Felszólalás adatai

ELNÖK: Megköszönöm az államtitkár úr válaszait, az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat érkezett, a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára következő ülésünkön kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/3480. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/3480/2. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Kontrát Károly úrnak, a Belügyminisztérium államtitkárának, a napirendi pont előadójának, 20 perces időkeretben. Államtitkár úr, öné a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon a sporthuliganizmus problémát okoz. A nemzeti együttműködés kormányának az a célja, hogy rend legyen a sportpályákon, rend legyen a stadionokban, rend legyen azért, hogy az emberek nyugodt körülmények között szurkolhassanak a kedvenc csapatuknak. A korábbi szocialista kormányok az ügyben nem tettek komoly lépéseket, lényegében írott malaszt maradt minden egyes intézkedésük. Jogszabály-módosítások ugyan történtek, de egyrészt pénzügyi forrásokat nem rendeltek mellé, másrészt nem volt semmilyen kézzelfogható eredmény.

Az általunk benyújtott jelenlegi törvényjavaslat nemcsak jogszabály-módosításokat és szigorításokat tartalmaz, hanem pénzügyi forrásokat is biztosít a cél megvalósítására. Szeretném leszögezni, hogy a szigorításoknak egyértelműen az a célja, hogy a családok a gyerekeikkel ki tudjanak menni a pályára, a stadionokba, ne kelljen a sporthuligánoktól félniük. A javaslatcsomag meghatároz általános szabályokat, legfontosabb kérdésként azonban a legnépszerűbb sportágra, a labdarúgásra koncentrál.

Tisztelt Országgyűlés! A benyújtott törvényjavaslat elfogadása esetén a labdarúgás sportágban 2012. július 1-jétől a fokozott és a kiemelt biztonsági kockázatú mérkőzéseken kötelezővé válik a beléptetési rendszer. Ennek a működtetéséhez a javaslat létrehozza a sportrendészeti nyilvántartást. Ebből a nyilvántartásból adatok kérhetők a jegyértékesítés és beléptetés során, így az eltiltottak és a kitiltottak nem is juthatnak be a mérkőzésekre.

A javaslat szigorítást tartalmaz a rendbontó magatartásokra nézve: a sportrendezvények rendjének megbontása szabálysértésből bűncselekménnyé válik, a jövőben emellett a sportrendezvényre való utazás és az onnan való távozás során elkövetett jogsértés is járhat kitiltással. A sportrendezvény rendezője hatékonyabban léphet fel, a törvényjavaslat elfogadása esetén jogosulttá válik arra, hogy a kamerával megfigyelt területen három órán keresztül az eltávolított személyt a rendőrség kiérkezéséig visszatartsa.

Tisztelt Országgyűlés! A rendőrség a stadionok környékén kamerával meg tudja majd figyelni a közterületeket, például parkolókat, valamint a szurkolói csoportokat irányítottan kísérhetik, esetleg szükség esetén elkülöníthetik.

A törvényjavaslat másik újdonsága a biztonsági referensek alkalmazása. A biztonsági referensek alkalmazása ugyanis kötelezővé válik, ugyanígy biztonsági szabályzatot és biztonságtechnikai fejlesztési tervet is szükséges a sportszövetségeknek készíteni. A rend érdekében bírságkiszabási lehetősége is lesz a rendőrségnek, amelynek mértéke 200 ezer forinttól 2 millió forintig terjedhet. Újdonság az is, hogy normál biztonsági kockázatú, fokozott biztonsági kockázatú és kiemelt biztonsági kockázatú események, rendezvények lesznek. Ezek közül a rendőrség a kiemelteken közfeladatként, a fokozottakon a stadionokon belül térítés ellenében, a normál biztonsági kockázatú eseményeken pedig felkérésre és térítés ellenében végzi a biztonság fenntartását 2012. július 1-jétől kezdődően.

A tisztelt Ház előtt fekvő törvényjavaslat a sporthuliganizmus elleni hatékonyabb fellépés érdekében öt törvény módosítását tartalmazza, ezek: a sportról szóló törvény, a rendőrségről szóló törvény, a büntető törvénykönyvről szóló törvény, a szabálysértésekről szóló törvény és a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény.

Magyarországon a sporthuliganizmus megszüntetése kérdésében eddig csak elméleti szinten történtek intézkedések, a sportbiztonság lényegében eredményesen nem javult. Az egyes sportrendezvényeken elszaporodott szurkolói rendbontások, nézői sportszerűtlen magatartások károsan hatnak a mérkőzésre, a sportolók teljesítményére, a nézői látogatottságra, nem utolsósorban a mérkőzések bevételére, a csapatok színvonalas és eredményes működtetésére. Mindemellett pedig nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy ezek a rendbontások súlyosan sértik a közrendet és a közbiztonságot.

A törvényjavaslat megteremti azokat a jogi kereteket, amelyek szükségesek a szolgáltató szemléletű, családbarát és kulturált szórakozást nyújtó sportesemények eléréséhez. A törvényjavaslat ennek érdekében kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag hiányosságait, megteremti a sportesemények rendezésében közreműködők nagyobb felelősségét, mindemellett szigorúan rendeli büntetni az említett rendbontó cselekményeket.

A módosítások érintik a jegyértékesítést, a beléptető rendszereket, a kitiltás intézményét, az ezzel kapcsolatos rendőrségi és szervező általi adatkezelést, a sportrendezvények biztonsági minősítésére vonatkozó intézményrendszert, az érintett belügyi szerveknek a létesítmények biztonsági ellenőrzésére vonatkozó szabályait, a rendezők és szövetségek felelősségét, biztonsággal összefüggő feladatait, az annak megszegésére vonatkozó bővített szankciórendszert.

(14.50)

A sportról szóló törvény módosítása mindenekelőtt biztosítja a személyhez kötött jegyértékesítést és a beléptetéskor a személyhez kötött jegynek a szurkolói adatbázissal való összevetését.

A labdarúgás vonatkozásában, ahol az elmúlt években a legtöbb rendbontás történt, kiemelt és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a szervező köteles lesz a személyhez kötött jegyértékesítésre és az elektronikus beléptetésre. A stadionok beléptető rendszere - a jelenlegi mechanikai eszközök, forgóajtók, kapuk, korlátok - kiegészülnek informatikai azonosító alkalmazásokkal. Ennek következtében a névre szóló jegyértékesítésre, valamint a beléptetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kitiltott szurkolók nyilvántartásában található adatokkal nincs egyezés. Egyezés esetén a jegyértékesítést, illetve a beléptetést meg kell tagadni.

Tisztel Országgyűlés! A jogellenes cselekmények felderítésének elősegítése érdekében a törvényjavaslat a kamerával történő megfigyelés hatókörét kibővíti a szurkolók által elfoglalt közterületre, parkolóra is, valamint megteremti annak a lehetőségét, hogy a rendőrség meghatározza a megfigyelhető helyszíneket.

A javaslat ismét létrehozza a sportrendezvények biztonsági minősítését végző bizottságot, valamint kötelezővé teszi a szakszövetség, sportági szövetség, valamint a sportszervezetek részére biztonsági felelősök alkalmazását. A törvényjavaslat továbbá lehetőséget biztosít a rendezők részére, hogy a jogsértő, emiatt a sportrendezvényről eltávolítandó személyeket a rendőrség kiérkezéséig, legfeljebb három órára, kamerával megfigyelt területen visszatartsák.

A rendőrségről szóló törvény módosításával a törvényjavaslat biztosítja, hogy a sportrendezvény szervezője, valamint a jegyértékesítést végző a sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből kitiltott személyekre vonatkozó sportrendészeti nyilvántartásból adatokat igényelhessen.

A sportrendezvények rendjének megbontása jelenleg személyi szabadságot nem korlátozó szankcióval fenyegetett szabálysértésnek minősül. A törvényjavaslat a rendbontás büntető törvénykönyvi tényállásának módosításával a jelenlegi szabálysértés elkövetését bűncselekménnyé minősíti. A tényállás két évig terjedő szabadságvesztés büntetést rendel alkalmazni azzal szemben, aki sportrendezvényen a létesítménynek a nézőktől vagy a nézők meghatározott csoportjától elzárt területére jogosulatlanul belép, ott tartózkodik, vagy e területre bármit bedob. Ezzel lehetővé teszi, hogy a sportrendezvény esetében a sportlétesítményben elkövetett erőszakot és fenyegetést nélkülöző cselekmény is a garázdasággal és a rendbontás alapesetével megegyező szankcióval legyen sújtható. Ez nemcsak a megfelelő szankcionálhatóságot teremti meg, de egy sor eljárási intézkedést is alkalmazhatóvá tesz. A szabadságvesztéssel fenyegetett bűncselekmény elkövetője az előállítását követően bűnügyi őrizetbe vehető, előzetes letartóztatása is elrendelhető.

A szabálysértésekről szóló törvény módosításának indoka a kitiltás intézménye alkalmazhatósági körének bővítése, hogy még szélesebb körben lehet lehetőség annak alkalmazására. Így már nemcsak a sportrendezvényen való részvétellel összefüggő, hanem a sportrendezvényre történő utazás és az onnan való távozás során elkövetett szabálysértés is járhat kitiltással. A gyakorlatban ugyanis az a jellemző, hogy kitiltásra csak a sportrendezvény helyszínén elkövetett szabálysértések miatt kerül sor. Ugyanakkor biztonsági szempontból ugyanolyan kockázatos a szabálysértésnek nem a sportrendezvény helyszínén, illetve a sportlétesítmény, stadion területén, hanem az odautazás, illetve az onnan történő távozás során történő elkövetése is.

Tisztelt Országgyűlés! A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény módosítása a rendező visszatartási jogával kapcsolatban szükséges. A törvényjavaslat szerint a rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr jogosult a rendezvényről eltávolítandó személyt visszatartani, ha az személyazonosságát felhívásra nem igazolja.

A törvényjavaslat legfontosabb, leglényegesebb elemeinek felsorolásával és rövid bemutatásával kívántam önöket meggyőzni arról, hogy a javaslat megfelelő célokat szolgál. Ezért kérem önöket, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok és a megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, 5-5 perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Kovács Péternek, a sport- és turizmusbizottság előadójának.

KOVÁCS PÉTER, a sport- és turizmusbizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A sport- és turizmusbizottságban alapvetően egyetértés volt abban, hogy szükséges ennek a törvénymódosításnak a vitája, illetve majd az elfogadása is. Alapvetően egyetértés volt abban, hogy a leginkább a futballról szól, a foci világában vannak olyan huliganizmusok, amiket elsősorban vissza kellene szorítani.

Egyetértés volt abban is, hogy a focistadionokban háromfajta szurkolói réteg jelenik meg: a normál szurkoló, aki azért megy ki, hogy élvezze a meccset; az ultrák, akik azért mennek ki, hogy élvezzék a meccset és buzdítsák elég hangosan a csapatukat; illetve a huligánok, akik leginkább rendetlenkedni mennek ki a meccsre. Abban is egyetértés volt, hogy ezeket a huligánokat leginkább ki kellene tiltani a pályáról, és abban is egyetértés volt, hogy feltétlenül az elérendő cél a focipályákon is az, hogy egy normál családi rendezvénnyel egyenértékű lehessen, és tényleg családi szórakozás lehessen futballmeccsre járni úgy, ahogy ez korábban is volt.

A vita, ami kialakult, és kisebbségi álláspont is megfogalmazódott, hogy ezt a célt hogyan érjük el. A törvényjavaslatban szereplő szigorításokkal, tiltásokkal is elérhető ez - mondták a többségi álláspontot képviselők. A kisebbségi álláspontot képviselők majd nyilván kifejtik a véleményüket, én nem venném el jobbikos képviselőtársam kenyerét ezzel, úgyhogy erről nem beszélnék. Egyetértés volt abban is, hogy alapvetően a családi rendezvénnyé történő futballátogatásnak ez csak egy lépése, hogy a huligánokat onnan kitiltjuk; egy csomó másik lépése is van, ilyen például a stadionok állapota, vagy ilyen például az, hogy egyébként milyen módon lehet bejutni ebbe a stadionba. Ebben vita volt a bizottságon, de a bizottság 15:2 arányban általános vitára alkalmasnak találta ezt az előterjesztést.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Megadom a szót Szilágyi Györgynek, aki a bizottságban megfogalmazódott kisebbségi véleményt ismerteti.

SZILÁGYI GYÖRGY, a sport- és turizmusbizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban így volt. Ha ez a törvény arról szólna, hogy felújított infrastrukturájú stadionokban, ahol még biztonságosabban érezhették magukat a kilátogató nézők, ott világos szabályokat állítanánk fel, és ezek szerint az egyértelmű szabályok alapján, hogyha valaki rendbontó, akkor azt minél nagyobb hatékonysággal tiltanánk el a sportrendezvény látogatásától, ha ilyen jellegű lenne a törvény, akkor abban segédkeznénk és támogatni tudnánk.

Ami miatt a két ellenszavazat a Jobbik képviselőitől érkezett, ami miatt nem támogatjuk ezt a törvényt, nemhogy nem támogatjuk ezt a törvényt, annyira rossznak tartjuk, hogy módosító javaslatokat sem fogunk hozzá benyújtani, az azért van, mert ez nem erről szól. Tehát önök itt ezt a törvényt úgy nyújtották be, hogy benne van ugyan a sport szó, tehát sporthuliganizmusról nyújtották be, de ez a törvény egyáltalán nem a sportról szól. Ez a törvény arról szól, hogy önök itt az elmúlt egyéves, most már lassan másfél éves ténykedésük során folyamatosan megpróbálják tönkretenni és ellehetetleníteni azokat a csoportokat, akik nemzeti érzelmeket vallanak, akik megfelelő létszámban tudják esetleg felemelni a kormány ellen a szavukat, önök ezeket a csoportokat ellehetetlenítik, és megpróbálják megsemmisíteni.

Ez a törvény pontosan beleillik abba a sorba, ahogy a Gárda ellen hoztak törvényt és ahogy a szebb jövőért polgárőrség ellen hozták a törvényeket. Ezt a törvényt ugyanúgy a magyar labdarúgó-szurkolók ellen hozzák.

Már csak azért is erős a párhuzam a Gárda elleni törvénnyel, mert a Gárda elleni törvényt azért hozták, hogy a hazájukért tenni akaró, erősen jobboldali beállítottságú, nem meghunyászkodó, összefogásra képes és ezzel az összefogással komoly erőt képviselő csoportokat ellehetetlenítsék, hiszen veszélyt jelentenek a mindenkori hatalom számára, mert nagy létszámban és kellő elszántsággal képesek kinyilvánítani a véleményüket, és ez alapját képezheti egy erős nemzeti ellenállásnak. A szurkolókra ugyanez igaz, hiszen a mérkőzésekre járók 80 százaléka jobboldali radikális beállítottságú, erős lokálpatriotizmussal és összetartozás-tudattal rendelkező, zömében fiatal ember, akik ráadásul hétről hétre találkoznak, összetartó, erős közösségeket alkotnak, és ezúttal sokkal nehezebb őket a médián keresztül befolyásolni. Ők a következő célpont, akiket elsősorban politikai okokból meg kell regulázni. A törvénytervezet alapján hivatalosan listákat lehet róluk készíteni, és képekkel, személyes adatokkal rendelkező adatbázist lehet összeállítani azokról is, akik soha semmilyen rendbontást nem követtek el a mérkőzéseken.

A törvénytervezetet egyértelműen a rendőrség készítette, és egyáltalán nem szolgálja a sport érdekeit, hiszen az amúgy is évről évre csökkenő nézőszám drasztikus csökkenése várható a törvénytervezet bevezetése után.

(15.00)

A törvény másik fő célja a rendőrségi bevételek növelése a sportrendezvények biztosítása révén. Évek óta ez a cél. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy a sporteseményekhez köthető botrányok nagy részét az elmúlt 10-15 évben a rendőrség generálta pont azért, hogy bizonyítsa, mekkora szükség van a jelenlétükre. Ugyanúgy, mint egyes tüntetéseknél, mondvacsinált ürügyekkel kiprovokálják a botrányt, amit utána a média természetesen elferdítve tálal a társadalom felé. Most elérték, ezzel a törvényjavaslattal el fogják érni a céljukat, tehát a rendőrség komoly bevételekre tehet szert majd a sportrendezvények biztosításából. Ez a törvényjavaslat erről szól.

Lehet itt arról beszélni... - nem tudom, Kontrát Károly képviselő úr mikor volt kint utoljára labdarúgó-mérkőzésen, volt-e egyáltalán, hiszen az előterjesztésében elmondottak nem erre utalnak. Lehet arra hivatkozni, hogy a családok menjenek ki a gyerekeikkel együtt, nem azért nem mennek ma családok mérkőzésre, mert veszélyes lenne. Ha ez így lenne, akkor a nézőszámnak ezt mutatni kellene. Jelen pillanatban az egyik legkockázatosabb mérkőzés - megegyezhetünk benne -, azt hiszem, egy Újpest-Ferencváros-meccs. Mégis érdekes módon 10 ezer fölötti nézőszám van, nézze meg a közvetítéseket, gyerekekkel, nőkkel, családokkal. Míg mondjuk, egy Ferencváros-Siófok-meccsen vannak 3 ezren. Miért? Ha veszélyesség lenne, akkor miért?

Elmondom miért. Azért, mert lerobbant stadionok vannak, mert nincsenek női vécék, mert nincs normális kiszolgálás, mert megalázzák a beléptetésnél az embereket, mert a pénzükért nem kapnak semmit. Evvel kellene foglalkozni, evvel lehetne javítani a sporton, és nem avval, hogy önök ilyen törvényeket hoznak.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Ágh Péternek, a honvédelmi bizottság előadójának.

ÁGH PÉTER, a honvédelmi és rendészeti bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tájékoztatom a tisztelt Házat, hogy az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága 2011. június 14-ei ülésén megvitatta a sporthuliganizmus jelensége elleni fellépés érdekében szükséges törvények módosításáról szóló T/3480. számú törvényjavaslatot, és azt 17 egyhangú igen mellett általános vitára alkalmasnak találta.

Összegezve azt mondjuk, hogy a honvédelmi és rendészeti bizottság álláspontja szerint a törvények módosítására szükség van. Megítélésünk szerint Magyarországon a sporthuliganizmus megfelelő kezelésének célja egy szolgáltató szemléletű, családbarát és a kulturált szórakozást előtérbe helyező stratégia kialakítása, amelynek első lépcsőben a sportesemények helyszínének infrastrukturális és biztonságtechnikai kérdéseivel kell foglalkoznia, hiszen ez képezi a teljes problémakör alapját, amely egyébként meghatározza azt is, hogy megrendezhető-e egyáltalán egy nemzetközi színvonalú sportesemény egy adott létesítményben.

A módosítás ennek érdekében több törvény módosításával kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag hiányosságait, nem titkoltan a szigorítás irányába elmozdulva, és a sportesemények rendezésében közreműködők nagyobb felelősségének megteremtése érdekében.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most az írásban előre jelentkezett képviselőknek adom meg a szót, elsőként Kovács Péternek, a Fidesz képviselőjének.

KOVÁCS PÉTER (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, amivel Szilágyi úr befejezte, hogy mikor hagytam abba a futballmérkőzésre való járást. Ez a nyolcvanas évek közepén lehetett, amikor édesapám a testvéremmel együtt kivitt minket rendszeresen mindig, akkor még voltak a Népstadionban úgynevezett kettős meccsek, nem tudom, hogy ki emlékszik rá, a négy nagy csapat, amikor egymással játszott a bajnokságban, akkor volt ilyen. Rendszeresen jártunk a kettős meccsekre, nagyon sokan voltak egyébként, és ténylegesen el lehetett azt mondani, hogy ez egy olyan családi összejövetel, apák a gyerekeikkel, baráti társaságok mentek ki.

Akkor még nem székes ülés volt, hanem ilyen hosszú padokon kellett vagy lehetett ülni. No, én akkor hagytam abba a kijárást, amikor az egyik ilyen kettős meccs alkalmával az előttünk levő padon egy tojás landolt, amit persze nem nekünk szántak, hanem tovább szerették volna dobni a labdarúgást végző focisták felé, csak odáig erővel nem bírta az a tojás, vagy az a lendület kevés volt, és előttünk csattant. Lehet, hogy ekkor kezdődött a sporthuliganizmus Magyarországon, de lehet, hogy csak számomra kezdődött ekkor, vagy ekkor tapasztaltam azt.

Valóban abban egyetértek jobbikos képviselőtársammal, hogy ez csak egyik probléma, amiért nem járnak ma a családok mérkőzésekre. Sok másik probléma van, de azért talán abban egyetértünk, hogy a cél az lenne, ami a nyugat-európai vagy bármelyik, sportban, illetve azon belül is a futballban jobban felszerelt országokban van, hogy a hétvége egy olyan alkalom lenne, ami a családok naptárába rendszeresen be van írva, hogy a kedvenc csapatuk színeibe öltözve, akár zászlóval, sállal vagy bármivel kivonuljanak a meccsre; vagy akár úgy, mint Spanyolországban, ahol - egyik ismerősöm mesélte, ott volt talán egy Barcelona-Real Madrid-meccsen, de erre nem esküszöm meg - öltönyben, nyakkendőben mentek ki a szurkolók a meccsre, mert olyanfajta szolgáltatást, olyanfajta show-műsort láthattak.

Nemcsak futball volt, mert ez is hiányzik azért, hogy mi kell ennek a célnak az eléréséhez. Legalább három dolog kell; az egyik, hogy legyen jó foci. Ezt nem bontanám ki, mert talán nem fér bele abba az időkeretbe, ami számomra rendelkezésre áll, hogy elmondjam, hogy hogyan lehetne jobb foci Magyarországon. Hozzá is adom, hogy nem is értek hozzá. Tehát lehet, hogy én outsiderként nem is tudnék olyan dolgokat mondani, amiből ez levezethető lenne, és jobb lenne a magyar foci ettől. Úgyhogy ezt talán félre is raknám.

Amit viszont mindenképpen elmondanék, hogy két másik dolog feltétlenül kell. Az egyik az, hogy jobb infrastrukturális körülmények legyenek. Legyen vécé - egyetértünk. Amikor elmegy valaki egy nyugat-európai mérkőzésre, akkor nemcsak arról van szó, hogy ténylegesen normális, tiszta körülmények között tud szurkolni, tehát tiszta a pad, nincsen teleszotyolázva, vagy ha teleszotyolázzák, akkor gyorsan le is takarítják azt, hanem ténylegesen, azzal együtt persze, hogy a beléptetési procedúrán azért részt kell venni, és hogy névre szóló jegyet vagy szurkolói kártyát kell alkalmazni, mint itt az előterjesztett törvényjavaslatban, azzal együtt egyébként kap egy kis papírkát, amin rajta van az, hogy azon a meccsen a két csapatnak mi az összeállítása, mit kell tudni éppen arról a csapatról, hogy áll a bajnokságban, és minden olyan információ, amire egyébként szükség van.

Emellett természetesen be- vagy kihaladáskor keresztülmegy az ember a shopon, idézőjelben, ahol lehet vásárolni - megjegyzem: horror árért - mezt, focilabdát vagy bármi mást, ami szükséges. Tehát tényleg egy úgynevezett show részeként vannak ott az emberek, és valóban ténylegesen hétvégén családi szórakozásnak tekinthető az a 2-3 óra, amit eltöltenek ott, abban a stadionban. Tehát teljesen egyetértek azzal, aki azt mondja, hogy infrastrukturális beruházásra is szükség van.

De most jelenleg nem ez a törvény van előttünk, hanem a harmadik dolog, ami szerintem mindenféleképpen szükséges ahhoz, hogy normálisan és sokan járjanak focimeccsre, ez az, hogy rend és biztonság legyen. Nem azt mondom, hogy ne szurkoljanak az emberek természetesen jó hangerővel. Amikor én járok meccsre, például nem focimeccsre, hanem kézilabdameccsre, én is jó hangerővel szoktam szurkolni. Nem ezzel van a probléma, hanem a randalírozással.

Szerintem az előttünk fekvő törvény ezt a problémát kezeli, aztán persze meglátjuk majd, hogy a gyakorlatban hogyan kezeli, hiszen a 2009-es törvényről is azt gondolták az akkori alkotói, hogy most egyszer s mindenkorra kipipáljuk a sporthuliganizmust, aztán mégsem sikerült. Államtitkár úr elmondása szerint azért sem, mert ehhez volt ugyan írott papír, de pénz meg nem volt hozzá. Ennél is jobb ez a mostani törvény, hisz a papír mellé, ami egyébként szigorítást tartalmaz nagyon helyesen, pénzt is ad a kormány. Tehát ezzel együtt mind a két szükséges dolog, a papír meg a pénz is meglesz hozzá.

Mit is tartalmaz ez a törvény? Azt tartalmazza, hogy informatikai fejlesztés során egy olyan adatbázist hoznak létre a huligánokról, hogy meg lehessen mondani azt, hogy ki az, aki beengedhető a sportrendezvényre és ki az, aki nem. Nem tudom, hogy kellő mértékben elolvasták-e az előterjesztést, de nem arról van szó, hogy mindenkiről adatbázist készítenének. Mindenkinek személyre szóló jegye van, de csak azokat tartják nyilván, akik ki vannak tiltva a sportrendezvényekről. Nagyon helyes szerintem a törvénynek az a fajta megközelítése, hogy nemcsak a sportcsarnokon, sportpályán belüli huliganizmust próbálja visszaszorítani, hanem az odavezető meg a visszavezető úton levőket is. Persze, majd meglátjuk, hogy ennek a szigorításnak, ami most előttünk van, és ha a tisztelt Ház elfogadja, milyen eredménye lesz. Reménykedem, hogy a következő két eredményt vagy hármat biztosan eléri.

