Felszólalás adatai

Említette azt, hogy többről van szó, mint mezőgazdasági termelőeszközről, itt az anyaföldről van szó, a hazánkról. Ebben a vonatkozásban örömmel csatlakozom a miniszter úrhoz, mert mi is így gondoljuk, és valójában azzal, hogy ezt kiemelten kezeljük, teljes mértékben egyetértünk.

Vannak azonban feltételeink ahhoz, hogy az örömünk osztatlan legyen, és teljes mértékben egyet tudjunk ezzel érteni. Ezek az ellenérzéseink pedig abból adódnak, ami részben az expozéban elhangzott - ahogy már említettem a kisebbségi vélemény kapcsán -, hogy úgy beszélünk a földforgalmi törvényről, mintha az már egy elfogadott és kész tény lenne, holott ez közel sem az. Tehát hiányoljuk, illetve kifogásoljuk azt, hogy egy olyan törvényt rögzítünk be kétharmadra, aminek még nem tudjuk a végső kimenetelét. Ez álláspontunk szerint egyáltalán nem a kabát varrása a gombhoz, merthogy azt tudnunk kell az eddigi tapasztalatainkból, hogy mi a szándék azzal a több mint 200 módosító javaslattal.

Jakab képviselőtársam is a földtörvényt ecsetelte, dicsérte, mi a jelenlegi formájában egyáltalán nem tudjuk osztani ezt a dicsérő hangvételt. Az a több mint 200 módosító javaslat nem ad választ azokra a kérdésekre, amit részben Balczó képviselőtársam is felvetett, nem ad védelmet a külföldiek, a tőkével rendelkező földéhes külföldiek és a hazai spekulánsok ellen sem. Ezzel, hogy a tagállami állampolgárt külföldi tagállami állampolgárnak nevezi, ezzel álláspontunk szerint még nem védtük meg azt a földet. De számos más probléma is van a jelenlegi földtörvénnyel, nevezetesen a helyben lakás kérdése.

A helyben lakás kérdése mellett makacsul kiáll a kormány. Az eredeti földtörvény, tehát a '94-es földtörvény még a helyben lakót valóban a településen élőnek nevezi, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, illetve azok a pályázatok bővítették ki ezt a kört a 20 kilométeres körzetre. Nos, ezt sem rendezte, nem tudjuk, hogy az ennek a módosítására beadott javaslatoknak - mindegy, igen, valóban a kormánypárt részéről is van ilyen javaslat, az ellenzék részéről is - mi lesz a végkimenetele, hogy hajlandó-e ahhoz a kormány hozzáállni, hogy valóban megvan-e az a szándék, hogy egy olyan tökéletes földtörvény jöjjön létre, amelyik aztán méltó lesz a kétharmados bebetonozásra.

De ha továbbmegyek: a helyi földvédelmi vagy földhasznosítási bizottságok, nem egyértelmű az elnevezés a törvényben sem, mi lesz ezeknek a sorsa? Sokan kifogásoltuk már az általános vitában azt, hogy csak véleményezési jogot ad a helyi közösségeknek, és erre mi a helyi közösségeknek a véleményezés joga helyett az együttdöntési jogot javasoltuk, és azt szeretnénk, hogy az menjen át. Ez szintén egy módosító, és nagyon fontos az, hogy a kormánypárt ehhez hogy fog hozzáállni, hogy nem.

Sokkal rosszabb a helyzet, ha megvizsgáljuk a Jakab képviselőtársam és képviselőtársai által jegyzett módosító javaslatot, amelyiket csomagban adja be, amelyik már nemhogy bővítené a települési helyi közösségeknek a véleményezési jogát, egy együttdöntési jog felé vinné el, akár köztes megoldásként, bárhogy, de abba az irányba, hanem egyenesen azt mondja, hogy nincs szükség a településeken ezekre a földhasznosítási bizottságokra, mert ők úgysem tudnák azt megvalósítani. Egy példát hallottunk a bizottsági ülésen Győrffy képviselőtársamtól, hogy de ne gondoljuk, hogy van egy település, ahol 20-an élnek, hogy az majd el tudja ezt dönteni. Egy 20 fős település annyira extrém példa, hogy én azt gondolom, hogy ez nem életszerű, és akármilyen kis település is helyzetbe hozható, hogy a helyi emberek tudják ezt eldönteni.

