A felszólalás szövege:

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Több kétpercest fogok kérni, hogy sorba rakjuk a dolgokat úgy, ahogy korábban volt. Tisztelt Képviselőtársaim! Önök is tudják, Soltész képviselő úr mondta azt, hogy hét év. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Hét és fél!) Elmondtam a vezérszónoklatomban, most is elmondom, és ha van kedve, olvassa már el a Költségvetési Tanács erről szóló dokumentumait, hogy 2002-ben milyen feltételek voltak Magyarországon és a világban, a pénzbőség és az olcsó kamat, ami arra ösztönözte Magyarországot is, hogy fejlesszen, beruházzon. Ön is, én is, Cseresnyés úr, autózunk azokon az autópályákon, amelyek azóta megépültek. Bekapcsolódott az ország vérkeringésébe sok-sok kistérség és sok település, de azon kívül lehetne más fejlesztésekről is beszélni.

Képviselő urak, abban az időszakban volt egy nagyon erőteljes szociális intézkedés. Korábban beszéltünk már Mikola úrral erről itt a 2008. évi zárszámadásnál, hogy az egészségügyi bérek, az 50 százalék, a pedagógusbérek - mára már igazolódni látszik, hogy arra mind szükség volt, igaz, hogy nem volt fedezet.

(De mint egy háztartásban, itt is joggal lehetett...)

Czapi/Harrach-Németh-/(Göndör István)/pa

(16.50)

De mint egy háztartásban, itt is joggal lehetett feltételezni azt, hogy az intenzív beruházás után elinduló gazdasági növekedés fedezetet nyújt majd ezeknek a törlesztésére. E helyett a növekedés helyett lett a pénzügyi válságból egy globális világgazdasági válság, elvesztettük az exportpiacaink döntő többségét. A magyar nyitott gazdaság, ahol a GDP több mint kétharmada az exportból van. Teljesen természetes, hogy ezek a vállalkozások szűkítették a piacaikat, tőlük sem rendeltek, ők sem rendelnek a kis- és közepes vállalatoktól. Erre mondtam azt, hogy egyelőre Magyarországon még a kis- és közepes vállalkozások igazán most fogják érezni azt, hogy mit jelent ez a gazdasági válság. Ehhez hadd idézzem Járai Zsigmondot, aki Zalakaroson a közgazdász vándorgyűlésen azt mondta: a társadalom még nem érzi a válságot.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy a kétpercesemben ígértem, és ebben kértem, nagyon örülök, hogy itt maradt Farkas Flórián is a hozzászólása után. Köszönöm szépen, képviselő úr. Hadd mondjam a példát!

Tehát ott hagytam abba, hogy a GDP 7-7,5 százalékkal csökken két év alatt. Ez az egyik ág. Ez van, ha tetszik, ha nem, ez tőlünk független, ez a kormányzástól függetlenül is van, mert ez a piaci beszűkülés miatt van. Erre, képviselőtársaim, egy átlagos család is úgy reagálna, hogy kevesebb bevételem van, végig kell gondolnom a kiadásaimat. És én most azért céloztam az előbb arra, hogy képviselő urak, lehet a listát ilyen hosszan felállítani, beleférnek a Fidesz-frakcióba, mert én tegnap reggel óta végigülöm a vitát. Azt látom - és sajnálom, hogy nem kezdtem a számokat összeírni -, hogy még mekkora többletigény van ebből a kevesebb pénzből. Arra, hogy miért kevesebb a pénz, azért hadd mondjak még alig néhány adatot.

Képviselőtársaim! Kezdjük a vállalkozásokkal. A társas vállalkozásoknál a társasági adótól egészen a cégautóadóig beleszámítva 75 milliárd forinttal fizetnek kevesebbet a vállalkozások. Tehát miközben van egy szűkülő GDP, az az adóprogram, amit elfogadtunk idén nyáron, ennyi csökkenést jelent a cégeknél. Itt még nem beszéltem arról, hogy kevesebb járulékot is fognak fizetni.

De még megyek tovább, és ugyanígy mondom Soltész Miklósnak. Tisztelt Képviselő Úr! Szóval én, ha lemegyek ugyanabba a mélységbe, ahol ön tart... - miután volt szerencsém informálódni arról, hogy mit mondott ön Zalakaroson, arról, hogy mit mondott Varga Mihály Zalakaroson. Képviselő Úr! Önök lenézik az egész társadalmat, önök hülyének nézik az egész magyar társadalmat, mert egészen mást mondanak itt, a parlamenti patkóban, és mást mondanak akkor, amikor elmennek egy fórumra, vagy elmennek egy olyan körbe, mint mondjuk az MGYOSZ.

Drága képviselő úr, Varga Mihálytól idézhetném szó szerint. Azt mondja: a nagy ellátórendszerek átalakítása egy Fidesz-kormányzás idején sem elkerülhető; nyugdíj, szociális, egészségügyi. Ezért mondtam, hogy örülök, hogy itt van Farkas Flórián, mert bízom benne, hogy azt a cumit nem eszi meg még egyszer, mint amit megevett '98-tól a romatársadalom, amikor a családi kedvezményeket... A magasan adózó, magas jövedelmű családok a többszörösét vették igénybe, képviselő úr. És ön meg Varga úr is hallotta, hogy az új filozófia ugyanez a Fideszben. Képviselő úr, a családi pótlékról beszélnek, a családi pótlék növekedett évről évre, a Fidesz-kormányzás idején pedig csak a magas adóval bírók jutottak nagyon-nagyon magas jövedelemhez, a kis jövedelműek közömbösek voltak.

Szóval, visszatérve az adókhoz, Soltész úr: a lakossági adók, beleértve még az 50 milliárdos ingatlanadót is, 264 milliárdos csökkenés, képviselő úr. De fogadjuk el az önök érvelését, és ebből vonjuk le a teljes áfát, ami 121 milliárd. Ugye, akkor még mindig igaz, hogy a lakossági körben körülbelül 140 milliárd többlet marad.

(És akkor ehhez megint azt mondanám...)

FE/Lezsák-Podolák- /(Göndör István)/pa

(18.40)

Akkor ehhez megint azt mondanám, én nem kérek mást - látom, hogy nekem nem hisz, elfogadom, mert önöknél ezt nem lehet, hogy elhiggyenek egy kormánypárti képviselőnek bármit -, tessék már elolvasni a Költségvetési Tanácsnak vagy az Állami Számvevőszéknek az értékelését, ott már csak arról beszélnek.

Még egy mondatot tennék, csak már elmentek azok a fideszes képviselők, már Révész Máriusz, aki nagyon belebocsátkozott az infláció- és áfakérdésbe. Ebben az anyagban leírták, hogy tapasztalható, hogy az 5 százalékos áfaemelés egy az egyben nem jelent meg mint inflációs elem, mert a vállalkozások nem hárították tovább. Tehát még ilyen szempontból is van értelme, és ez összefügg korábban a nyugdíjkérdéseknél fölvetett dolgokkal.

Visszatérve, képviselőtársaim, amikor egy lényegesen kisebb összeget kell elosztanunk, akkor azt gondolom, hogy az, amiről Katona Tamás államtitkár úr, Kökény Mihály és sokan beszéltek, ha egyes tárcáknál csak nominálisan megmarad az összeg, akkor az már pozitív. Ha valahol nominálisan még növekszik is, az már extra, mert lehetett volna egy fűnyíróelvet alkalmazni, hogy azt mondjuk, hogy a hét és felet minden tárcától elvesszük, sőt nyugodtan elvehetjük az 5 százalék járulékcsökkentés hatását is. Egyébként ezen csodálkozom, hogy az önkormányzati képviselők közül erről mindenki hallgat. Elmondom, hogy miért. Az én személyes tapasztalatom, amikor azt mondták, hogy ja, képviselő úr, azt mi már beterveztük, hogy majd ez lesz belőle meg az. De azt nem lehet! Ez itt sír-nevet alapon van!

Azt kérem Farkas Flóriántól és Varga Józseftől is, hogy mindazokat, amiket önök elmondtak, ismerem én magam is személyesen és tudjuk, hanem föl kell állítani a sort, hogy melyikből mennyit, mert ezt egyszerre nem lehet. Engedje meg, a romatelep-felszámolási szám az öné volt a legnagyobb. De ugye, nem gondolja azt, még akkor se, ha netán kormányváltás lesz, hogy ezt egy év alatt meg lehet csinálni? Tehát ebben egy fokozatosság kell, évről évre. Ugyanígy kell az oktatásnál és minden más egyébnél, csak abban kérem az együttműködést, amikor arról beszélt Kelemen András is, hogy közös felelősség. Igen, ez, hogy ne csak dobáljuk egymást, hanem próbáljuk fölállítani azt a rangsort, hogy mi van előbbre, és mi van később.

Az integrációról. Ön is járt abban a házban, én is jártam, és nagyon sokszor járok, ami van Nagykanizsán. Ott ma felsőfokú képzés van, képviselő úr, már nemcsak nyolc általános, nemcsak szakmunkásokat képeznek, hanem felsőfokú, főiskolai diplomához is juthatnak emberek. És ott már nem tesznek különbséget roma és fehér ember között, ott csak olyan, nehéz sorsú emberek tanulnak, akik ma nem tudják azt megengedni maguknak, hogy mondjuk, Pécsre vagy Budapestre járjanak főiskolára vagy egyetemre.

Szeretnék visszatérni néhány mondat erejéig az egészségügyre. Miután azt mondtuk és mondta Katona Tamás államtitkár úr is, hogy nominálértéken növekedett, de tisztelt képviselőtársaim, ha egyszer azt mondja Varga Mihály is, hogy ezt át kell szabni, miért nem tudunk itt a parlamenti patkóban arról beszélni és egyetérteni, hogy ebből a kevesebb pénzből azt a struktúrát, amit cipelünk a hátunkon, nem lehet finanszírozni? Ebből csak katasztrófa lesz. Ennek az lesz a vége, amit ön mond, hogy egyre romlik az egészségügyi ellátás, egyre rosszabb lesz a kórházak, az egészségügyi intézmények helyzete, rosszabb a műszerezettsége. Ha azt tudnánk mondani, hogy itt meg itt nem kell, és ugyanez az iskoláknál - gondolják végig!

Itt Tatai-Tóth András beszélt a kétezer lelkes falvakról. Én az 500 meg a 600 meg a 700 lelkesben tudom. Tudom, hogy azok a gyerekek, akik átmentek, meg a szüleik, egy év után azt mondták, hogy most már tudjuk, hogy mi az, hogy minőségi iskola meg minőségi oktatás. Nekünk meg a jövőnk szempontjából mindannyiunknak az az érdeke, hogy a gyerekek a lehető legjobb körülmények között tanuljanak. Viszont amikor kevesebb pénzünk van, akkor ezt is meg kell gondolni, hogy hogyan tudjuk megoldani, hogyan tudjuk ezt megcsinálni.