(15.10)

Egyrészt hogy vége lesz a stadionok szétverésének, a pályára való mindenféle anyag bedobálásának, illetve remélem, vége lesz annak, hogy a metrókocsikat a szurkolók szétverik. Reménykedem ebben, és én kérem a tisztelt képviselőtársaimat, hogy támogassák ezt a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Kétperces reagálásra következik Szilágyi György, a Jobbik képviselője.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Kovács Péter felszólalásával, amit elmondott a nyugati helyzetről, maximálisan egyetértek, csak akkor miért nem azt nézzük meg tényleg. Ha ez lenne a cél, amit ön is itt elmondott, akkor maximálisan támogatni tudnánk.

Még egyszer leszögezem: ha arról lenne szó, hogy világos szabályok szerint egy normálisan működő stadionban valaki rendbontást követ el, azt maximálisan támogatnánk, hogy a rendbontót azonosítsuk be és a rendbontó ellen eljárjunk, tehát ne tudjon kimenni a standionba. Ez van Nyugaton. Ön azt mondja, hogy a huligánokat fogják adatbázisba tenni, az egyszerű szurkolókat önök nem teszik adatbázisba, és a következő mondatában pedig azt mondja, hogy mindenki csak névre szóló jegyet vásárolhat, ahol lediktálja az adatait és hasonlókat. Hát a kettő ellentmond egymásnak. Abban a pillanatban a szurkolókról fognak adatbázist csinálni, azokat a szurkolókat kriminalizálják, akik nem követtek el semmit. (Dr. Schiffer András: Mindenki huligán! - Derültség a Jobbik soraiból.)

Aztán beszéljünk őszintén! Az előterjesztői expozéban is szerepelt egy új elem, a biztonsági referens. Államtitkár úr, biztonsági igazgató az MLSZ szabályzata szerint eddig is kötelező volt, el kellene akkor olvasni. Eddig is volt kötelező biztonsági igazgató. A biztonsági referens ugyanaz, mint a biztonsági igazgató. A kettő közt nincs különbség. Eddig is volt, tehát nem hiszem, hogy ez olyan nagyot fog változtatni vagy lendíteni a dolgokon. Még egyszer mondom, hogy először is nem fordítva kellene elkezdeni. Először infrastruktúrát kellene fejleszteni, először el kellene érni, hogy minél több néző járjon ki a mérkőzésekre, és nem olyan rendelkezéseket kellene hozni, hogy a meglévő nézőket is elriasszuk a pályáktól, a szurkolókat, a normális szurkolókat kriminalizáljuk és bűnözőként kezeljük, amikor nem tettek semmit.

A rendbontókat kellene így kezelni, és ha ez így lenne, akkor támogatnánk, de sajnos e szerint a törvény szerint jelen pillanatban ez nem így van, hanem az egyszerű szurkolókról készítenek önök adatbázisokat, és ezeket a szurkolókat próbálják meg kriminalizálni, azokat, akik nem tettek semmi rosszat egyelőre.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Kontrát Károly államtitkár úrnak.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Szilágyi képviselőtársam kérdésére reagálnék, hogy mikor voltam én labdarúgó-mérkőzéseken. Én a pápai csapat szurkolója vagyok. Nem voltam annyit, amennyit szerettem volna vagy amennyit kellett volna. Ebben a tavaszi szezonban a Pápa-Zalaegerszeg és a Pápa-Kispest Honvéd hazai mérkőzéseket láttam. De nem is ezt akarom példának felhozni, hanem azt az emlékemet, amely 2002 őszéhez fűződik. A stadionunk, az új, gyönyörű stadionunk avatása során az első NB I/B-s - és akkor még NB I/B-s volt a pápai csapat és PELC-nek, Pápai Egyesített Labdarúgó Clubnak hívták -, az első hazai mérkőzésünk, amely egy gyönyörű őszi napon volt, a Szombathelyi Haladás elleni mérkőzés volt. Alig hogy elkezdődött a mérkőzés, a vendégszurkolók a részükre elkülönített vendégszektorban, a gyönyörű műanyag székeken ültek, tehát alig, hogy elkezdődött a mérkőzés, elkezdték feltépni a székeket, elkezdtek gyújtogatni, elkezdték ledönteni a korlátot. Semmiféle okuk nem volt.

A játékvezető semmiféle döntést nem hozott, semmiféle olyat, a hazai szurkolók gyönyörködtek a stadionban, a csapatban, a jó időben, abban, hogy szurkolhatunk, és végre megéltük, hogy ennek a városnak ilyen jó csapata és ilyen jó stadionja van. Kérem szépen, a szombathelyi drukkerek mindenféle ok nélkül nekiálltak, mindenféle következmény nélkül nekiálltak tönkretenni a gyönyörű vendégszektort. (Zagyva György Gyula: Arról kellene beszélni, hogyan verték össze őket a rendőrök.)

Tisztelt Képviselő Úr! Remélem, hogy majd végighallgat. Ez a törvényjavaslat a sporthuligánok, a rendbontók, a vandálok ellen irányul. Közérdek az, hogy a sportbiztonság megvalósuljon a közbiztonság részeként Magyarországon. Minden törvénytisztelő, jogkövető, önkéntes jogkövető állampolgár nyugodtan járhat családostól labdarúgó-mérkőzésekre és mindenféle sporteseményekre, ha ezeket a jogszabályokat a parlament elfogadja, és ezeket a jogszabályokat a gyakorlatba át tudjuk ültetni. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, mert arra nincs magyarázat - ön egy Fradi-Újpestet idézett -, hogy a Fradi-Újpest-mérkőzés előtt a szurkolótáborok mintha háborúban állnának, olyan módon közelítenek egymáshoz vagy a standionhoz, erre semmiféle ok nincs, erre semmiféle magyarázat nincs. Úgy gondolom, én is voltam Fradi-Újpest-meccsen, kettős rangadón is voltam stadionban, emlékezetem szerint az 1978-as argentin vb utáni kettős rangadón voltam, ami egy nagyon jó mérkőzés volt, és békés körülmények között zajlott. Úgy gondolom, hogy a sportnak, a labdarúgásnak a sportról, a labdarúgásról kell szólnia, arról, hogy ez egy szórakozás, ez egy kikapcsolódás, ez egy program a nézőknek, olyan feltételeket kell teremteni, hogy ezek a követelmények megvalósuljanak.

Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ez az öt törvénymódosítás, úgy, ahogy elmondtam az expozéban, ez a törvényjavaslat öt törvény módosítását tartalmazza. Ez a közérdeket szolgálja. Abban bízom, hogy ez minél nagyobb támogatást kap. Ha a parlament ezt elfogadja, és hatályba lép ez a törvény, akkor azt mondhatjuk, hogy ez is hozzájárul ahhoz, hogy a magyar sport eredményei javuljanak, hogy a magyar labdarúgás eredményei javuljanak. Valóban egy csapásra ettől nem jutunk be az Európa-bajnokság mezőnyébe, de a feltételét, egy fontos feltételét megvalósítjuk. Ezért kérem önöket, hogy támogassák a javaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Kétperces reagálásra megadom a szót Szilágyi Györgynek, a Jobbik képviselőjének.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen. Államtitkár úr, 2001 óta bünteti a büntető törvénykönyv a sportrendezvényeken elkövetett garázda magatartásokat. Amikor 2001-ben elfogadták ezt a módosítást, akkor hasonló érveket hallhattunk, akkor is azt mondták, hogy majd ez meg fogja változtatni. Most arra hivatkoznak, és azt mondják, és elismerik önök is, hogy nem váltotta be a reményeket szakmailag ez a módosítás, és ezért ismét változtatni kell. Most ismét elmondják ugyanazokat a reményeket, de igazából semmit nem tesznek az ügy érdekében, hanem egy teljesen más jellegű törvényjavaslatot nyújtottak be. Ezt nem érti meg, és ezt nem fogadja el. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Most visszatérünk az előre bejelentett felszólalók köréhez. Megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőjének.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Azt gondolom, egy olyan általános vitán leszünk ma, ahol talán Kovács Péterrel lényegesen több dologban értünk majd egyet. Ez is egy örömteli dolog lehetne önmagában, azonban úgy gondolom, hogy talán eszközökben, hangsúlyokban, egyes tényállásokban nem biztos. Én is olyan ember vagyok, aki rendszeresen jár sporteseményekre, labdarúgó-mérkőzésekre. Én DVTK-szurkoló vagyok, de tavasszal minden hétvégén igyekeztem eljutni a mérkőzésekre. Azt kell hogy mondjam, akkor is igyekeztem felemelni a szavamat, amikor még a kormányzásunk idején olyan jelenségeket tapasztaltam itt, amelyet a rendőrség részéről éreztem egy kicsit túlzónak, de olyankor is emeltem a szavamat, amikor adott esetben mondjuk az FTC-DVTK-mérkőzés után tapasztalhatóan a szurkolói magatartás nem volt megfelelő. Tehát azt gondolom, a kettő arányait megfelelően meg kell találni.

Azt hiszem, a 2009-es módosító csomagunk, salátajogszabályunk azokra a problémákra, amelyeket persze valósan vetett fel az államtitkár úr és Kovács Péter is, azoknak a túlnyomó részére megoldást talált. Szerintem nem lehet nem észrevenni, hogy azok a fajta jelenségek, futballhuliganizmus, ami mondjuk a kilencvenes évek végén, a kétezres évek elején jellemezte Magyarországot, azért már abban a formában nincs ennyire mélyen benne a sportesemények életében. Ennek több oka van. Lehetne mondani, hogy persze például kevesebben járnak meccsre, nyilván ez is egy oka lehet, és sajnos a színvonal is ennek az egyik oka lehet, de azért azt gondolom, hogy nagyon sok olyan jogszabály változott meg az előző kormány idején, amelynek a hangsúlya, a mértéke talán már elégséges volt ahhoz, hogy megfelelő fenyegetettséget jelentsen a rendbontók számára.

Mire gondolok? A jogszabály-módosítások salátaformában történnek, tehát nagyon sok pontra kell kitérnem. Elsőként talán arra, hogy a sportrendezvények rendjének megbontása eddig szabálysértési formában volt, és százezer forintig terjedő pénzbírsággal is büntetendő volt.

(15.20)

Ismerjük jól, hogy a bíróságok már ezekben az esetekben gyorsított eljárásokat alkalmaztak, elzárást alkalmaztak, tehát nagyon sok olyan döntés született, amely gyors, hatékony intézkedést mutatott.

Ugyan általános vitára alkalmasnak tartottuk az egész javaslatot, hiszen persze, természetesen ebben a tekintetben sose lehet tökéletesen biztonságos minden rendezvény, de törekedni kell rá. Azt mondtuk, hogy nézzük meg, hogy milyen módosítások lehetségesek ahhoz, hogy jobban szolgáljuk ezt a célt. Azt hiszem, ahogy jobban végiggondoltuk szakértőinkkel, ennek a módosítása és a rendbontás vétséggé és két év szabadságvesztéssel büntethetővé tétele, illetve bizonyos minősített esetekben a három év szabadságvesztés büntetéssel való fenyegetése, mondjuk például csoportos alakzat esetén, amely nyilvánvalóan fogalmilag valószínűleg így van, egy labdarúgó-mérkőzésen jobb esetben már csoportosan vannak az emberek, de persze, vannak olyan meccsek, ahol nem, szóval azt mondom, lehet, hogy ez egy kicsit sok. Lehet, hogy ez egy kicsit sok, én úgy ítélem meg, hogy az eddigi módosítások - a 2009-es módosításokra gondolok elsősorban -, úgy érzem, az utóbbi években talán elérték a céljukat; nyilván ez is mérlegelés tárgya kell hogy legyen, hogy van-e értelme ennyire kriminalizálni.

A kitiltás alkalmazhatóvá válik az oda-vissza utazás esetében. Szabálysértések esetén van-e, lehet-e ennek értelme? Kovács Péter hozta pont azt a példát talán, hogy ő a stadionokat szeretné egyben látni a mérkőzések után is, és mondjuk, a metrókocsikat is, tehát ennek a célnak a szolgálatát feltétlenül meg kell tenni. Nagyon pontosítani kell, hogy milyen típusú a szabálysértés, mert persze lehet köztisztaság elleni az, hogy valaki egy vesztes mérkőzés után mérgében eldob egy söröskorsót - mondjuk, egy műanyag söröskorsót, finomítsunk -, nem tennék egyenlőségjelet talán az inkriminált metrókocsis eset kapcsán. Azt hiszem, hogy ezt egy kicsit konkrétabban lehetne végiggondolni.

Szabályozza a különböző szervek egymáshoz való viszonyát, és itt a versenysorozatot megelőzően legalább 30 nappal ellenőrzéseket kell lebonyolítani. Ez egyébként eddig is így volt. Tehát ha már egyébként a labdarúgásról beszélünk, azt hiszem, az utóbbi időkben megtörténtek ezek az ellenőrzések. A licenckövetelmények feltétele is, tehát aki már egyébként például NB I-es lincenccel rendelkezik, az nem nagyon tud olyan stadionnal rendelkezni, ami ezeken az ellenőrzéseken ne esett volna át. A kérdés az egyébként, hogy mindenre kiterjedtek-e ezek az ellenőrzések, és a műszaki színvonal megfelelő-e.

Visszahozzák itt a minősítő bizottságot, tehát a sportrendezvényeket biztonsági szempontból minősítő bizottságokat. Lehet ennek értelme, nagyon szerteágazóak azok a szervek, intézmények, amelyek itt fellelhetőek. Lehet értelme.

Felmerült itt, Szilágyi képviselőtársam is mondta, a biztonsági felelős referens, valóban így van, minden egyes NB I-es mérkőzésen kell hogy legyen biztonsági igazgató. Itt inkább csak annyit mondanék, hogy ez a kérdés már ilyen módon van szabályozva.

Nyilván a biztosítási feladatok kapcsán, normál, fokozott, kiemelt kockázatú sportrendezvények kapcsán különböző követelményeket szabályoznak. Lehet, kicsit talán túl erősnek érzem - és ebben adok is be módosítót, mert azért igyekszem ebben talán egy kicsit a szándékaiknak megfelelően is talán módosítani a dolgokat -, hogy a vendégjátékra utazó sportszervezet köteles gondoskodni a szurkolók szervezett utaztatásáról, a saját rendező és vendégszektor biztosításáról. A második kettővel nem nagyon van baj, sőt szerintem mindig jobb, ha egy vendégcsapat biztosítását saját biztonsági emberek végzik, de azért azt szeretném elmondani, hogy ez a "köteles gondoskodni" számomra adhat félreértésre okot. Tehát ez jelenti-e azt - és akkor ez kérdés is egyben -, hogy kötelezővé tehető-e egy vendégszurkoló számára ebben a szervezett utazásban való részvétel? Mert szerintem ez nem jó irány. Tehát azt gondolom, ez nem jó irány. Inkább az élet szempontjából mondom azt, hogy nem jó irány. Nyilván nagyon sokféle módon oldják meg az utazást a szurkolók. Én azt gondolom, itt egy olyan módosítást kellene tenni, hogy "igény szerint". Tehát mégiscsak a szurkolókról szól a labdarúgás is, meg a sportrendezvények, tehát ha nekik igényük van arra, hogy szervezett szurkolás legyen, akkor legyen kötelező a kluboknak mindezt megvalósítani.

Itt írják, hogy a biztonsági feltételeket ki kell függeszteni. Jobbára ez így van, egyébként a belépőjegyeken is kötelező feltüntetni, tehát mondjuk ilyen szempontból ez nem áttörés, de nyilván nem lehet elégszer felhívni a figyelmet ezekre a kérdésekre.

Szigorúbb szabályok a rendezőkre vonatkozóan, nem lesz elegendő a vagyonvédelmi igazolvány, külön feltételeknek, képesítési követelményeknek kell majd megfelelni. Milyen követelmények ezek? Tehát mi fogja ezt szabályozni? Ezt most teljesen pontosan nem látjuk. Illetve ki szervezhet majd olyan tanfolyamot, bármit, OKJ-s, nem OKJ-s bármit, ami majd ezeket a képesítéseket megadja? Mindig van egy kicsi olyan szájíze az embernek ilyenkor, hogy nyilván ez egy privilegizált rendszer lesz, és nyilván az nem mindig jó.

Van egy rész, ami nyilvánvalóan a szurkolói anonimitás megszüntetésére irányul; persze a 2009-es csomagban is volt erre törekvés. Nyilvánvalóan itt a személyi igazolvánnyal való jegyvásárlás szabályaira gondolok, tehát hogy egyértelműen beazonosítható legyen az, aki a jegyet vásárolja. Van olyan ország Nyugat-Európában, amely ebbe az irányba ment. Szerintem egy dologra kell figyelni, hogy ne essünk át a ló túlsó oldalára. Tehát az, aki nem rendbontó, elmegy a mérkőzésre, szeretné megtekinteni még a labdarúgás jelenlegi állapotában is a mérkőzést, mert rajongó, annak ne tegyük nagyon nehézzé a jegyvásárlást, illetve ne tegyük a tortúrát nagyon összetetté, illetve az ő adatait minél kevesebb ideig kezelje bárki. Szerintem ez a két szempont fontos lenne.

Ebből a szempontból szerintem a belépőjegyeket és bérletet vásárlók adatkezelésének három napra növelése nem igazán érthető, szerintem elég ebben 24 óra, 24 óra alatt bárki hazajut szerintem Magyarországon egy sportrendezvényről, azt hiszem, és az oda-vissza utat is kiemelték, hogy az ott történt cselekményeket is vizsgálni kell. Szóval, 24 óra alatt csak hazaér bárki bárhova ebben az országban, hacsak nem fogadta meg, hogy mondjuk, az utolsó meccsről hazagyalogol, de igazából szerintem elég a 24 óra.

És talán életszagú lehet az is, mondjuk, én egy olyan csapatnak szurkolok, ahol előfordul az, hogy mondjuk, megyünk idegenbe, és kétezer jegyet vásárolnak a vendégszektorba a mi szurkolóink, és azt, amit kiolvasok ebből a jogszabályból, kevéssé érzem életszagúnak, hogy mindenki személyesen tegye ezt meg. Mert én így értem azt, ami le van írva, de lehet, hogy rosszul értem, de akkor mondják el. Mert azt értem, hogy a kitiltást nem lehet máshogy ellenőrizni, hogy kitiltott személy ne kerüljön be, mint hogy valaki, ha bemegy, akkor tudják egyértelműen, hogy az a belépőjegy hozzá tartozik. Ez oké, csak nem nagyon értem, hogy miért ne lehetne, mondjuk, másnak a személyi igazolványa számát és a nevét tudva másnak megvásárolni egy jegyet valakinek. Nyilván ez úgy működik, hogy ilyenkor telefon; volt nekem is olyan, hogy Nyíregyháza-DVTK volt, nyilván hétfőn elindult az elővételi jegyvásárlás, itt voltam önökkel együtt a parlamentben, nem tudtam sorba állni, telefonáltam az ismerősöknek, barátoknak, hogy vegyétek már meg a jegyet. Tehát ha jól értem, ha ez működik, ebben a formában, ahogy önök előterjesztették, ez nem lehetséges innentől, vagyis 2012. július 1-jétől, ha jól értem. Szerintem ez nemkívánatos, ebben egy picit valahogy úgy kellene lazítani, hogy a vásárlásnál legalább lehessen egy oldottabb feltételt biztosítani.

Érdemes végiggondolni, persze az adatvédelmi törvénynek a szigorú betartásával, ombudsman ajánlása, sorolhatnám... - kérdezhetném egyébként, hogy megkérdezték-e erről a módosításról az adatvédelmi ombudsmant, de mondjuk mostanában nem nagyon vannak jóban. (Dr. Schiffer András: Holnap lesz lehetőség...) Jó, akkor lesz még ebben dolog, itt hallom képviselőtársamtól.

Mindenesetre azt gondolom, hogy a Szerencsejáték Rt.-nek lehet ma Magyarországon olyan adatvédelmileg és minden egyéb szempontból is rendben levő rendszere, és elég kiterjedt az országban, hogy mondjuk, ilyen elővételi jegyértékesítést meg tudjon oldani. Ezt megfontolásra ajánlanám. Ha jól tudom, akkor egyébként volt ilyen irányú gondolkodás vagy tanulmány régebben ebben a tekintetben.

Sportrendészeti nyilvántartás. Igen, ebben valóban azok vannak az előterjesztés szerint, akik azért rendbontást követtek el valamikor sportrendezvény kapcsán, oda-vissza úton, alatta.

(15.30)

Szerintem ebben a tekintetben adatvédelmileg annyira érzékenynek talán nem kell lenni. Inkább azt tartom sajnálatosnak, hogy nyilvánvalóan ennek a személyi összességnek a cselekményei okán kell ma egyáltalán ilyesmikről beszélnünk, kell erről a javaslatról tárgyalnunk, mert akárhogy is, de mégiscsak nehezebbé válhat a kijutás egy-egy labdarúgó-mérkőzésre.

Ha személyi igazolvánnyal venné valaki a jegyet, tegyük föl, hogy elfogadják, és így jutnának be a meccsre, akkor viszont még egy javaslat van, amit megfontolás tárgyává kéne tenni, hogy érdemes-e a szurkolói kártyát kötelezővé tenni. Ugyanis akkor ez semmivel nem több, mint az, ha valaki a személyi igazolványával igazolta magát, viszont egyébként, ha valaki nem vált ki egy szurkolói kártyát, mondjuk, ha a klubja kötelezi rá, ha jól tudom, egyedül az FTC kötelezi erre a szurkolóit ma Magyarországon, akkor ez egy felesleges nehézség. Mert hallottam olyanról, hogy valaki azért nem tudott bejutni, pedig egyébként nagy múltú Ferencváros-játékos volt, mert amúgy nincs kiváltva a szurkolói kártyája. Nyilván ez sem életszagú.

No, nem folytatom tovább, nyilván nagyon sok módosítót is igyekszünk beadni, jobbá tenni az előterjesztést. A célokkal egyetértünk, még egyszer mondom, nem biztos, hogy minden eszközzel egyetértünk, de azt látni kell, hogy életszagúan kell ezeket a dolgokat szabályozni, tényleg olyan javaslataink lesznek, amelyek ezt segítik.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Megadom a szót Bánki Eriknek, a Fidesz képviselőjének.

BÁNKI ERIK (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Örülök annak, hogy Varga László képviselőtársam támogatja ennek a törvényjavaslatnak az elfogadását, még akkor is, ha van néhány olyan részletkérdés, amiben nem értünk egyet. Nyilvánvalóan arra van a parlamenti vita, hogy ezeket a részleteket végigtárgyaljuk, és megpróbáljuk egymást meggyőzni arról, hogy melyik álláspont a helyesebb. Azt gondolom, a törvényjavaslat kellő komplexitással kezeli azt a problémát, amely ma stadionok, illetve a sportcsarnokok biztonsági kérdéseit illeti. Ugye, az alapvető szándékunk ezzel a törvényjavaslattal az, hogy megszüntessük azt az állapotot, miszerint néhány tucat vagy stadionok esetében néhány száz vandál tönkretegye családok ezreinek szórakozását.

Nyugat-Európában ez a jelenség az elmúlt 20 évben gyakorlatilag már végigzajlott, mindenütt sikerült átállni arra a sportgazdaságra, amely tulajdonképpen kikényszerítette a rendet a stadionokban és a sportcsarnokokban, hiszen amíg nincs rend, amíg nem lehet nyomon követni a rendbontókat, és amíg nem lehet súlyos ítéleteket hozni, amelyekkel el lehet rettenteni azokat, akik mások egészségével, biztonságával szórakoznak, addig nem lesz pénz egyetlen sportágban sem. Ugye, a Heysel stadionban történt tragédia volt az, ami gyakorlatilag rávilágította a fényt arra, hogy rendet kell tenni, először a futballstadionokban, aztán pedig nyilván ezzel párhuzamosan más sportágak esetében is, adott esetben, ahol fedett csarnokok vannak, ott a sportcsarnokokban.

Magyarországon több kísérlet történt már erre az elmúlt 20 év során, de egyetlen olyan átfogó, komplex javaslat sem volt, amely kellő hatást tudott volna kifejteni ezen a téren. A mostani törvényjavaslat alapja éppen azokon a nyugat-európai példákon nyugszik, amelyek sikerrel vívták meg ezt a küzdelmet. Ugye, Angliáról beszéltünk, Hollandiáról beszéltünk, Belgiumról beszéltünk, ahol a legnagyobb problémák voltak, elsősorban a labdarúgó-szurkolók terén, és mára ezekben a stadionokban példás rend uralkodik. Nincsenek rendőrök, önkéntes támogatók biztosítják a rendet. Nincsenek kerítések, és még sincs balhé. Azért nincs balhé, azért nincs botrány, mert a jogszabályok kellően szigorúak, és kellően gyors az eljárás, amelynek a végén a rendbontókat elítélik.

