Felszólalás adatai

Az egészségügyről sok szó esett, szögezzük le, hogy az egészségügyben reményeink szerint szintén egy trendforduló látszik. Az a fajta külföldre vándorlása az egészségügynek, az egészségügyben dolgozóknak, különösen az orvosoknak megfordulhat, ha nem is áll le teljes egészében, hiszen Európában azt tapasztaljuk, hogy ez a fajta vándorlás, elvándorlás nemcsak kelet-európai, magyarországi probléma, hanem akár még Németország egyik tájairól a másikra is megfigyelhető vagy éppenséggel külföldre. Nos, tehát ez a trend legalábbis lassulni látszik, azoknak az intézkedéseknek, különösen az egészségügyben megtörtént bérfejlesztéseknek tulajdoníthatóan, ami reméljük, hogy ilyen módon nyilvánvalóan a magyar egészségügyi ellátás színvonalát fogja szolgálni.

Ezen túlmenően január 1-jétől létrejön, ha úgy tetszik, befejeződik a közigazgatás átszervezése. Felállnak a járási kormányhivatalok, és ezzel az a fajta rendszer, amelynek részeként természetesen az önkormányzatok hatásköreinek az átalakítása is lezajlik, egy olyan új közoktatás, államigazgatás, önkormányzati igazgatási szisztéma jön létre, amely ugyancsak elsősorban a szakképzettség és a teherviselés szerint, a megfelelő teherelosztás szerint áll fel. Azokat a feladatokat lássa el az önkormányzat, olyan feladatokat lássanak el az önkormányzatok, amelyek nyilvánvalóan a helyi közösség megszervezéséről szólnak, a helyi közösség ügyeinek az intézéséről szólnak, és ehhez megfelelő források biztosítása meglesz a költségvetésben. Ezen túlmenően természetesen az állam igazgatása pedig olyan színhelyekre, olyan színterekre kerüljön, ahol a megfelelő szakszerűség, a megfelelő finanszírozhatóság és a megfelelő elérhetőség biztosított lesz. Reményeink szerint ez a rendszer mindezzel a tudással és mindezzel a vértezettséggel rendelkezni fog, és nyilvánvalóan a gyakorlat majd igazolja ezeknek az állításoknak a valóságát.

(19.10)

A jövő évi költségvetés természetesen ezen túlmenően is nagyokat vállal még. Azt vállalja, hogy az államadósságot - szemben az európai országok többségével - csökkenteni fogjuk a következő évben is, mint ahogy ez a fajta trendforduló 2010-et követően már elindult, és ez a folyamat nem fog megállni 2013-ban sem. Többször elhangzott már, de érdemes újra megemlíteni, hogy a GDP-hez viszonyított 82 százalék feletti államadósságot a következő év végén vélhetően 74 százalék alá lehet szorítani.

Meggyőződésem szerint - ahogy erről többször beszéltünk - ez nem valamiféle kultikus dolog, nem arról szól, hogy ez jól mutat vagy jól hangzik, hanem arról, hogy Magyarországon - éppen annak érdekében, hogy a költségvetési mozgástere évről évre növelhető legyen - a közszolgáltatásokat magasabb színvonalon lehessen elvégezni. Ehhez szeretnénk forrásokat biztosítani. Ahhoz, hogy ez megteremthető és létrehozható legyen, kell az államadósság folyamatos csökkentése.

Nem mellékesen azért meg kell jegyeznünk, hogy ennek a tehernek a létrejötte elsősorban a 2002-2010 közötti időszakra tehető. Ez ugyancsak nem politikai demagógia, hanem a tények állítása. Ezek a tények egyébként igazából akkor mutatnak szomorú képet, ha megnézzük, hogy ebben az időszakban, 2008-ig Magyarország, ha nem is volt éllovasa a gazdasági növekedésnek - hiszen ha csak a térség országaival vetjük össze, akkor láthatjuk, hogy elmaradt ezek mögött az országok mögött -, de azért növekvő gazdasági háttér mellett is a kormány képtelen volt arra, hogy nemhogy csökkentse az akkori államadósságot, hanem még jócskán, drámai módon növelte is azt. Egy vitában már elhangzott, ellenzéki képviselőtársaim is többször mondták, hogy egy-egy jelenség mennyire szimbolikus és mennyire kifejezi a kormányzásunk, a politizálásunk lényegét. Hát akkor hadd hangsúlyozzuk még egyszer, hogy az államadósság kiugró növekedése éppen 2006-ra volt jellemző. 2006 választási év volt, amikor az volt a fontos, hogy azt a látszatot kell kelteni, mintha valóban jól mennének az ország dolgai. Azóta tudjuk, hogy meglehetősen rosszul mentek az országban a dolgok. Ez az elszabaduló adósság az, amivel küzdünk, és amelynek a visszaszorítása évről évre történik. Ez a vállalás 2013-ra is igaz, és ennek a vállalásnak a teljesítése is benne van ebben a költségvetésben.

