Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönjük szépen. Az általános vitát ezennel tehát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül majd sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/2230. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik; Kontrát Károly államtitkár urat kérem meg 20 percben a napirendi pont expozéjának elmondására.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat két célt szolgál, egyrészt a módosítás elsődleges célja a határon átnyúló fejlesztések megvalósítását gátló akadályok megszüntetése, másrészt az is célja, hogy a határvízen történő közlekedés engedélyezésével kapcsolatos szabályokat aktualizálja.

Az államhatárról szóló törvény jelenleg hatályos szövege kimondja, olyan rendelkezéseket tartalmaz, amelyek a határon átnyúló fejlesztések megvalósítását nemzetközi szerződéshez kötik. Az uniós pályázati források elnyerésénél, majd a kivitelezésnél problémát jelent, hogy a beruházás nem valósulhat meg nemzetközi szerződés hiányában.

Az elnyert uniós pályázati források határidőn belüli felhasználásához elkerülhetetlen az államhatárról szóló törvény módosítása, amely lehetővé teszi a határon átnyúló beruházások kivitelezésének a megkönnyítését.

Az államhatárról szóló törvény módosítása biztosítja azt a lehetőséget, hogy kétoldalú nemzetközi szerződés nélkül is lehessen határon átnyúló fejlesztéseket folytatni és megvalósítani. Abban az esetben, ha a határon átnyúló fejlesztések jogi hátterére vonatkozó szabályok nem kerülnek rendezésre az államhatárról szóló törvény módosítása során, akkor a pályázók elveszíthetik az uniós forrásokból elnyert több mint 28 millió eurót.

Tisztelt Országgyűlés! Az államhatárról szóló törvény módosításával elérni kívánt második cél, hogy biztosítsuk a határvízen történő közlekedés engedélyezésével kapcsolatos szabályok aktualizálásának a lehetőségét. A határvízen történő közlekedés engedélyezésére vonatkozó szabályokat a határőrizetről és a határőrségről szóló törvény felhatalmazása alapján adták ki. A határőrizetről és a határőrségről szóló törvény hatályon kívül helyezésével azonban az együttes rendelet korszerűsítése, aktualizálása elmaradt. Ennek megfelelően szükséges egy új, a rendőrség által használható, a határvízen történő közlekedés engedélyezésével kapcsolatos BM-rendelet megalkotása, amelynek a felhatalmazását az államhatárról szóló törvény módosításával szeretnénk megvalósítani.

(11.00)

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek felsorolásával és rövid bemutatásával, valamint indokolásával az volt a szándék, hogy meggyőzzem a tisztelt Házat arról, hogy a javaslat helyes célokat szolgál. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot vitassák meg és fogadják el.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a honvédelmi bizottsági álláspont ismertetésére kerül sor, ötperces időkeretben. Ágh Péter képviselő úr, parancsoljon!

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A honvédelmi és rendészeti bizottság 2011. február 11-én tartott ülésén megtárgyalta az államhatárról szóló törvény módosítását, különösebb vita nélkül, egyhangúlag támogatásáról biztosította.

Tekintve, hogy maga a javaslat is rövid, nem szeretném sokáig rabolni képviselőtársaim idejét. Támogató szavazatainkat azért adtuk meg, hogy a határon átnyúló fejlesztések kivitelezését elősegítsük.

A törvényjavaslat elkészítésének, ahogy hallhattuk, két célja volt. Az egyik tehát, hogy az államhatáron átnyúló beruházások egyszerűsödjenek, illetve a jelenlegi kötöttség megszűnjön, a másik pedig, hogy a korábban, 2007-ben megszüntetett határőrizeti törvény hatályon kívül helyezésével két terület csak rendeleti szinten került szabályozásra. Ez a határterületen történő vadászat, halászat és a közlekedés kérdése. Ezt visszaemelnénk az államhatárról szóló törvénybe, így gyakorlatilag meglenne ennek a törvényi lába is. Mindezek alapján a bizottság 19 tagja egyhangúlag tartotta támogatásra érdemesnek.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Nagyon szívesen. Most pedig következnek az írásban előre bejelentkezett képviselői hozzászólások. Elsőként megadom a szót Harangozó Tamás képviselő úrnak, MSZP.