A mostani törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme az, hogy a korábbi szabálysértési kategóriát büntető kategóriává alakítja. Magyarul, letöltendő szabadságvesztés jár azért, ha valaki a stadion gyepére lép, valamely olyan területére lép a stadionnak, amely a nézők elől elzárt területnek számít, illetve mások, szurkolók, játékosok sérelmére bármilyen cselekményt elkövet. Azt gondolom, nem feltétlenül a 2, illetve 3 év számít, amennyi letöltendő szabadságvesztére ítélhető, hanem egyáltalán az a szankció, hogy ha valaki rendet bont a stadionokban, utána börtönbe kerül. Ha megnézzük az európai példákat, akkor nem többéves börtönbüntetéseket szabnak ki, hanem néhány napos, esetleg néhány hetes büntetéseket, hiszen a lényege az az egésznek, hogy azt a szurkolót vagy azt a rendbontót, aki ezeket a bűncselekményeket elköveti, rövid úton, a lehető leggyorsabban lehessen eljárás alá vonni, és a lehető legrövidebb idő alatt szülessék meg az ítélet e tárgykörben.

Tehát azt gondolom, hogy a törvényjavaslat tovább erősíthető azzal, ha a kirendelt bíró és a kirendelt ügyész intézményét meg tudnánk valósítani. Ezt most még hiányolom a javaslatból, de folynak tárgyalások arra vonatkozóan, hogy ezt meg lehessen oldani. Hiszen ha valaki elmegy, mondjuk, a Stade de France-ba, a párizsi labdarúgó-stadionba, akkor ott látja, hogy megvan az ügyész irodája, megvan a bíró irodája, és megvan a zárka is, ahová az elítéltet azonnal le lehet ültetni, majd onnan elszállítani nyilván valamelyik büntetés-végrehajtó intézetbe. Azt gondolom, hogy elsősorban elrettentő példára van szükség, hiszen mindaddig, amíg nem lesz komoly következménye és nem lesz rövid úton gyors eljárás a rendbontókkal szemben, addig nem lesz értelme egyetlen jogszabálynak sem.

A beazonosításra éppen azért van szükség, hogy az eljárás gyors és hatékony lehessen. Azt gondolom, hogy mindenki, aki sporteseményre megy, és aki a törvény alapján kifüggesztett rendet elolvasva tudomásul veszi azt, hogy abban az objektumban térfigyelő kamerák vannak, amelyek nyilván a beazonosítást szolgálják, illetve a jegyvásárlás maga is úgy történik, hogy személyre szóló jegykiadás van, ebben az esetben nem hiszem, hogy bárkinek utólag ezzel kapcsolatban problémája lenne. Azoknak biztosan nem, akik szórakozás céljából látogatnak ezekbe a stadionokba.

Tehát azt gondolom, hogy valamennyi törvény, amelynek módosítását javasolja most ez a csomag, ebben a formában, ha módosításra kerül, akkor érdemben tudunk előre lépni ebben a kérdésben, és akkor megvalósítható az, hogy egy éven belül a magyarországi stadionokban és sportcsarnokokban is rend uralkodjék. Minden egyes klubnak elemi érdeke az, hogy olyan közönség járjon ki, aki szórakozni akar, aki pénzt hajlandó költeni, és aki azért megy, hogy ne csak egy mérkőzésre, hanem akár egy teljes napi szórakozásra lehetőséget kapjon. Azt gondolom, hogy a törvényjavaslat ezt a célt tökéletesen szolgálja, és bízom abban, hogy elfogadását követően meg is hozza azokat az eredményeket, amelyeket váruk tőle.

Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Ügyrendben jelentkezett Varga László, az MSZP képviselője. Megadom a szót.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Azt szeretném kérni, hogy...

ELNÖK: Kicsit hangosabban!

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Igen. Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt szeretném kérni, hogy az ülésnap végéig lehessen módosítókat beadni. Köszönöm, ennyit szerettem volna.

ELNÖK: Igen. Rövid technikai egyeztetés... Holnap 10-kor ül a bizottság, lehetőség szerint igyekezzenek beadni, akkor meghosszabbítom a módosító indítványok beadási határidejét az ülésnap végéig. (Dr. Varga László: Köszönöm szépen.)

Most pedig érdemi kétperces hozzászólásra szintén Varga László, az MSZP képviselője következik.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen. Igyekszem nem olyan széttagolt lenni, mint az előbb, elnézést érte. De tényleg elég sok mindent érint a módosítás. Tehát egészen konkrétan igen erősnek érezzük ezt a 2-3 évet, azt mondom. Bánki Erik sem erre utalt, azt mondta, hogy nem ilyen büntetéseket szabnak ki Nyugat-Európában. Akár néhány napos, mondjuk, 30 napos elzárásokkal büntetik, meg kitiltással azokat, akik rendet zavarnak; meg gyors eljárásokban. Ahogy néztük a híreket az elmúlt években, hónapokban, ezekre már van precedens. Tehát a jogszabályok alapján ez működik, ez nem indokolja szerintem ezt a fajta szigorítást. Egyetértünk vele, hogy lehetőleg meg kell szüntetni a stadionokon belül a legkisebb rendbontást is, azért, hogy családok is kijárhassanak nyugodtan mérkőzésekre.

(15.40)

Remélem egyébként, és megjegyzem, vannak olyan pályák, ahol ez most is működik, is vannak ilyen stadionok. A szurkolók maguk mondják azt egyébként, hogy számukra a kitiltás jelentené a legnagyobb büntetést, ők szeretnek mérkőzésre járni, tehát az ilyen típusú garázda személyeket, azt hiszem, ezt is önmagában kell kezelni, nem kell feltétlenül ennyire súlyos büntetés.

A szurkolói kártya kötelezővé nyilvánítását a klub döntése alapján már az eddigi jogszabályok is lehetővé tették. Eddig, mondtam ugye, csak a Ferencváros élt vele. Azt kell mondanom - el kell tudni ezt is mondani és ismerni -, szerintem nem feltétlenül jött ez be. Tehát azt gondolom, ugyan csak egyetlen klub élt vele, nem egy átfogó, óriási rendszer megszüntetéséről van szó, az, hogy kedvezményekre jogosítson egy ilyen kártya, ha valaki ki akarja váltani, akár mondjuk, mobilflottához való tartozása vagy egyéb sportboltokban kedvezményekre, ez szerintem fontos és jó dolog, de a kötelezővé nyilvánítása életszerűtlen, merthogy olyan emberek, akik nem rendszeresen járnak meccsre, de egyszer-egyszer ki akarnak menni, nehezebben járhatnak, ez nyilván probléma.

Csak nagyon gyorsan, még így a végén: a személyes jegyvásárlás meg életszerűtlen, én csak ezt mondanám. (Az elnök a hozzászólási idő leteltét jelzi.) Most is, még egyszer elhangzott, hogy ez kell, de életszerűtlen, nem mindig tudja megvenni személyesen az ember a jegyet, a lényeg az, hogy az ő adatai kötődjenek hozzá.

Köszönöm szépen.

ELNÖK: Szintén kétperces felszólalásra következik Szilágyi György, a Jobbik képviselője.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik). Köszönöm szépen. Azért, hogy akik esetleg nyomon követik ezt a vitát vagy pedig a jegyzőkönyvet, rögzítsük le, hogy arról, amiről a Fidesz beszél, a szavaik és a tetteik nem fedik egymást, hiszen amit ők mondanak, az maximálisan támogatható lenne, de ez a törvényjavaslat nem erről szól. Az, amit Bánki Erik mondott jelen pillanatban, hogy gyors eljárásban, valóban a rendbontókat, azonnal, kirendelt bíróval vagy ügyésszel vonják felelősségre, tiltsák ki, ezt mi is támogatnánk, de ez a törvényjavaslat nem erről szól.

Itt nyugat-európai példákat emlegetünk. Erre a törvényre nincs nyugat-európai példa. Ha már Angliát említették, az angol példát, ha az angol példát vennénk figyelembe, és ez válasz arra is egyébként, hogy miért kellene itt a jegyeket regisztrálni, Angliában a következő törvény van: valaki elkövet egy rendbontást, gyorsított eljárásban kap egy büntetést, és kitiltják a stadionból. Ha elkapják, mert a kitiltás ellenére bemegy a stadionba, és ott elkapják, akkor súlyosabb büntetést kap rendbontás nélkül. Tehát kapott egy felfüggesztettet, bemegy a kitiltás ellenére a stadionba, azonnal kap egy letöltendő börtönbüntetést. Tehát ez a visszatartó erő, hogy ne menjen be. Ha pedig bemegy egy rendbontó, és nem kapják el, mert leül a helyére, és normálisan végignézi a mérkőzést, akkor is elérte a törvény a célját, hiszen normálisan végignézte.

Tehát ha angliai példákat veszünk, ha ilyeneket hoznánk be Magyarországra, amin valóban látszik, hogy ez egy hatásos eszköz volt, mondjuk Angliában, és valamilyen szinten rendbe tette a stadionokban uralkodó rendet - most ne beszéljünk másról -, akkor ezt támogatni lehetne, de ez a törvényjavaslat abszolút nem erről szól. Ez köszönőviszonyban sincs azzal, mint amiről a fideszes képviselőtársaim itt beszéltek. Ez a törvényjavaslat teljesen másról szól. (Taps a Jobbik soraiban. - Dr. Schiffer András tapsol.)

ELNÖK: Kétperces reagálásra megadom a szót Varga Lászlónak, az MSZP képviselőjének.

DR. VARGA LÁSZLÓ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Csak egy dolgot nem tettem világossá az előbb, és ezt szeretném hangsúlyozni. Tehát általános vitára alkalmasnak tartottuk az előterjesztést, és az elmúlt egy hétben megvizsgáltuk a lehetőségeit, hogy milyen pontokon lehet módosítani.

Én azt mondom, úgy lehet egy ilyen előterjesztést elfogadni, ha az előterjesztés a végső elfogadás stádiumában tiszteletben tartja azt, hogy ez egy nagyon komoly szubkultúra, és egyébként ma legitim szubkultúrája Magyarországnak ez a futballszurkolói társadalom. Az ő érdekeit is és a többség érdekeit is szolgálnia kell ennek az előterjesztésnek, ha elfogadásra kerül, és egyébként arányban kell állniuk az intézkedéseknek a társadalmi céllal. Megnézzük, hogy a módosítások után ezek teljesülnek-e.

Tehát az általános vitára tartottuk alkalmasnak Bánki Erik kijelentésével szemben az előterjesztést, és nyilván vitára érdemesnek, a módosító indítványainkat pedig remélem, hogy elfogadják.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Felszólalásra következik Szilágyi György, a Jobbik képviselője, előre bejelentett felszólalóként, 15 perces időkeretben. Öné a szó és a mikrofon.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tehát a szavak és a tettek különbsége: miről is szól ez a törvény? Ez a törvény nem arról szól, hogy rendet szeretnének tenni a stadionokban, és ennek ez az egyetlenegy útja; ez a törvény, mint ahogyan elmondtam már egyébként a kisebbségi véleménynél is, elsődlegesen arról szól, hogy ezeket a szurkolói csoportokat megregulázzák és elhallgattassák, hogyha véletlenül olyan véleményt próbálnak formálni, ami nem megfelelő a kormánynak, akkor erre önöknek legyen hatásuk.

Megint csak egyetlenegy példa merül fel bennem, például az, hogy mi az a rendbontás. Ez egyáltalán nincs szabályozva, itt nincsenek szabályok, hogy mi minősül rendbontásnak. Tehát rendbontásnak minősül mondjuk az, hogyha valamelyik szurkolótábor szidja, mondjuk, Orbán Viktort? Tehát akkor fel fogják őket szólítani a rendezők, hogy hagyják abba ezt a tevékenységet, és ha nem hagyják abba, akkor rendbontást követtek el csoportosan, és mindenkit meg fognak büntetni, mondjuk, 50 ezer forintra? Mert ebben a törvényben végül is ez is benne van, mert miért ne lehetne ezt megcsinálni?

Ennek a törvénynek végül is a leglényegesebb pontja arról szól, hogy a rendőrség bevételeket szerezzen a sportesemények biztosításából. Azután a másik fontos célja, hogy vélelmezhetően, ugye, szintén a rendőrséghez köthető körök majd hatalmas bevételi forrást kívánnak szerezni a rendezők egy új, speciális sporthoz köthető jogosítványának a kiadása révén, ez is benne van ebben a törvényben, és a harmadik jelentős bevételi forrás bizonyos köröknek ismételten a kötelező beléptető és biztonsági rendszerek kiépítésében rejlik.

Ugye, a stadionokat kellene korszerűsíteni és ezzel párhuzamosan kiépíteni a biztonsági rendszereket, hiszen egy korszerű stadionban már eleve biztonságosabb körülményeket teremtenek a nézőknek, eleve biztonságosabb körülmények között mehetnek ki a nézők. És a törvénytervezet alapján pedig mi történik? A lepusztult és korszerűtlen stadionokban lesz kötelező előre meg nem határozott minőségű, de minden bizonnyal drága biztonsági rendszereket telepíteni. Ugye, ez az ötlet visszatérő jelenség a Fidesz-kormányok idején, hiszen még mindenki emlékezhet Deutsch Tamás milliárdos beléptetőkapu-vásárlására. Ezek a beléptető kapuk egyébként a mai napig ott porosodnak valamelyik raktárban, soha nem lettek felhasználva, csak kifizették. Tehát ez logikátlan. Most kiépítünk beléptető rendszereket, majd utána arra várunk, esetleg az EU engedélyezi, hogy stadionrekonstrukciókat hajtsunk végre, tehát a TAO-törvény alapján majd stadionrekonstrukciókat hajtatnak végre, akkor majd lebontjuk ezeket a beléptető rendszereket, építgetünk új stadionokat, és akkor megint felépítjük ezeket a beléptető rendszereket. Tehát ez eleve nonszensz!

De menjünk részletesen végig azokon a pontokon, amelyekre mi azt mondjuk, hogy elfogadhatatlan. Kezdjük ott, hogy önök azt mondják, szigorítják ezzel, és végre büntethetőek lesznek a rendbontók. Eddig is büntethetőek voltak. Ebben a törvényben is önök erre hivatkoznak, hiszen azt mondják, hogy a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 271/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: a különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény, és felsorolják azokat a bűncselekményeket, amelyek alapján eddig is büntethetőek voltak azok az elemek, akik rendbontást követtek el. Ilyen a testi sértés, a hivatalos szerv elleni erőszak, a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, a hivatalos személy támogatója elleni erőszak, a garázdaság, a rongálás. Ezek benne vannak a büntető törvénykönyvben! Eddig is büntethetőek voltak! Akkor miért nem büntették? Az előbb már mondtam a 2001-es törvényt is, akkor erre hivatkoztak, hogy most majd megváltozik. Eddig is volt a mérkőzéseken elkövetett garázdaság, akkor azokat miért nem büntették? Tehát ez megint egy olyan indok, ami - azt mondom - egy mondvacsinált indok. Azután utána értelmetlen erre, úgy érzem, külön jogszabályt hozni, valóban a kitiltás intézményét kellene mindenképpen nagyon világosan és normálisan lehozni, de itt is úgy kellene, hogy az eljárás alá vont személyeknek védekezésre és fellebbezésre biztosítani kellene, hiszen egy jogállamiságban a jogállamiság keretei között ennek megfelelően alá kellene támasztani azt, hogy valakit miért tiltanak ki a stadionból.

Egyébként a 3. § erről szólhatna, és itt én támogatnám, tehát amikor a jogi kereteket vesszük figyelembe, itt támogatnám azt, amit Bánki Erik mond, hogy legyen kirendelt bíró, kirendelt ügyész, mert most kérdés, hogy milyen gyorsan tudnak döntést hozni egy-egy ügyben, ismerve a bíróságok leterheltségét, és a szabálysértési eljárásoknál pedig még aggályosabb a védekezési lehetőség, főleg, amikor ilyen meghatározások vannak, hogy az odautazással és az onnan történő távozással meghatározás. Ez annyira pontatlan, hogy ezt is definiálni kellene, hogy mit jelent, milyen időtartam értendő ez alatt, meghatározott útvonal lesz-e kijelölve, amire érvényes, vagy mit értenek ez alatt. Fel sem merek már tenni olyan kérdést, mert gondolom, nem nagyon tudnának rá válaszolni, hogy az ustawka bele fog ebbe tartozni? Mert az odautazás vagy nem odautazás? Nem tudom, tudják-e, mi az ustawka, nem hiszem egyébként, de erre várnám ugyanúgy a választ, hogyha már ezt csináljuk.

(15.50)

A másik, hogy azt írják le, amit megint nem nagyon értek, hogy a jegyértékesítésnél, amikor önök majd elkérik az adatokat mindenkitől, meg elkérik a neveket, akkor leírják azt, hogy ezeket az adatokat kik kaphatják meg, és itt szerepel a rendező is. A jegyszedő rendező lekérheti, egy mérkőzés biztosításában részt vevő rendező lekérheti az adatokat majd azokról az emberekről, akikről ő úgy gondolja, hogy kimennek a mérkőzésre, és akkor ezeket lekéri? Úgy, hogy ma, jelen pillanatban, ha valaki jár pályákra, akkor azt tapasztalhatja, hogy a jelenlegi rendező gárdákban nagyon sok büntetett előéletű ember is található. Ők bárkinek az adataihoz majd hozzáférhetnek, a lakcíméhez és hasonlókhoz? Ezt nonszensznek tartom.

A következő, hogy a rendőrség most magának fogja vindikálni azt, hogy ha bármilyen rendbontás történik, akkor majd 200 ezer forinttól 2 millió forint összegig megbüntetik ők is a szervezőt. Egyébként az eredeti tervezetben ez 5 milliótól 50 millió forintig terjedt. Egy rendbontás esetén eddig mi történt? Az MLSZ fegyelmi bizottsága összeült, megvizsgálta az esetet, és egy tárgyalás keretében büntetést szabott ki az érintett egyesületekre. Ez sem volt mindig igazságos, de legalább azt mondhatták az érintettek, hogy a sportba folyik vissza ez a büntetés, hiszen a Magyar Labdarúgó Szövetség kapta meg ezt a büntetést, és ezt valahol a sportba fordította vissza. Mostantól ez azt jelenti, hogy meg fogja büntetni az adott sportegyesület - tehát a Magyar Labdarúgó Szövetség - egy vétségért, és ugyanazért a vétségért még megbünteti majd a rendőrség is? Kiszab rá büntetést? Tehát egyazon elkövetett cselekményért két büntetést fog kapni? A jogállamiság keretei között ez is nonszensznek tűnik a számomra.

Aztán utána jön a leglényegesebb pont, meggyőződésem, hogy az egész törvény elsődlegesen ezért a pontért született, tehát hogy a rendőrség bevételeit emelni tudják. A 11. §-ban, amelyben azt írják le, hogy "Normál és fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvényeken a sportlétesítményen belüli biztonságért a szervező felel, a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény szervezője annak időpontját megelőző 15 napon belül köteles felkérni a sportrendezvény helye szerint illetékes helyi rendőrkapitányságot a sportlétesítményen belüli rend fenntartásában térítés ellenében történő közreműködésére, normál biztonsági kockázatú sportrendezvényen a szervező a rendőrség közreműködését térítés ellenében igénybe veheti."

Tehát felállítanak három csoportot biztonsági kockázat szempontjából, van a normál, van a fokozott és a kiemelt, és a kiemeltnél azt mondják, hogy közfeladatként ellátja a rendőrség, a normálnál behívhatják a rendőrséget, a fokozottnál meg kötelező lesz behívni a rendőrséget. Ki fogja megállapítani azt, hogy melyik mérkőzés milyen biztonsági kockázatú? Természetesen az ORFK és az általa működtetett minősítő bizottság javaslatai alapján határozzák meg. Így már borítékolható, hogy a mérkőzések jelentős része a fokozott biztonsági kockázatú sportrendezvény minősítést kapja majd meg, így a szervezőnek kötelező lesz a rendőrséget térítés ellenében alkalmazni, ráadásul úgy, hogy a rendőrség a szervezővel közösen megbeszélve fogja meghatározni azt, hogy neki milyen eszközökkel, mekkora létszámmal és mennyiért megy ki erre a területre; tehát még ez sincs konkrétan meghatározva.

Aztán leírják a 14. §-ban, hogy a rendező szervnek vagyonvédelmi igazolvánnyal kell rendelkeznie, és hogy itt mostantól a képesítéssel kapcsolatos jogszabályban, a sportági szakszövetség belső szabályzatában meghatározott képesítési, képzési követelményeknek meg kell felelnie, és csak ilyen személy bízható meg. Milyen képesítéssel kell még rendelkeznie a rendezőnek a személy- és vagyonvédelmi igazolványon kívül? Kik lesznek azok, akik ilyen képzéseket minden bizonnyal térítés ellenében szervezhetnek? Kik állíthatnak ki tanúsítványt a képesítésről? Véleményem szerint ez ismét komoly bevételt fog jelenteni valakiknek, akik majd tanfolyamokat szerveznek és különböző ilyen igazolásokat adhatnak ki.

A 15. § végképp érthetetlen. Az van leírva, hogy "A néző a sportrendezvény helyszínére akkor léptethető be, ha ..." - és az f) pontban azt mondja, hogy "vállalja, hogy a rendező felszólítására igazolja személyazonosságát". Tehát az a kormány, aki folyamatosan a rendőrség erőszak-monopóliumáért aggódik olyan személyekkel és olyan társaságokkal szemben, akik soha nem törtek a rendőrség erőszak-monopóliumára, amelyik annyira védi a rendőrség erőszak-monopóliumát, most a rendezőnek, akik nem tartoznak a rendőrség kötelékébe, egy olyan jogosítványt kíván adni, amit eddig csak rendőr végezhetett egy sportrendezvény keretében, nevezetesen: az igazoltatást. Egyszerű állampolgárokat a rendező majd igazoltatni fog, és az már egy más kérdés, le van írva az is, hogy a beléptetésnél majd mindenkinek a névre szóló jegyét ellenőrizni fogják.

Ha tényleg az a cél, hogy emelkedjen a nézőszám, azért megnézném, hogy egy 6-8 ezres látogatottságú mérkőzésnél mennyivel előtte kell kimenni a stadionba, hogy valaki bejusson. Mire 6-8 ezer embernél egyesével megnéznék a jegyen szereplő nevet, és közben leigazoltatja a rendező, hogy mutassa meg a személyi igazolványát, körülbelül 3 óra lenne, mire be tudna menni 6-8 ezer ember a stadionba. Ez nonszensz, és ráadásul teljesen mindegy, hogy a jegyen milyen név szerepel, mert valóban, hogyha valakit, mondjuk, Obsztengerger Mihálynak hívnak, akkor ő nehezen fog tudni bemenni, hogyha kitiltották egyszer a stadionból, de hogyha valaki Kovács Ferencnek hívnak, akkor a jegyvásárlásánál meg kell adnia az adatait, de a jegyre csak az kerül rá, hogy Kovács Ferenc. Ennek a Kovács Ferencnek nem kell mást csinálnia, mint összegyűjt maga köré még öt Kovács Ferencet, és onnantól kezdve, ha őt kitiltják, akiknek, mondjuk az anyja neve Tóth Mária, megveszi a másik Kovács Ferenc, ő odamegy a beléptető kapuhoz, fölmutatja az igazolványát, azon is Kovács Ferenc van, a jegyen is, és már be is ment, mint kitiltott. Tehát egyszerűen nem működik az a rendszer, amit itt önök kitaláltak.

Aztán említette államtitkár úr is, akinek, gondolom, hogy halaszthatatlan közfeladat miatt el kellett mennie, de ő mondta, hogy 3 órán keresztül a rendező visszatarthatja a szurkolót - hogyha a kamerákkal felveszik, az alatt a 3 óra alatt kamerákkal lehet kísérni, hogy mi történik vele -, hogy igazoltassa a rendőr. Mi indokolja a 3 órás időtartamot, amíg a rendező visszatarthatja az eltávolítandó személyt? A rendőrségnek 3 órába is telhet, mire egy sportrendezvényen, amit előre minősítettek, amit előre több szervezet közreműködésével engedélyeztek, hogy a rendező kérésére valakit igazoltassanak? Milyen eszközökkel, milyen módszerrel tarthatja vissza a rendező az adott személyt? Tehát itt már a személyi szabadság korlátozása és hasonló más dolgok is felmerülnek.

Aztán szó volt arról, hogy miket kell kifüggeszteni a stadionnál, milyen információkat kell adni az embereknek, csak az is ott van, hogy mit kell rárakni a jegyre és a bérletre, és kötelező lesz nemcsak magyarul, hanem angol és német nyelven ezeket ráírni a jegyre és a bérletre. Sőt, hogyha nem angol vagy német nyelven beszélő külföldi vendég vagy külföldi sportszervezet érkezik, akkor még az ő nyelvükön. Mostantól egy belépőjegy és bérlet újságnyi méretű lesz? Hiszen ennyi kötelezően megjelenítendő információ nem fog elférni ezeken a méreteken. Például a bérleten miért kell több nyelven megjeleníteni az előírásokat, ha Magyarországon, sajnos egyébként, még nem tartunk ott, hogy külföldiek nagy számban idejönnének és bérleteket vásárolnának bármelyik csapat mérkőzésére, általában magyarok szokták venni ezeket a bérleteket.

