Felszólalás adatai

POGÁCSÁS TIBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az elmúlt héten, az általános vita során, azt gondolom, elég szemléletesen és részletesen indokoltuk az alaptörvény megalkotásának szükségességét, és bemutattuk azt, hogy egy olyan alaptörvény születik, amely időtálló, stabil és biztos alapját adja az elkövetkezendő időszakban szükséges jogszabályoknak, olyan fundamentumot hozunk létre, amely lehetővé teszi az ország kilábalását mind a gazdasági, mind a morális válságból. Természetes ugyanakkor az is, hogy a beterjesztett dokumentum módosításokat is igényel. Ezek a módosító javaslatok az elmúlt időszak vitáiban, egyeztetéseiben merültek fel, illetve a nemzeti konzultáció eredményein alapulnak. Mindez természetesen nem változtat magán a beterjesztett törvény szellemén.

Tisztelt Országgyűlés! A magyar polgárok, az emberek általában az állammal, az állami szolgáltatásokkal első lépésként az önkormányzatok szintjén találkoznak.

(14.10)

Az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy maga az önkormányzati rendszer működőképes, ugyanakkor az ország gazdasági helyzete az önkormányzati helyzetet is alapvetően befolyásolta. Az önkormányzatok anyagi helyzete jelentős részben meggyengült, éppen ezért az önkormányzatok sem képesek kiegyenlíteni azokat a társadalmi-gazdasági különbségeket, amelyeket jórészt a területi elhelyezkedés determinál. A gazdaság, az ipar, a társadalom átalakulása tovább növelte, helyenként jelentősen megnövelte az eltérő fejlettségi szintet a különböző települések között. Mindez ma már a közigazgatási és közfeladatok ellátásában is érezhetővé vált, éppen ezért mindenki számára nyilvánvaló, meg kell teremteni a feltételét annak, hogy egy új és megfelelő önkormányzati rendszer alakuljon ki. Az ehhez szükséges sarkalatos törvények megalkotása szükséges.

Az elmúlt időszak azt is mutatta, hogy bár maga az önkormányzatiság ad egy kontrollt, de az önkormányzatok törvényességi felügyelete is szükséges. A 60. pontban szereplő módosító javaslat pontosan erre a törvényességi ellenőrzésre irányul, méghozzá egy olyan módosítással, amely pontosítja az eredeti szándéknak megfelelő javaslatot, nem csorbítja a felügyeletet, nem okoz problémát, ugyanakkor az önkormányzatok működésében a valós élethez, az igényekhez igazítja ennek a felügyeletnek a lehetőségeit, s mindemellett lehetővé teszi az időkorlát nélküli jogorvoslat lehetőségét is.

Tisztelt Országgyűlés! Ezen túlmenően szólni szeretnék a 87. számon jegyzett, a környezetvédelemmel kapcsolatos módosító indítványról is. A környezetvédelem egy rendkívül népszerű fogalom. Bár a hírekben, a híradókban nap mint nap látunk természeti és ipari katasztrófákat, ezek az átlagembernek mégis távolinak tűnnek, de az elmúlt időszakban olyan hazai események, mint az árvíz és az iszapkatasztrófa megmutatták, hogy a bennünket körülvevő világ is igen sérülékeny, ezért nem gondolhatja, nem hiheti senki, hogy kívülálló, távol áll a környezettől, és azzal kapcsolatban nincs felelőssége. Éppen ezért tartom nagyon fontosnak a 87. számú módosító indítványt, amely az O. cikket kívánja bővíteni, és pontosan megfogalmazza az egészséges környezet fenntartására, védelmére vonatkozó kötelezettségeket. Egyértelműen rögzíti, hogy az egészséges környezethez való jog alapjog.

Ugyanezen indítvány a XX. cikk beszúrásával rögzíti azt is, hogy a szennyező köteles viselni az általa okozott károkat, magyarul az alaptörvény kimondja a "szennyező fizet" alapelvet is.

Tisztelt Országgyűlés! Választókörzetemben, a monori választókörzetben több településen is élnek német és szlovák nemzetiségű polgárok, akik azon túlmenően, hogy a saját nemzetiségüket vállalják, természetesen a magyar nemzethez tartozónak is érzik magukat. S mindamellett, hogy a magyar nemzethez tartozónak érzik magukat, igénylik, hogy a nemzetiségekhez kapcsolódó jogok és lehetőségek is megteremtésre kerüljenek, illetve megmaradjanak, ami az ő nemzetiségük továbbélését segíti. A XXVII. cikkhez kapcsolódó módosító indítvány erősíti ezeket a jogokat, erősíti az önazonosság szabad vállalásához, megőrzéséhez, az anyanyelv használatához, az egyéni és közösségi névhasználathoz való jogokat, tehát pontosítja az eredeti szándékot.

Ezek a módosítások hozzájárulnak ahhoz, hogy az alaptörvény az eredeti értékeket képviselve, a társadalom egészének szükséges jogszabályokat megalkossa. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy támogassa ezeket a módosító indítványokat.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)