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Az európai integráció és a nemzetközi együttműködés elmélyülésének eredményeként az államhatárok ma már kevésbé szakítják szét mesterségesen a gazdasági, földrajzi szempontból egybetartozó térségeket. A határok egyre könnyebb átjárhatósága, a szabadabb munkavállalás lehetősége és a vállalkozások határon átnyúló tevékenysége hosszú távon a határ mindkét oldalán jótékony hatással van a gazdaság fejlődésére, felvirágoztatja a határ menti régiókat. Ezért örömteli fejlemény és komoly siker, hogy Magyarország 2007 decemberében a schengeni övezet teljes jogú tagjává vált, és ezzel 1500 kilométeres határszakaszon megszűnt a határellenőrzés.

Mára Románia schengeni csatlakozása és Horvátország uniós csatlakozása is kézzelfogható közelségbe került. A szomszédos országokhoz fűződő gazdasági kapcsolatok elmélyülése okszerűen maga után vonja különböző, határokon átnyúló beruházások megvalósításának igényét. A Magyar Szocialista Párt, csakúgy, mint az elmúlt években, most is elkötelezett híve a szomszédos országokkal fennálló gazdasági kapcsolatok fejlesztésének, és ezért minden olyan kezdeményezést támogat, ami alkalmas a határokon átnyúló beruházások sikeres megvalósításához.

Ugyanakkor fokozott körültekintéssel kell eljárni az államhatár rendjét szabályozó jogszabály-módosításokkor. Az államhatár sérthetetlensége ugyanis az állami szuverenitás egyik legjelentősebb, legszimbolikusabb eleme. A jogi szabályozás kialakításakor figyelembe kell venni továbbá, hogy az államhatár rendjét a szomszédos országokkal megkötött, törvényben kihirdetett nemzetközi szerződések részletesen szabályozzák. Félő, hogy e szempontokra nem fordítottak kellő figyelmet az államhatártörvény módosítására irányuló, előttünk lévő törvényjavaslat elkészítésekor.

Némi időbeli zavarra utalnak a törvényjavaslat benyújtásának körülményei is. A törvényjavaslatot 2011. február 2-án nyújtotta be a kormány az Országgyűléshez. Ezt követően, február 11-én jelent meg az 1023/2011. számú kormányhatározat, ami rendelkezik a határon átnyúló fejlesztések jogi hátterének rendezésével kapcsolatos feladatokról. Ez a kormányhatározat előirányozta a fejlesztések jogi hátterének áttekintését, és felkérte a nemzeti fejlesztési minisztert a fejlesztések jogi akadályainak felmérésére minden határszakasz vonatkozásában.

Véleményem szerint a törvényjavaslat benyújtása előtt célszerűbb lett volna ennek a munkának az eredményét bevárni. Kétséges ugyanis, hogy az előterjesztő által a törvényjavaslatban javasolt megoldások valóban alkalmasak-e a határon átnyúló fejlesztések kivitelezésének meggyorsítására. Ráadásul az államhatártörvény 5. §-ának elhagyása a Magyar Köztársaság határainak sérthetetlensége vonatkozásában is komoly aggályokat vet föl. E szakaszban találhatjuk többek között azt a rendelkezést, miszerint a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munka csak nemzetközi szerződés alapján végezhető.