Tehát azt gondolom még egyszer, hogy nem a szurkolókat, hanem a rendbontókat kellene azonosítani, a szurkolók ilyen jellegű listázása, nyilvántartása, adatainak kezelése több mint aggályos. A jegyértékesítést, ha például valaki jegyirodán keresztül is végzi, akkor ezek a jegyirodák is személyes adatokat fognak kezelni? Tehát ha úgy gondolja valaki, hogy mostantól megbízza a Ticket Expresst - miért ne gondolhatná így -, akkor a Ticket Express összes irodájában személyes adatokat fognak kezelni, csak úgy lehet venni a szurkolónak mérkőzésbelépőt? Egyszerűen tele van annyira életszerűtlen rendelkezéssel és előírással ez a törvénytervezet, ami alkalmatlan... - arra alkalmas természetesen, még egyszer mondom, hogy a rendőrség bevételekre tegyen szerint, a rendőrséghez köthető emberek bevételre tegyenek szerint, és arra is alkalmas, hogy pontosan tudják azt, hogy kik járnak mérkőzésre, ezek az emberek hol ülnek, kikkel barátkoznak, kivel mennek ki egy-egy mérkőzésre (Az elnök csenget), erre maximálisan alkalmas, tehát listák készítésére abszolút alkalmas, egyébként pedig arra (Az elnök csenget), amit önök mondanak, arra egyáltalán nem.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: A következő felszólaló Törő Gábor, a Fidesz képviselője.

(16.00)

TÖRŐ GÁBOR (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Visszautalnék Bánki Erikre, aki a Heysel stadionban történt BEK-döntő tragédiájára emlékezett, mikor Európában még nem voltak törvények, amelyek szabályozták a szurkolói rendbontásokat. Ha jól emlékszünk, akkor a nemzetközi futballszervezetnek kellett lépni, hogy kitiltsa az angol klubcsapatokat az európai ligákból, hogy ne tudjanak részt venni egy jó darabig, és ez késztette többek között az angol kormányt is, hogy olyan törvényeket hozzon, ami ezeket a rendbontásokat visszaszorítja.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

A futballhuliganizmus visszaszorítása mindannyiunk közös érdeke. Elmondhatjuk, hogy mára ez a probléma nemzetközivé terebélyesedett. Valamennyi modern gondolkodású és felelősen tevékenykedő kormány átérzi ennek jelentőségét. A futballhuliganizmus szinte minden ország sportéletében jelentkező probléma. Még a fejlett nyugati társadalmak is jelentős erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy hatékony eszközökkel visszaszorítsák és felszámolják. Természetesen az a tény, hogy a fejlett nyugati országok sem igazán találtak megoldást a randalírozók visszaszorítására, nem jelenti azt, hogy egy felelősen gondolkodó kormánynak ne kelljen gyors és eredményes fellépést tenni a probléma kezelése érdekében.

Ezen neuralgikus pontra különösen ráirányította a figyelmet az a néhány kiemelt jelentőségű sportesemény, amely nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi érdeklődés középpontjába is került. Azt gondolom, megengedhetetlen, hogy a híradások a sporteseményeket övező cirkuszról és randalírozásokról szóljanak, és háttérbe kerüljön egy-egy mérkőzés valódi lényege és jelentősége.

A futballhuligánok nemcsak arra képesek, hogy elhomályosítsák egy-egy mérkőzés jelentőségét, hanem arra is, hogy hazánk negatív kritikák céltáblájává válik. Mindent meg kell tennünk ezért annak érdekében, hogy a lehető legrövidebb időn belül érezhető változás legyen a hazai stadionokban - és ezt kérte bizottsági ülésen többek között Szilágyi képviselő úr is ezelőtt néhány hónappal -, és két-három éven belül pedig teljesen meg kell tisztítani a pályákat a huligánoktól.

A jelenlegi jogszabályi környezet a leglelkiismeretesebb munkavégzés mellett sem ad hatékony eszközöket a jogalkalmazók kezébe a futballhuligánok ellen. Többéves hazai tapasztalatok alapján kijelenthetjük, hogy amíg nem lehet letöltendő börtönbüntetést kiszabni a futballhuligánokra, addig nem lesz elég visszatartó erő a számukra, és addig rend sem lesz a stadionokban.

Meggyőződésem, hogy a huliganizmus elleni harc legfontosabb eleme a büntető törvénykönyv szigorítása, mert amíg például az Újpest-Fradi-mérkőzésen randalírozókat jelenleg legfeljebb pénzbüntetéssel sújtható garázdaság miatt lehet szankcionálni, a Bt. kisebb szigorításával, minősített esetben már letöltendő szabadságvesztést is lehet kiróni.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Mint már említettem, a jelenlegi jogi szabályozásról bebizonyosodott, hogy elégtelen, hogy nem képes kezelni a szóban forgó jelenséget, ezért átgondolt, több vonatkozó jogszabályt is érintő módosításra, változtatásra van szükség.

A jelenleg beterjesztett anyag öt jogszabályt érint. Ilyen a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, amelynek lényege, hogy a törvénykönyv 2001 óta bünteti a sportrendezvényeken elkövetett garázda magatartásokat, a rendbontás bűncselekmény azonban nem váltotta be a hozzá fűzött szakmai eredményeket, ezért annak módosítása vált szükségessé. A javaslat hatékony büntetőjogi fellépést tesz lehetővé a sporthuliganizmus erőszak nélkül megvalósított alakzatai ellen is, és ez egy fontos pontja.

Ilyen a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása is. A sportrendezvények látogatásától a szervező által eltiltott, valamint a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által sportrendezvényről, illetve sportlétesítményből kitiltott személyekre vonatkozó módosítások biztosítják, hogy a sportrendezvény szervezője, valamint a jegyértékesítést végzők a nyilvántartásból adatot igényelhessenek. Ez is egy fontos momentum.

A harmadik a szabálysértésről szóló 1999. évi LXIX. törvény módosítása, amelyben a javaslat a kitiltás jogintézményének alkalmazhatósági körét bővíti, még szélesebb körben teszi lehetővé annak alkalmazását.

A sportrendezvények rendjének hatékonyabb védelme érdekében meg kell teremteni a rendbontók megfelelő súlyú szankcionálását is. Ilyen a negyedik törvénymódosítás, a sportról szóló 2004. évi I. törvény. Itt a módosítások lényege: érintik a jegyértékesítést, a beléptető rendszereket, a kitiltás intézményét, az ezzel kapcsolatos rendőrségi, szervező általi adatkezelést, a sportrendezvények biztonsági minősítésére vonatkozó új intézményrendszert, az érintett belügyi szerveknek a létesítmények biztonsági ellenőrzésére vonatkozó szabályait, a rendezők és a szövetségek felelősségét, biztonsággal összefüggő feladatait, s annak megszerzésére vonatkozó bővített szankciórendszert. Ezen túlmenően egyértelműen szabályozásra kerül a fokozott kockázatú sportesemények rendőrség által, térítés ellenében végzett biztosításának feltételrendszere is. Nyilvánvaló, amikor egy klubnak egy olyan kiemelt sporteseménye van, akkor azt gondolom, a bevétele is jóval nagyobb, és ezáltal meg tudja teremteni ennek a biztosításnak a költségeit is.

Az ötödik törvénymódosítás a személy- és vagyonvédelmi törvényre vonatkozik, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása. A módosítás a rendező visszatartási jogával kapcsolatban a sportról szóló 2004. évi I. törvénnyel való összhangot teremti meg.

Itt beszélt Szilágyi képviselőtársam a három óráról. Azért azt jelzem, hogy a stadionban nem mindig 300 néző van, hanem van, mikor 20 ezer, és ha ott nagyobb rendbontás van, annak a kielemzéséhez nem biztos, hogy elég félóra vagy negyedóra, igenis biztosítani kell azt az időt, amikor a tettenérés feltételei megállnak.

Most adott a lehetőség az Országgyűlés számára, hogy egyes törvények módosításával megteremtse a lehetőséget, hogy a jogalkotók megfelelően és hatékonyan tudják kezelni ezt a jelenséget. Magyarországon pedig a sport- és futballhuliganizmus megfelelő kezelésének a célja nem lehet más, mint egy szolgáltató szemléletű, családbarát és a kulturált szórakozást előtérbe helyező stratégia kialakítása. Emiatt pedig első lépcsőben a sportesemények helyszínének infrastrukturális és biztonságtechnikai kérdéseivel kell foglalkoznunk.

Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általam utóbb elmondottak képezik ugyanis a teljes problémakör alapját. A problémás jelenség kezelhetősége vagy nem kezelhetősége egészen odáig vezet, hogy megrendezhető-e egyáltalán egy nemzetközi színvonalú sportesemény egy adott létesítményben.

A tisztelt képviselőtársaim előtt levő törvényjavaslat több törvény egyidejű módosításával kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag hiányosságait. Meggyőződésem, hogy eredményt csak a jogszabályok szigorításával és erősebb, szigorúbb szankciók alkalmazásával érhetünk el. Teremtsük meg annak a lehetőségét, hogy úgy a jogalkalmazók, mint a sporteseményeket megrendezők kezében olyan eszközök álljanak rendelkezésre, amelyek a köz megelégedésére szolgálnak, és ezért kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Kukorelly Endre képviselő úr, az LMP képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

KUKORELLY ENDRE (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Közrend - sóhajt a honpolgár, a mindnyájunkban megbúvó, fölbukkanó rendes ember. De az meg mi? Ami erősen meghökkentően, radikálisan változó, egyetlen jogszabály sem definiálja. Mindenki érdeke, hogy kulturált körülmények között lehessen sportrendezvényeken részt venni. De mik volnának azok a körülmények? Hol a határ?

Vegyük például a híres-hírhedt, már Szilágyi képviselő úr részéről is említett lengyel huligánok ligáját.

(16.10)

Szurkolók csapnak össze hétről hétre, lebeszélt helyen, általában erdőben vagy mezőn, tisztázott szabályok szerint, többnyire előre kikötött létszámban. A liga alapja az összecsapás, ha úgy tetszik, meccs - lengyelül ustawka, lebeszélés. A kifejezés része Lengyelországban a futballt körülvevő közegnek és a rendőrségi szóhasználatnak is. Mindezt játsszák egész Európában, ez is - lássuk be - egyfajta kultúra, érted vagy nem, tetszik vagy nem.

Ám ha nem csupán a tisztes polgárt, de az egykor volt jelképes területekért és ablakból kikaparható gittért verekedő Pál utcai fiút is fölleled magadban, az korántsem engedi majd, hogy elborítson a kétségbeesés. Aki sokáig, sokat élt, ugyanis érzi a hanyatlást. Saját magán, de azon nyomban reflexből a világra vetíti. Nem nagy baj, de ne nagyon higgyünk magunknak, ha igazunk van is, meggyőződtünk róla, mindenki megerősít benne, és még a statisztikák is ezt mutatják. Ha elhiszem, baj. Én anyukámmal és apukámmal 75 ezres kettős rangadókra jártam a Népstadionba. Persze a Fradi miatt, Varga Zoli miatt, de persze a többi csapat játékosait is bámultam. Újpest és Vasas, Honvéd és MTK. Rapp Imrét, aki nem hagyta ott a Pécset, Bástit, aki nem hagyta ott Salgótarjánt.

Volt szív és hűség, előre kellett megvenni a jegyet, és volt a tömeg, férfikórus által elénekelt semmihez nem fogható morgás, ujjongás, csalódottság, hörgés. Mindenféle segédeszközök nélkül - tegyük hozzá -, mert nem volt még divat az a ma már sokszor elviselhetetlenül kellemetlen, agresszív hangkavalkád, aminek mélypontja az utolsó vb-be súlyosan belezavaró vuvuzela. Semmi anyázás nem volt, sem zsidózás, sem cigányozás, sem buzizás.

És előttem van a jelenet, belém égett, hogy a 2003. május 30-ai Fradi-Debrecen meccs után a beözönlő tömeg miket művelt. Ahogy rohan valaki a csapatom ellenfele edzője, Szentes Lázár után, és fölugorva, hátba rúgja. Ahogy ütöttek, rúgtak mindenkit, saját játékost is, Tökölit például, aki amúgy 26 gólt rúgott a szezonban. Ahogy az akkori budapesti rendőrfőkapitány nyilatkozta, a rendőrséget a közterület biztosítására kérték fel, a pályán belül a Ferencváros által megbízott biztonsági emberek voltak felelősek a rendért, őket később hívták be, mikor úgy ítélték meg, hogy nem képesek saját erőből megoldani a helyzetet, és hogy a rendőrség csak az adott jogszabályi kereteken belül mozoghat. Ez valóban nem működik. Valóban változzon meg, amennyiben a törvény módosítása megoldja ezt a megoldhatatlanságot, hogy a Fradi-pálya miért nem közterület, ha az, illetve ha nem közterület, lehet-e ott tömegverekedni, másokat hátba rúgni; hogy rendbontásnál miért kellenek külön - az adómon kívül - fizetni azért, hogy a rendőrség beavatkozzon, ha máskor meg nem kell.

Ámde a törvénymódosítás általános indoklása szerint egyrészt, idézek: "Hosszú évek tapasztalatai alapján megállapítható az, hogy az erőfeszítések nem érték el a kívánt célokat és eredményeket. El kell ismerni, hogy a hathatós, átütő javaslatoknak rendszerint az anyagi lehetőségek és a jogszabályok gyakorlati hatályosulásának problémája, a jogalkalmazás során tapasztalható hiányosságok szabtak korlátot" - eddig az idézet. Majd pedig ez következik, idézek: "A módosítás több törvény módosításával kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag hiányosságait, nem titkoltan a szigorítás irányába elmozdulva, és a sportesemények rendezésében közreműködők nagyobb felelősségének megteremtése érdekében." Itt komoly az ellentmondás. Ugyanis, ha a pénzhiány a hiba, és a gyakorlati hatályosulás, a jog alkalmazása, akkor a szigorítás, a nagyobb felelősség mennyiben segíthet?

Tisztelt Ház! Létezik egy valóságos probléma, mindenki érzi. Ezeknek a javaslatoknak a hatása azonban nem kiszámítható, annyiban csupán, hogy újabb társadalmi csoportok, nézők, klubok, játékvezetők kiszolgáltatottságát növelje. Olyan magatartásokat kriminalizál, amelyek normál körülmények között szabálysértésnek sem minősülnek. Például bűncselekmény, ha a nézők meghatározott csoportjától elzárt területre lépek? Ha Fradi-drukkerként az Újpest drukkereinek fenntartott szektorba behatolok? A büntetőeljárásban azt kell majd bizonyítani, hogy a korlátozás rám vonatkozik, mert fradista vagyok? A csapatok iránti szimpátia ezek szerint törvényileg szabályozható?

Tisztelt Ház! Túl azon, hogy a törvényjavaslat a szervezőt megvalósíthatatlan feltételek elé állítja - gondoskodnia kell a be nem vihető tárgyak dokumentált átvételéről, megőrzéséről, a jogosult részére távozáskor történő visszaadásáról, a személyazonosításra alkalmas, kedvezményekre jogosító klubkártya kiváltását teheti kötelezővé, beléptetéskor a jegy, a bérlet birtokosának személyazonosságát kell ellenőriznie, személyes adatait egybevetnie a belépőjegy, bérlet, klubkártya adataival, s a többi -, túl tehát ezeken aránytalan és szükségtelen ekkora erőmutogatás. Mint példám, a lengyel ustawka is mutatja, még az úgynevezett sporthuliganizmus is hordozza a sporthoz nélkülözhetetlen fair play nyomait. Nem mellékesen ezek a szublimált háborús játékok - bármily rémisztőek és nemkívánatosak - összességében sem járnak annyi veszteséggel, mint a legjelentéktelenebb háborús konfliktus.

Ennek megfelelően könnyen belátható: a tiszta erődemonstráció inkább kriminalizál, mintsem old a helyzeten. Véleményem szerint a társadalmi és nem a társadalom fölötti kontroll erősítése révén lehet a helyzeten javítani, beleértve az egyébként elkerülhetetlen közhatalmi döntések és beavatkozások ellenőrzését is. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Szilágyi György képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. A mostani felszólalásban is elhangzottak azok a negatív események, amiket folyamatosan - az RTL Klub és a TV2 és a média ráerősítve, bizonyos politikusokkal karöltve - mondanak. Körülbelül ezer mérkőzésből - több mint ezer mérkőzésből, ha az elmúlt 10 évet vesszük -, körülbelül 10 olyan mérkőzés volt, ahol ilyen negatív eseményeket lehet mondani, a többi mérkőzés lement. De ha már azt mondjuk, hogy milyen negatív, akkor miért nem beszélünk arról is, hogy milyen pozitív események zajlanak le egy-egy mérkőzésen.

(A jegyzői székben Szilágyi Pétert Hegedűs Lorántné váltja fel.)

Miért nem beszélünk, mondjuk, a Ferencváros-szurkolókról, akik évekig kitartottak a másodosztályban szereplő csapatuk mellett? Miért nem beszélünk az Újpest-szurkolókról, akik az osztályzón annyian jelentek meg - amikor osztályzót játszott az Újpest -, mint még soha nem volt látható? Miért nem beszélünk mondjuk, a diósgyőriekről, akik most kitartottak végig a másodosztályban, és most jutottak fel az első osztályba? Miért nem beszélünk arról, hogy amikor a dunaszerdahelyi magyarellenes támadás után a magyar politikai élet nem szólalt meg, akkor ezek a szurkolói csoportok - félretéve minden ellentétet - közösen tartottak tüntetést, és egyedül ők emelték fel a szavukat a dunaszerdahelyi események ellen?

Hát beszéljünk már azokról a pozitív dolgokról is, amiket ezek a szurkolók tesznek, akik ellen most ezeket a rendelkezéseket akarják meghozni! Beszéljünk már arról, hogy ők a saját pénzükön mennek el, és még teremtenek olyan légkört egy-egy mérkőzésen, ami miatt még labdarúgásnak lehet nevezni a magyar labdarúgást! Beszéljünk már arról a kettős mércéről, hogy ha egy külföldi mérkőzést közvetítenek, akkor a magyar kommentátorok, amikor különböző pirotechnikai eszközöket használnak, lelkesedve mondják, hogy milyen hangulat van; Magyarországon meg, ha egy csillagszórót meggyújtanak egy mérkőzésen, akkor már rögtön rendbontásról beszélnek, rögtön arról beszélnek, hogy ezek garázda elemek - tehát a kettős mérce. És beszéljünk a pozitív dolgokról is. Hát ezek ellen az emberek ellen akarják jelen pillanatban hozni ezeket a törvényeket, mert - még egyszer mondom - rendbontókról kellene beszélni, hiszen közlöm önökkel, lehet, hogy meglepetést fogok okozni, igazán huligánok Magyarországon nincsenek. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Szilágyi Péter képviselő úrnak, LMP képviselőcsoport.

(16.20)

SZILÁGYI PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A témától egy icipicit eltérő irányú kérdést szeretnék államtitkár úrnak feltenni, már ami a törvényjavaslat megszületésének, illetve tárgyalási módját illeti.

Az lenne a kérdésem, hogy a múlt héten miért szavaztunk arról, hogy ezt a javaslatot sürgősséggel tárgyalja a Ház. Megértem, hogy esetleg a kormány nem tudja tartani a törvényalkotási tervet, de azt szeretném kérdezni, hogy ezeket a súlyú törvényeket miért kell sürgősséggel tárgyalni. Miért kell egyéni indítványokkal szétbombázni a törvényalkotási tervet? Úgy gondolom, hogy nem kaptunk megfelelő magyarázatot arra, hogy miért tárgyaljuk a javaslatoknak több mint felét sürgősséggel. Arra szeretnék választ kérni az államtitkár úrtól, hogy ezt a mostani törvényt miért így tárgyaljuk.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Kétperces felszólalásra megadom a szót Kukorelly Endre képviselő úrnak, LMP-képviselőcsoport.

KUKORELLY ENDRE (LMP): Szerintem Szilágyi képviselő úr nem volt benn a beszédem elején (Szilágyi György: Hallottam.), mert akkor valami félreértés van. Egyrészt én valóban úgy gondolom, hogy ez a törvény a szigorával kriminalizál, tehát szerintem kontraproduktív.

Másrészt meg azt kijelenteni, hogy nincs futballhuliganizmus, ez megint a lónak a másik oldala. Abszolút van futballhuliganizmus, és azokat a példákat, amiket említett, én is nagyon jól tudom, magam is elég kitartó drukker vagyok, noha kétségtelen, ahhoz képest, hogy gyerekkoromban milyen volt az identitásom, ez radikálisan csökkent, és pontosan azért csökkent, mert olyan emberek járnak ki a stadionba, akiket nyugodtan lehet úgynevezett huligánoknak nevezni, és akik miatt nekem sincs igazából kedvem kimenni.

Szóval, az a hangulat, ami gyerekkoromban volt, és még egyszer mondom, ha azt a már itt többször elhangzott 75 ezres kettős rangadós hangulatot összevetjük a mostani helyzettel, ég és föld. Tehát nem lehet azt mondani, hogy itt minden rendben van, itt egyáltalán nincsen rendben nagyon sok minden. Tehát nagyon helyes az, hogy beszélünk erről a kérdésről, nem lehet azt mondani egész egyszerűen, hogy itt nincs probléma, és nem lenne futballhuliganizmus.

Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az írásban előre bejelentett felszólalásokat. Felszólalásra következik Zagyva György Gyula képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót, képviselő úr.

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Köszönöm a szót. Rögtön az elején szeretnék idézni egy nagyon híres, futballal kapcsolatos könyvből. Nem hiszem, hogy a kormányoldal képviselői olvasták volna, de ha olvasták, akkor az meglepő lesz számomra. Ez a Futballfaktor című könyv, amiben van egy nagyon érdekes mondat, mégpedig az, hogy a futballszurkolók az a kisebbség a világon, akikkel bármit meg lehet tenni, mert nincs az a politikus, aki kiállna értük.

Mi ezt egy kicsit azért szerintem most meg fogjuk cáfolni, az elmúlt egy óra alatt látszik, hogy most már van a világon legalább négy vagy öt politikus, aki kiáll értük. Bár ez még mindig nem elég, mert ahogy itt most a hozzászólásokat meg az előterjesztést néztem, meg elmentem a bizottsági vitára is, illetve előtte ahogy a nyilatkozatokat olvastuk, meg az egész futballt, illetve az ezt a kérdést körüllengő nyilatkozatokból ahogy ezt le lehetett szűrni, a magyar politika, a magyar futballszakemberek, az MLSZ szakemberei, tehát a sportszakmai szakemberek bűnözőnek tekintik a szurkolókat, és lila gőzük nincs a szurkolói szubkultúráról, illetve orránál fogva vezetik Csányi urat, az MLSZ igazgatóját, főleg egyébként az MLSZ-ben ülő rendőrök és biztonsági szakemberek, akiknek egyébként üzleti érdekük fűződik ehhez a törvényhez is meg ahhoz, hogy ebbe a törvénybe az legyen belefoglalva, hogy a második kategóriába tartozó mérkőzéseken, az ebbe a fokozott kategóriába tartozó mérkőzéseken ők mint minősítő bizottság eldönthessék, hogy a Fidesz közeli biztonsági cégeknek hány emberét kell majd alkalmazni.

Államtitkár úr például most rázta a fejét, de úgy gondolom, hogy meg kell nézni a céges háttereket, hogy kik őrzik Magyarországon a válogatott meccseket, a különböző klubmeccseket, és akkor ki fog derülni, hogy ezek egyébként amúgy a Fideszhez igencsak köthető cégek. Akik az MLSZ minősítő bizottságában ülnek, akik majd el fogják dönteni, meg most jelen pillanatban is eldöntik, hogy melyik meccseket fogják fokozottként megjelölni, ott vannak azért ismeretségek. Ebbe nem akarok nagyon belemenni, szerintem mindenki tudja, hogy miről beszélek. A lényeg az, hogy orruknál fogva vezetik a magyar politikusokat, orránál fogva vezetik Csányi urat, mert mindenki azt mondja, és sajnos Csányi úr ezt el is hiszi nekik, hogy azért nem járnak mérkőzésre Magyarországon az emberek, mert itt olyan tomboló futballhuliganizmus van, ami miatt nem mennek ki, és ha ezt megoldják, illetve a létesítmények helyzetén egy picit javítanak, akkor itt tízezres átlagnézőszámot el lehet érni.

Egypár példát azért felhoznék. Az elmúlt tíz évben Magyarországon a legnagyobb nézőszámokat a következő mérkőzések produkálták: Újpest-Ferencváros bármilyen pályaválasztással, tehát Újpest-Fradi, Fradi-Újpest, tök mindegy; Zalaegerszeg-Haladás és Diósgyőr-Nyíregyháza, ezek oda-vissza. Ez a három párosítás aztán tényleg kiemelt. A sajtóban állandóan azt írják róluk, hogy itt verekedések vannak, ez veszélyes, itt háborús övezet van. Érdekes módon mégis ezeken a meccseken van 10 ezer vagy annál több néző. Érdekes módon az MTK-Paks-meccsen 300 néző van, pedig ott aztán biztos, hogy nincsen balhé, meg nem is lesz a büdös életben, mert 300 néző van.