Tisztelt Képviselőtársaim! Aminek én örültem, Puskás képviselő úr, aki beszélt a felelősségről is, engedte sejtetni, hogy van egyfajta készség azon az oldalon is arra, hogy itt ezt az egészségügyi struktúrát végiggondoljuk, vagy Kelemen képviselő úr, akinek a magánnyugdíjra vonatkozó hozzászólásával nagyon sokat és hosszan szeretnék vitatkozni, de az idő ezt nem teszi lehetővé. Hölgyek, Urak! Ezt külön Soltész képviselő úrnak mondom, mert tudom, hogy ő ennek szakértője, a Fidesz-kormányzás idején önök nem engedték, hogy tovább növekedjenek a magánnyugdíjpénztárak, pedig tudjuk, hogy a nyugdíjkérdés, egy nyugdíjtörvény-módosítás, különösen az olyan nagy horderejű, körülbelül húsz év múlva ér el arra a pontra. Ezt lehet, lehet, képviselő urak, még azt is sanda szándékkal mondani, hogy holnap megszüntetem, de hogy mitől vannak ilyen helyzetben, azt egyszer itt érdemes lenne a parlamenti patkóban kivitatni.

A Kincstárra vonatkozó dologra Kékesi Tibor képviselőtársam reagált, azt hiszem, hogy erre már nekem nem kellene.

A befejező mondatnak hagytam, ami most a mi feladatunk: az egyensúlyt megtartani. Amikor azt mondja Soltész képviselő úr, hogy az emberek és a családok, kedves képviselő úr, amikor a forint stabilizálódik, a hitelfizetőknél, a több mint egymillió forint hitelt felvett embereknél a stabilitás nagyon sokat jelent. Az, hogy a bizalom az országgal szemben nő, és reményünk lehet arra, hogy befektetők jöjjenek, pont azért, mert adócsökkentést, járulékcsökkentést hajtunk végre, azt hiszem, hogy ezzel szolgáljuk a magyar társadalmat, teremtjük meg azt a lehetőséget, hogy amikor ez a világméretű válság megszűnőben lesz, akkor Magyarországon telepedjenek meg azok a tőkeerős cégek, amelyek munkahelyeket tudnak teremteni, amiről álmodik Farkas Flórián, Varga József és mindannyian. Mindannyian ezt szeretnénk. De abban igaza van Kékesi Tibornak, ha az állam kezd munkahelyeket teremteni, akkor nagy baj van, mert akkor nincs verseny, akkor a versenyt kizártuk. Tehát ezt kell elfogadnunk. Önök közül is többen mondták, hogy kapitalizmus. Igen, az azt jelenti, hogy a munkahelyeket a vállalkozók készítik, és Keller László mondta, a mi feladatunk, hogy egyre "zöldebb" területet próbáljunk teremteni. Ez jelentheti újra a növekedést, a kitörést Magyarország számára.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ékes Képviselő Úr! Amikor az előbb elég indulatos voltam, körülbelül erre céloztam, amit most ön is tett a magánnyugdíjakkal kapcsolatban. Én tisztelem önt, és tudom, hogy tudja ugyanazt, amit én, hogy a magánnyugdíjpénztár kizárólag a pályakezdőknek volt kötelező, mindenki másnak önkéntes. És azt is tudja, hogy néhány hónap alatt egymillióan léptek be a magánnyugdíjpénztárakba, senki nem kényszerítette őket. És jön a slusszpoén: ugye, ön is tudja, hogy ez nem a máról szól. Ez egy mai befektetés, azért, hogy a nyugdíjrendszert fenn lehessen tartani, hogy a nyugdíjrendszert finanszírozni lehessen, nemcsak akkor, amikor majd mi elmegyünk nyugdíjba, hanem lehetőleg az utánunk jövő, 10-20 évvel fiatalabb generációnak is. Ez az, amit egy politikustól szerintem vár a társadalom, ezt az előre gondoskodást, előre gondolkodást és ezt a döntést. A nyugdíjpénztárban a betétek, ön is tudja, hosszú távú befektetésekben jelennek meg, és az a kérdés, hogy amikor majd elmegy nyugdíjba valaki, milyen várománya lehet akkor.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban. - Ékes József: István, erre mondják, hogy a jövőt csak közösen lehet tervezni.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg nekem, hogy néhány dolgot hadd említsek. Én is onnan indulnék ki, ahonnan Ángyán képviselő úr. Tartott elénk a képviselő úr egy - hadd mondjam így - görbe tükröt. Nekem egyetlenegy, ami hiányom - mert nekem az agráriumról van véleményem, de nem vagyok benne szakember -, én öntől úgy elvártam volna, hogy az a hosszú lista, amit elmondott, akkor azt mondja, hogy ebben én fölállítok egy sürgősségi sort, és meg fogja érteni. Tehát nem bántó a szándékom, csak az egész költségvetési vitára - és most megosztom önökkel. Amikor az elején a vezérszónoklatomban azt mondtam, hogy a Fidesz még tartozik a magyar társadalomnak egy őszödi beszéddel, akkor nem tudtam, hogy miközben elérünk a vita végére (Font Sándor: Addig a szintig nem süllyedünk le, mint Gyurcsány.), ez teljesen igaz lesz, kedves képviselőtársaim, mert hihetetlen sok jegyzetem van, de csak... (Font Sándor közbeszólása.) Nem, Font úr, nem ígérgetünk, nem ígérgettünk mi a kampányban sem úgy, mint ahogy ezt tették önök. Egyébként majd az összefoglalóban erre külön ki fogok térni. És kíváncsi vagyok, hogy amikor a módosítókat majd össze tudjuk adni... (Font Sándor: Ki döntötte romba ezt az országot?) Elnök úr, tessék jegyezni, hogy Font úrnak majd kellene egy kétperces időkeretet adni, talán akkor elmondhatná a véleményét.

Szóval, visszatérek, képviselőtársaim, amiért csalódott vagyok, és amiért ezt mertem mondani: itt, a parlamenti patkóban lehet megtenni azt, nem mondom, hogy képviselői lustaság vagy bármely más okból, de nagyon sok képviselő megspórolta magának akár azt, hogy elolvassa a költségvetés beterjesztett változatát vagy az Állami Számvevőszék jelentését vagy urambocsá! a Költségvetési Tanács elemzését. Ezekre külön-külön ki fogok térni.

Az első, ami a gyöngyszem, amikor Kolber képviselő úrra reagáltak. Urak, van a mérlegben egy ilyen melléklet, ahol az európai uniós pénzekről van szó és hozzá a magyar támogatásról. (Felmutatja. - Tállai András közbeszólása.)

(15.20)

Erre lehet, Tállai úr, azt mondani, hogy hamis, akkor térjünk át az ön pályájára. Ahogy ön indította... - nekem ez az életem egyik legnagyobb tragédiája, amikor tudom, hogy hozzáértő szakemberek beszélnek úgy, ahogy ön. Engedje meg, hogy visszanyúljak oda: 2008, költségvetés. Azt mondja Varga Mihály: "A gazdasági szerkezetátalakításra vonatkozóan nem tartalmaz semmit a költségvetés." Néhány perc múlva a következőt teszi: "Meg kell változtatni a szociális, az egészségügyi és az oktatási területen a kilátásokat". De mondom a legcsúnyábbat: "Miközben önök az itteni vita során sokszor elmondták, hogy a Fidesz már megmondta, hogy válság van..." 2007 végén, amikor állítólag megmondták - benne van a jegyzőkönyvben -, akkor még azt mondta, hogy világgazdasági konjunktúra van, csak Magyarország van a padlón. (Dr. Kovács Zoltán közbeszól.)

Kedves Tállai Képviselő Úr! Ezért mondtam, én tudom, hogy ön is tudja, hogy Magyarországon 2002-ben - és ezért merek rá hivatkozni, a Költségvetési Tanács anyagában benne van -, 2002 tájban lehetett olcsó kamattal hitelt fölvenni, Magyarországon elkezdődött egy intenzív fejlesztés; aminek mikorra az eredménye beért volna, és én most kiveszek egy olyat, amit hiszem, hogy megint, ha utánakeresnek, meg tudják találni, 2007. negyedik negyedév az első olyan a magyar gazdaság hosszú-hosszú történetében, amikor az export meghaladta az importot. Tehát van esélyünk arra, hogy a külkereskedelmi mérleg szaldója pozitívan és kedvezően hasson a magyar mérlegekre. (Tállai András közbeszól.) Képviselő úr, kérem, nézzen már meg egy statisztikát 2007-ből! (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.)

Azok az autópályák, amelyek épültek... - és amikor délelőtt beszéltek a hátrányos helyzetű térségekről, az bekapcsolt. Az, hogy ott mi lesz még, a helyieken múlik, hogy képesek-e ezt az erőt, ezt a lehetőséget kihasználni. Szóval, képviselőtársaim, lehet, lehet hosszú listákat benyújtani, de azon kéne vitatkoznunk, hogy ha egy háztartás tudja azt, hogy a kevesebb pénzből, a kevesebb bevételből kevesebbet lehet költeni, akkor el kell dönteni, hogy ez a kevesebb költés hol legyen. Mi úgy gondoltuk és ebben a költségvetésben az van, hogy a közbiztonságra akarnánk többet (Tállai András: Magasak az adók! Több a bevétel!)

Tállai Úr! Ön is tudja, mint én, hogy csökkent az adóterhelés. Ha akarja, megint csak azt mondom, hogy ugyan, vegye már elő azokat a táblázatokat, és akkor én idézem önnek. Tisztelt Képviselő Úr! A társasági adótól a cégautóadóig - így szerepel az ÁSZ-véleményben - mínusz 74,8 milliárd forintos csökkenés van; a fogyasztást terhelő adókon van plusz 121,7; a lakossági befizetéseken, amiben már az 50 milliárdos társasági adó is benne van, mínusz 264 milliárd, képviselő úr. Ennyi marad, és akkor most azt mondanám, hogy ha elolvasta volna ön mint szakember a Költségvetési Tanács véleményét, akkor látta volna, hogy a fogyasztáson lévő adók által indukált infláció meg sem közelíti a lakosság zsebében maradó pénzt.

Ezzel nem mondtam azt, hogy elégedett vagyok vele meg sok, de a folyamat, ami elindult, az pozitív. Ezt kérem, hogy elvárják.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban. - Dr. Kovács Zoltán: 2007-ben konjunktúra volt a Költségvetési Tanács beszámolója szerint, tehát helyesen mondta!)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azért van valami, amiben egyetértünk. Tállai képviselő úr, hosszú és értelmetlen vita volt, de megindokolom én is, hogy miért, az én olvasatomban. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Az előző hozzászólásra gondol? - Font Sándor: Pedig jelnyelvi tolmács is közvetítette.)

