogy harcoltunk, senki nem lehet büszke a vérontásra, az nem nemesíti a lelket. A cél, és hogy Európáért küzdöttünk, és hogy célt értünk vele, vagy ha nem értünk célt, de legalább a kitűzött cél nemes lehet, és arra méltán lehetünk büszkék, de ebben a megfogalmazásban a harcra vagyunk büszkék, és ez ebből a szempontból nem helytálló. Én nem örülnék, ha az alkotmányunkban ez benne maradna.

A 15. módosító javaslat: "Valljuk az elesettek és a szegények megsegítését." Kérem szépen, a szegénység nem szégyen, az anyagi javaknak a mennyisége, amellyel rendelkezünk, nem feltétlenül jelenti azt, hogy az a szegény egyébként segítségre szorul. A gazdagok, akik anyagi javakban gazdagok, lehet, hogy sokkal inkább szorulnak a segítségünkre, mint a szegények. Ha a "szegényeket" kicseréljük a "rászorultakra", akkor az tökéletesen lefedi azoknak az embereknek a rétegét, vagy azokat az embereket, akiknek emberi kötelességünk - és alkotmányban le kell írni, hogy rajtuk kötelességünk - segíteni.

(15.20)

De kérem szépen, ne keverjük össze az anyagi javakat az emberi lélekkel, az életnek a tartalma, hogy jó életet élünk-e, tartalmasat, szeretetben gazdagot, ez nem attól függ, hogy valaki szegény vagy pedig nem! Ezért javaslom azt, hogy ezt is gondolják át, hogyha megkérhetem, még egyszer.

Nagyon szépen köszönöm, és örülök annak, hogy a 11. számú módosító javaslatomat támogatta mind az alkotmányügyi bizottság, mind az előterjesztő, ahol is két dolog szerepel. Az egyik, a valódi népuralom, sokak számára talán kötözködésnek is tűnhet: nincs "valódi" népuralom. Vagy van népuralom, vagy nincs népuralom, és az álnépuralom nem népuralom, azt csak hívhatják népuralomnak, de a legfontosabb része a kiegészítésnek, hogy az "igazságos eljárás" bekerült a többi közé.

Ne haragudjanak, 50 másodpercem van, nem tudok mindenre részletesen kitérni és idézni. Valószínűleg hétfőn fogom folytatni a részletesebb dolgokkal.

A 12. pont még, ha jól gondolom, a Nemzeti hitvalláshoz tartozik, már csak erről tudok beszélni, ahol a jövő nemzedékekről beszélünk, hogy az ő elhivatottságukkal naggyá fogják tenni Magyarországot. Az én módosító javaslatom az, hogy tegyük bele azt, hogy ők majd folytatják a munkánkat. Nem állhatunk úgy neki egy alkotmány elkészítésének és egyébként az elkövetkezendő éveknek, ha nem hisszük azt, hogy mi fogjuk naggyá tenni Magyarországot, mi tesszük le az alapjait annak, hogy ők majd ezen építkezve még nagyobbá tudják tenni Magyarországot. Egyszerűen bíznunk kell magunkban, és sugallnunk kell azt a jövő generációi felé, hogy mi erre képesek vagyunk, és ezzel erőt adunk arra, hogy ők is képesek erre.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps.)




Felszólalások:  Előző  170  Következő    Ülésnap adatai