Akkor oda miért nem mennek ki azok a családok, akiket önök várnak a futballmeccsekre? Miért nem mennek ki? Erre majd kérnék választ, hogy önök szerint oda miért nem mennek ki, vagy miért nem mennek ki a Siófok-Paksra vagy a 22. számú Volán mérkőzéseire. Most mondtam egy példát, tudom, hogy az már megszűnt. Miért nem mennek ki? Azért nem, mert nem érdekli a nézőket. Egyébként az a réteg, akiket önök várnak a meccsekre... - ezt a családos felső középosztálybeli réteget Magyarországon mondjuk, egy Maróti Béla játéka nem fogja értékelni. Magyarországon akkor lehetne ezeket az embereket bevonni a mérkőzésre járásba, meg akkor lehetne kicsábítani őket a stadionokba, ha Cristiano Ronaldók meg Messik játszanának, mert ahhoz vannak hozzászokva ezek az emberek, mert nézik a Sport1-en meg a különböző televíziós csatornákon ezeknek a topligáknak a rangadóit, ezekhez vannak hozzászokva, vagy minimum Dzsudzsák Balázsok játszanának itthon.

Ha önök beterjesztenék a költségvetéshez majd őszön, hogy minden első osztályú futballklubnak 10 milliárd forintot kell adni a költségvetésből, és majd meg tudják oldani, hogy Dzsudzsák Balázs itthon játsszon, akkor majd lehet elvárni a 10 ezer nézőt egyébként. Mert ezek az emberek, még egyszer mondom, a statisztika bizonyítja, nem azért nem járnak ki, mert veszélyes futballmeccsre járni, vagy éppen nincsen vécé. Azért, mert ezeket az embereket nem érdekli a magyar foci. Ezek az emberek akkor járnak mérkőzésre, ha a Debrecen összekerül egy Manchester Uniteddal vagy egy nagyobb focicsapattal, vagy a válogatott egy első tízbe tartozó válogatottal játszik. A brazil meccsen mindig telt ház lesz, és érdekes módon akkor kimennek azok az emberek, akiket önök várnak. De azért mennek ki, mert meg akarják nézni a legjobb brazil focistákat, azért mennek ki.

Fogadják el, hogy a magyar bajnokságban, ha jobb foci lesz, és majd három év múlva eljutunk odáig, hogy nem a selejtezőben esünk ki az Európa Kupából, hanem mondjuk, a második fordulóban, ezek az emberek akkor sem fognak kijönni. Mert ezek az emberek topligás játékosokat akarnak, sztárokat akarnak, és ahogy itt többen elmondták, hogy 20-30 évvel ezelőtt milyen sok ember járt a meccsre, és hogy milyen jó volt akkor meccsre járni, Kukorelly képviselőtársam is meg több fideszes képviselőtársunk, hát könyörgöm, Bene Ferenceket lehetett akkor látni meg világsztárokat meg Albert Flóriánokat. Hát persze, hogy akkor kimentek azok az emberek is, akik egyébként csak azért, hogy lássák, mondjuk a vergődő Haladásukat vagy a vergődő Nyíregyházájukat a második ligában, az NB II-ben, azok azokon kívül is kimentek. Most csak azok járnak ki; most csak azok járnak ki, akiket a klubhűség összetart, meg vannak olyan elkötelezettséggel a futball iránt, hogy kimennek, akárhányadik a csapatuk, mint például a Ferencváros szurkolói, vagy említhetném itt a Diósgyőr szurkolóit.

(16.30)

Kontrát államtitkár úr például említette az ominózus Pápa-Haladás-meccset. Államtitkár úr is elmondta, hogy egy évben általában két-három meccsre szokott kimenni (Dr. Kontrát Károly bólint.), de akkor ezek szerint emiatt nincs tisztában azzal, hogy a magyar szurkolói életnek vannak olyan sajátosságai, mint például a Pápa-Haladás-párosítás, ami azért van, hogy a Haladás szurkolói vagy ultrái haragszanak a Pápára, mert Bíró Péter pápai klubtulajdonos ugye, de volt egy elég komoly összezörrenése a Haladással, amikor a Lombard csapatát elvitte Szombathelyről pontosan Pápára.

Emiatt az összes Pápa-Haladás- meg Haladás-Pápa-meccsen a Haladás szurkolói kórusban szidják Bíró Pétert. Bíró Péter ezt nem tudta elviselni, magánhadseregként használta a securityját, ami egyébként törvénytelen meg etikátlan, meg mindent fel tudnék sorolni; nyilván a securitysokat ráuszította a Haladás szurkolóira, azok meg idegességükben meg védekezésükben elkezdték bedobálni a műanyag székeket. Amire nem azt mondom, hogy támogatom, sőt egyáltalán nem támogatom, de jelöljük meg az okot, hogy ez miért volt. Nem azért, mert éppen úgy gondolták, hogy ők műanyag széket akarnak feltépni, hanem azért, mert a Bíró Péter által rájuk uszított security elkezdte őket piszkálni meg verni.

Egyébként amúgy, nem tudom, hogy a teremben mennyien vannak olyan emberek, akik folyamatosan járnak mérkőzésekre vagy az elmúlt tíz évben jártak, nem 2-3-ra egy évben, hanem többször. Akik járnak, azok nagyon jól tudják, hogy a szurkolóknak azért nincsen - egy átlag ultrának vagy egy átlagszurkolónak, főleg a kanyarban elhelyezkedő szurkolónak - azért nincsen semmiféle bizalma ilyen dolgok iránt meg az MLSZ különböző bizottságai iránt meg a sportszakma iránt, mert olyan dolgok, olyan törvénytelenségek történnek velük, ami pontosan az általam idézett Futballfaktor-mondatba pontosan beleillik, hogy mindent meg lehet velük csinálni, mert nem áll ki értük senki. Meg lehet velük csinálni azt, hogy a metróban akár Újpest-, akár Kispest-, akár Fradi-tábor utazik, búcsúzóul a rendőrök még belelöknek egy kis könnygázt, utána becsukják az ajtót és az egész metró könnyezik, erről nincs újságcikk, ezt meg lehet velük csinálni, persze hogy nem fogják szeretni. Önök sem szeretnék, ha úgy kéne utazniuk három megállót, hogy folyik a könnyük, mert a rendőrök még szórakozásból befújtak egy kis könnygázt.

Folyamatos zaklatások, folyamatos vegzálások vannak, és most nem azokat az embereket védem, akik esetleg bűnt követnek el vagy rongálnak, félreértés ne essék, nem azokat védem, hanem egy Újpest-Fradi-meccsen elmegy a Ferencváros szurkolói közé 2-3 ezer ember idegenbe minimum, de lehet, hogy több is; és ezek közül az emberek közül mindenki megkapja a maga kis könnygázát, nem csak az az 50-80 vagy 200 ember, aki valamilyen törvénybe ütközőt csinál, ha csinál, mert nem minden meccsen csinálnak, azért maradjunk annyiban.

Ezzel a törvénnyel a másik nagy probléma, hogy nem egyeztettek a szurkolókkal. Nagy nehezen kiizzadták a szurkolók, hogy létrehozásra kerüljön egy úgynevezett szurkolói iroda, ami most éppen felállítás alatt áll. Például elvárható lett volna, hogy a társadalmi konzultáció jegyében a szurkolói irodát, a szurkolók képviselőit megkérdezzék erről a törvényjavaslatról, hogy egyeztessenek velük. Önök nem akartak a szurkolókkal egyeztetni, mert az egész törvény azért lett létrehozva, hogy a szurkolókat kitiltsák a stadionokból.

Önök utálják a szurkolókat, az a helyzet. Nem szeretik azt, ha kritikai hang van a klubtulajdonosok felé, nem szeretik azt, ha kritikai hang van, mondjuk, az MLSZ vezetői felé.

Emlékezzünk, pár évvel ezelőtt olyan rendelet volt, hogy ha az MLSZ vezetőjét szidják, le lehet fújni a meccset. Ugandában szokott ilyen lenni. (Dr. Kontrát Károly nemet int.) Államtitkár úr megint rázza a fejét, ez nem igaz? Nem volt olyan, hogy az MLSZ vezetőit nem lehet szidni a meccsen? (Dr. Kontrát Károly: Nem tudom. - Egy hang a Jobbik padsoraiból: Nem lehetett szidni!) Nem lehetett szidni! Benne volt a rendeletben, hogy a bírónak le kell fújnia a meccset, ha szidják az MLSZ vezetőit.

A következő majd az lesz, hogy ha mondjuk, Orbán Viktor miniszterelnök úr kimegy a kedvenc csapata meccsére - ami éppen most a Videoton -, akkor (Derültség és taps a jobbikos padsorokban.), akkor az ellenfél szurkolói szidni fogják, ami egyébként a szabad véleménynyilvánításhoz való joguk, akkor le fogják fújni a meccset? Ebből a törvényből ez is következik. Majd kipróbáljuk. (Dr. Kontrát Károly nemet int.) Államtitkár úr megint rázza a fejét. Szerintem a szurkolók ki fogják próbálni egyébként ősztől, hogy mi lesz ilyen esetekben.

A nézőszámmal, a szurkolói kártyával kapcsolatban: Olaszországban bevezették a szurkolói kártyát. Mondok rá példákat. Ott főleg az idegenbeli meccsekre meg a bérletesekre van a szurkolói kártya. Az AS Roma szurkolóinak az előző szezonhoz képest csak a 75 százaléka váltotta ki a bérletét, a Napoli szurkolóinak csak 59 százaléka, a Laziónál pedig csak 43 százalékban váltották ki az előző szezonhoz képest a bérletesek a bérletet - a szurkolói kártya miatt. Ezt akarják Magyarországon is? Hogy az legyen, hogy azok a szurkolók, akik nem akarják - mondjuk, a kanyarokban elhelyezkedő szurkolók -, majd bojkottálni fogják a meccseket és ahelyett, hogy az a réteg, akit önök várnak, nem fog megjelenni... - mert erre megint tudok példát hozni.

Amikor Kispesten az elmúlt években volt másfél szezon, amikor a Kispest-szurkolók a kanyart nem használták és nem jártak meccsre, mert a tulajdonosukkal rosszban voltak és bojkottálták a meccseket, akkor 300-600 főre csökkent le a Kispest hazai nézőszáma, és érdekes módon nem jelent meg az a réteg, akit önök várnak. Nem jelent meg. Pedig akkor ott már családias volt a légkör, mert 300-an voltak. Biztos, hogy nem volt rendbontás meg egy hangos szó sem, mert nem volt szurkoló. Mert lekezelik a szurkolókat, és nem gondolják, hogy van olyan erő a szurkolókban, hogy ha ők azt mondják, hogy az újpesti vagy a ferencvárosi kapu mögötti rész nem fog meccsre járni, akkor meg tudják oldani, hogy ne járjon meccsre.

Például a rendezőkkel kapcsolatban - lassan lejár az időm - még mindenképpen el szeretném mondani, hogy benne van a törvényben a 15. § f) pontja, hogy a személyi igazolványt a rendezők is megnézhetik. Alapvetően bizalmi kérdés. A szurkolók azért nem bíznak ebben, mert nagyon rossz tapasztalataik vannak az elmúlt tíz évből, mert meg szeretném kérdezni és majd várok egy választ kétpercesben, hogy tudják-e önök, hogy mit jelent a szurkolói szlengben az, hogy családlátogatás. Szeretnék erre választ kapni, tudják-e önök, mit jelent ez: családlátogatás. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Kontrát Károly államtitkár úr. Megadom a szót, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azért gondoltam, hogy most is reagálok, mert sok kérdés gyűlt össze, és nehogy az legyen, hogy mindre nem tudok, bár így is előfordulhat, és majd a határozathozatal előtt reagálnék azokra, amikre most esetleg nem vagy ennek a vitának a végén.

Zagyva György Gyula több mindent kérdezett, több mindent fölvetett. Szeretném elmondani csak az igazság kedvéért, hogy 2002-ben az a stadionavató mérkőzés, amikor a mi csapatunk, a PELC - a Pápai Egyesített Labdarúgó Klub - a szombathelyi Haladással játszott, akkor az ön által említett személy nem volt klubtulajdonos Pápán, ezt csak a tény kedvéért szeretném elmondani. 2004 nyarától került Pápára a Lombard csapatával. Akkor ez a motiváció még nem lehetett jelen, csak az igazság kedvért mondom.

Elmondom azt is, hogy akkor még a bíró nem fújt be a Haladás ellen tizenegyest, nem állította ki a középhátvédjét, semmi olyat nem tett, ami ilyen reakciót indokolt volna, de nem akarok ebbe belemenni, csak az igazság kedvéért szeretném elmondani, hogy ön is tudja azt, hogy mi történt, illetőleg mi nem történt, vagy milyen motiváció volt.

Ami az egyeztetést illeti, szeretném azt is elmondani, hogy széles körű egyeztetés előzte meg ennek a törvényjavaslatnak a benyújtását. Széles körű szakmai egyeztetés a klubokkal, a Magyar Labdarúgó Szövetséggel, az ügyészséggel, a Legfelsőbb Bírósággal, és Szilágyi Péter képviselő úrnak is most válaszolok, hogy miért volt indokolt a sürgősség vagy kértünk sürgősséget.

Úgy gondoljuk, hogy ennek a törvénynek a mielőbbi tárgyalása, elfogadása és hatálybalépése közérdek, hiszen mint ahogy elmondtam, a közbiztonság részét képezi a sportbiztonság.

(16.40)

És ha ezt a jogszabályt elfogadja a parlament, hatályba lép, akkor ez jelentős eszközt ad a sportbiztonság és a közbiztonság javítása érdekében.

Szilágyi Györgynek Dunaszerdahellyel kapcsolatban: ha jól emlékszem, ön említette, hogy a dunaszerdahelyi Slovnaft-mérkőzés kapcsán 2008 októberében senki nem emelt szót. Megint csak a pontosság, a precízség és az igazság kedvéért elmondom, hogy Szijjártó Péterrel tartottunk ebben a Házban sajtótájékoztatót, és szót emeltünk ez ellen a brutális támadás ellen, ami oktalanul, mindenféle alap nélkül érte a szurkolókat és zömében magyar szurkolókat Dunaszerdahelyen. Nézzen utána az internetes hírportálokon, illetőleg egyéb módon kontrollálja, és kérem, tegye szóvá, hogyha nem mondtam igazat. Mondja el nyugodtan, hogy nem mondtam igazat, hogyha ennek a nyomait nem találja. Tehát még egyszer mondom: Szijjártó Péter és Kontrát Károly tartott sajtótájékoztatót ebben a kérdésben, amikor ezt szóvá tettük, tiltakoztunk, és határozott magyar kormányzati fellépést sürgettünk e tekintetben.

És ha már Szilágyi György képviselő úrnál járok, ő még az elején azt mondta, hogy nincs újdonság a tekintetben, hogy a 2001-es törvénymódosítás is bűncselekményként határozott meg bizonyos jogellenes cselekményeket. Valóban, de az a sporteseményeken bekövetkezett vagy elkövetett garázdaságot szankcionálta ilyen módon.

Újdonság és többletszigorítás a most beterjesztett törvényjavaslatban, hogy a sportrendezvény rendjének megbontása, ami jelenleg hatályosan még szabálysértési tényállásként van meghatározva, és szabálysértésként lehet szankcionálni, ezen törvényjavaslat elfogadása esetén ez bűncselekmény kategóriába fog kerülni.

Ami pedig a többi hozzászólást illeti: nem is értem, amit Zagyva György Gyula mondott, hogy ennek a törvényjavaslatnak az a célja, hogy a szurkolókat kitiltsuk. Ennek a törvényjavaslatnak minden egyes mondata, minden egyes törekvése, célja implicite és explicite megfogalmazottan az, hogy a szurkolók minél nagyobb számban látogathassák a rendezvényeket, a családok, gyerekek, idősek, fiatalok minél nagyobb számban ott lehessenek a sportrendezvényeken, és csak a sportról, a fociról, a jégkorongról, a kézilabdáról, a kosárlabdáról szóljon az egész, ami a lényeg.

És én nem szégyellem elmondani: én is imádom a futballt, én is futballszurkoló vagyok. Szintén Zagyva György Gyula mondta, hogy az nem tudja megítélni, aki csak kétszer járt ott. Én elmondhatom - kérem, figyeljék a szavaimat -, a tavaszi szezonban voltam kétszer, mert nem értem rá, sajnos vagy szerencsére más dolgom volt, de korábban, az őszi szezonban többször voltam. És még korábban, az azt megelőző 8 évben pedig rendszeresen jártam labdarúgó-mérkőzésekre, mert akkor sokkal több időm volt, most hála istennek, nincs annyi időm, de egyébként sajnálom, hogy nem jutok el annyi mérkőzésre, amennyire szeretnék.

Tehát még egyszer mondom: ennek a törvényjavaslatnak egyértelműen az a célja, hogy a sportbiztonságot megalapozza. És még egy körülményt szeretnék kiemelni, hogy ezen egyeztetett szabályok beterjesztésekor figyelembe vettük az angol, a holland, a német, a belga vagy a francia szabályokat is, olyan klubokat látogattak meg az MLSZ illetékesei és a rendőrség képviselői, ahol tapasztalatokat tudtak szerezni a tekintetben, hogy korábban szintén a futballhuliganizmus által sújtott klubokban hogyan oldották ezt meg.

Én nem akarok hivatkozni egy premierliga-mérkőzésre, akár a Manchestert, az Arsenalt, a Chelsea-t, vagy bármelyik nagy klubot lehetne mondani, vagy akár a kisebb klubokat is, hogy milyen látogatottság van, vagy akár ha figyelembe vesszük a Bundesligát vagy a Serie A-t. Tehát én úgy gondolom, hogy mi igyekeztünk tanulni azokból a jó tapasztalatokból, amikből tanulni lehet, és ezeket a szabályokat megpróbáltuk ebbe a javaslatba beépíteni.

Még egyszer mondom, azért tettük ezt, hogy előbbre vigyük a sportbiztonságot, és olyan szabályokat tudjunk a szurkolók érdekében kialakítani, amelyek ezt a célt elősegítik. Világos szabályokat szeretnénk. Ezek a szabályok zömében szigorító szabályok, ezt is elmondtuk.

És én úgy gondolom, hogy megvan annak az esélye, ha ezt a javaslatot a parlament elfogadja, hogy hozzájáruljon ahhoz, hogy ez a biztonság, ez a cél megvalósuljon. És a vita jelentős része most már a futballról szól, és sok minden elhangzott, sok szép eseményt mondtak. Nekem az egyik alapélményem a '66-os angliai világbajnokságon, a magyar-brazil meccsen Farkas Jancsi gyönyörű gólja, ami ma is előttem van. Úgy gondolom, hogy aki ezt látta, sose felejti el. Vagy akár mondhatom Tichy Lajost is, aki a hatvanas évek közepén a Népstadionban a félpályáról innen rúgott Géczi Istvánnak akkora gólt, hogy mindenki csak nézett, hogy milyen futballisták. Vagy Kocsis Lajost is lehetne mondani, és még sok jó magyar futballistát, és még későbbieket is, de most nem akarom ezt említeni.

Tehát még egyszer mondom: a vita a futballról szól alapvetően, de úgy gondolom, hogy ez a törvényjavaslat az elfogadása esetén igenis segítséget nyújt ahhoz, hogy biztonságosabbak, vonzóbbak legyenek a magyar pályák, a magyar sportlétesítmények. És egyértelmű üzenetet ad egyrészt azoknak, akik tényleg szeretnének elmenni szurkolni, és egyértelmű, világos üzenetet ad a korábbi rendbontóknak, a korábbi huligánoknak arról, hogy ennek a világnak vége.

Köszönöm szépen. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most kétperces felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Zakó László képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportjából.

Öné a szó.

ZAKÓ LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy röviden, két percben kicsit ilyen szociológiai megközelítésben szóljak a kérdéshez. Én úgy gondolom, hogy ami a futballpályán, a focipályán, sőt a nézőtéren történik, az teljesen hű lenyomata a mai magyar valóságnak, a mai magyar közéletnek.

Mire gondolok? Az erőszakra, a közbiztonságra, a korrupcióra, a reklámra, a trágárságra. Tehát amikor valaki úgy megy ki a meccsre, hogy szurkolni szeretne, és közben évek múltán tudja meg - szerencsétlenebb esetben, ha szerencsésebb, akkor rögtön utána -, hogy ezt az egész meccset eladták, akkor rögtön eszünkbe jut, hogy Magyarország a korrupciós világranglistán nagyon előkelő helyen szerepel, tehát akkor ez már egy jó lenyomat.

A másik, amiről szeretnék beszélni, hogy azért a magyarságtudat is nagyon érdekes módon csökken. Ahogy a Kossuth rádióból a Kossuth-szignál eltűnt, úgy tűnnek el a magyar játékosok a magyar futballcsapatból. Ha már mindenki példálódzik, én gyerekkoromban a ZTE-pályán nőttem fel Zalaegerszegen. Élményszámba ment, amikor valaki jött a szomszéd városból és ott ragadt, és 3 ezer emberrel több ment ki megnézni azt az egy játékost, hogy megvizsgálják a játékát. Én egyszerűen nem tudom, hogy milyen vonzalom van ahhoz a csapathoz, ahol már egyetlen egy magyar nevű játékos nincsen, bosnyák, brazil, szerb, horvát és a többi, játékosok vannak.

Kukorelly képviselőtársam mondta, hogy régen nem volt cigányozás, zsidózás, buzizás. Ha régen Kádárt, Rákosit merte volna valaki szidni a nézőtéren, szerintem még most is valahol a föld alatt kellene keresni a tetemét. A mindenkori társadalmi problémák valahol visszaütköznek a nézőtéri bekiabálásnál.

És államtitkár úr, munkát kell adni az embereknek, ez a szociológiai része. Fáradjanak el a munkában, alapítsanak családot, a gyerek előtt a szülő már nem lesz olyan agresszív a pályán, és ha a futószalag mellett vagy bárhol, a földeken elfáradt hétköznap, akkor egy kicsit visszább fog venni az agresszivitásból. Tehát azért van más irányú megközelítés is a téma tárgyalása kapcsán.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Kétperces felszólalásra következik Tóth Gábor képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából.

TÓTH GÁBOR (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Nagy érdeklődéssel és empátiával hallgattam a jobboldalinak mondott képviselőtársaim mondatait a magyar sportról és a kormány ez ügyben várható dolgairól.

Én azt hiszem, hogy a mai kormánynál és Orbán Viktor miniszterelnök úrnál úgymond elkötelezettebb ember nem hiszem, hogy az elmúlt 20 esztendőben akadt a magyar parlamentben, aki a focit és a sportot ezen belül felvállalta, és tesz is érte valamit. (Taps a Jobbik padsoraiból. - Az elnök csenget.) Nem csak beszél róla.

Kíváncsi lennék, önök közül, adott esetben harcias képviselőtársaim közül hányan vállaltak adott esetben a sporton belül aktív munkát, mondjuk ingyen. Én három és fél évig voltam sportkör elnöke, tudom, hogy miről beszélek. Valakinek a pályán kívülről bekiabálni sokkal egyszerűbb, mint bent tenni valamit érte.

Én azt hiszem, hogy a mostani előterjesztés és ez a fajta program mindenféleképpen jobbító szándékú, és az úgymond az első osztályt alkalmasint érintő korrupció és sok minden más megvolt a hetvenes években, a nyolcvanas években, az idősebb képviselőtársaim, a hasonló frizurával rendelkezők, mint én, emlékezhetnek még erre. Tehát ez nem a mai kor sajátossága.

(16.50)

Az egy másik kérdés, hogy a demokráciánk fejlődése kapcsán lehet a pályán sok mindent, oda nem illőt is tenni-venni. El kell menni faluhelyre, van olyan kisközség Magyarországon, ahol 1500 a lakosság lélekszáma, az a kis falusi csapat ötven meccsen nem kapott ki, megye első osztályban játszik, és a fél falu kinn van a focimeccsen. Érdekes, ott a közrenddel és közbiztonsággal semmi probléma nincs.

Tehát itt egy teljes körű paradigmaváltásra van szükség, amiben ez a kormány szerintem maximálisan elhivatott, és meg is tesszük azt, amiben erre szükség lesz.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Zagyva György Gyula képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Rögtön az elején Kontrát államtitkár úrnak: ezt a Pápa-Haladás-meccset tegyük már tisztába! Azt mondta, hogy négy-öt évvel ezelőtt, és utána 2002. Többször volt a Pápa-Haladás-meccsen ilyesmi, tehát én nem a 2002-esre gondoltam nyilván, hanem a 2004 utániakra, mert többször volt, és az a Bíró Péter miatt. De akkor ezen túl is lépek.

Nem kaptam választ arra, hogy tudják-e önök, mi az, hogy családlátogatások - elmondom. Többek között emiatt nincs a szurkolóknak bizalma aziránt, hogy a rendezők belenézhetnek az adataikba, mert nagyon szomorú tapasztalataik vannak abból kifolyólag, hogy az elmúlt években többször volt olyan, hogy az adott futballcsapat felkért rendezőgárdája megjelent egy adott szurkoló lakásán, és megkérdezte bizonyos dolgokról. Most itt hadd ne részletezzem. El lehet képzelni, hogy egy ilyen beszélgetés, egy ilyen családlátogatás hogy zajlik. És ez nem egy eset. (Dr. Kontrát Károly jelzésére:) Ez az, hogy nem tudnak róla! Pedig már többször el lett mondva, ezekről fórumok voltak, el lett mondva Csányi úrnak.