Tisztelt Képviselő úr! Nem beszéltek a bevételekről. (Font Sándor: Pedig jelnyelvi tolmács is közvetítette.) Tudom, önök is tudják, hogy a 7,5 százalékos csökkenés kevesebb bevételt jelent, és kellett volna ma arról beszélnünk, hogy ki legyen a nyertese ennek és ki a vesztese. A mi állásfoglalásunk szerint a közbiztonság, az "Út a munkához", amiről tegnap este Farkas Flóriánék is elismerték, hogy 20 százalékkal több pénz áll rendelkezésre, és az egészségügy, ahol a reálértéket is megőrizzük.

(16.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék Kopits elnök úrra hivatkozni, aki azt mondta, hogy a fennmaradást, a túlélést az segíti, aki gyorsan tesz. Én megértem, hogy önök indulatosak, tisztelt Tállai képviselő úr, önök hosszú évek óta két lábbal fékeznek, és most halálosan idegesek, mikor megjelenik a közvéleményben és megjelenik a hitelminősítő intézeteknél, hogy az ország pozíciója nagyon lassan, de javul, de ennek önök nem részesei.

Nem fognak tudni mit fölmutatni, hogy mivel járultak hozzá, hogy javult, hogy erősödött a forint. Én nem akarom karikírozni Czerván képviselő urat, én inkább csak azt mondanám, hogy az ő példája - és pozitív irányba fordítom - ilyen érdekes, miközben van a magánember, aki fölvette a devizahitelt, örül a 270 forint alatti euróárfolyamnak, az erős forintnak, ő azt mondta, hogy 400 forint. Gondoljuk el, én is tudom, hogy mit jelentene ez az agráriumnak - de mit jelentene annak a közel kétmillió devizahitelesnek? És a felelősség itt van, képviselőtársaim, hogy ezt kell tudnunk, ezen a vékony pallón kell tudni átmenni. (Tállai András közbeszólása.) És ami az eredmény? Ki lehet újra bocsátani magyar kötvényt, Tállai képviselő úr, a kamatfelár már csökkent, és lehet reményünk az adó- és járulékcsökkentésből fakadóan, hogy a tőkevonzó képessége újra erősödik az országnak.

Hadd mondjam azt, képviselő úr, még egyszer visszamegyek, hogy milyen érdekes, és érthettünk volna egyet az elmúlt nyolc évben. (Tállai András közbeszólása.) Megint csak Varga Mihályt idézem, ahol egészségügyről, szociális ügyekről, oktatásról beszél. Néhány évvel később, egy héttel ezelőtt beszél a nyugdíjrendszer átalakításáról, a szociális ügyekről, az egészségügyről. Ön nem volt itt, de itt megbeszéltük, hogy tényleg nem lehet. Ebből a kevesebb pénzből ezt a struktúrát nem lehet finanszírozni. Ezt a kórházigazgatók is elismerik, és a kevesebb pénzből is lehetne magasabb színvonalú ellátást, ha ezt tudnánk ésszerűsíteni. Úgy, amiről ön beszélt, a közigazgatás - az önkormányzatoknak a mai napig nincs ellenőrző rendszere, mert a kétharmados törvényt képtelenek vagyunk önökkel megcsinálni. (Font Sándor: Mert alkotmányellenesen akartatok a fejükre ültetni egy ellenőrző szervet, István! Ez a kis probléma!)

Amikor hitelességről beszélünk, tisztelt képviselőtársaim, szeretném elmondani, korábban is azt mondtam - és ebben értek egyet Keller Lászlóval, és erősítem - önök nem a költségvetés miatt jöttek el ezen a három napon a vitára, hanem valami egészen másért. Én ezt nem nevezném meg. És hozom a példát - sajnálom, hogy nincs itt Turi-Kovács Béla -, mert nem olvasták el, meg sem nézték, és szemrebbenés nélkül bele a Magyar Televízióba, a közvéleménybe, hogy nincs, nulla a Vásárhelyi-terv! Szeretném tájékoztatni, XV. fejezet 19. oldal: 304,5 milliárd forint, de ha ez kevés, akkor lehet tételesen, hogy a Szamos-Kraszna közi, a beregi... (Közbeszólások a Fidesz soraiból: 300 millió! - Font Sándor: 260 milliárd az egész FVM-költségvetés.) 304,5 millió. Millió, bocsánat, köszönöm szépen, képviselő úr, millió. (Zaj. - Az elnök csenget.)

Tehát arról lehet beszélni, hogy itt kellene 1 milliárd forint, de akkor honnan vesszük el, milyen területről? Erről kellene beszélni. Nemcsak arról, hogy mindenhova többet költsünk... (Font Sándor: Tönkretettétek az országot, és utána azt kérdezitek, hogy hol a pénz. Hát, ez röhejes.) Segítek, képviselő úr, bent van az utakban, a nyugdíjakban, az oktatásban, a bérekben. (Zaj, közbeszólások a Fidesz soraiból.) Tállai urat, ha megkérdezi, ki fogja számolni, hogy hány száz millió forint évről évre egyik, másik. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Cipruson van a legtöbb. - Hitelből nyugdíjat fizettek.) Ezen lehet háborogni, uraim, az, amit Keller úr mondott, mi megtettük, önök nem tették. (Tállai András: Hitelből nyugdíjat fizettek, erre büszkék lehetnek.)

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nem használnám ki az 5 perces időkeretet, mert akkor el kellene mondanom frakciónk álláspontját is, és nem akarom ezt kétszer megtenni. Ezért csak néhány mondatot hadd mondjak a bizottsági vitáról. Hasonlóan, mint ahogy azt Mádi képviselő úr is elmondta, a gazdasági bizottságban is mindössze 4 tartózkodó volt és 22 igen, tehát nagyarányú támogatottsággal fogadta el a bizottság a jelentést is és a költségvetési bizottság által benyújtott országgyűlési határozati javaslatot.

A vita arról szólt, hogy valójában azok a gondok, amelyek vannak, léteznek, a Közbeszerzések Tanácsától függőek vagy függetlenek. A jelentésnek nem róható fel az, amit problémának látunk, hogy vannak még gondok, vannak feszültségek a közbeszerzés körül. Amiért elfogadtuk és támogattuk ezt a jelentést, mert reális képet mutat a mai magyar közbeszerzési gyakorlatról. Ebből lehet következtetéseket levonni, és nagyon hasznosak azok a hosszú távú áttekintések, amelyek mintegy tízéves időtartamban bemutatják, hogy honnan indult a közbeszerzés, és hová jutottunk el a mai napig.

A gondolatok többi részét később fejteném ki, elnök úr. Még egyszer megismétlem: a bizottság mind a jelentést, mind az országgyűlési határozati javaslatot 22 igen szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadta el. Tolmácsolnom kell, hogy a bizottság is köszönetét fejezte ki elnök úrnak és a Közbeszerzések Tanácsa hivatásos tisztviselői karának, a döntőbizottság munkatársainak azért a munkáért, amelyet segítségül nyújtottak a közbeszerzési albizottság számára az új közbeszerzési törvény módosításához. Ezt a bizottság nevében köszönöm, elnök úr.

Köszönöm szépen.

(20.20)

GÖNDÖR ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Berényi Elnök Úr! A frakciónk nevében néhány fontos dolgot szeretnék kiemelni. Az egyik ilyen, amit elnök úr nagyon sokszor és sok éve olvasott a tanács nevében a fejünkre, hogy jogbiztonság kell a közbeszerzés területén; miközben mi, jogalkotók büszkék vagyunk arra, hogy egy nagyon hosszú, mintegy kétéves folyamat végén elfogadásra került egy új törvénymódosítás, de ezzel hitem szerint nagyon sok problémát okoztunk magának a tanácsnak, és mindazoknak, akik 2009-ben ajánlatot kértek vagy ajánlatot tettek. Mert az a bizonytalanság, hogy mikor fogadja el majd a Ház az új törvényjavaslatot, mikortól lesz hatályos, ez egy valós bizonytalanságot jelent a gazdaság szereplői számára, amin végre túl vagyunk.

Tudom, hogy nem része ennek a beszámolónak, de amit a beszámoló megfogalmaz, és azok a problémák, amelyek az asztalon vannak a közbeszerzés miatt, ezek körül néhányra ki kell térnünk. Az egyik az európai uniós kapcsolódás. Korábban a magyar gyakorlat háromszintű megoldást alkalmazott, jelenleg ez már csak kettő: az EU-s értékhatár fölötti és az alatti megoldásokat ismer.

Ami nagyon fontos, amiről beszélt Berényi elnök úr is, a nyilvánosság. A nyilvánosság kérdését mi abban látjuk megoldódni, hogy az elektronikus folyamatokat előtérbe helyezi az új törvény; vonatkozik ez az ajánlatkérőkre, az ajánlattevőkre és a döntési időszakra. Tehát lehetősége lesz mindenkinek betekinteni a dokumentumokba, és megalapozottabban lehet majd esetleg észrevételt tenni egy-egy eljárásra, vagy könnyebben lehet majd az egyes, csak a piaci verseny által indukált kezdeményezés elutasítására.

Amiért nagyon nehéz a közbeszerzés értékelése, mert egy nagyon keskeny pallón kell áthaladnunk, nagyon-nagyon sok érdeket kell egyeztetni, és valószínűleg ennek tudható be, hogy egy ilyen nagy terjedelmű, több mint négyszáz paragrafust tartalmazó törvényünk van, és ez bizony nagyon komoly gondot jelent ajánlatkérőnek, ajánlattevőnek és különösen hitem szerint a Közbeszerzési Döntőbizottságnak és a tanácsnak. Valós az a gyakorlat, hogy a jogalkotók szeretnének minden egyes ügyet külön-külön kezelni, holott a törvénynél a mi szándékaink szerint az lenne a jó, ha ez egy kerettörvény lenne, nagyon szigorú szankciókkal. Látjuk tehát értelmét annak, hogy hiába van ma nyugvóponton a közbeszerzési törvény, a háttérben lenne értelme nekikezdeni egy új kodifikációs munkának, és felhasználni mindazokat a tapasztalatokat, amelyek mögöttünk vannak. Merem ezt mondani azért, mert én nagyon pozitívan éltem meg a közbeszerzési albizottság vezetőjeként azt az együttműködési hajlandóságot, amelyet a tárcák, a közbeszerzési tanács vagy döntőbizottság kollégái és civil szervezetek tanúsítottak. Természetesen kell itt egy ellenállás, hogy ne lehessen mindent, ne akarjanak mindent megfogalmazni. S ahogy mondtam, nagyon keskeny pallón kell átmennünk.