Álláspontunk szerint a Magyar Köztársaság továbbra sem mondhat le arról, hogy a határvonalát érintő, és különösen a határvonal szárazföldi vagy vízi jellegének megváltoztatását eredményező munkákat nemzetközi szerződéshez kösse. Ezért e törvényi rendelkezés egyszerű hatályon kívül helyezése aligha elfogadható megoldás. A szomszédos országokkal megkötött nemzetközi szerződések rögzítik, hogy a határvonal mentén mekkora sávban tilos építési munkát folytatni. E tilalom alól Ausztriával és Romániával megkötött, az államhatár rendjéről szóló nemzetközi szerződések határoznak meg kivételeket. A kivételként meghatározott beruházások esetében tehát most is nemzetközi szerződés alapján kezdhető meg az építkezés, további kivételt azonban a Magyar Országgyűlés egyoldalú jogi aktussal nem határozhat meg, mint ahogy arra az előterjesztő a törvényjavaslatban kísérletet tesz.

Tehát összességében elmondható, hogy a törvényjavaslat céljával, nevezetesen, a határon átnyúló fejlesztéseket akadályozó bürokratikus akadályok lebontásával egyetértünk. A benyújtott törvényjavaslat elfogadását azonban csak akkor tudjuk támogatni, ha a javasolt megoldásokkal kapcsolatban felvetődött aggályainkra megnyugtató választ kapunk. A Magyar Szocialista Párt álláspontja szerint a határ menti beruházások kivitelezését nem törvénymódosításokkal, hanem a nemzetközi szerződéskötési eljárás egyszerűsítésével, valamint e beruházásokra vonatkozó, keretjellegű nemzetközi szerződések megkötésével lehet felgyorsítani.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Következik Németh Zsolt képviselő úr, Jobbik.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm a szót. Nagyon röviden, a szakmai véleményünket Volner János képviselőtársunk fogja elmondani. Elöljáróban csak annyit, hogy mi támogatjuk a törvényjavaslatot. A bizottsági ülésen megkérdeztem a kormány megfelelő tisztségviselőjét, hogy egy konkrét beruházás miatt van-e erre szükség, vagy pedig egy általános hibát javított ki. Megnyugtató választ kaptunk, hogy egy általános rés javításáról van szó, úgyhogy a Jobbik frakciója támogatni fogja.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Igen, közben kaptam az értesítést, hogy eredetileg az volt a kérés, hogy cseréljük meg a sorrendet, nekem a monitoromon ez nem jelent meg, elnézést. Most következik Dorosz Dávid képviselő úr, LMP.

DR. DOROSZ DÁVID (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csatlakozva az előttem szólókhoz, én is rövid leszek. Mind a törvény céljaival, mind az abban foglaltakkal a Lehet Más a Politika egyetért, így támogatni fogjuk a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Akkor most következik Volner János képviselő úr, Jobbik, aki jelezte, hogy föl kíván jönni a pulpitusra.

VOLNER JÁNOS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Röviden, néhány szóban, képviselőtársaim, az előttünk fekvő törvényjavaslatról. A schengeni övezet megszűntével a határőrizet egyre több határszakaszon megszűnt, maga a határőrség, amely korábban működött és biztosította a határőrizetet, szintén megszűnt. Ezt egyébként majd a későbbiek folyamán kifejtem, mi a mai napig is fájlaljuk.

A határon átnyúló fejlesztések akadályozását jelentő bürokratikus akadályok, jogszabályi környezet megváltoztatását célozza az előttünk fekvő törvényjavaslat, és erre vonatkozóan fogalmaz meg különböző lépéseket. A közelmúltban tárgyaltunk is ezekről a határon átnyúló fejlesztésekről több ízben is. Ezek nem kis részben a Magyar Köztársaság energiapiaci diverzifikációjával függnek össze. Ugye, a közelmúltban volt az Országgyűlés asztalán a horvát-magyar gázvezeték kérdése, nemrégiben határozott a kormány egy szlovák-magyar gázvezeték kiépítéséről, a közelmúltban volt kint a miniszterelnök úr egy azeri gázvezeték építésével kapcsolatban, és az ezzel összefüggő munkálatokat természetes módon ez a törvény a jövőben is érinteni fogja.