Többek között ezért kellett volna egy szurkolói egyeztetés, hogy megtudják az indokokat. Persze, ha ez megtörténik öt-tíz, de lehet, hogy több mint tíz emberrel, ez nyilván elterjed a szurkolói közösségekben, nyilván a büdös életben nem fognak többet bízni abban, hogy a klubok mostani rendezőgárdájuknak kiadják a lakcímeket. És most nem arról beszélünk, aki elkövetett valami rendbontást vagy nem követett el, hanem az átlagszurkolóról. Mondjuk, a Ferencváros-szurkolók körülbelül egyharmada a kapu mögött szurkol mint ultra, lehet hogy ebből a körülbelül 3-4 ezres (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nézőszámból több is, ezek az emberek nem fognak ebben bízni.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra következik Révész Máriusz képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából.

RÉVÉSZ MÁRIUSZ (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Úgy érzem, hogy jobbikos képviselőtársaim felszólalásai között is nem kevés ellentmondás feszül.

Zagyva képviselő úr lelkesen érvel amellett, hogy milyen nagyszerű ez a mai helyzet. Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzünk már szét a pályákon! Lehet hogy ön kivinné most a gyerekeit egy futballmeccsre, én nem. Az az igazság, hogy Wolverhampton Kőbánya testvérvárosa, és voltunk kinn, meghívott az önkormányzat egy meccsre annak idején, a családi szektorba kaptunk jegyet, ahol jól öltözött, öltönyös emberek családokkal, gyerekekkel nézték a meccset. (Dr. Schiffer András: Kőbányának milyen csapata van?) Azt gondolom, ha pontosan ugyanígy marad minden, akkor lehet látni, hogy ez a vég, ez nem vezet sehova. Mennyi az átlagos nézőszám ma a futballmeccseken, képviselő úr? (Közbeszólás a Jobbik soraiból: Ezer.) Tehát mindenki számára nyilvánvaló, még a képviselőtársai számára is, hogy ezen a helyzeten valamit változtatni kell.

Ön azt mondja, hogy ezen nem kell, mert milyen mértékben fognak visszaesni a nézőszámok. Ezek a nézőszámok, tisztelt képviselő úr, nem fognak visszaesni, ez alá nem lehet visszaesni. Az az igazság, ha nem teszünk semmit, akkor lehet látni, hogy ez lesz a helyzet, és ez a helyzet csőd. Itt mindenképpen változtatni kell, meg kell nézni, hogy a világon mit tettek, és a világon ezeket a változtatásokat sikeresen levezényelték - Anglia. Jó néhány évvel voltunk a Heysel stadion tragédiája óta, és - mondom - családi szektorok vannak, ahová ki lehet vinni a gyerekeket anélkül, hogy trágársággal, obszcénsággal, vulgarizmussal lehetne találkozni.

Tisztelt Képviselőtársaim! El kell dönteni - önök azt mondják, hogy a rend pártja -, most rendet akarnak, vagy nem akarnak rendet. Mi ebben a kérdésben rendet akarunk a futballpályákon is.

Köszönöm szépen. (Dr. Schiffer András: Kőbányának milyen csapata van? - Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra következik Szilágyi György képviselő úr, a Jobbik-képviselőcsoportból.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Ha már Tóth Gábor - úgy érzem - személyesen megszólított, és sokat dolgozott a sportért, hadd mondjam el mint a Szurkolói Koordinációs Iroda vezetője, hogy egy 12:1-es, jugoszlávok ellen elszenvedett vereség után vettem át a Koordinációs Irodát, 3 ezer embert vittünk ki Bécsbe, ahol megvertük az osztrákokat, holott sokkal erősebbek voltak. Mi írtuk azokat az MLSZ-szabályzókat, hogy saját rendezőgárdát kell alakítani, hogy biztonsági igazgatót alkalmazni kell. És ezeket a dolgokat mind el tudtuk fogadtatni a szurkolókkal, mert leültünk velük és tárgyaltunk.

Révész Máriusz felszólalására: nézze, ha én kiviszem a kislányomat - ok-okozati összefüggések vannak -, én nem a szurkolóktól féltem jelen pillanatban, hanem a rendőröktől, azoktól a rendőröktől, akik sokszor jogsértően... - ha már Pápánál tartunk, pont a Ferencváros-Pápa-mérkőzésen az utolsó fordulóban a rendőrök mindenféle ok nélkül a meccs vége után megtámadták a Ferencváros-szurkolókat, lefújtak embereket, és összevissza vertek embereket anélkül, hogy lett volna rá ok, csak ezt soha senki nem vizsgálja ki. Tehát én tőlük féltem. És, gondolom, Révész Máriusznak nem kell elmondanom, hogy mennyire lehet a Készenléti Rendőrség droidjaival (Derültség az ellenzéki padsorokban.) bármilyen eszmecserét folytatni, hiszen láthattuk 2006-ban, hogy önnek sem sikerült, és ennek súlyos következményei lettek.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra következik Apáti István képviselő úr, Jobbik.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Eredetileg normál felszólalásra készültem, de Révész Máriusz hozzászólása túllépte az ingerküszöbömet. (Derültség az ellenzéki padsorokban.) Egészen egyszerűen úgy látom, képviselőtársam - próbálok hangosabban beszélni, mint az előbb ön -, hogy teljes mértékben félremagyarázza a szavainkat, különösen Zagyva György Gyula képviselőtársam szavait. Egyértelmű, hogy ezeken az áldatlan állapotokon változtatni kell. És veszem magamnak a bátorságot, hogy hozzászóljak, mert több mint tizenöt éve járok több-kevesebb, de inkább több, mint kevesebb rendszerességgel magyar labdarúgó-mérkőzésekre és nemzetközi meccsekre is.

Nem azért nem mennek a szurkolók meccsekre, mert attól félnek, hogy ott esetleg egy kisebb vagy nagyobb szurkolócsoport rendbontásokat fog elkövetni, pontosan azért nem mennek ki mérkőzésekre, mert akár még sajnos egy Fradi-pálya mellékhelyiségében is bokáig gázolunk a vizeletben, áldatlan állapotok uralkodnak, nincs normális kiszolgálás, nincs normális étel-ital, ami van, azt gyakorlatilag arany áron mérik. A balkáni állapotoknak már örülünk, de leginkább dél-amerikai vagy afrikai állapotok uralkodnak, körülbelül Uganda vagy Zimbabwe szintjén mozgunk.

A másik pedig az, hogy sokszor - és itt nem a rendőri állományt, hanem a rendőri állomány egy részét, a Készenléti Rendőrséget kritizálom - az egyenruhába bújt huligánokkal kellene már valamit kezdeni, ugyanis 2011. április 1-jén, a legutóbbi Fradi-Újpest-mérkőzésen megélhettük volna azt, hogy végre egy olyan derbi után vagyunk, amikor nem történik érdemi rendbontás. A rendőrök megoldották: ha nincs balhé, akkor majd mi csinálunk. A saját szememmel láttam, úgyhogy engem nem tudnak félrevinni, hogy mit műveltek a rendőrök, olyan apuka irányába is fújtak könnygázt, aki a pár éves kisgyermekét fogta a karjában. Úgyhogy nekem ne próbálják mentegetni a rendőreiket, legalábbis a Készenléti Rendőrség embereit, mert a pszichikai felülvizsgálata az állomány jó részének igencsak indokolt lenne, úgy látom, nem bírják elviselni a stresszt, és egész egyszerűen a törvény mögé bújva ütnek-vernek embereket, és helyeznek büntetőeljárás hatálya alá olyan embereket, akik a világon semmilyen büntető törvénykönyvi tényállást nem valósítottak meg. Inkább ezzel foglalkozzon a belügyi vezetés!

És még csak egy gondolat erejéig: mosolyt csal az arcunkra, amikor a rendpártiságunkat vonják kétségbe önök, akiknek a kormányában ül olyan személy, akire ha azt mondják, hogy "don", akkor nem a kanyar jut eszünkbe. (Derültség az ellenzéki padsorokban.)

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Folytatjuk az írásban előre bejelentett felszólalásokat. Megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak, az LMP képviselőcsoportjából.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A hozzászólásom előtt lenne néhány kiegészítő megjegyzésem azzal kapcsolatban, amit itt már ellenzéki képviselőtársaim elmondtak. Az egyik, hogy azt gondolom, hogy a stadionhelyzet nyilván meg lesz oldva. Itt délelőtt megtudtuk, hogy például Debrecenben majd lesz egy nagy stadion, ahová közmunkásokat ki fognak vezényelni. Gondolom, akkor majd Debrecenben lehet kulturált körülmények között mérkőzésre járni.

A másik: Varga képviselőtársam még egy órával ezelőtt hivatkozott az adatvédelmi rendelkezésekre meg az adatvédelmi biztosra. Szerintem ezt ne tegye.

(17.00)

Az adatvédelmi biztos be lesz szántva holnap, a magyar információszabadságra szintén keresztet vethetünk holnap, úgyhogy ezt a törvényjavaslatot szerintem ennek szellemében kell értékelni. Hogy egy konkrét dolgot mondjak: önmagában az, hogy a rendbontók adatait továbbítják külföldi hatóságok irányába, ez nyilván kevéssé kifogásolható, egészen addig, amíg a hatályos adatvédelmi törvény van hatályban. Mit kívánnak önök tenni a holnap terítékre kerülő adatvédelmi törvénnyel? Kiveszik azt a feltételt, ami a hatályos Avtv.-ben benne van, hogy harmadik országba úgy lehet továbbítani személyes adatot, hogy a harmadik ország a személyes adatok megfelelő védelmi szintjét biztosítja. Önök ezt a megkötést kiveszik, tehát ennek a törvényjavaslatnak az adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseit úgy nézzük meg, hogy jövő évtől nem lesz feltétel az, hogy a harmadik ország a személyes adatok védelmének megfelelő védelmi szintjét biztosítsa.

(A jegyzői székben dr. Stágel Bencét
Móring József Attila váltja fel.)

A következő, amit mondani szeretnék: az elmúlt hónapokban, amikor ellenzéki oldalról különböző büntető törvénykönyvi módosítási javaslatok jöttek elő - például akkor, amikor mi büntetni kívántuk volna azt, hogy egy állami szerv, önkormányzati szerv a közzétételi kötelezettségének nem tesz eleget -, önök ezeket a javaslatokat azzal verték le, hogy készül az új büntető törvénykönyv, és nem szeretnék azt, egyébként teljesen érthető okból, hogy hetente-havonta cincálják szét mindenféle indítványok a büntető törvénykönyvet. Önök mást se csinálnak! Lassan kéthetente-háromhetente - úgy, mint a tavalyi megboldogult esztendőben az alkotmánymódosításokat - most büntető törvénykönyvi módosításokat hoznak ide. Ezt hogy gondolják? Komolyan gondolják azt, hogy miközben egy büntető törvénykönyvet készítenek elő, mindenféle mondvacsinált indokkal kéthetente-háromhetente rángatják a büntető törvénykönyvet? Nem lehet egy átfogó büntető törvénykönyvi módosítást behozni a Ház elé, ha sürgős szükségről van szó?

Ha már a sürgős eljárásnál tartunk, államtitkár úr, ne haragudjon, az, amit ön válaszolt most Szilágyi képviselőtársamnak, nem válasz. Mi konzekvensen egyébként, hadd áruljak el ennyi műhelytitkot, azért szavazzuk le az önök sürgősségi javaslatait - nem mintha ennek különösebb jelentősége lenne -, mert önök arra nem méltatják a Magyar Országgyűlést, hogy megindokolják a sürgősséget. A konkrét törvényjavaslattal kapcsolatban annyit tudok elmondani, hogy semmiféle sürgősségi indok nincsen. Természetesen az elmúlt tíz évben is voltak olyan rendbontások a magyar pályákon, amik joggal borzasztottak el törvénytisztelő magyar állampolgárokat, viszont ha összességében nézzük a '90-es évekhez, az ezredfordulóhoz képest a mai helyzetet, azért olyan helyzet ma nem áll fenn, főleg, hogy most szünet lesz, a törvény se rögtön lép hatályba, semmi olyan sürgető szükség nincsen, amiért most ezt feltétlenül ide kell hozni a Házba.

Két dolgot tudok elképzelni: az egyik a kormányzati kommunikáció, hogy önöknek valamit vidítani kell; a másik meg az - tényleg én se tudok másra gondolni -, hogy bizonyos üzleti érdekek indokolják ezt a törvénymódosítást; semmi más nem indokolja.

És még egy, államtitkár úr: nem gondolom azt - azzal együtt persze, hogy komoly problémák vannak, ahogy Kukorelly képviselőtársam is elmondta, még mindig vannak komoly problémák a magyar sportpályákon, ezzel együtt nem gondolom azt -, hogy a magyar közbiztonság legégetőbb problémája az egyre néptelenebb futballstadionokban lenne keresendő.

Ha már a futballstadionok elnéptelenedéséről beszélünk, egy picit távolabbra lépnék ettől a konkrét törvényjavaslattól. Tehát akkor, amikor a törvényhozás vagy a kormányzat a futballstadionokról, a sporthuliganizmusról, a szurkolásról beszél, talán kiindulópontként érdemes lenne számot vetni azzal a nem túl szívderítő jelenséggel, hogy még akkor, amikor mondjuk, én voltam általános iskolás - ami azért nem volt annyira rég, mint itt néhány megszólaló képviselőtársamnak az iskoláskora -, teljesen bevett dolog volt az, hogy iskolai osztályokban a gyerekek a Fradinak, a Dózsának, a Honvédnak, én egymagam a Vasasnak szurkoltam, és ezeken mentek a különböző meccselések az osztálytársak között. Ha ma valaki elmegy egy általános vagy középiskolába, nem talál vagy nem nagyon fog találni magyar csapatnak szurkoló gyereket, és ez nem pusztán a futball színvonaláról szól, és nem futballszakmai kérdés. Tehát az, hogy ma a magyar gyerekek úgy nőnek fel, hogy ők a Real Madridnak, Bayern Münchennek, én nem tudom, kicsodának szurkolnak, ez tragédia, és ez nem pusztán futballszakmai kérdés.

Tehát amikor önök nemzeti összetartozásról beszélnek, a nemzeti identitás megerősítéséről beszélnek, ehhez nem elég emléknapokat törvénybe iktatni, tehát számot kéne vetni azzal a helyzettel, hogy miközben az elmúlt, mondjuk azt, hogy 120 évben a nemzeti identitás ápolásának, továbbörökítésének az egyik legalapvetőbb élménye a futballélmény volt, bizonyos klubcsapatokhoz nagyon komoly közösségek kötődtek, és nem csak azokhoz a csapatokhoz, amelyek egy-egy településnek a helyi identitását fejezték ki - gondolok a nagy budapesti futballklubokra -, ehhez képest ez az identitásképző erő elveszett. Olyan közösségek vesznek ki a magyar társadalomból, amelyek az elmúlt 120 évben a nemzeti identitásnak az egyik legfőbb hordozói voltak. És pusztán kriminális szemüveggel nyúlni ehhez a kérdéshez, azt gondolom, futballnyelven szólva, legalábbis kapufa.

A másik, ha már itt mindenki sztorizott egyet, azért annyit hadd áruljak el, államtitkár úr, hogy miközben én elég sokáig, a 2000-es évek közepéig legalább annyit jártam futballmeccsre, mint ön, sőt én külföldre is elmentem, nekem a legelborzasztóbb futballélményem nem a futballhuliganizmushoz kötődik. 1999-ben, az önök kormányzása alatt, ön ugyanebben a székben ült, a Népstadionban rendeztek - nyilván nem túl népes közönség előtt, mielőtt itt képviselőtársaim beszólnak - egy Vasas-MTK-kupadöntőt (Derültség.), ahol érdekes módon az angyalföldi közönséget, az angyalföldi huligánokat a biztonsági cég emberei gyakorlatilag a kezdettől fogva provokálták. Semmiféle rendbontás, semmiféle jogszabályba ütköző cselekedet a szurkolók részéről nem volt, majd a futballmérkőzés úgy ért véget, hogy az önök Készenléti Rendőrsége asszisztált ahhoz, hogy a biztonsági cég emberei péppé verjék az angyalföldi szurkolókat, köztük földre vitték azt az azóta elhunyt színészt, aki a Vasasnak a műsorközlője volt, Breyer Zoltánt. Hát nagy dicsőség, és az önök Készenléti Rendőrsége ehhez asszisztált, és ez a biztonsági cég sorra őrzött különböző futballmérkőzéseket.

Tehát azért azt szeretném megerősíteni, miközben persze a sporthuliganizmus ellen nyilvánvalóan megfelelő szabályokkal és főként megfelelő jogalkalmazással fel kell lépni, hogy talán az is megérne néhány kört, hogy a magyar rendőrség és elvileg a Belügyminisztérium felügyelete alá tartozó különböző biztonsági cégek az elmúlt évtizedekben mennyire tartották be a törvényt, és a különböző rendőri vagy biztonsági cégek által elkövetett jogsértéseknek milyen törvényes következményei lettek. Úgy tudom, hogy nem nagyon volt erre példa.

Maga a törvényjavaslat, azt gondolom - lehet, hogy ez a sürgősség okozza ezt -, meglehetősen átgondolatlan. Egyfelől én is idézném azt a bevezető mondatot, ami úgy szól, hogy "Hosszú évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az erőfeszítések nem érték el a kívánt célokat és eredményeket." Itt lábjegyzetben megjegyzem, hogy nemcsak az önök kormányzása alatt, hanem az önöket követő ciklusok alatt is voltak különböző barkácsolások a sporthuliganizmus ellen. "El kell ismerni, hogy a hathatós, átütő javaslatoknak rendszerint az anyagi lehetőségek és a jogszabályok gyakorlati hatályosulásának problémája, a jogalkalmazás során tapasztalható hiányosságok szabtak korlátot." Majd később azt mondják, hogy: "A módosítás több törvény módosításával kiküszöböli a jelenleg hatályos joganyag hiányosságait, nem titkoltan a szigorítás irányába elmozdulva és a sportesemények rendezésében közreműködők nagyobb felelősségének megteremtése érdekében."

Szóval, szerintem amikor a jogalkotó elismeri azt, hogy egyébként a jogalkalmazásnak vannak hiányosságai, talán ebben az esetben érdemes megállni egy pillanatot, és nem rögtön megint a szigorító büntetőpolitikának a bunkósbotját kéne előrángatni. Ha az egyáltalában azonosítható problémák az anyagi lehetőségekben és a gyakorlati hatályosulásban, a jogalkalmazásban voltak, akkor a szigorítás, a nagyobb felelősség megteremtése nyilvánvalóan nem megfelelő válasz azokra. A jogalkalmazás hiányosságainak számos oka lehet, például a nem kellően megragadható, tehát egységesen nem is alkalmazható fogalmak, ilyen például a jelen javaslatban is szereplő "közrend", amiről egyetlen jogszabály sem mondja meg, hogy micsoda, de a rendőrségi törvény indokolása sem igazít el benne.

Két jelentős problémánk van konkrétan ennek a törvényjavaslatnak a rendelkezéseivel, ami miatt az LMP frakciója ezt a törvényjavaslatot egészen biztos, hogy nem fogja megszavazni. Az egyik, hogy önök egészen abszurd módon módosítják a büntető törvénykönyvet. Az Alkotmánybíróság annak idején, 1992-ben - ha egyáltalán még alkotmányosságról van értelme beszélni ebben a Házban - kimondta... (Dr. Kontrát Károly közbeszól.) Nem vagyok ebben egészen biztos, államtitkár úr. Kimondta azt, hogy a büntetőjog egy ultima ratio a szankciórendszerben, akkor kell büntetőjogi eszközhöz nyúlni, ha más jogágnak a megfelelő eszközrendszere a kívánt cél kiváltására már nem alkalmas.

(17.10)

Az, amit itt önök most pönalizálnak, ennek az égadta világon semmi értelme. Az egyik, ugye, ha valaki mondjuk, egy kabalaállatot, egy plüss kabalaállatot behajít a pályára, azt önök most büntetni rendelik, ami nyilvánvalóan nem áll arányban a kívánt, elérendő céllal, ugyanakkor, ami ma ténylegesen riadalmat kelt - olyan tárgyak bedobálása -, azt ma is egyébként a megfelelő büntetőjogi rendelkezések alapján meg lehet fogni, hogy mást ne mondjak, mondjuk, a garázdaság minden ilyesmi szankcionálására kiválóan alkalmas, azt hagyjuk, hogy kiválóan, de alkalmas. A garázdasággal egyébként más probléma van, ehhez átfogó büntetőjogi reform lenne szükséges.

Államtitkár Úr! Ez egy olyan abszurd helyzetet fog előidézni, hogyha mondjuk én, feltéve, de meg nem engedve Zagyva Gyulával kívánnék meccsre járni, és közösen indulunk el, közösen veszünk jegyet, de ő, mondjuk, elmegy az Újpest-táborba, én pedig a Vasas-táborba... - kéne mennünk az önök előírása szerint, és mégsem azonos táborba ülünk, akkor mi bűncselekményt fogunk elkövetni. Ez egy teljes abszurditás! Aki ezt a büntetőjogi rendelkezést leírta, szerintem még életében nem járt futballmeccsen.

De ami a lényeg: azzal önök lehet, hogy megint tudnak jó pontokat szerezni a saját rendpárti közönségük előtt, hogy bizonyos típuscselekményekre egy újabb büntetőjogi tényállást alkotnak, de észre kellene venni, hogy ami valójában veszélyes a közbiztonságra, szektorokon belüli vagy stadionokon belüli cselekedet, arra a jelenlegi büntetőjogi arzenál kiválóan alkalmas, hogyha a rendőrség egyébként felkészült lenne ennek az alkalmazására.

A másik teljesen elfogadhatatlan és most már törvényben is erősen szentesített módi az, hogy a rendőrség alkotmányos kötelezettségének az ellátásáért önök pénzt kérnek. Én úgy tudom, az adót önök csökkentették, de nem szüntették meg, tehát a rendőrségnek ezt a nagy ívű szolgáltatását megfizetjük, amikor többek között személyi jövedelemadót fizetünk.

Mi az, hogy nem közterületen történik a cselekedet? Hogyha valakit mondjuk, egy társasházban a szomszédja zavar, a szomszédja bűncselekményt követ el, mondjuk gyújtogat, és ki akarja hívni a rendőrséget, akkor holnaptól majd esetleg oda sem fog kijönni a rendőrség, mert a társasház vagy a magános nem rendelte meg a rendőrtől a szolgáltatást, vagy esetleg csak számla ellenében fog kiszállni a rendőrség. Ezek után akkor ezek szerint csak közterületen fog a Magyar Köztársaság rendőrsége eljárni? Hogyan gondolják ezt? A rendőrségnek kutya kötelessége, alkotmányos kötelessége minden olyan helyen eljárni, ahol egyébként várható az, hogy közbiztonságot veszélyeztető cselekedet merül fel.

A rendőrség szakmai kompetenciájába tartozik a rendelkezésére álló nem kevés eszközzel - a titkos információgyűjtésre is gondolok -, a rendelkezésére álló eszközök alkalmazásával, hogy felmérje azt, hogy különböző tömegrendezvények, koncertek, tüntetések, futballmeccsek, bármi egyéb, ahol sok ember jön össze, milyen biztonsági kockázattal jár. Az állam ezt a feladatot nem tolhatja el magától! Ez a rendőrség számára egy el nem idegeníthető kötelezettség, felháborító, hogy önök egy jogállamban pénzt kérnek azért, ami a rendőrség alapvető feladata! Az állam erőszak-monopóliumára nem csak akkor kell hivatkozni, amikor ezt el kívánják vitatni különböző csoportok, akkor is hivatkozni kell, és akkor is hivatkozunk erre, amikor az állam kívánja ezt a feladatot eltolni magától. Ez felháborító, államtitkár úr! Én azt gondolom, nem kellene szentesíteni egy nagyon torz gyakorlatot, ami - én sem tudok másra gondolni - kizárólag bizonyos üzleti körök számára hozhat hasznot.

Szeretném azért azt is elmondani, hogy a rendőrség számára igenis feladat az, hogy felmérje a különböző tömegrendezvények biztonsági kockázatait. Nem megengedhető, hogy ezt az értékelési folyamatot különböző magánszervezetek végezzék el.

Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Kétperces felszólalásra megadom a szót Zagyva György Gyula képviselő úrnak, Jobbik-képviselőcsoport.

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Köszönöm a szót. Révész Máriusz képviselőtársam megjegyzésére azért reagálnék. Azt mondta, mi nem szeretnénk, ha ezek az áldatlan állapotok megváltoznának, és a Kispest-mérkőzésen mit tapasztalt. Én azt mondtam, hogy például a Kispest mérkőzésén, amikor a szurkolók nem jártak mérkőzésekre, a kanyarban lévő ultrák nem mentek ki a mérkőzésre, akkor sem jelentek meg érdekes módon nagy tömegben azok a családi szurkolók, akiket önök várnak a mérkőzésekre, és 300-600 fő közé esett le a nézőszám, azért, mert a klubtulajdonos nem vette figyelembe a szurkolók akaratát, szemben ment velük, a szurkolók pedig lebojkottálták a meccset, és ez idevezetett. Ez nem azt jelenti, hogy mi nem szeretnénk, ha a foci jobb lenne, ha a szurkolók jobb körülmények között lennének, ne forgassa ki a szavunkat.