Jakab képviselőtársamnak az ilyen irányú javaslatai, ha jól emlékszem, megyei, járási szinten gondolnák ezt megoldani, ráadásul az Agrárkamara által megszervezve. Az Agrárkamarát engedtessék meg, hogy ne fogadjuk el a jelen állapotában egy olyan köztestületnek, amelyik valóban az embereket képviseli. Az Agrárkamara pillanatnyilag a Magosz által a kétharmados hátszéllel - hogy is mondjam - konfiskált szervezetté vált, és ott félő az, hogy ott egy szűk csoportnak az érdekei lesznek képviselve, nem pedig teljes mértékben a teljes magyar agrártársadalom.

(21.30)

Az, hogy a középüzemeket kívánja támogatni a földtörvény deklaráltan is: már a preambulumából is kikerül a "kis- és középüzemek", már csak középüzemekről beszél. Ez egy olyan folyamat, amit nem lehet nem észrevenni a kormányprogram, a vidékstratégia óta. Meg lehet nézni. A képviselőtársam kérdőn néz rám, meg lehet nézni, nincsenek ott a kisüzemek.

A Magosz által, ami most már nem egy érdekvédelmi szervezet, hanem egy politikai formáció ezáltal, hogy teljesen politikai célokra... Politikai formáció abban az értelemben, hogy egy jól behatárolt csoport érdekeit képviseli. Ez nem jó, nem rossz, ez csak tény. Ezért figyelembe véve azt, hogy a földtörvényből kikerült a "kis-" a középüzemek elől, engedtessék meg, hogy amikor a Magosz lobbitevékenysége vagy bizonyos értékrend-képviselete átjön az alaptörvény harmadik módosítására is, akkor ott legalábbis kérdéseket tegyünk fel. Egyáltalán a földtörvény tervezete, nem gondoljuk azt, hogy jelenlegi formájában méltó a kétharmados bebetonozásra.

Ugyanakkor viszont egy módosító javaslatot adtam be, ami pedig arról szól... A miniszter úrnak is válaszolok ezzel, amikor azt mondta, hogy majd most meglátjuk, melyik az a frakció, melyik az a képviselő, amelyik valóban aggódik a magyar földért, és meg akarja védeni, hogy majd megszavazza-e a kétharmadot. Mi továbbmegyünk ezen: ez viszont önöket fogja minősíteni. Önök felé tenném fel a kérést, hogy tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, szavazzuk meg és tárgyaljuk meg ezeket a törvényeket négyötöddel. Az majd biztosan sokkal közelebb lesz a társadalmi konszenzushoz, sokkal inkább fogja szolgálni a társadalmi és az agrárbékét. Ez lenne a próbaköve annak, hogy ehhez a módosító javaslatomhoz önök hogyan fognak hozzáállni.

Ugyanis ha ebbe most betesszük azt, mint amikor a sarkalatos törvények után tettem be csupán ezt a kis, egyszerű szócskát, hogy "négyötödös" sarkalatos törvényekkel, ez azt jelenti, hogy az ebben szereplő törvényeket - itt hármat nevesített már a miniszter úr és Jakab képviselőtársam is, a földforgalmi törvényt, az integrált mezőgazdasági termelésről szóló és az üzemszabályozási törvényt - négyötödös többséggel kellene hogy elfogadja a parlament. Azt nevezném annak, hogy aki azt megszavazza, az igen, az aggódik a magyar földért, és annak fontos az, hogy konszenzussal szülessenek meg ez a sarkalatos törvények, de amíg ez nincs így, addig én álságosnak tartom ezt az igyekezetet.