Mint ahogy benne van az a vállalás is, hogy Magyarországon az államháztartás hiánya 3 százalék alatt maradjon. Ez a 3 százalékos államháztartás alatti sáv arra jogosít fel bennünket, hogy joggal bízzunk abban, hogy Magyarország valóban kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, és elszáll az ország feje fölül az a veszélyeztetés, hogy az európai uniós forrásokat megvonják tőlünk, az európai uniós források kifizetését leállítsák, mert a magyar gazdaság növekedése, a magyar köztársaságok színvonala és a magyar vállalkozások támogatása szempontjából rendkívül fontos az, hogy az európai uniós forrásokhoz Magyarország 2013 végéig, majd az azt követő EU-s költségvetési ciklusban is hozzájusson.

Ezek azok a nagyon fontos vállalások, amelyeket teljesíteni tud ez a költségvetés. Ráadásul ez a költségvetés mindezeket a vállalásokat úgy tudja teljesíteni, hogy közben a vállalkozások, különösen a kis- és mikrovállalkozások számára nagyobb mozgásteret biztosít. Ez az a bizonyos munkahelyvédelmi akcióterv, amely egy 300 milliárdos könnyítést ad ezeknek a vállalkozásoknak, ami - ahogy az az elnevezésében is szerepel - elsősorban arra ad lehetőséget, hogy a vállalkozások kisebb teherrel tudjanak munkavállalókat foglalkoztatni. Ismert önök előtt, hogy ez a lehetőség különösen mely társadalmai rétegek megsegítésére és munkában tartására ad lehetőséget: a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a szülésből visszatérő nők esélyeit teremti meg elsősorban, de tudjuk jól, hogy azon kisvállalkozók lehetőségeit is bővíti, és a vállalkozás megmaradásának az esélyeit teremti meg, akik nem egy nagy volumenű vállalkozást visznek. Itt említést szoktunk tenni a 6 milliós kerethatárról és azokról a kisvállalkozásokról, amelyek 500 milliós forgalomig működtetik a vállalkozásukat. Ebben a körben valóban komoly könnyítések lesznek.

Ezen túlmenően ezeket az intézkedéseket úgy tudja megtenni a kormány, és egy olyan költségvetést tud elénk hozni, amely nem az ország polgárainak a megszorítása árán teszi mindezt, nem a családok költségvetéséből vonja el ezeket a forrásokat, hanem éppenséggel a családok költségvetésében hagy bent százmilliárdokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy különösen abszurd a gyermekvállalási és gyermeknevelési kedvezményeknek az olyanfajta dimenziójú megvilágítása, mintha ez éppenséggel elszegényítené a családokat. Ez azért is különös, mert ez a kedvezmény nem szimbolikus, hanem nagyon jelentős módon támogatja azokat a családokat, ahol gyerekeket vállalnak, gyerekeket nevelnek.

Tehát olyan vállalásokat tesz és olyan lehetőségeket ad a családoknak, a vállalkozásoknak és összességében az országnak a jövőbeli költségvetési mozgásterét illetően, amiket nem lehet lebecsülni, és amelyek kétségkívül abban a nemzetközi összefüggésben nézhetők, amelyek az európai uniós országokkal és általában a nemzetközi dimenziókkal összevetve különösen tiszteletre méltó vállalások és komoly teljesítések. Ezért tudom képviselőtársaimnak jó szívvel ajánlani, hogy az előttünk fekvő módosításokat támogassák, és a költségvetést is jó szívvel fogadhatjuk el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)