A beléptetésre szeretnék egy példát mondani, ami egyébként pontosan összevág azzal, hogy azok a szurkolók, akiket önök be akarnak csábítani a meccsekre - reméljük, hogy önöknek sikerülni fog, bár én nem bízom ebben -, van egy nemzetközi példám. Lengyelországban voltam a tavaszon, Krakkóban, és elmentem a Kraków-Lech Poznan-mérkőzésre. Direkt két órával a meccs előtt kimentem, hogy időben érkezzem, hogy be tudjak regisztrálni, és ennek ellenére, hogy a meccs előtt két órával kimentem - ott már egy éve be van vezetve ez a rendszer -, csak a második félidő közepére jutottam be, mert két és fél órán keresztül tartott a sorban állás, úgy, hogy ott ez a rendszer már egy éve működik, tehát nem akkor kezdték, két és fél órán keresztül álltam sorban. Tehát mondjuk, ha kicsábítanak önök egy családot a mérkőzésre, és az első meccsen két és fél órát fognak állni, a büdös életben többet nem mennek meccsre. (Taps a Jobbik soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Most folytatjuk a normál időkeretben szót kérő képviselői hozzászólásokat. Elsőként megadom a szót Tóth József képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportjából.

DR. TÓTH JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Én ugyan azt hittem, kétpercest nyomok be, vártam is legalább egy fél órája. Igyekszem rövid lenni, ha már véletlenül megkaptam ezt a lehetőséget.

Látom én azt, hogy a legtöbben nem politikusként igyekeznek megközelíteni ezt a mai témát. Én is legkevésbé politikusként, inkább a szurkoló szemével, sajnos már kevésbé sportolóként, a sportoló szemüvegén keresztül akarom ezt a kérdést megközelíteni. Amióta az eszemet tudom, sportolok, kivétel talán ez a 2011. év, amikor kevesebb időm jutott rá. Szinte az egész életemet a sport köré szerveztem, és azt is mondom, mindent ennek köszönhetek, az eredményeket, a kitartást, a szorgalmat, a hazaszeretetet, a szülők szeretetét, mások tiszteletét, a csapatban való munkát és gondolkodást egyaránt.

A téma kapcsán azt lehet azonban elmondani, hogy nagyot változott a világ, és nagyon sokan, sokféle szempontból megközelítették ezt a törvénymódosító javaslatot. Én is szeretném egyfajta szempontból megközelíteni, mégpedig úgy, hogy valamikor a sport nem más volt, mint játék szabályos keretek között, ma viszont inkább eredmény mindenáron. Különösen vonatkozik ez a labdarúgó-mérkőzésekre. Azt, hogy nagyot változott, és régen a sport játék szabályos keretek között, azzal tudnám alátámasztani, hogy megboldogult testnevelő tanárom, Fekete tanár úr mindig arra tanított bennünket, hogy az első és legfontosabb a fair play, a második az, hogy a játékvezető döntését minden körülmények között el kell fogadni, még akkor is, ha benne van a tévedés lehetősége. Én még olyan csapatban futballoztam, ahol mindenkit kötelező módon becézni kellett, tehát Janika, Tibike, Béluska és így tovább voltak a csapattársaim.

Most, amikor az eredmény mindenáron jellemzi a sportot, eljutottunk odáig, hogy kialakult egy nemkívánatos jelenség, ez nem más, mint a sporthuliganizmus, amelyről ez a törvénymódosító javaslat is szól.

(17.20)

Tulajdonképpen a mai helyzet az, hogy ittasan, felajzott, magukat szurkolónak tituláló huligánok randalíroznak. Sajnos - nem is tudom, melyik képviselőtársam mondta -, jellemző ez néhány mérkőzésre. Sajnos ez nem néhány mérkőzésre jellemző, hanem már vidéken is, a vidéki kisfalvakban is jellemző. A megbotránkoztató cselekedetek eredménye: felszaggatott, összetört, eldobált székek, felhasított ülésű vasúti kocsik, kitört ablakú autóbuszok, felborított személyautók, félelemben tartott, bántalmazott, ártatlan szurkolók, értelmetlenül elgázolt gyerekek, fellökött nők, trágárság, agyontaposott személyek. (Szilágyi György közbeszól.) Meghallgattam képviselőtársamat, én mindig, mindenkinek a véleményét tiszteletben tartom. (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) Elnézést kérek! (Az elnök csenget.)

Vannak olyanok, akik direkt a balhé kedvéért mennek a mérkőzésre. Tiszta szégyen! - mondta egyik sportoló barátom. Valamit tenni kell, rendet kell tenni, s talán ezt senki nem vitatja. Olyan helyzet alakult ki, hogy sajnos elrettentő ítéletre van szükség, és ehhez szükséges az elkövetők beazonosítása. Sokan vagyunk, akik valóban a csapatunkért szurkolni, a mérkőzés izgalmát átélni megyünk ki a sporteseményekre. Meg kell tanulni, meg kell tanítani a szurkolás kultúráját. Buzdítsanak, énekeljenek, de fogják vissza magukat, ne ártsanak, ne romboljanak!

Megítélésem szerint az a törvény, amelyről itt Bánki Erik is szólt - és ha jól emlékszem, így jellemezte, hogy néhány száz vandál tönkreteszi ezrek, tízezrek szórakozását -, én úgy gondolom, hogy ez egy irányadó törvény, és vitára alkalmasnak találták a bizottságok. Én abban bízom, hogy az itt elhangzott javaslatokat még egyszer megvitatják, és a módosítókat esetleg befogadják, abban bízom, hogy az általános és részletes vitát követően egy jó törvénymódosítás fog születni.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Lenhardt Balázs képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót.

DR. LENHARDT BALÁZS (Jobbik): Dicséretes az a hurráoptimizmus, amivel az MLSZ is meg önök is abban reménykednek, hogy sikerül visszacsábítani a nézőket a lelátókra és akár családok ezreit. Egyetértünk ezzel a buzgalommal, és mi is szeretnénk, csak ennek nem állnak fönn most feltételei. Olyan konkrét ötleteket és javaslatokat nem hallunk, amivel ezt meg lehetne valósítani, ezzel szemben a mostani törvénymódosítás azt fogja elérni, hogy azok a szurkolók, akik kitartottak a sokszor nézhetetlen és minősíthetetlen játék mellett a mai napig, őket is el fogják üldözni a stadionok környékéről. Mindig van lejjebb, ezt sajnos meg lehet majd tapasztalni.

Zagyva képviselőtársam már említette az olaszországi példát, én is személyes élménnyel tudom megerősíteni. Az elmúlt szezonban jártam Rómában, a Lazio-Róma-mérkőzésen, 3 évvel ezelőtt is voltam már természetesen a Curva Nordban, a Lazio-szurkolók között. Ott, ahol már bevezették, és a hazai mérkőzéseken is kötelező a szurkolói kártya, össze nem hasonlítható a hangulat, a nézőszám, és az egész mögött ott lévő érzés, mint ami 3 évvel ezelőtt volt. Tehát sajnos attól lehet félni, hogy további csökkenést fog okozni az önök törvényjavaslata, ahelyett, hogy konkrétumokat fel tudnának mutatni, hogy mondjuk, a színvonalat, ami többször elhangzott, hogy a kiszolgáló létesítmények és maga a játék színvonalát is meg kellene próbálni valamilyen módon emelni.

Vannak, akiket nem fog zavarni ez a törvénymódosítás, mint például a Magyar Testgyakorlók Körét, az MTK-t, akik 2008-as bajnokká avatásukkor is körülbelül 800 nézőt tudtak átlagosan felmutatni a hazai bajnokikon. Ennek a csapatnak a szurkolói most nagyon nem szeretnek engem, Hegyi Iván a mai Népszabadság címlapjára is kiírt és tollára vett. Nyilván, az igazmondás és a tények leszögezése sokszor fáj, mert mit is mondtam egy korábbi hozzászólásomban velük kapcsolatban? Az átlag magyar szurkoló és a szurkolók többsége nagyon boldog volt, hogy az MTK kiesett az NB I-ből, és elfoglalta méltó helyét az NB II-ben. Természetesen tisztában vagyok én is azzal, hogy milyen történelme van az MTK-nak a 23 bajnoki címmel, vagy hogy milyen egyéniségeket adtak a magyar futballnak, de ha már ők ezt kérdőre vonták, akkor nézzük meg a hátterét.

Az MTK-t az 1880-as években a Magyar Atlétikai Klubba be nem engedett zsidó fiatalok hozták létre, hogy ők is futballozzanak valahol. A mai napig az MTK mint klub, zsidó identitású klub - Schiffer András beszélt pont az identitás fontosságáról -, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a mérkőzéseiken gyakran feltűnik az izraeli zászló. Várszegi Gábor a mecénásuk több mint tíz éve, nyíltan vállalja ő is zsidó identitását, ahogy Deutsch Tamás, az önök korábbi frakciótársa, aki szintén zsidó, tudjuk, hogy díszzsidónak is nevezték egyes szocialisták, tehát nem kell ezen fennakadni és számon kérni. Domonyai László, az MTK klubelnöke fogalmazott úgy, hogy az MTK mindig leadja a zsidó vallású szurkolókat érintő ünnepnapokat, hogy lehetőleg ne azokon a napokon legyen mérkőzés. Ennek köszönhető, hogy például az elmúlt szezonban, 2010 szeptemberében a Jóm Kippur ünnepe miatt halasztották el az MTK-Vasas-mérkőzést.

Azt hiszem, hogy az eddig feltárt tényekből világosan látszik, hogy ennek a csapatnak zsidó identitása van, ezt a mai napig vallják, a többi magyar csapatnak magyar identitása van. Szerintem ebben semmi csoda nincs, hogy a magyar identitású szurkolók nem szimpatizálnak egy idegen, zsidó identitású csapattal. Úgyhogy ezt szerintem meg kellene hogy értse Stern Péter is, az MTK baráti körének elnöke, aki most lelkesen, lihegve követel elhatárolódást a közjogi méltóságoktól vagy akár az MLSZ elnökétől. De térjünk vissza a törvényjavaslathoz!

Álláspontom szerint azért is nem megfelelő, mert olyan bizonytalan, gumiszabályokat hoz be, amik alapján nagyon nehéz lesz a bírói joggyakorlatnak azt is eldönteni, hogy valóban az úgymond huligánok ellen tudnak-e fellépni, vagy teljesen átlagos futballszurkolókkal szemben fogják ezeket az intézkedéseket alkalmazni, mert a mi félelmünk ez, és ennek adtak hangot képviselőtársaim is. A Btk.-t módosító paragrafusban azt írják, hogy: a szervező vagy rendezőnek a rend fenntartása érdekében tett jogszerű intézkedésével szemben, aki erőszakkal vagy fenyegetéssel ellenállást tanúsít, az akár két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ez egy annyira gumiparagrafus, hogy ebbe mindent bele lehet érteni. Mi az, hogy fenyegetéssel ellenállást tanúsít? Gyakorlatilag, hogyha mond egy pár keresetlen, csúnya szót, akkor ő már meghurcolható, mert azzal ellenállást tanúsított? És egyáltalán, milyen lesz ez a fellépés? Tehát annyira bizonytalanok itt a jogi szabályozás kontúrjai, hogy a jogbiztonság követeli, hogy egy ilyen szabályozást nem lehet elfogadni.

Az is teljesen aggályos, hogy akár a magyar állampolgárok, a magyar szurkolók adatait önök a külföldi rendőri szerveknek szolgáltatnák ki. Az elmúlt időszakban is láttuk, hogy milyen kellemetlen problémák származtak ebből, például, amikor 2006-ban az In-Kal Security - héberül biztos vonalat jelent, csak hogy az identitását ennek a biztonsági szolgálatnak is mindenki világosan lássa - közreműködött az úgynevezett őszödi beszéd utáni - és idézőjelbe teszem - zavargások leverésében. Ennek a biztonsági cégnek az alkalmazottai, akik közül többen állítólag nem is magyarul beszéltek, felléphettek magukat rendőri szerveknek kiadva, és magyar állampolgárokat vertek, hurcoltak meg, és olyan bűncselekményeket követtek el, amiket a mai napig nem vizsgáltak ki. Sajnálatos módon, ahogy többször elmondtuk, a rendőri szervektől van félelme, jogosan, és nemcsak a futballszurkolóknak, hanem az átlagállampolgároknak is, akiket balsorsuk akkor az utcára vezetett.

(17.30)

A szabálysértésekre vonatkozó törvénymódosításnál egy olyan kitételt tesznek, hogy az odautazással vagy az onnan történő távozással összefüggő szabálysértés miatt kitilthatják bármelyik sportszövetség bármelyik rendezvényéről a szurkolót. Most megint ugyanez a gumijogszabály. Hát mit jelent? Ha például - államtitkár úrnak mondom - Pápára utazik a Ferencváros, és akár nem is egy odautazó szurkoló, csak azon az útvonalon éppen elhaladó autó túllépi a sebességkorlátozást, ezt lemeszelik a rendőrök, akik államilag támogatott pénzbehajtást végeznek, akkor akár bele is vonható, mert épp abban a pillanatban volt rossz helyen, rossz időben, és mondjuk, eltiltják a sakkszövetség edzéseinek látogatásától, mert ő az odautazás közben követett el valamit. Nyilvánvalóan nonszensz ez a rendelkezés is, és azért mondjuk, hogy ebbe bármi beleérthető.

A klubkártya kiváltása és kötelezővé tétele pedig biztos, hogy ahhoz fog vezetni, hogy drasztikusan visszaesik a nézőszám. Nem engedhető meg az a fajta eljárás, hogy a beléptetéskor a hatósági jogkörrel nem rendelkező egyének, akik, mint az előbb is említettem, akár bűnözők lehetnek beöltöztetve és biztonságinak kiadva, elkérjék az iratait az odalátogató magyar állampolgároknak, és ők a személyes adatokat kezeljék és egyeztessék az ott szereplőkel, az ott leírtakkal a kettő között. Ennek a törvényességi alapja abszolút nincs meg, és ezért nem elfogadható.

Tehát nem akarom szaporítani a szót, mert sok minden elhangzott már és sok minden is lesz, de le kellene vonni a konzekvenciát. Hogyha valóban segíteni szeretnénk a magyar futball helyzetén, ez a törvény erre nem alkalmas. A valóban huligánként viselkedő és olyan cselekményeket elkövető egyének ellen most is van törvényes lehetősége a rendőrségnek, hogy fellépjen, ahogy elhangzott, létezik a garázdaság tényállása, létezik olyan jogos fellépés, amivel ezeket meg lehetne előzni, de ez a jogszabály erre teljesen alkalmatlan, ezért a Jobbik nevében azt szeretnénk, hogy vonják vissza.

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Schiffer András képviselő úrnak.

Öné a szó.

DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Köszönöm szépen, elnök úr. Én gyakorlatilag ehhez, az előbbi mondathoz szeretnék kapcsolódni. Tisztelt Államtitkár Úr! A gyöngyöspatai eseményeket követően az LMP frakciója beterjesztett egy Btk.-módosítást, amit önök még nem vettek tárgysorozatba, és az önök gyakorlatát ismerve nyilván nem is fognak tárgysorozatba venni.

Mi ebben a büntető törvénykönyvi javaslatban pontosan egy olyan helyen javasoltuk kiegészíteni a büntető törvénykönyvet, ahol ma hiányos, éppenséggel pont a sportrendezvények biztosításával kapcsolatban. Mi arra tettünk javaslatot, hogy a rendőrségnek arra legyen lehetősége, hogy amikor információja van arról, hogy valakik már rendbontásra készülnek, összecsapásra készülnek, akkor eljárhasson. Erre ma a rendőrségnek nincs eszköze, ez valóban egy olyan terep, ahol nincs semmi a rendőrség kezében.

Önök nem ezzel foglalkoznak, ami ellenzéki javaslat, azt önök automatikusan elutasítják, ehelyett egy olyan területen kívánnak büntető törvénykönyvi szigorral fellépni, ami egészen vicces. Önök azt mondják, hogy ha egy X szurkoló az Y csapat drukkerei számára fenntartott szektorba hatol, az büntető törvénykönyvi tényállást valósít meg. Tehát azt kell majd a büntetőeljárásban bizonyítani, hogy ez a korlátozás rá vonatkozott, mert ő mondjuk, egy Újpest-szurkoló és a Vasas-szektorba jött be. Tehát akkor a csapatok iránti szimpátiát is önök valamilyen módon nyilván akarják tartani? Hogy gondolják alkalmazni ezt a büntetőjogi szabályt?

Én arra kérem államtitkár urat, hogy ezt a törvényjavaslatot, legalábbis a büntető törvénykönyv módosítására vonatkozó részét, vonják vissza, fontolják meg azt, amit benyújtottunk április végén, ami valóban a riadalmat keltő tömegverekedések megelőzésére alkalmas büntető törvénykönyvi tényállás.

Annyit szeretnék még hozzátenni, ez már csak nyelvhasználati kérdés, de talán nem lényegtelen, hogy aki huligán meg ultra, az nem bűnöző. Adott esetben a huligán- és az ultracsoportok pontosan a klubidentitás hordozói. Rendbontókról, törvénysértőkről lehet beszélni. Az, hogy huligán valaki, nem egy kriminalisztikai fogalom.

Köszönöm szépen. (Közbeszólások a Jobbik padsoraiból: Így van! - Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Pichler Imre László, a Fidesz képviselőcsoportjából.

PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Sok minden elhangzott most itt ebben a vitatémában, és azt hiszem, hogy azért mégiscsak majd előre fogunk haladni hamarosan, hiszen a törvénytervezet megvalósítása valamennyiünk érdeke lesz, biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb ez így lesz.

A labdarúgó-mérkőzéseken elszaporodott szurkolói rendbontások, nézői sportszerűtlen magatartások, események károsan hatnak egyrészt magára a mérkőzésre, a labdarúgók teljesítményére, másrészt a nézői látogatottságra, nem utolsósorban a mérkőzések bevételére, a csapatok színvonalas működtetésére.

Én is példaként szeretném itt akár a szomszéd országokból hozni azokat a megtörtént eseteket, amelyek a törvény módosításaival elérték a szomszéd országban, hogy normálisan lehet járni mérkőzésekre, családi összejövetelekkel egybekötve.

Így például az angol labdarúgó-szurkolók százezrei békés szándékkal, a játék élvezetére készülve mennek ki a mérkőzésekre, de kellemes szórakozásukat hosszú éveken át szervezett - mindegy, hogy hogy nevezzük - huligánbandák zavarták meg, vagy rendbontók. Ezeknek a tagjai a stadion bizonyos szektorába tömörülve, egymást hergelve szidalmazták az ellenfelet, aprópénzzel vagy éppen palackokkal dobálták a játékosokat. A huligánkodás egyre inkább elfajult. Elkezdődött a pályára való berohangálás és a szektorok közötti dulakodás. Amikor az egyesületek a zöld gyepet körülvevő magas drótkerítéssel próbálták elejét venni a berohangálásnak, heccből ehhez szorították hozzá a nézőket a rendbontók. Súlyos sérüléseket szenvedett jó néhány békés szurkoló, közöttük gyerekek is.

Én még emlékszem, 1985-ben a kirendelt erős rendőri biztosítás követett el hibát a Birmingham-Leeds United-mérkőzésen, ahol a huligánok visszaszorítása közben egy 14 éves fiút a falhoz nyomtak, és meghalt. Margaret Thatcher, az akkori konzervatív miniszterelnök futballhuliganizmus-ügyi vészkabinetet, továbbá egy törvényszéki főbíró által vezetett vizsgálóbizottságot állított fel, és kezdeményezte a törvény megszövegezését a pályák körüli és azokon belüli rendbontás megfékezésére.

A törvény megszületett, és számos eredményt hozott. Lehetővé tette például rendbontást keltő személyek fényképezését és a rendőri fotók alapján notórius balhézással gyanúsíthatók előzetes, ideiglenes őrizetbe vételét. Azt is kimondta a törvény, hogy a stadion rendjéért megnevezett személy legyen a felelős. Csak részben valósult meg a törvényben foglalt elgondolás, hogy minden, rendszeresen mérkőzésekre járó futballszurkoló kapjon az egyesületek által kibocsátott személyi igazolványt. A törvény mindazonáltal hasznosnak bizonyult, és más lépésekkel együtt, mint például a szeszes italok, petárdák, botok nézőtérről való kizárása akár testi motozás útján, minimális arányra csökkentette a stadionokon belüli rendbontást.

De nézzük meg, hogy hogy intézkedett Jadranka Kosor horvát miniszterelnök, aki kijelentette, hogy drasztikus lépésekkel és a törvények szigorításával szeretnék megfékezni a futballhuliganizmust. A kormányfő mindezt azután mondta, hogy 15 rendőr és tucatnyi szurkoló megsérült az egyik Dinamo Zagreb-Hajduk Split bajnoki mérkőzés után kitört összecsapásban. Egy rendőr egyik szemére megvakult, egy drukkert pedig lőtt sebbel vittek kórházba. A hatóság közlése szerint 89 drukkert vettek őrizetbe, és hét rendőrautó, valamint több tömegközlekedési jármű is megrongálódott. A rendőrség a videofelvételek alapján igyekszik azonosítani a tetteseket.

Azt mondja Jadranka Kosor asszony: "drasztikus törvénymódosításokra van szükség, és keményen fel kell lépnünk az erőszak ellen".

(17.40)

A mérkőzés után láthattunk egy apát, aki a kisfiát próbálta kimenekíteni a tömegből. Tragikus következménye lehetett volna, ha egy eldobott tárgy eltalálja őket.

Karamarko belügyminiszter meglátogatta a kórházban a bal szemére megvakult rendőrt, majd nyilatkozatában mélyen elítélte a drukkerek által elkövetett bestiális támadást. A horvát szurkolók az elmúlt években rendszeresen követtek el rendbontásokat, nemzetközi mérkőzéseken is, többször összecsaptak a rendőrséggel, akár hazai pályán, akár idegenben szerepelt a kedvencük.

Más országot mondok most példaként. Michel Platini, az UEFA elnöke közölte Borisz Tadics szerb államfővel: ha a helyi huligánok folytatják erőszakos és bűnöző magatartásukat, a szerb klubok és a válogatott nem vehet részt az európai versenyeken. A találkozót követően kiadott közlemény szerint a köztársasági elnök biztosította Platinit arról, hogy országa végleg leszámol a huligánokkal, ugyanis félbeszakadt a genovai olasz-szerb Eb-selejtező, mert a vendégek drukkerei botrányt okoztak. 16 szerb huligánt összesen - írd és mondd - 240 év börtönbüntetésre ítéltek.

De mondhatnék egy ellenkező példát is - és itt már szinte mindenki elmondta a saját élményeit is -, nekem is volt 2000-ben egy olyan élményem, hogy Brazíliában, Rióban volt szerencsém látni a Manchester United-Vasco da Gama-mérkőzést a Maracana stadionban. 240 ezer néző volt, köztük egy én is, azt szeretném ezzel illusztrálni, hogy a 240 ezer néző élvezte a futballt, és utána csöndben hazament. A góloknál nagyon örült, semmi probléma nem volt, a 240 ezer ember nagyon simán hazament. (Közbeszólások, derültség a Jobbik soraiból.)

Tehát ezzel azt szeretném illusztrálni, hogy ahogy az angolok meg tudták azt oldani - és ez idő kérdése nálunk is -, hogy pontosan azokkal a szankciókkal, amelyeket tartalmaz ez a törvénytervezet, ezeket a rendbontókat kívül tartsa, és ne engedje be a futballmérkőzésekre, biztos vagyok benne, hogy előbb-utóbb - így kezdtem - el fogja érni ez a törvény a célját.

Hazánkban hosszú évek tapasztalatai alapján megállapítható, hogy az ez irányban tett erőfeszítések nem érték el a kívánt célokat és eredményeket. El kell ismerni, hogy a hathatós, átütő javaslatoknak rendszerint az anyagi lehetőségek és a jogszabályok gyakorlati hatályosulásának problémája, a jogalkalmazás során tapasztalható hiányosságok szabtak korlátot. Magyarországon a sport- és ezen belül a futballhuliganizmus megfelelő kezelésének kérdésében elméleti szinten valamennyi érintett részéről történtek intézkedések, de az alapvető probléma mégis megmaradt. A sportbiztonság lényegesen nem javult, mert csak részmegoldások születtek, a hatályos jogi szabályozásban kizárólag egyes elemek váltak érvényesíthetővé, és elmaradt a következetes jogalkalmazás is.

A cél egy szolgáltató szemléletű - és azt hiszem, ezt már Schiffer képviselőtársunk, frakcióvezető úr is elmondta -, családbarát és kulturált szórakozást előtérbe helyező stratégia kialakítása, amelynek első lépcsőben a sportesemények helyszínének infrastrukturális és biztonságtechnikai kérdéseivel kell foglalkoznia, hiszen ez képezi a teljes problémakör alapját, amely egyébként meghatározza azt is, hogy megrendezhető-e egyáltalán egy nemzetközi színvonalú sportesemény egy adott létesítményben.