Ha elfogadjuk az európai uniós irányelvet, amely szerint a közpénzek leghatékonyabb és leginkább ellenőrizhető elköltése legyen az elsődleges cél, attól kezdve nagyon érdekes, amikor arról beszélünk teljesen természetesen itt a magyar törvényhozásban, hogy a kis- és középvállalkozások számára valamilyen pozitív lehetőségeket, valamilyen kibontakozási lehetőséget teremtsünk meg. De ez azt jelenti, képviselőtársaim, hogy már nem a leghatékonyabb megoldást választottuk, hanem valamivel kedvezőtlenebbet. De azt hiszem, az európai uniós gyakorlat ennyit elfogad, hogy egy nagyon óvatos pozitív diszkriminációt tegyünk; ugyanakkor itt vannak a vadhajtások. Amikor a törvényjavaslat expozéját mondtam, említettem, hogy már a Római Birodalomban is előkelő dolog volt az, hogy valaki udvari beszállító legyen, és ezért hajlandó volt külön szolgáltatásokat tenni. Ha most ehhez hozzávesszük azt, hogy Magyarországra is hatással van ez a világméretű gazdasági válság, amely a piacok szűkülését, a fiskális politikából fakadóan az állami, az önkormányzati megrendelések csökkenését jelenti, ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők, a kínálati oldal sokkal inkább, sokkal intenzívebben és sokkal erőszakosabban próbál meg valamilyen formában hozzájutni a megrendelésekhez.

Az egyes eljárási formákkal kapcsolatban a legtermészetesebb lenne a hirdetménnyel történő, nyilvános eljárás. Amit elnök úr is említett, Mádi képviselő úr is bizottsági előadóként, hogy a tárgyalásos eljárásoknak magas a száma, azt gondolom, egymás között nyugodtan kimondhatjuk: nem az a baj, ha tárgyalásos az eljárás - a baj az, ha nincs hirdetmény, ha nem teszik közzé az elején és nem teszik közzé a végén a tárgyalás végeredményét. És akkor tényleg megmarad, még olyan esetekben is a kétely és a korrupciógyanú, amikor az valójában semmi ilyen jelet nem mutat.

A másik, ami nagyon fontos, az európai uniós források felhasználása. Ebben köszönöm szépen az elnök úr megállapítását, hogy itt ránk nagyon nagy veszély leselkedik, amikor sajnos maguk az ajánlatkérők, akik valamilyen pályázaton európai uniós forrást nyernek és vehetnek igénybe, nem számolnak azzal a kockázattal, hogy amennyiben a közbeszerzési törvényt sértik, akkor a forrásaik egy részét elveszíthetik.

Szeretnék hivatkozni itt megint arra, hogy már a kezünkben van egy olyan megoldási javaslat, amely korábban problémát okozott vagy sok feszültség forrása volt, hogy úgy írtak ki pályázatokat, hogy annak még nem volt tisztázott a pénzügyi háttere. Az új törvény lehetővé teszi, hogy el lehet kezdeni a közbeszerzési tárgyalást azzal a kitétellel, hogy az egész aktusnak a végére akkor lehet pontot tenni, pecsétet ráütni, ha az ajánlatkérő hozzájutott azokhoz a forrásokhoz, amelyekből szeretné megvalósítani ezt a projektet.

Itt kell beszélnünk megint csak arról a problémáról, ami a gazdasági bizottságban előkerült, hogy azok a kis- és középvállalkozások, amelyek egy ilyen nagyberuházásban részt vesznek alvállalkozóként, sok esetben - és erre példák hosszú sorát lehetne idézni - nem jutnak hozzá a pénzükhöz. Azt gondoljuk, ez nem a közbeszerzési törvény hibája, ez egy vállalkozói magatartásbeli, nagyon-nagyon hibás attitűd, amit keményen kellene szankcionálnunk. Minden olyan vállalkozást, nagyvállalkozót, aki az alvállalkozóival nem bánik korrektül, nem fizeti ki a munkáját, őket tartósan ki kellene zárni a közbeszerzések folyamatából. Ez jelenthetné azt az egyetlen szankciót, ami elrettentene attól, hogy valaki az alvállalkozóival ezt tegye. Mert mi hiába foglaljuk a törvénybe, hogy be kell jelenteni az alvállalkozókat, ez nem elégséges.

(20.30)

A következő szintén a kis- és középvállalkozások számára jelent hozzáférési lehetőséget - ha ezt a csúnya kifejezést használhatom - azzal, hogy a törvény megteremti a lehetőségét annak, hogy részekre lehet szedni egy-egy beruházást, egy-egy nagy projektet. Ez azt jelenti, hogy egy kis-közepes vállalkozó hozzáférhet egy-egy nagyberuházás egy-egy szeletéhez: asztalosmunkák, villanyszerelés, gáz, víz, sok minden más. Nyilván ez az ajánlatkérők oldaláról jelent az első szakaszban többletmunkát, de ezt meg kellene hogy tegyék. Ez különösen nagyon igaz az önkormányzati szférára.

Rettentően fontos, ha a tízéves adatot nézzük, hogy több mint tízszeresére növekedett tíz év alatt a közbeszerzések értéke - úgy, ahogy elnök úr is elmondta, több mint 1400 milliárd forint a tíz évvel ezelőtti 150 milliárdhoz képest -, ezért ez, még akkor is, ha beszélünk, és nyilván mindig a hibákról többet beszélünk, egy nagyon nagy előrelépés és nagyon fontos. A közbeszerzésekben, magában az eljárásban és minden folyamatban a válság begyűrűző hatása ugyanúgy tetten érhető, mint az élet más területein; az építőipari problémák mind-mind felszínre kerültek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Még egyszer azt megerősíteném, hogy a frakciónk nagyon nagy hangsúlyt helyez azokra a 2010-ben hatályba lépő paragrafusokra, amelyek tovább erősítik a nyilvánosságot. Köszönjük szépen a tanácsnak, hogy már lépéseket tett. A törvény elfogadását követően vált világossá, hogy azok a követelmények, amelyeket mi mint jogalkotók támasztottunk, nagyon szigorúak. Tehát itt egy hosszú felkészülési időre van szükség, de bízom abban, hogy a tanács tisztviselői kara megfelelő lépéseket tesz, és minél előbb lehetővé válik az, hogy elektronikus úton minden adathoz hozzá lehessen jutni akár ajánlatkérő, akár ajánlattevő oldalon.

Én szeretném megköszönni a frakciónk nevében elnök úrnak azt a nagyon alapos munkát, amit a közbeszerzések területén a tanács végzett, amit végeztek annak érdekében, hogy Magyarországon ma már rendelkezésre áll - és hadd használjam azt a kifejezést, amit a bizottságban valamelyik képviselő, akkor még ez elég furcsán hangzott -, létrejött egy olyan iparág, hogy a közbeszerzéshez értők, a közbeszerzést bonyolítók. Én ennek a pozitív oldalát látom, még olyan összefüggésben is, hogy a kis- és középvállalkozások számára ez egy lehetőség, hogy ezt igénybe vegyék - kell. A tanács segített, segített fölkészülni. Az, ha valaki visszaél a törvénnyel, nem a jogszabály hibája, az emberi, vállalkozásbeli magatartás, erkölcsi probléma.

Én még egyszer köszönöm a munkájukat, és mint az albizottság elnöke köszönöm a Közbeszerzések Tanácsának, a hivatásos közbeszerzőknek és mindenkinek, aki segített abban, hogy ez a törvénymódosítás megszülessen. Bízom benne, hogy a 2009. évről szóló beszámoló idejére már azok a problémák, amelyek itt megfogalmazásra kerültek, még kisebb számban lesznek jelen a magyar gazdaságban.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy, ahogy elnök úr ezt már a bevezetőben elmondta, Tóbiás József képviselőtársammal benyújtottuk ezt az országgyűlési határozati javaslatot. Valójában ez a javaslat nagy rokonságot mutat azzal a javaslattal, ami már itt volt a Ház falai között, és eljutott egy bizonyos fokig. De ott nem tudtunk egyezségre jutni egynémely kérdésben, ezért az előterjesztők azt visszavonták.

(21.50)

Mi továbbra is meg vagyunk győződve arról, hogy az a világméretű bankválság, pénzügyi válság, amely megelőzte a jelenlegi gazdasági válságot, annak a begyűrűző hatása nagyon-nagyon kellemetlenül érintette a hiteleseket, a lakosságot, a vállalkozásokat, és meggyőződésünk, hogy meg kellene vizsgálni azt, hogy az árfolyam- és kamatváltozások, a forint erősödése és gyengülése arányban van-e azokkal a terhekkel, amelyeket a hitelezők kénytelenek voltak elviselni, ilyen-olyan indokok alapján. Most nem mondom, hogy mondvacsinált indokok, mert ezt majd a vizsgálóbizottság lesz hivatott megállapítani, hogy az arányosság fönnáll-e, és a profit arányban van-e azzal a kockázattal, amit valójában a bankok vállalnak vagy nem vállalnak. Meggyőződésünk, hogy a hazai bankrendszer tevékenysége hagy némi kívánnivalót maga után a lakosság vagy a gazdaság hazai szereplői érdekeinek kiszolgálásában.

A bizottságot nyolc főben tervezzük megalakítani. A nyolc főből társelnöki rendszerben egy szocialista és egy kereszténydemokrata politikust javasolnánk, amit a tagokból a házelnök javaslatára terjesztenének a Ház elé.

Mivel kényes kérdések is megvitatásra kerülnének az általunk elképzelt bizottság vizsgálatának tartalmát illetően, ezért mi azt javasoljuk, hogy a bizottságnak csak olyan képviselők lehessenek tagjai, akik ezt megelőzően átestek már a nemzetbiztonsági ellenőrzésen, más néven, a képviselők között ismerve, a C típusú átvilágításon.

Ami a bizottság feladata lenne, ebből hadd említsek meg néhányat: az árfolyamváltozás, a hitelszerződések és a törlesztőrészletek, valamint a bankok kockázatvállalási gyakorlata és a hitelnyújtás profitnagysága összefüggéseit kellene feltárni; a devizahitelek részletei, annak növekedése hogy van összhangban az árfolyamváltozással, a forint erősödésével vagy gyengülésével; előfordulhat-e, hogy a devizaadósok törlesztőrészlete az árfolyam kedvezőtlen alakulása és a kamatnövekedés mértékét jellegzetesen meghaladja - mert erre nagyon sok fogyasztói panasz érkezett. Mi indokolja a kezelési költségek változásait, és a bankok kockázatvállalása és a hitelnyújtás profitja arányban áll-e egymással?