Néhány dolgot kiemelnék a határőrizettel, illetve az államhatárral kapcsolatban. Ezek részint olyanok, amelyeket érintett a törvény, részint olyanok, amelyeket mi hiányoltunk a törvényből. Először is a törvény foglalkozik azzal, hogy a határvonal, illetve a határsáv láthatóságát biztosítani kell. A jelenlegi gyakorlat arra mutat, hogy a láthatóság biztosítását - a növényzet visszavágásában merül ez ki, ugye, a leggyakrabban - bevont vállalkozók végzik, olyan vállalkozók, akiket az állam közbeszerzési eljárás keretén belül kér föl arra, hogy ezeket a munkálatokat elvégezzék. Ha a takarékos állami gazdálkodás elveinek megfelelően szeretnénk cselekedni, felelősen, takarékosan, célszerűen bánni a közpénzekkel, akkor megkerülhetetlen az, hogy átgondoljuk azt, mennyire indokoltak ezek a szerződések.

(11.10)

Ugyanis azt látjuk, hogy az államnak vannak olyan alkalmazottai, az állami erdőgazdaságokban dolgozó emberek, akik ezt a munkát el tudják látni. Megvan az emberállomány, megvan a megfelelő géppark erre a tevékenységre, tehát elvileg semmilyen akadálya nincs annak, hogy az állam megtartsa ezt a feladatot, hiszen alkalmaz olyan embereket, alkalmaz és működtet olyan szervezeteket, amelyek főállásban is ezt a tevékenységet végzik.

Fel szeretném kérni Kontrát államtitkár urat, hogy a kormány és a belügyminiszter úr felé majd ezeket az észrevételeket legyen kedves továbbítani, mert meggyőződésem az, hogy abból a jó néhány milliárd forintból, ami évente elmegy a határsáv láthatóságának és belátásának biztosítására, azért elég jelentős összeget sikerülne megspórolni, ha az állami erdőgazdaság alkalmazottai és munkagépei végeznék ezt a feladatot. Ez nagyon fontos, és ez is szintén összefügg ezzel a kérdéssel.

A másik, amit régóta fájlaltunk és többször is elmondtunk, amikor a határőrizet, a migráció kérdése került terítékre itt az Országgyűlés asztalán, az, hogy meg lett szüntetve a határőrség, aminek azért nem örülünk, mert nincs jelenleg egy olyan specializálódott tudással, felkészültséggel, felszereltséggel rendelkező rendészeti szerv, amely a határ őrizetét megfelelő hatékonysággal képes lenne ellátni. Most azt látjuk, hogy van egy rendőrség, ahova be van terelve többek között a határ őrizetére kirendelt állomány is, azonban specializált képzés, megfelelő felszereltség hiányában végzi jelenleg a feladatát, ezen a területen tehát lenne hova előrelépni.

Ha most az államtitkár úr arra gondol, hogy a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen jelenleg is tanítanak még olyan tanárok, olyan az oktatói állomány, ahova vissza lehet nyúlni, és meg lehet kérdezni őket még, hála istennek, hiszen élő szakmai tapasztalataik vannak arról, hogy hogyan működik normális esetben a határőrség, és mennyire hatékonyan képes ellátni a feladatát, milyen technikai fejlesztéseket lehetne és kellene ezen a területen elvégezni, akkor megint csak azt szorgalmaznánk, hogy ezt a kérdést érdemes lenne átgondolni, és szervezetileg is különválasztani a határ őrizetére kirendelt, rendészeti célú munkavállalókat azoktól, akik egyébként a közbiztonság megerősítésén, megszilárdításán dolgoznak.