De ha a földforgalmi törvényen túlmegyek, az integrált mezőgazdasági termelést szabályozó törvénycsomagból a bizottsági ülésen bizony semmit nem értettünk, noha persze a szavakat értjük, pontosan tudjuk, hogy mi az az integrált mezőgazdasági termelés, de hogy az hogyan kerül bele a sarkalatos törvénybe... Itt éltem azzal a gyanúperrel, hogy valami új jogosítványt akar az új agrárkamara kapni talán, vagy nem tudom, mi lehet mögötte. Ott is hangsúlyoztam, hogy ez csak egy találgatás a részemről, hiszen eddig ez soha fel nem merült. Az üzemszabályozási törvényről legalább már tárgyaltunk, hallottunk róla, beszéltünk róla a bizottságban, itt-ott, de integrált mezőgazdasági termelési rendszerről, hogy az kétharmados legyen, nem.

Erre megjött Jakab képviselőtársunk, a Magosz elnöke, és felvilágosított bennünket, hogy gondoljunk csak a vis maior esetekre, hogy ezek a gazember integrátorok mit csinálnak. Ezennel is elismerem ezt a tevékenységét a képviselőtársamnak és a Magosznak is, amit e téren végzett, de emiatt kétharmados törvénybe iktatni az integrált mezőgazdasági termelést, mert vannak benne bűnözők... Amit most a rendes felszólalásában említett, azok a bizonyos gazdasági társaságok azzal a 350 milliárdos árbevétellel, miközben negatív a mérlegük, nos, ezek bűncselekmények, ezek adócsalások és hasonlók. Azért az alaptörvénybe talán mégse kellene ilyeneket behozni és ilyeneket kétharmados vagy sarkalatos törvénnyé tenni, hacsak nem e mögött megint valami olyan szándék van, ami most nem deklarált, amit mi most még nem tudhatunk, hogy a háttérben még mi minden tartalommal szeretné még megtölteni a kormány, a kormánypárt, a Magosz, az agrárkamara ezt az integrált mezőgazdasági termelést. Ezért nem a gombhoz varrnánk a kabátot addig, amíg nem tudunk semmit a valódi szándékokról.

Az államtitkár úr is a bizottsági ülésen mondta, hogy higgyük el, hogy e mögött nem lesz semmi sandaság. Azért ez nem egy olyan műfaj, amiben ennek alapján az ellenzék azt mondhatná, hogy ja, akkor jól van, ha az államtitkár úr azt mondja, hogy higgyük el, hogy nem lesz, akkor mi azt elhisszük. Nem ön, egy másik államtitkár, aki ma előterjesztő volt a bizottsági ülésen. Nos, ezért az, hogy mi az, amit kétharmados törvényben akarunk rögzíteni, nem ismert számunkra eléggé.

Az üzemszabályozási törvényről - megnéztem - a miniszterelnök úr szájából is hallhattuk azt, hogy az üzemszabályozási törvény ősszel a parlament elé kerül. Budai államtitkár úrtól is hallottuk különböző interpellációkban, amikor ez még téma volt szeptember magasságában. Hol van? Ne mondjuk már azt, hogy az ellenzék jogtalanul kéri ezeket, meg a gombhoz varrja a kabátot! Ezeket egyszerűen csak szeretnénk tudni ahhoz, hogy jól és felelősségteljesen tudjunk dönteni erről az előttünk lévő kétharmados javaslatról, az alaptörvény harmadik módosításáról.