Elnök úr, nem részletezném tovább. Ebből talán érzik képviselőtársaim is, hogy itt nekünk, jogalkotóknak foglalkoznunk kell ezzel a kérdéssel, különös tekintettel arra, amikor az tapasztalható, hogy az az etikai kódex, amely az asztalon van - nem itt a Házban, hanem a Ház falain kívül -, hozhatja-e azt az eredményt, amit elvárunk. Ahhoz tehát, hogy tudjuk, van-e feladatunk mint jogalkotóknak, ennek a vizsgálóbizottságnak mindenképpen működnie kellene, meg kellene állapítani, hogy a félelmeink valósak vagy fölöslegesek, indokolatlanok. És hitem szerint a hitelezőknek, azoknak a hitelezőknek, akik az elmúlt hónapokban nagyon súlyos, nagyon nehéz helyzetbe kerültek, tartozunk azzal a felelősséggel, hogy ezt megvizsgáljuk, és a vizsgálat eredményét itt a Ház falai között megvitassuk, és eldöntsük, van-e igény és van-e feladat számunkra mint jogalkotók számára.

Köszönöm szépen a figyelmet. Kérem önöket, hogy támogassák a javaslatunkat, hogy a lehető legrövidebb időn belül elfogadjuk, és a bizottság elkezdhesse munkáját. Köszönöm szépen a figyelmet.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd menjek sorba!

Babák Képviselő Úr! Ha jól körülnéz, akkor ez a mérkőzés minimum 3:3-ra áll, de inkább 4:3-ra azzal, hogy az államtitkár úr is részt vesz a vitában. Tehát ennyit az ön szavahihetőségéről meg az alapos tájékoztatásáról, amit tett. Én nem tudnék olyan udvariasan fogalmazni, mint tette Katona Tamás államtitkár úr, aki azt mondta, hogy vízió. Nem! Én azt mondanám, hogy Babák képviselő úrnak lemezt kellene lassan cserélni, mert egyrészt nekünk, akik sokszor részt veszünk parlamenti vitában, már hihetetlenül unalmas, ahogy kétségbeesett erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy megpróbálja bemutatni, hogy a kormány nem tett semmit. Most megtehetném azt, amit Katona Tamás tett, sokkal részletesebben elmondhatnám, hogy mi mindent tett a kormány, lépésről lépésre azért (Babák Mihály: Egy sem működik!), hogy próbáljon segíteni a bajba jutott hitelezőknek. (Az elnök csenget.)

Tisztelt Képviselő Úr! Ön erőfeszítéseket tesz, hogy megpróbálja ezt az egész pénzügyi válságot és a gazdasági válságot a kormány nyakába varrni. (Babák Mihály: Sok köze van hozzá!) De ugye, ön is tudja, és én azt gondolom, ha ezt más képviselők tennék, akik kevésbé képzettek közgazdaságilag, akkor azt mondanám, hogy még meg is bocsátható, de önnek, aki tudja, hogy az elbocsátások nem a kormány munkájának a következményei, hanem ennek a világméretű válságnak, én szeretném az ön figyelmébe ajánlani, amit Varga Mihály itt a parlamenti pulpituson mondott el, hogy az első elbocsátások a nagyvállalatoknál következtek be, tehát egyértelmű, hogy az exportpiacok beszűkülésének a következménye az, hogy elbocsátások vannak. De nem akarok ezzel foglalkozni, mert az, hogy bajba jutottak, az a válságnak is betudható.

A másik, hogy miért van devizahitelük. Tudom, hogy a képviselő úr is itt ült két ciklussal ezelőtt, és ha visszakeresi a parlamenti jegyzőkönyveket, Csabai Lászlóné akkori képviselőtársunk többször adott hangot abbeli kételyének, hogy baj lesz abból, hogy ilyen gyors ütemben növekszik a lakosság devizatartozása, tehát a devizaalapú hitelfelvétel. Én ehhez azt tenném hozzá, képviselő úr, hogy a mai példa, az a helyzet, ami van, tökéletesen bizonyítja azt, hogy a magyar állampolgárok még nem tanulták meg a rendszerváltás óta, hogy nehéz időkre megfelelő tartalékokkal kell hogy rendelkezzenek (Dr. Nagy Gábor Tamás: Milyen tartalékokkal?), hogy a mostanihoz hasonló helyzeteket tudják átvészelni. Mert vannak nagyon sokan, akiknek ez sikerül, és akkor, amikor lépéseket teszünk, egyrészt nem dönthetjük össze a magyar bankrendszert, tehát valami olyan megoldást kell találni, ami a bankrendszer működése mellett, de mégis segít azoknak a családoknak, akik nehéz helyzetbe kerültek, és még akkor is, ha ön azt mondja, hogy a banki technikák adottak, de szükség volt a kormány hathatós intézkedésére, hogy ezek a banki technikák valójában működjenek.

Szeretnék Latorcai képviselő úrnak is reagálni. Tisztelt Képviselő Úr! A Házszabály a képviselőnek csak azt a jogot adja meg, hogy módosító indítványt, visszavont módosító indítványt fönntartson, de törvényjavaslattal vagy országgyűlési határozati javaslattal ezt nem teheti meg. Tehát a Házszabály ezt a lehetőséget nem adta meg számunkra, ezért nem volt más lehetőség, mint az, hogy új változatban nyújtjuk be, vagy nyújtottuk be Tóbiás Józseffel.

És az összegzett válaszom Babák képviselő úrnak: igenis hiszek abban, hogy ez a bizottság létrejön, hiszem azt, hogy a Fidesznek ugyanúgy érdeke, hogy a végére járjon ennek a problémának, és hiszek abban, hogy segítenek abban, hogy ez a bizottság működjön, a lehető legrövidebb időn belül érjen el eredményeket, még ebben a ciklusban, és tudjuk az utódok számára hátrahagyni azt, hogy milyen intézkedésekre vagy esetleg jogalkotásra van szükség.

Kérem önöket, hogy még egyszer mérlegeljék, gondolják végig, és támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Dr. Katona Tamás és Gy. Németh Erzsébet tapsol.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Folytathatjuk ott, ahol tegnap este abbahagytuk, Babák képviselő úr, mert lehet elkenni arról a felelősségről a figyelmet, amit önök itt elkövettek. Én nem kívánok önnel ebben vitatkozni, mert egyszerűen azt mondom, hogy visszautasítom ezt.

Arra, amit Ékes képviselő úr elmondott: én azt javasolnám, képviselő úr, ha semmi többet, az első kötetet legyen olyan kedves átlapozni, van itt a vita közben erre idő. Ön papírról beszél, és amikor azt látja, hogy négy indítvány... - tehát áll az, amit Kékesi Tibor kora reggel elmondott, hogy elindult mint egy számlagyár, és működött a módosítógyár, aki érte, aláírta. Több oldalon keresztül ugyanaz az indítvány van, még egy vesszőkülönbség sincs a kettő között. Ne tessék már azt mondani, Babák úr, hogy ez felelős ellenzéki magatartás! Nem! Meg se nézték, csak az egyik sor úgy kezdődik, hogy Pósán, a másik úgy kezdődik, hogy... - nem hozok más képviselőket zavarba ezzel.

De folytatom, megint csak, Ékes képviselő úr, ugyanúgy azt mondom, hogy csak az első kötetet kell megnézni, meg a másodikban a hozzá kapcsolódó indítványokat. (Babák Mihály: Tessenek választani belőle!) Azt meg lehet csinálni, Babák képviselő úr, hogy ön is, én is, Ékes úr is ugyanarra a címre beadjuk, mert ez lehet véletlen. De amikor ugyanaz a képviselő 400 millió tekintetében a saját indítványaiban megcélozza a teljes főösszeget, aztán egy másik indítványában ugyanazt a 400 milliót, egy harmadikban még ugyanabból 360 milliót - Babák képviselő úr, én azt mondtam a vezérszónoklatomban: önök nagyon tartoznak egy őszödi beszéddel a társadalomnak.

Ön a befejező mondatában azt mondta, hogy ezt listába foglalták. Én kíváncsi lennék, ha a Fidesz kormányra jut, ezek közül az indítványok közül lenne-e tíz, amit bevállalnának, hogy megcsinálnak. (Közbeszólás a Fidesz soraiban.) Mert itt arról nem esik szó, hogy honnan lesz rá forrás, csak az van, hogy hülyítjük az utca emberét, hogy jöjjön még jobban tüntetni, mert azt mondjuk, hogy van lehetőség. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Ők nem látják azt, hogy nincs több forrás.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

(9.30)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Én tisztelettel javasolnám, hogy a kilenc helyett egyetlen vitaszakaszban tárgyaljuk meg a módosító indítványokat.

Köszönöm szépen.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Kontur Pál Képviselő Úr! Én röstellem, mert úgy néz ki, nekem önnel balszerencsém van.

Tisztelt Képviselő Úr! Ön, ha nemcsak ülne, hanem kézbe venné a módosító indítványokat, akkor látta volna, hogy a 44-es út Kecskemét-Békéscsaba közötti szakaszának előkészítésére 3 milliárd forint van. És hadd mondjam el, itt ül Domokos képviselő úr is: volt már polgári kormány. Vajon miért nem tetszettek előkészíteni? És amikor Józsa képviselő úr azt mondta, hogy 500 kilométer épült, önök azt mondták, hogy kevés! A 17 nem volt kevés! A 17-re lehet mosolyogni, lehetett örülni, optimistának lenni, 500-zal nem lehet.

Tudja-e, képviselő úr, hány kilométer utat lehetne még felsorolni az országban a nyugati határtól a keletiig, hogy azt mind meg kell csinálni? Csak ehhez az kellene, hogy mondjuk, Babák képviselő úr is szót kér, és azt mondja, igen, legyen az útnak prioritása, de még innen és innen vegyünk el hozzá pénzt. (Zaj a Fidesz soraiban.) Ilyet nem tesz, ilyet nem mond, mert ő csak többet akar költeni, mindenáron és minden körülmények között.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Kontur Képviselő Úr! Én nem csapom be a választóimat azzal, hogy mindig oda ülök, ahol éppen a televízió mutatja a beszélő képviselőt. Tudnék önnek nagyon hosszasan a GE-ről beszélni, mert én Nagykanizsán éltem akkor is, amikor az amerikaiak lakótelepét még kétméteres szögesdróttal vették körbe azért, nehogy érintkezzenek a helyi lakosokkal.