Ez már csak azért is indokolt lenne, mert a ki- és beléptetés rendjét, a különböző, egészen változatos iratok kezelésével, az iratok tartalmával összefüggő tartalmakat egy átlagosan felkészült rendőr munkavállaló természetes, hogy nem ismeri olyan mélységben, mint az, aki a képzéséből adódóan erre a területre specializálódott. Különösen fontos ez a kérdés azért, mert a nem kívánt migráció, az embercsempészet visszaüt gazdaságilag is nagyon keményen Magyarországra, nekünk kell átmeneti táborokban elhelyezni a nem kívánt migránsokat, majd aztán a Magyar Köztársaság költségén kell hazatoloncolni őket. Ezek a költségek is nagyban megelőzhetőek lennének, ha a határ védelme, a határ őrizete kellően hatékonyan valósulna meg.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Nem látok több felszólalni szándékozó képviselői bejelentkezést. Ebben az esetben megkérdezem az államtitkár urat, hogy kíván-e reagálni az elhangzottakra. Kontrát Károly államtitkár úré a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök úr! Tisztelt Országgyűlés! Én legelőször is szeretném megköszönni a képviselőtársaimnak, akik támogatták a hozzászólásukban a törvényjavaslat elfogadását, úgy gondolom, hogy egy nagyon világos célokat megfogalmazó, a célokat helyesen megfogalmazó törvényjavaslatot tárgyal most a Ház. Öt szakaszból áll ez a javaslat. Az expozémban elmondtam, hogy milyen főbb célokat tűztünk ki a törvényjavaslat elfogadásával, amelyeket szeretnénk megvalósítani. Úgy gondolom, fontos itt is leszögeznem, hogy ez a törvényjavaslat megfelel a Magyar Köztársaság nemzeti érdekeinek, megfelel minden szempontból az ország érdekeinek, és előre is kérem a tisztelt Házat, hogy ezt a törvényjavaslatot támogassák a szavazataikkal.

Ami pedig a határőrséggel, illetőleg a határőrizettel kapcsolatos megjegyzéseket illeti, szeretném elmondani, hogy jelenleg is a magyar rendőrség határőrizeti egységei látják el a Magyar Köztársaság államhatárainak védelmét a külső határokon, és ezek a rendőri erők, akik javarészt a határőrségből kerültek kialakításra 2008. január 1-jét követően, teljes mértékben eleget tudnak tenni a feladataiknak, rendelkeznek azzal a szakmai tudással, amely a határőrizeti feladatok ellátásához szükséges. Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a határőrizeti feladataikat jól látják el, amit itt a tisztelt Ház előtt is szeretnék megköszönni.

Abba én most nem megyek bele, hiszen fegyelmezett, törvénytisztelő ember vagyok, aki a Házszabályt betartja, hogy helyes volt-e, illetőleg milyen hibák történtek a határőrség és a rendőrség integrációja kapcsán 2008. január 1-jét követően, de ha egy félmondatot megengednek: én úgy gondolom, hogy ez helyes döntés volt, de nagy lehetőséget szalasztott el az akkori kormányzat, amikor a személyi megerősítést, a technikai megerősítést, az erkölcsi megerősítést a határőrség integrációjával megvalósíthatták volna, de ezt elszalasztották. Úgy gondolom, hogy az ország érdekeit szolgálta volna, ha ezt sikeresebben, eredményesebben, hatékonyabban tudták volna megvalósítani, ez nem történt meg teljes mértékben, de most, 2011-ben azt tudom mondani, hogy a magyar rendőrség teljes mértékben el tudja látni a törvényben ráruházott határőrizeti feladatokat.

Végezetül, szeretném még egyszer megköszönni a támogatást, és arra kérem a tisztelt Házat, hogy fogadja el a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)

ELNÖK: Köszönjük szépen, államtitkár úr. Az általános vitát most lezárom. Módosító javaslat érkezett, ezért a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára majd a következő ülésünkön kerítünk sort.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok és állományok nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/2229. számon megismerhették. Tájékoztatom önöket, hogy a törvényjavaslathoz pontosítás is érkezett, amelyet T/2229/1. számon ismerhettek meg.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Hende Csaba honvédelmi miniszter úrnak, a felszólalási időkerete húsz perc.