Az pedig, hogy mik hiányoznak belőle, szintén nagyon fontos. Ha az integrált mezőgazdasági termelés be tudott kerülni, akkor miért nincs benne a családi gazdaságokat szabályozó törvény, miért nincs benne a szövetkezeti törvény? A szövetkezeti törvény kapcsán megint nagyon rossz előérzeteink vannak, mert arról is beszélünk most már több mint egy éve, különböző hivatkozások történnek rá, ismerjük Patay képviselőtársunknak azt a hatalmas munkáját, amit ebbe beletett, de ahogy a híradásokból, bizottsági ülésen egy-egy elszólásból, vagy éppen konkrét kérdésre adott válaszból azt látjuk, hogy a szövetkezeti törvény is valahol a futottak még kategóriában bekerül talán a Ptk.-ba. De mint önálló törvény, amelyik világosan kimondja, hogy Magyarországon a kistermelők akkor tudnak a közepes gazdaságokkal - ne is beszéljünk most a nagyokról, hiszen az MSZP-ből senki nincs itt már - versenyezni, ha az ő részükre a szövetkezést biztosítjuk, motiváljuk őket arra, segítjük törvényekkel, és minden más, anyagi, erkölcsi és jogi eszközökkel. Nos, ez teljesen kimaradt az alaptörvény harmadik módosításából is, és kimaradt a földtörvényből is. Ahogy mondtam, a "kis-" szó elkerült, és a szövetkezeti szót sem látjuk ott.

A társadalmi egyeztetés. Említettem már a kisebbségi véleményünk kapcsán, hogy a társadalmi egyeztetés véleményünk szerint teljesen elmaradt. Ha egyszer egész ősszel ezen dolgoztak, lebegtetve van a földforgalmi törvény, ami leállt az általános vitánál, majd februárban kerül erre sor, akkor milyen eljárás az, hogy viszont ez az alaptörvény harmadik módosítása pénteken kerül föl a honlapra, nehogy véletlenül valaki meg tudja nézni, nehogy véletlenül a társadalmi szereplők, akár gazdaszervezetek vagy bármilyen más érdekelt, érintett közösségek meg tudják nézni, véleményezni tudják. Talán csak nem a hegyközségekről szóló törvény áterőltetése után rosszak voltak a tapasztalataik, hogy esetleg akkora társadalmi felzúdulás lehet, hogy megint le kell állítani, vagy valami? Nem értjük. Azt társadalmi egyeztetésnek nevezni, hogy a fiatal Magosz-gazdák kongresszusán Győrffy képviselő úr ezt mint igényt megfogalmazta a miniszter úr felé, és ezzel a társadalmi egyeztetés el van intézve, ez egy sajátos megfogalmazás. Már akkor kellett volna az előttünk lévő törvénymódosítást közzétenni, feltenni a honlapra, hogy a fiatal gazdák kongresszusán elhangzott javaslat alapján a minisztérium vagy a kormány ilyen és ilyen alkotmánymódosítást tervez. Ha ezt föltették volna akkor, akkor azt mondanám, hogy rendben van, megvan a társadalmi egyeztetés, de addig nem.

Azzal zárnám be a rendes felszólalásomat... Egy percet kaphatnék, elnök úr?

ELNÖK: Tessék!

VARGA GÉZA (Jobbik): Köszönöm szépen. Hogy valóban azt gondolom, számunkra az lesz a próbája annak, hogy önök ezt komolyan gondolják-e, vagy sem, valóban aggódnak-e a társadalmi békéért, a konszenzusért, az agrárbékéért és a magyar földért, és mindenért, amit a nem létező földkódexbe be tudunk tenni, hogy ezt a négyötödös javaslatunkat egyáltalán hogyan fogják kezelni. Ugyanis négyötöddel mindenki nyugodt lehetne, és a Magosz is, a kormány is, mindenki megnyugodhatnak, hogy ezek a törvények valóban egy társadalmi vitában, konszenzussal, egyeztetés alapján születtek meg. Ha ez nem így történik, akkor nem lesz.

Végül pozitív diszkriminációt javaslunk egy másik módosító javaslattal. Ha önök megnyitották az alaptörvényt, akkor mi ismét elővesszük azt a javaslatunkat, amely szerint a magyar államnak, az önkormányzatoknak és a magyar állampolgárságú magánszemélyeknek adjunk pozitív megkülönböztetést a földtulajdonlást illetően.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

(21.40)