De továbbmegyek: megerősítem abban, hogy a kutatás-fejlesztés a GE-ben olyan szinten volt, hogy Göncz Árpád köztársasági elnök úr egyedül mehetett be a kutatóbázisra, még az őt kísérő személyzet sem. Csak tegyük fel a kérdést. Önnek csak a saját frakciótagjaival kéne beszélgetni, vagy azt mondom, ha képes lenne arra, hogy meghallja azt, amikor öt perccel ezelőtt Varga Mihály azt mondta, hogy miért adott az állam pénzt a GE-nek. Ön pedig az mondja, hogy miért nem adott, miért nem többet. (Kontur Pál: Nem ezt mondtam!)

Azt mondom, képviselő úr, ha az ön demagógiája lenne, akkor azt jelentené, hogy Magyarországon nem piacgazdaság van, mint amiről Tatai-Tóth András beszél, hanem a kormány belebeszélne a fejlesztésbe, a gyárkapun belüli történésekbe - ez nem a piacgazdaság. Az, hogy mi mivel befolyásoljuk azokat a programokat, ami az újrabefektetést ösztönözte Magyarországon, hihetetlenül sok van az elmúlt években; az, amikor Magyarországra áttelepítettek más országokból, például Olaszországból különböző technológiákat, akkor mi nyertesek voltunk. Most ennek a dolognak átmenetileg, olybá tűnik, hogy a vesztesei vagyunk, de tudom, és elmondom önnek, ha nem figyelt a sajtóra, hogy a kormány tagjai tárgyaltak a GE vezérkarával, és támogatást biztosítottak és garantálnak arra az esetre, amennyiben a gyár itt fejleszt tovább, és itt alkalmazza ezt a munkaerőt, amit most jelenleg bejelentett, hogy el akar bocsátani.

Azt gondolom, amit mi tehetünk, az az, hogy ezek a munkavállalók tisztességes végkielégítéssel, lehetőleg normális anyagi biztonsággal kerüljenek a gyárkapun kívülre, ha mégis kívülre (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) kéne kerülniük. De ez nem a kormány feladata. Ez a helyi menedzsment és a tulajdonos jogköre.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Azzal, hogy ez a napirend egy kicsit korábban kezdődött, mint ahogy ezt eredendően terveztük a napirend elfogadásakor tegnap, ezért tisztelettel kérem az elnök urat, hogy a holnapi ülésnap végéig lehessen módosító indítványt benyújtani, mivel holnap ugyanilyen tárgyú törvényeket tárgyal még a tisztelt Ház, ehhez a törvényjavaslathoz és a soron következőhöz is.

Köszönöm szépen a figyelmet.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Amiért a szocialista frakció támogatta ennek a szokatlan formátumú törvényjavaslatnak a benyújtását, az abból fakadt, hogy közel egy napig hittünk abban, hogy Orbán Viktor képviselő úr a Fidesz elnökeként vasárnap Kecskeméten komolyan gondolta, amikor ismertette közjogi elképzeléseit. Azt mondta: támogatom a kisebb parlamentet, támogatom a települési és megyei önkormányzati testületek felére csökkentését. Azt gondoltuk, újra kinyílt az a lehetőség, az a kapu, amire Magyar Bálint is hivatkozott, hogy már a 2002 és 2006 közötti időszakban folytattunk tárgyalásokat arról, hogyan lehetne kisebb, 200-300 fős Országgyűlést létrehozni Magyarországon.

Sajnos a tűz, a láng nagyon gyorsan kialudt, mert a Fidesz-frakció hétfőn már a napirendrevételt sem támogatta ebben a Házban, nemmel szavaztak a napirendrevételről. Tehát világossá és egyértelművé tették mindenki számára, hogy nem kívánnak ezzel a kérdéssel foglalkozni. Sőt, szeretném idézni Répássy Róbert frakcióigazgató úr nyilatkozatát, amely szerint ha a Fidesz felhatalmazást kap a választóktól, akkor választás után majd csökkentik. Itt hadd kérdezzem meg, kissé pikírt a kérdésem: hogy is van ez? Ha kormányon vagyunk, akkor igen, ha nem vagyunk kormányon, akkor nem? Ha kormányon vagyunk, felelősségünk, hogy az ország érdekében dolgozzunk, ha ellenzékben vagyunk, akkor nem. Valahogy számunkra ez érthetetlen.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez alkalommal engedjék meg, hogy ismételten elmondjam a szocialista frakció álláspontját, amit már a 2002 és 2006 közötti időszakban is képviseltünk. Mi akkor azt mondtuk, hogy legyen vegyes a rendszer, legyenek egyéni képviselők, benne elfogadva és támogatva azt, amit Magyar Bálint előterjesztőként elmondott, hogy le kellene folytatnunk itt, a Ház falai között azt a vitát, hogy a képviselő egyéni érdeket jelenít-e meg vagy országos érdeket, az-e az előbbre való. Ebben az összefüggésben mi akkor azt javasoltuk, hogy legyen 149 egyéni körzet, és legyen 149 listás hely, tehát összesen 298 fős legyen a Magyar Országgyűlés. Tettük ezt azért, mert ez a meggyőződésünk. A példa előttünk van. Jelenleg vannak olyan választókerületek, ahol több mint száz település tartozik egy egyéni országgyűlési képviselői körzethez. Mondom a másik végletet, ami miatt viszont az Alkotmánybíróság is kötelezte a Magyar Országgyűlést, tehát jelenleg is mulasztásos alkotmánysértésben vagyunk, merthogy a választókörzetek arányosítását el kellett volna végeznünk már, de mivel ez a munka zátonyra futott, ebben sem jutottunk előbbre.

Érdekes fordulatot vett a dolog, mert a tárgyalások 2006-ot megelőzően, a választások előtt zátonyra futottak. Érdekes módon akkor a Fidesz úgy akarta eltolni magáról a felelősséget, hogy nagyon gyorsan beadtak egy törvényjavaslatot az alkotmány módosítására, amelyben rögzítették volna a 200 fős Országgyűlést. Mi akkor az álláspontunkat készek voltunk megváltoztatni, és azt mondtuk, és 2007-ben a kormány benyújtotta a javaslatát, amely szerint legyen egyfordulós, és legyen tiszta listás választás, éppen azért, mert a 200 fős Országgyűlésben már elképzelhetetlen az, hogy egyéni körzetek legyenek, és mellette legyen egy kompenzációs lista. Ezt azért mondom, mert abban egyetértett minden frakció, kivéve a Fideszt, amit most az előterjesztő Magyar Bálint is hangsúlyozott, hogy arányos legyen.

Ez azért érdekes számomra, mert Orbán Viktor szavaiból is kiérezhető az, hogy az arányosságnak ő sem ellensége. Márpedig az a történeti áttekintés, amit Magyar Bálint tett, hogy az "alapító atyák", bocsánat a kifejezésért, egyfajta stabilitást akartak a rendszerben, a jelenlegi rendszer ezt meghozta. Most léphetnénk egy lépcsővel magasabb fokra, amikor azt mondjuk, hogy minden frakciónak, minden pártnak annyi képviselője legyen arányosan a Magyar Országgyűlésben, ahány százalékos a választói támogatottsága. Erre tudom említeni önöknek, hogy a Szocialista Párt '94-ben és '98-ban ugyanúgy 29-30 százalék körüli választói támogatással egyszer egyedül 54 százalékos többségben volt, a másik alkalommal pedig ellenzékben. Tehát azt gondoljuk, hogy kell az arányosság, amit sajnos nem tudtunk keresztülvinni, mert - az akkor még létező MDF-frakció miatt mondom - négy frakció ezt támogatta, az ötödik, a Fidesz nem.

Ugyanakkor egyetértünk abban, hogy az 5 százalékos küszöböt nem lehet eltörölni, és nagyon fontos lenne, hogy világos, érthető és áttekinthető legyen a választási rendszer. Ezt is nagyon fontosnak tartjuk. A példa mutatta, az azt követő sajtómegnyilatkozások, hogy a választóknak a rendszerváltást követő huszadik évben is bizony még nagyon komoly problémáik vannak, még mindig nem értik, hogyan működik a magyar választási rendszer, az egyéni képviselő, a megyei lista, az országos lista, a ki nem osztott mandátumok országos listára való felkerülése.

És ami rendkívül fontos, hogy mi egyfordulós választást szeretnénk. Ebben az előterjesztésben ez visszaköszön, ezért mi ezt támogatni tudjuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! Hogy ez mit jelent, különösen akkor, amikor a takarékosságról beszélünk? Az egy forduló azt jelenti, hogy 4-4,1 milliárd forintos megtakarítást lehetett volna már 2010-ben is realizálni, és az, hogy kisebb a parlament, óvatos számításokkal is mintegy 4 milliárd forintos megtakarítást jelenthetett volna. Szóba jött és vitattuk, megvan az a lehetőség, hogy aki koalíciót köt, már a választást megelőzően világossá és nyilvánossá tegye a választók előtt, hogy ki kivel kötött koalíciót, ki kivel indult a választási rendszerben. Az egyfordulós megoldás ezt segítené.

Módosító javaslatokat nyújtok be Wiener György kollégámmal ehhez a törvényjavaslathoz, amelyben, ahogy most elmondtam, mi a 200 fős rendszert támogatjuk, viszont ebben azt javasolnánk, hogy legyen egy választókerület az egész ország, tehát egy egyszerű országos listás megoldást szeretnénk javasolni, és a hatályba léptetésre mi a 2014-es időpontot javasolnánk. Már a választás küszöbén vagyunk. Azokat a szervezeteket, amelyeknek a választást le kell bonyolítani, azt gondolom, már nem hozhatjuk olyan helyzetbe, hogy esetleg ne tudjanak felkészülni a 2010 tavaszán esedékes következő választásra.

Mi nagyon bízunk abban, hogy talán a Fidesz is megváltoztatja álláspontját, és előbb fogadjuk el az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényt, és majd ezt követően rögzítjük az alkotmányban a képviselők számát. Tesszük ezt azért, mert 2006-ban a Répássy, Rubovszky és Salamon képviselő urak által jegyzett alkotmánymódosításban, az indoklásban ők is azt hozták fel, hogy egy hatékonyabb, egyben kisebb létszámú Országgyűlés létrehozása a cél, a jelenlegi drága, és aránytalan más országok lakosságához képest az aránya ennek a mostani létszámnak.

(18.00)

Tehát bízom abban, hogy amit a Fidesz elnöke mondott, azt komolyan gondolta, és van rá lehetőség, hogy a következő hetekben egy érdemi tárgyalás, érdemi vita alakuljon ki itt a parlamenti patkóban, és ennek eredményeként, ennek végén valóban tudjunk dönteni arról konszenzussal, kétharmados többséggel, mert ez közös felelősségünk, tehát ebben nemcsak a kormánypártoknak, hanem az ellenzéknek is van felelőssége. Én most nem akarom az időt azzal húzni, hogy hosszan felsoroljam, hány törvényjavaslat volt itt a Ház asztalán, amely mind-mind a hatékonyságot, a jobb működést szolgálta volna, és egyben a költséghatékony, takarékos gazdálkodást, a költségvetés kiadásainak csökkentését szolgálta volna; ezek rendre-sorra elbuktak itt a Ház falai között.

Ezért ijesztő számomra, amikor Répássy Róbert azt mondja, hogy ha felhatalmazást kapnak, ha többségben lesznek, majd csak akkor. Nem! Ez a kérdés - ahogy Magyar Bálint előterjesztőként elmondta - már hosszú évekkel ezelőtt az asztalon volt, a probléma előttünk volt, és kötelességünk lett volna ezt megoldani. Mi erre készek voltunk, most is készek vagyunk. Még egyszer azt mondom, hogy a frakciónk támogatja azt a változatot, amely a 200 fős, országos listás választásra vonatkozik.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és további jó vitát kívánok. (Taps az MSZP és az SZDSZ soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A szocialista frakció évek óta támogatja, hogy minden képviselői jövedelem az általános szabályok szerint viseljen adó- és társadalombiztosítási járulékterheket. Ezért ezt a javaslatot támogatjuk annak érdekében, hogy január 1-jén hatályba léphessen a módosítás.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiból.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A tavaszi ülésszak végén együtt itt, a parlamenti patkóban elfogadtunk egy olyan fontos törvényt, amely 2010. január 1-jétől lehetővé teszi azt, hogy országgyűlési képviselők semmilyen címen ne juthassanak jövedelemhez anélkül, hogy ne fizetnék be az általában szokásos személyi jövedelemadót és a társadalombiztosítási járulékot.

Akkor egy módosító javaslat eredményeként azok a képviselők, akiknek 200 százalékot meghaladó pótdíjuk volt, rendkívül kedvező helyzetbe kerülhettek volna. Ezért a mostani javaslatom mindössze egy rövid plafon elhelyezése a törvényjavaslatban, amely szerint olyan képviselőnek, akinek több bizottsági tagsága van vagy valamilyen tisztsége és bizottsági tagsága, ebben az esetben a pótléknak nem lehet több a vetítési alapja, mint az alapdíj kétszerese. Tehát nem lehet 270-280 százalékos pótlékokat elérni, mert legfeljebb az alapdíj kétszeresét lehet vetítési alapként figyelembe venni.

Ezzel megvalósítjuk azt közösen, együtt, hogy minden olyan képviselőnek, aki nem gyűjt számlákat a következő évben a tevékenységével összefüggésben, a személyi jövedelemadó-törvényben meghatározott szigorú szabályok szerint, hanem csak a 10 százalékos általános költséghányadot veszi figyelembe, és rosszabbul jár nettó pozícióban, mint most, nekik ahhoz, hogy valamit javuljon vagy hogy megőrizhessék a jelenlegi nettó pozíciójukat, ehhez költségeket kell elszámolni, még egyszer hangsúlyozom, a személyi jövedelemadó-törvényben, ugyanúgy, mint bármely magánvállalkozásnak, ebben az esetben lehet nettó jövedelemnövekedést elérni.

Az indítványom második pontjára csak azért térnék ki, mert a sajtó már kísérletet tett arra, hogy ezt is félremagyarázza. A 6. §-ban, ami valójában az előterjesztés 2. §-a, nincs másról szó, mint arról, hogy a frakciók alkalmazottainak itt a Házban milyen plafont határozunk meg éves szinten a kafetériarendszerben. Van, aki ezt már havi összegnek titulálta, van, aki azt mondta, hogy az adófizetők pénzének elherdálása. Nem! A korábbi törvényekben is létezett egy plafon, hogy mennyi lehet a juttatás, aminek a Ház viseli a társadalombiztosítási és adózási vonzatát; jelen esetben ezt abszolút összegben ugyanott határozzuk meg, de kellett, hogy a törvényt módosítsuk annak érdekében, hogy a Ház 2010. január 1-jétől jogszerűen tudjon teljesíteni kifizetéseket a frakciók köztisztviselői számára.

Tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák a javaslatomat. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Úr! Képviselőtársaim! A gazdasági bizottság a T/11025. és a T/11026. számú törvényjavaslatokat általános vitára alkalmasnak találta többségi szavazattal. A többség és a kisebbség egyetértett abban, és a gazdasági bizottság kifejezetten hangsúlyt adott annak a véleményének, hogy a törvényjavaslat az előkészítés során nem fordult meg a közbeszerzési albizottság előtt, így nem volt annak lehetősége, hogy ebben kifejtse álláspontját és - megengedem magamnak - hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a törvényjavaslat-csomag még tökéletesebb legyen.

De egyetértünk abban, hogy a társadalomban hihetetlenül nagy problémát okoz a korrupció, a tisztességtelen előnyszerzés, és ez ma már nemcsak belföldön, hanem külföldön is rontja Magyarország hitelét, tehát valamit lépni kell. Egyetértünk miniszter úrral abban, hogy új formára, új lehetőségekre van szükség, mert a meglévők nem elégségesek ahhoz, hogy ezen a területen eredményt érjünk el.

Az egyik, ami nagyon fontos, a tisztességes eljárás követelményének most már törvényben való kimondása, hogyan kell eljárnia a hatóságoknak, és hogyan kell hogy érvényesüljön, tehát segíti-e azt, hogy megvalósuljon a verseny és az esélyegyenlőség, tehát a közpénzek, a közbeszerzés vagy a hatósági eljárások során senki ne juthasson előnyhöz, esetleg valamilyen más ellenszolgáltatás fejében.

A haszonhúzók szankciói szintén új elem, és nagyon fontosnak tartjuk, amit miniszter úr is mondott, hogy ez még a büntető törvénykönyv módosítását is magával vonja.

Új elem, és ezt nagyon fontosnak tartjuk, ezt már korábban, a közbeszerzési törvény módosításánál is feszegettük, és nagyon sok esetben lehet látni, hogy a társadalomban úgy bújnak ki cégvezetők, tulajdonosok a felelősségre vonás alól, hogy az alkalmazottat teszik felelőssé. Tehát az az új megfogalmazás, hogy amiről tudott vagy amiről tudnia kellett volna, azt hisszük, hogy elég erős fenyegetettség lesz, és a hozzá tartozó 1 vagy 3 év eltiltás azon vezetők számára, akik ilyen céget tulajdonolnak vagy vezetnek.

Még két fontos dolgot ebben a törvénycsomagban: az egyik a bejelentő védelme, amit joggal várnak el azok, akik segítenek ebben a munkában, akik segítenek leleplezni a visszaéléseket vagy a korrupciót, és ami fontos elem, ami már mind a két törvényre igaz, a nyilvánosság. Itt azt szeretném aláhúzni, hogy már a közbeszerzési törvény legutóbbi módosításakor nagyon nagy lépést tettünk annak irányába, hogy az elektronikus ügykezelést bevezessük. Ez az elektronikus ügykezelés megteremti azt a nyilvános rendszert, amiben az ajánlatkérésről, a megtett ajánlatokról, a döntésről, mindenről mindenki értesülhet, tehát nem lehet elzárni információkat a többi versenyző, a többi pályázó elől. Ezt a folyamatot látjuk mi itt erősítendőnek.

(9.20)

Amit fontosnak tartunk még, és kell hozzá módosító indítvány, hogy a közbeszerzések folyamatában, ami amúgy is rendkívül hosszú, ne legyen hosszabb az elbírálás ideje, tehát kell hogy keressük módosító indítvánnyal ennek a lehetőségét, és lehetőség szerint ne legyen drágább a mai gyakorlatnál. Szintén módosító indítvánnyal ezeket meg kellene tudnunk oldani.

A szervezet státusa érdekes. Itt csak azt húzom alá, a bizottságnak az a véleménye, a Közbeszerzések Tanácsának státusát, függetlenségét őrizni kell. Azt a szerepet, amit eddig végzett azért, hogy az országban sokan megtanulják a tisztességes közbeszerzési eljárások szabályrendszerét, mindenképpen erősíteni és támogatni kell.

Szeretném eloszlatni azt, hogy ez a törvény nem azért született, mintha a Közbeszerzési Döntőbizottság vagy Tanács munkájával lenne kifogásunk, hanem azokkal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), ahol a kezdet van: az ajánlatkérők és az ajánlattevők.

Köszönöm szépen a figyelmet, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Mivel látszik, hogy lényegesen gyorsabban haladunk, mint az az előzetes tervezetben volt, tisztelettel kérem, hogy a T/11025., T/11026. és T/11027. számú indítványoknál holnap reggelig lehessen módosító indítványokat benyújtani. Eredendően ez úgy volt - ezt azok számára mondom, akik nem tudták -, hogy ma az ülésnap végéig lehetett volna.

Köszönöm szépen.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Egy meglehetősen kis terjedelmű módosító javaslatot nyújtottam be a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényhez. A javaslatom lényege, hogy a 137. § (2) bekezdése egészüljön ki egy új alponttal, amelynek lényege, hogy közfeladatot ellátó személy, a villamos energiáról, valamint a földgázellátásról szóló törvényben meghatározott felhasználási helyek műszaki felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását és leolvasását végző személyek, feladataik ellátásával kapcsolatban; ezt szeretném kétszer aláhúzni: tehát nem általában, hanem a feladatok ellátásával kapcsolatban.

A villamos energiáról szóló LXXXIV. törvény és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény szabályai egyértelműen rögzítik, hogy a villamosenergia- és a földgázszektor tevékenysége az ágazat nemzetgazdasági súlya folytán stratégiai jelentőségű. A villamosenergia- és a földgázellátás alapvető szegmensét képezik az elosztói engedélyes társaságok, amelyek a hálózatok üzemeltetését végzik, és az energiahatékonyság, az energiatakarékosság elveinek megtartása mellett közérdekű tevékenységet látnak el.

A hivatkozott törvények alapján az elosztói engedélyes társaságok kötelezettsége a gáz- és villamosenergia-rendszer működéséhez, valamint a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátáshoz szükséges átviteli és elosztóhálózatok üzemeltetése, fenntartása, ezek üzemviteli biztonságának biztosítása, az energia továbbítása a felhasználók felé, valamint a mennyiségi elszámolások elkészítése.

Ezen feladatok ellátása során az elosztói engedélyes társaság a felhasználási helyek műszaki felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, a felhasználók energiafelhasználásának leolvasását is végzi, ezzel biztosítja a biztonságos villamosenergia- és földgázellátást. A felhasználási helyek műszaki felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, valamint leolvasását végző személyek ezen tevékenységük végzése során olyan jogellenes cselekményeket deríthetnek fel, amelyek egy adott fogyasztóra önmagára vagy egy nagyobb közösségre jelentenek fokozott veszélyt. Gondolok itt azokra, akik például egy mérőt megkerülnek különböző provizórikus megoldásokkal, nemcsak a saját biztonságukat, hanem sok esetben egy egész lakótömbben élő közösséget is veszélyeztethetnek.

Az a törvényhely, ahova ezt a beillesztést kérem, ott szerepel jelenleg posta, katona, mentő, egészségügyi dolgozó, lelkész, erdészeti szakszemélyzet vagy gyámügyi hivatal dolgozója. Többségében tehát olyanok, akiknek valamiért be kell jutni egy olyan területre, ami jogi nyelvet használva idegen ingatlan, és ott kell elvégeznie a jogszerű tevékenységét, amelyhez nyilván az ellenérdekelt félnek abban az esetben, amikor megsérti a szabályokat, érdeke fűződik ahhoz, hogy megakadályozza ennek a jogszerű tevékenységnek az elvégzését. A sajtóból, gondolom, képviselőtársaim, az elmúlt időszakban - főleg a téli időszakban - egyre többet hallani arról, hogy milyen atrocitások érik - személy elleni erőszak - az adott szolgáltató vállalkozások munkatársait.

Ezért kérem önöket, hogy támogassák a javaslatomat, hogy azok az emberek, akik gondoskodnak az ellátásunkról és a biztonságunkról, ebbe a körbe bekerülhessenek, ami a közfeladatot ellátó személyek köre.

Köszönöm szépen a figyelmüket, és kérem, hogy támogassák a javaslatomat. (Taps az MSZP padsoraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! A név szerinti szavazásból, anélkül, hogy a szám szerinti eredményt ismernénk, egyértelmű, hogy a törvényjavaslat kétharmados része nem került elfogadásra, ezért tisztelettel kérem, hogy ne tartsunk szünetet, folytassuk a határozathozatalt, és az est folyamán, amikor a jegyzők befejezték a számolást, akkor majd az éppen soros elnök bejelenti az eredményt.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az egyetlen módosító javaslatot, ami állva maradt, nem támogatom. Pont azt a kört akarja kizárni a védelemből, amelyik elsősorban találkozik azokkal a fogyasztókkal, ahol komoly probléma van, és ahol komoly fenyegetettségnek van kitéve a szolgáltató képviselője. Tudomásom van arról, elnök úr, hogy egy kapcsolódó módosító indítvány készül, amely az indítványomat kiterjesztené a vízszolgáltató társaságokra is. Ezt a kapcsolódót támogatni fogom.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Házszabály rendelkezései szerint a szocialista frakció nevében kérnék egy félórás tárgyalási szünetet.

Köszönöm szépen.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Szeretném kérni a frakciónk nevében, hogy a 44-esről, az 50-esről és 62-esről külön szavazzunk.

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Képviselőtársaimmal nem túl nagy terjedelmű törvénymódosítást nyújtottunk be a polgármesteri tisztség ellátásával kapcsolatos törvényjavaslathoz.

Önök előtt is ismert, hogy polgármesterek esetében van bizonyos kedvezmény a nyugdíjba vonulás alkalmával. Ennek nagyon szigorú feltételei vannak, megkímélném a Házat attól, hogy ezeket tételesen felsoroljam. Egyet emelnék ki, hogy milyen hosszú időtartamban tölti be valaki ezt a tisztséget. Valójában mondhatnánk azt is, hogy a ma hatályos törvény kerek, egész, legalábbis eddig olybá tűnt, hogy minden különösebb probléma nélkül működik ez a rendszer, hogy amikor a választás során a választással megszűnik egy-egy polgármester mandátuma, ebben az esetben kezdeményezheti, ha a feltételeknek megfelel, a nyugdíjba vonulását.

Napjainkban van egy új elem. Több esetben vagy azért, mert az önkormányzaton belül kialakul, hogy működésképtelenség van, konfliktusok vannak, vagy az az extra helyzet, amikor a létszám haláleset miatt a minimális alá csökken, tehát több esetben előfordul, hogy a négyévenkénti választás közbülső időszakában is megszűnik egy-egy testület; hadd használjam most azt a kifejezést, hogy a testület önmaga kimondja a testület feloszlatását - ez esetben megszűnik a polgármesteri tisztség is.

Törvényjavaslatunk arról szól, hogy a képviselő-testület, amennyiben feloszlatja saját magát, viszont a polgármester megfelel azoknak a szigorú feltételeknek, amelyeket a törvény eddig is tartalmazott, ebben az esetben a polgármester ugyanúgy, mint bármely más mandátum megszűnése során, a lehetőségét megkapja annak, hogy amennyiben igényli, akkor nyugdíjba vonulhasson. Még egyszer hangsúlyozom, abban az esetben, ha azoknak a szigorú feltételeknek megfelel, amit a törvény eddig is tartalmazott. Tehát ezen nem kívánunk sem enyhíteni, sem lazítani, csupán egy ma meglévő problémát kívánunk orvosolni képviselőtársaimmal.

Kérem önöket, hogy támogassák a javaslatunkat, hogy lehetőség szerint a februári tavaszi ülésszakban el is fogadjuk ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

(10.10)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy azt a katasztrófapolitizálást, amelyet a Fidesz folytat, könnyedén lehet cáfolni, és én most az adócsökkentésről szeretnék beszélni. A költségvetésben több mint 100 milliárd forinttal csökken a személyi jövedelemadó-bevétel, ez pedig azt jelenti, hogy a magánemberek adófizetési kötelezettsége is csökken. Ebben ami pillanatnyilag látszik, hogy nőtt az adófizetők szabadsága, de nőtt a kötelezettsége is, mert nyilatkozniuk kell arról, hogy részükre hogyan határozzák meg az adóelőleget.

(13.30)

Lehet úgy dönteni, hogy valaki majd csak egy év múlva akarja igénybe venni például a részére járó egész adójóváírást, ami meghaladja a 181 ezer forintot, vagy lehet úgy dönteni, hogy havonta 15 ezer forintnyival akar valaki kevesebb adót fizetni.

Ehhez kellett volna, hogy a munkáltatók megfelelő tájékoztatást adjanak a munkavállalók részére, mert az APEH kötelezően nem bocsátott ki nyilatkozatokat, ezt helyben kellett volna megtenni, és sok helyen elmaradt. Nagyon egyszerűen mindenki megállapíthatja, a havi bruttó bérét szorozza tizenkettővel és ezt 1,27-tel, ami a bruttósítás, amiről nagyon sok szó esett, és amennyiben ennek a végösszege kisebb, mint 5 millió forint, akkor csak 17 százalék adót kell fizetni, és csak az 5 millió forint feletti összeg után kell a 32 százalékos adókötelezettségnek eleget tenni. Természetes, hogy itt figyelembe kell venni az adóterhet nem viselő járandóságokat, a családi pótlékot, a nyugdíjat, és hadd ne folytassam tovább.

Tehát amit meg kell hogy tegyenek az adófizetők, és a törvény lehetőséget teremt mindenki számára, hogy esetenként adjon nyilatkozatot, vagy az adott nyilatkozata az adóéven belül a visszavonásig érvényes. Tehát kérem azokat az adófizetőket, akik szeretnék, hogy az adóelőlegük is csökkenjen, azok módosítsák az eddigi nyilatkozatukat, és döntsék el, hogy kérik az adójóváírás összegét. Az adójóváírás összege kérhető egészen addig, amíg valakinek a bruttó keresete nem éri el a 3 millió 188 ezer forintot.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez azt jelenti, hogy havi 209 ezer forintos bruttó fizetésig ez a kedvezmény, a havi 15 100 forint jár. A csökkentett összegű pedig mindazoknak jár, akiknek a bruttó jövedelme kisebb, mint havi 326 ezer forint. Ezért mondtuk azt az adótörvényeknél, hogy a társadalom nagyobbik fele nyertese lesz ennek a személyi jövedelemadó-csökkentésnek.

Még szeretném hozzátenni, hogy kell hogy nyilatkozzanak arról, hogy van-e második munkaviszonyuk, de tessék összevonni a jövedelmet, és ha kettő vagy három munkaviszonyból sem érik el a havi 326 ezer forintot, akkor minden egyes munkahelyen csak a 17 százalék előleget lehet majd levonni. Akinek több munkahelye van, nyilatkoznia kell az egészségügyi járulékról is. Az egészségügyi hozzájárulást nem kell megfizetni abban az esetben, ha 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak valakit egy munkahelyen. Ugyanígy nyilatkozniuk kell a nyugdíjjárulék levonásáról, mert abban az esetben, ha valakinek a bruttó jövedelme eléri a 7 millió 100 ezer forintot, ebben az esetben tőle tovább nem vonnak 9,5 százalékos nyugdíjjárulékot, mert ez a későbbiek során nem is lesz alapja a nyugdíjfizetésnek.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, vagy egy példával érzékeltetni, hogy mit jelent az adóterhet nem viselő járandóság. Amikor azt mondtam, hogy egy 210 ezer forintos bruttónál jár a teljes összeg, amennyiben valaki két gyermeket nevel, akkor figyelembe véve a családi pótlék éves összegét, kell hogy meghatározza ezt, ebben az esetben 188 ezer forintnál még mindig jár a teljes összeg, és 287 ezer forintos havi jövedelemnél csökken ez a jövedelem.

A befejező mondatom az, tisztelt képviselőtársaim, hogy ez a kedvezmény jár mindazoknak, akiknek 70 ezernél nagyobb és 209 ezer forintnál kisebb a bruttó jövedelme havonta. Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára önök is emlékeznek arra, hogy amikor a képviselők jogállásáról, tiszteletdíjáról döntöttünk, a zárószavazáskor egy olyan paragrafust is töröltünk, amely hivatkozott arra, hogy a képviselői munka egyébként 36 órás lekötöttséget jelent. Akkor ennek jelentősége volt az egészségügyi hozzájárulás szempontjából. Ez január 1-jén megszűnt, viszont az egészségbiztosítási járulék fizetése szempontjából mindenkinek, akinek egynél több munkaviszonya vagy jövedelemforrása van, fontos, hogy ez a mondat szerepeljen a társadalombiztosítási törvényben.

Kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP), a napirendi pont előadója: Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Elnök Úr! A törvényjavaslat, amelyet benyújtottunk, lehetővé teszi, hogy a hadirokkantak járadéka valamennyi járadékosztályban emelkedjen, az ápolási pótlék és a temetési hozzájárulás kivételével. Ennek a javaslatnak az összes kihatása 850 millió forint többletkiadás, amelynek fedezete a Hadigondozottak Közalapítványa részére a költségvetés által biztosított forrásból megteremthető.

Köszönöm szépen, és kérem önöket, hogy támogassák a javaslatomat. (Taps az MSZP padsoraiban.)