Befejezésül azt szeretném mondani, hogy a módosítások érintik természetesen a jegyértékesítést, a beléptető rendszereket, a kitiltás intézményét, az ezzel kapcsolatos rendőrségi és szervező általi adatkezelést, a sportrendezvények biztonsági minősítésére vonatkozó új intézményrendszert, az érintett belügyi szerveknek a létesítmények biztonsági ellenőrzésére vonatkozó szabályait, a rendezők és a szövetségek felelősségét, biztonsággal összefüggő feladatait és annak megszegésére vonatkozó bővített szankciórendszert.

Köszönöm a türelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Apáti István képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Öné a szó.

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előbb Lenhardt képviselőtársam már sokat beszélt identitásról, identitástudatról, hát ennek keretében röviden pozicionálom magam. Magam is a Ferencváros-szurkolók népes táborához tartozom, olyannyira, hogy számomra három csapat létezik: a Ferencváros, a Fradi és az FTC. (Derültség a kormánypártok padsoraiban.) Vérvizsgálatok alkalmával folyamatos problémám, hogy az évek során bezöldült a vérem, folyamatosan visszahívnak, nem tud vele mit kezdeni a komplett magyar orvostársadalom sem egyébként.

Summa summarum, és kicsit komolyabbra fordítva a szót, hadd mondjam el, hogy pont ezért én 1995 óta viszonylag rendszeresen látogatok Ferencváros-mérkőzéseket, de kedvenc csapatom mellett sok ezer, sok tízezer szurkolóval együtt kitartottam akkor is, amikor 2006-ban - teljesen jogtalanul - kizártak minket az első osztályból, Tuzsértól Orosházán át az ország bármely pontjára én magam is elkísértem a csapatot. Épp emiatt sokat láttam, sokat hallottam, sokat tapasztaltam, nemcsak különböző elméleti fejtegetésekből, íróasztalok mögül és tankönyv ízű módon, hanem életszerűen, testközelből szereztem tapasztalatokat.

Most az önök által előterjesztett törvényjavaslatnak mégis egy másik részéről beszélnék sokat - Schiffer képviselő úr az előbb ezt már érintette -, nevezetesen a külföldi rendőri szervek részére történő adatszolgáltatásról. Felhívnám a szíves figyelmüket arra, hogy ez óriási veszélyeket tartogat. Ugyanis, amíg a mindenkori magyar belügyi vezetés - vagy inkább azt mondom, rendőri vezetés nagyon készségesen, akár szolgalelkűen kiszolgáltatja - szó szerint kiszolgáltatja - a magyar szurkolók, magyar állampolgárok adatait külföldi rendőri szervek, esetleg titkosszolgálati szervek részére, addig ugyanezt a készséges hozzáállást visszafelé már nem tapasztaljuk.

Az elmúlt 20 esztendőből két olyan példát is mondanék, amikor az adott mérkőzésen a határon túlra látogató magyar szurkolók a világon semmilyen jogellenes cselekményt meg nem valósítottak, mégis többüknek súlyos, életveszélyes sérüléseket kellett elszenvedniük a rendőri erőszak miatt, és természetesen tudok majd hazai, belföldi példákat is említeni.

A határon túli történetek két mérkőzéshez kapcsolódnak. Az egyik az 1992 szeptemberében megrendezett Slovan Bratislava-Ferencváros-mérkőzés. Bizonyára önök akár még jobban emlékezhetnek rá, mint én, akkor kereken 14 éves voltam egyébként, és nagy érdeklődéssel vártam ezt a mérkőzést. Aztán azt kellett látni, hogy Ferencváros-szurkolókat nem elsősorban a Ferencvároshoz való tartozásuk miatt, hanem azért vertek rommá, azért vertek félholtra szlovák kommandósok, mert magyarok voltak, és nemcsak a szerdai mérkőzésen indult el ez a botrányos rendőri fellépés, hanem a magyarokat már előző este is inzultálták civil ruhás rendőrök, titkosszolgálati emberek. Volt olyan Ferencváros-szurkoló, kérem tisztelettel, aki több nappal, akár 6-7 nappal a mérkőzés után a zöld határon kóválygott át valahogy, úgy tudott visszaszökni a saját hazájába, és az akkori magát nemzetinek valló kormány semmilyen érdemi intézkedést nem tett.

Egy ilyen helyzetben az lett volna a minimum, hogy elzavarják innen az érintett ország összes nagykövetét, összes képviselőjét, és óriási nemzetközi botrányt csinálnak ebből. De hát megszokhattuk már sajnos - bár mi ezt soha nem fogjuk megszokni, soha nem fogjuk elfogadni -, hogy ha magyar vér folyik, akár futballstadionokban, akár máshol, az nem nagyon tűnik fel a magyar belpolitikának, legfeljebb egy sovány sajtótájékoztatóra futja, és igazából érdemi lépések nem történnek.

Ráadásul akkor még kéthetenként voltak a visszavágók, eltelt két hét, arra persze volt esze az akkori, az 1992-es magyar belügyi vezetésnek, hogy soha nem látott erőket mozgósítottak a Slovan Bratislava szurkolóinak megvédésére, és írd és mondd, 1, azaz egy szlovák szurkoló érkezett, aki hülyét csinált - mert nincs erre jobb szó, hülyét csinált - az egész magyar politikai vezetésből meg akkori újságírói garnitúrából. Mert egy hároméves gyerek észrevette, hogy nem más, mint egy szlovák bőrfejű, ő azonban azt mondta mindenkinek, hogy ő Krisna-hívő, azért néz ki olyan szolidan, mint ahogy kinézett. Egymagában jött el, egymagában ücsörögte végig a mérkőzést, és ennek az egy szlovák szurkolónak a megvédésére óriási erőket összpontosított az akkori magyar rendőrség, az akkori magyar belügyi vezetés, de fordítva, hogy akár diplomáciai, akár egyéb úton bármifajta szankciót foganatosítsanak az idegen országgal szemben, erre nem futotta az erejükből.

(17.50)

És van egy sokkal konkrétabb példa. Nincs még három éve, 2008. november 1-je, amikor a dunaszerdahelyi Slovan Bratislava-mérkőzésen - nem kell különösebben részleteznem, tudjuk jól, hogy mi történt -, a Dunaszerdahelynek ment ki szurkolni, megkockáztatom, Nyíregyházától Szombathelyig rengeteg magyar szurkoló, és lám, fradisták, újpestiek, kispestiek, a Zalaegerszeg, Szombathely, Fehérvár és még sorolhatnám hosszasan, a különböző klubok szurkolói normálisan megvoltak egymás mellett, hiszen nem teljesen úgy van ez, nem úgy működik ez a szurkolói szubkultúrán belül, mint ahogy azt önök, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, elképzelik, és lám-lám, akkor is a magyar identitásuk, a magyar származásuk miatt kellett elszenvedniük sérelmeket, életveszélyes sérüléseket.

Emlékezzünk arra a 17 éves felvidéki magyar fiatalemberre, akit csak a szakszerű orvosi beavatkozás és talán a Jóisten segítsége mentett meg, és élete végéig viselheti a vadállati kegyetlenséggel támadó szlovák rendőri alakulatok fellépésének minden következményét. És miért történhetett ez meg? Nem tudjuk bizonyítani, de erős a gyanúnk, hogy mindez azért történhetett meg, mert minden adatot kiszolgáltattak a magyar szurkolókról, azokról is, akikről egyébként nem lett volna indokolt, és valószínűleg az akkori magyar belügyi vezetés jól fel is tüzelte az amúgy sem magyarbarátságukról híres szlovákokat, már szinte azt gondolhatjuk, hogy nem is emberekre, hanem vérfarkasokra, Magyarországról gyülekező vérfarkasokra készültek a szlovákok, és ezért gondolták azt, hogy a legbrutálisabb rendőri alakulatokat vetik be, amelynek aztán meg is lett a következménye.

A mai napig nem tisztázott az, hogy 1992-ben volt-e halálos áldozata a Fradi-Slovan-meccsnek. Többen állítják, hogy zöld-fehér zászlóval letakart holttestet vagy holttesteket láttak mentőautók mellett. Ezt sem megerősíteni, sem megcáfolni nem tudjuk, de az tény, hogy mind a két mérkőzésen, akár '92-ben, akár 2008-ban súlyos, életveszélyes, maradandó fogyatékosságot okozó, súlyos egészségromlást előidéző sérüléseket okoztak olyan magyar szurkolóknak, akik semmilyen jogellenes cselekményt nem valósítottak meg, betartották a hatályos normákat, és ráadásul akkor még itt ült a szadista demokraták szövetsége is (Derültség a Jobbik soraiból.) a Magyar Országgyűlésben. Közülük az egyik képviselő még azt merte mondani, hogy 2008-ban a magyarok sértették meg a vendégjogot a Felvidéken. Hát ugye, többszörös önellentmondásban szenved ez a kijelentés, illetőleg nyilvánvalóan akár még egyfajta verbális vagy politikai hazaárulásnak is beillik, valószínűleg nem kell önöket győzködnöm, tudják jól, hogy melyik SZDSZ-es képviselő tette ezt a gyomorforgató kijelentést. Tehát a magyar szurkolók semmilyen védelemre nem számíthatnak, ugyanakkor ilyen és ehhez hasonló rendőri fellépésekre, különösen az elcsatolt területeken a továbbiakban is lehet számítani.

Hogy mondjak egy ellenpéldát is, hogy visszafelé a kölcsönösség elvén ez már nem működik, ez pontosan a Fradi legnagyobb riválisához, az Újpesthez kapcsolódik. Ha jól emlékszem, két éve sorsolták össze a lilákat a Steaua Bukaresttel, 2009 nyarán. Jól tudjuk, hogy milyen magyargyalázó feliratot tartottak magasba a Steaua-szurkolók, amely a magyar nőket, a magyar gyermekeket taposta sárba, alázta meg, akkor sem szólalt fel senki, akkor sem tűnt fel senkinek, hogy itt nagyon komoly lépéseket kellene tenni, és olyan román szurkolók jöttek át Újpestre, a Megyeri útra, a nagy külföldi és nemzetközi rendőr-együttműködés jegyében, áthatolva minden szűrőn, hogy a fél újpesti stadiont teledobálták különböző pirotechnikai eszközökkel. És miért? Mert a románoknak több esze van, mint a mindenkori magyar belügyi vezetésnek. Ők nem szolgáltatják, ők nem vetik oda koncnak a saját szurkolóikat, még olyan személyekkel kapcsolatban sem, akiknek egyébként valóban indokolt lenne a stadionoktól való távol tartása. Tehát ezekben a rendelkezésekben óriási veszély rejlik.

Hogy néhány, szintén személyes vagy ettől személyesebb példát is mondjak önöknek, hogy milyen rendőri túlkapások tartják vissza a magyar szurkolókat a magyar stadionoktól, gyakorlatilag reggel 6-ig sorolhatnám ezeket. Most csak néhány, ami kapásból eszembe jut: 1997 ősze, egy Ferencváros-Győr-mérkőzés, amelyet egyébként 1:0-ra Hruttka fejesgóljával nyertünk meg, 1997 jéghideg őszén a mérkőzés után minden különösebb ok nélkül a rendőrök behatoltak a Fradi-stadion alá beépített vagy Fradi-stadionban elhelyezkedő vendéglőbe, és ott békésen söröző, borozó, vacsorázó embereket fújtak le könnygázzal, olyanokat, akik lehet, hogy még a meccsre ki sem jöttek, csak éppen ott beugrottak egy fröccsre vagy egy sörre.

De hogy mondjak egy sokkal közelebbi példát, 2002. szeptember 14-e, egy Újpest-Ferencváros-mérkőzés. Jól tudjuk, hogy előtte fél évvel történt Simon Tibor tragédiája. Simon Tibor brutális meggyilkolásában a Készenléti Rendőrség akkor még hivatásos állományú, illetőleg nem sokkal azelőtt leszerelt tagjai is aktívan közreműködtek, garázdaság, csoportos garázdaságon kívül semmilyen tényállást nem állapított meg a magyar bíróság, úgyhogy mindenki köszöni szépen, jól van. Simon Tibor a Farkasréti temetőben alussza örök álmát, míg a vadállati kegyetlenséggel azt a cselekményt, amit sérelmére elkövettek... - minden elkövető él és virul és szabadlábon van, a legsúlyosabb büntetés pont akkora mértékű lett, amekkorát előzetes letartóztatásban az egyik, egyébként a whiskys rablóra kísértetiesen emlékeztető elkövető letöltött. Itt tartunk tehát. Itt tartottunk 2002 szeptemberében, amikor is az Újpest-Fradi-mérkőzés, ha jól emlékszem, szünetében a Fradi-tábor egy, a Készenléti Rendőrséget súlyosan kritizáló, mondhatni erősen kompromittáló kiírást tartott a feje fölé, és ekkor mindenféle előzetes rendbontás nélkül - egy szék el nem repült, egy széket el nem törtek a szurkolók, egyébként a tévékamerák alapján a mai napig, akár YouTube-os felvételekkel is lehet bizonyítani az állításaim igazát - behatoltak a rendőrök, nem bírták elviselni az igazságot, és agyba-főbe vertek minden Fradi-szurkolót. Aztán a szurkolók védekezésül minden kezük ügyébe akadó tárggyal megtámadták vagy visszatámadták, visszatartották a rendőröket, és itt jött a két liberális szennycsatorna végtelen aljassága - én ott voltam végig a lelátón, az elsőtől az utolsó percig végigkövettem az eseményeket, engem is lefújtak könnygázzal, pedig elhihetik, hogy én aztán nem támadtam meg a rendőröket, tíz percen keresztül, pedig nem vagyok egy ijedős gyerek, halálfélelmem volt, olyan könnygázdózist kaptam -, a különböző tévécsatornák csak azt a részt mutatták, amikor már a székek repülnek a rendőrök felé, holott az ok-okozati összefüggés nem úgy nézett ki, hogy azért jöttek be a rendőrök, mert repültek a székek, azért kezdtek el repülni a székek, mert minden ok nélkül bejöttek a rendőrök.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát még egyszer mondom önnek, tisztelt államtitkár úr, a Készenléti Rendőrség bizonyos vezetőivel sürgősen beszélgessenek el. A súlyos pszichikai problémákkal küszködő állomány egy részének a felülvizsgálatát azonnali hatállyal indítsák el, aki nem odavaló, azokat tanácsolják el a Készenléti Rendőrség környékéről, próbáljanak normális, kulturált állapotokat teremteni a stadionokban, nem a beléptető rendszerekre kellene vagyonokat költeni, hanem valóban a minimálisan szükséges kiegészítő infrastruktúrára, a WC-k, mellékhelyiségek, büfék állapotát kellene javítani, ahol normális szolgáltatásokat tudnának igénybe venni az emberek, és higgyék el, hogyha emellett még a magyar futball minősége javulna, akkor lennének nézők, teljesen függetlenül attól, hogy esetleg egy vagy két pofon csattan el egy mérkőzésen, van rendbontás, vagy nincs rendbontás, ugyanis én magam is sokszor elgondolkodtam azon, hogy miért is járok én még a mai napig mérkőzésekre. Valószínűleg a klubszeretet, a hagyományok tisztelete, a közösségi élmény és minden ehhez tartozó fogalom vagy ehhez tartozó okok miatt, hiszen ha csak a futball minőségét nézném, akkor már réges-régen felhagytam volna ezzel a szenvedélyemmel.

Valóban a legtöbb magyar meccset ma végignézni az önkínzás minősített esetét meríti ki, hiszen se színvonal, se lelkesedés, se igyekezet, se semmi a legtöbb mérkőzésen. Ugyanakkor mi is úgy vagyunk ezzel, mi futballszurkolók, mint az anya azzal a gyermekével, aki esetleg már többször megjárta a magyar börtönöket is, akármilyen is, még mindig a mi gyerekünk, ez legalább a mienk, úgy szeretjük, nem fogadjuk el, de megpróbáljuk úgy szeretni, ahogy éppen van, csak éppen ezekkel és az ehhez hasonló törvényjavaslatokkal azt a maradék, néhány ezer lelkes embert is el fogják riasztani, tartósan távol fogják tartani a stadionok környékéről, akik eddig egyébként eltartották, részben eltartották ezeket a klubokat.

De vegyék tudomásul önök is, vegyék tudomásul az MLSZ-vezetők és mindenki, aki egyébként sok esetben nem a magyar futballért, hanem a magyar futballból él, sok esetben élősködik, hogy ahogy a színház és a mozi a nézőkért, úgy a labdarúgás és általában a sportok a szurkolókért vannak. Ha mi egyszer megunjuk, mi is bedobjuk a törölközőt, és a több ezer lelkes ember, ultrák és ultracsoporton kívüli szurkolók egyszer felhagynak ezzel, akkor nem lesznek jegybevételek, nem lesznek bérletbevételek, nem lesznek bevételek a különböző ajándéktárgyakból, tévés jogdíjak sem fognak befolyni, mert gyakorlatilag nem lesz mit nézni a televízióban, tehát jó lenne, ha a "ki van kiért" viszonyrendszerét tisztáznánk, és ha egy kicsit is komolyan vennék önök a különböző szurkolók és szurkolói csoportok véleményét, akkor valóban kikérték volna ennek a fontos törvényjavaslatnak a tárgyalása előtt a javaslat megalkotásának a fázisában a különböző szurkolók véleményét. Nagyon sok szervezett szurkolói csoport működik ebben az országban, könnyen elérhetők, és bizonyára nagyon szívesen, nagy lelkesedéssel segítettek is volna önöknek.

Ezt azért mondom, mert függetlenül attól, hogy melyik klubhoz, melyik szurkolócsoporthoz, szurkolótáborhoz tartozom, én természetesen most valamennyi szervezett szurkolócsoport és valamennyi magyar szurkoló, helyesebben a legtöbb magyar szurkoló nevében fogalmazom meg ezeket a gondolataimat. Higgyék el nekem, hogyha ezeket az embereket távol tartják, még a maradék hangulat is megszűnik. Azzal bezzeg nem foglalkoznak, részkérdésnek tűnik, ugyanakkor a hangulat szempontjából nem mellékes, hogy például Olaszországgal ellentétben a pirotechnikát bizonyos szervezett, szabályozott körülmények között miért nem legalizálják. Pirotechnikai eszközök használatából kifolyólag komolyabb sérülés magyar stadionban ismereteim szerint még nem történt, ugyanakkor igenis szerves részét képezi annak a hangulatnak, amely hangulatot egy futballmérkőzésen egyébként meg kellene teremteni.

(18.00)

Tehát jó lenne, ha kicsit ezzel is foglalkoznának, és nemcsak a rövid távú meg hosszú távú üzleti érdekeik hajszolnák önöket, nem feltétlenül önt, személy szerint, államtitkár úr, nem személyeskedek, hanem azokat, akiknek különböző securityk üzemeltetéséhez igen komoly érdeke fűződik, mert ha meg minden lényeges körülményt figyelmen kívül hagyunk, és azokon verjük el a port, akik mindenáron szeretnének menni a mérkőzésekre, akkor nem fogunk sikert elérni. És én most nagyon úgy látom, hogy a szurkolói nézőszám, egyáltalán a futballmeccsek nézőszámának jelentős emeléséhez egyetlen út vezet, ha több ezer közmunkást kivezényelnek a stadionokba is, nézőként.

Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban és dr. Schiffer András részéről.)

ELNÖK: Ismételt felszólalásra megadom a szót Szilágyi Györgynek, a Jobbik képviselőjének.

SZILÁGYI GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nagyon sok minden elhangzott a vitában, és egy-két dologra szeretnék reagálni itt a vége felé. Az első, Pichler Imre Lászlótól hallhattuk a szerb és horvát példákat. Csak azt nem értem: most akkor azért, mert Szerbiában és Horvátországban ilyen állapotok uralkodnak, nálunk meg nem, ezért mi hozzunk akkor törvényeket?

És többször elhangzott, több felszólalótól az angol példa, hogy Angliában rend van, Angliában megcsinálták, Angliában a stadionokban nem történnek ilyen esetek. Csak két példát engedjenek meg: 2008. V. hó 22., Middlesbrough-Manchester City bajnoki mérkőzés, verekedés a stadionban, egy rendőr kórházba kerül. 2009. augusztus 25. West Ham United-Millwall-mérkőzés, Liga-kupa, összecsapások az utcán, meccs közben többször beszaladnak a pályára, egy szúrt seb, több fejsérüléssel kerültek kórházba szurkolók. Ennyire van rend Angliában. De azért, mert Angliában nincs rend, mint ahogy önök mondják, attól még nálunk nem kell törvényeket hozni, ha nálunk ilyen van.

Aztán sok minden elhangzott itt, Apáti Istvántól hallhattunk nagyon sok olyan tényt, ami, azt hiszem, államtitkár úrnak is szólt, nekem is föl volt írva, mert mondta, hogy sajtótájékoztatót tartottak Dunaszerdahely ügyében.

Államtitkár Úr! Ha ennyire fontosnak tartanák ezt a dolgot, akkor ebben a törvényben nem lenne benne az, hogy az ok-okozati összefüggésekben maguk ugyanúgy hozzájáruljanak esetleg egy későbbi szlovák mérkőzésen a magyarok megveréséhez, mint ahogy már magyar kormány hozzájárult; az előbb elmondta Apáti István a szlovák példát, akkor ez történt, és ez volt. Tehát ha ennyire fontos lenne önöknek, nem ilyen dolgokat kellene ide belerakni. És amit ön mondott, hogy én új elemként említettem, én nem azt említettem új elemként, hanem azt, hogy ön azt mondta, hogy új elem a biztonsági igazgató, pedig ez nem így van.

Engedjék meg, hogy még egy összehasonlítást itt a végén azért tegyek, hogy a szurkolói társadalom, az önök által eléggé elítélt és lesajnált szurkolói társadalom és mondjuk, a politikusi társadalom között nézzük már meg a különbségeket. Lehet, hogy nagyon sok összehasonlításban a szurkolói társadalom sokkal normálisabb és egyenesebb társadalom. Hogy csak példákat mondjak, mondjuk, a vezetőiket, ezeknek a szurkolói csoportoknak a vezetőit nem választják, azt, hogy valaki vezető legyen, azt ki kell érdemelni. Hogy érdemli ki? Avval a tevékenységével, avval a hűségével, amivel a csapatához kapcsolódik.

A másik, hogy ezek a szurkolók és ezek a szurkolói csoportok nem válogatják az ideológiai nézeteiket, nem válogatják az elképzeléseiket, a hitvallásukat, tehát nem egyszer liberálisak, aztán pedig nemzetiek, nem ülnek át. Egy ferencvárosi ferencvárosi marad világéletében, egy újpesti az újpesti marad világéletében. Tehát nem aszerint választanak és ülnek át csapatok színeibe, hogy éppen melyiknek megy jobban, mondjuk, az adott időszakban. Aztán utána, ami talán a leglényegesebb, hogy amikor bajuk van egymással, akkor férfiak módjára általában szemtől szembe szokták elintézni ezeket a dolgokat, és nem hátulról különböző praktikákkal próbálják az ellenfelüket, mondjuk, ellehetetleníteni. De ez csak egy gyenge összehasonlítás volt ahhoz képest, amik itt vannak.

Aztán kérdezte Schiffer képviselő úr, hogy miért lett vajon ennyire sürgető most ez az ügy, és ő sem érti, hogy miért lett ennyire sürgős ez az ügy. Megmondom őszintén, hogy én sem értem, hiszen ha összehasonlítom; és itt sokszor elhangzott a kettős rangadók esete, én is jártam kettős rangadókra, aki járt kettős rangadókra folyamatosan, az pontosan tudja, hogy a mai állapotokhoz képest a kettős rangadókon sokkal, de sokkal több verekedés volt. Tehát akkor - és nem tudom, akkor miről beszéltek - a Verseny utcában egy Ferencváros-mérkőzés után végigmenni, ott rendszeres volt a rendőrök kardlapozása, mert a fasiszta, rendszerellenes, reakciós Ferencváros-szurkolókat akkor is rendszeresen meg kellett nevelni, és el kellett hallgattatni őket, mint ahogy most történik. A BL-meccsek idején sokkal nagyobb botrányok voltak, mégis telt házak előtt játszott a Ferencváros, kimentek az emberek, mert jó mérkőzéseket láttak, mert kiszolgálást kaptak a pénzükért.

És mi lehet a sürgető ügy? Nem tudom, az utolsó rendbontást veszem csak alapul, lehet, hogy itt telt be önöknél a pohár, hiszen nem tudom, mennyire tudja államtitkár úr, mi volt az utolsó rendbontás magyar pályákon. (Dr. Kontrát Károly: Mondja!) Pápához fűződik egyébként ez is, a Ferencváros-Pápa-mérkőzés utolsó előtti percében a búcsúzó Dragóner Attila gólt rúgott, és a sport- és turizmusbizottság elnöke, Bánki Erik már a pálya szélén volt, hogy átadja az érmeket, mellette állt a Fidesz egyik szakértője, aki itt is jelen volt a szakértői páholyban még a vita során, és ő beszaladt a pályára, odament a pályára megölelni Dragóner Attilát. Ez volt az utolsó botrány, amikor szurkoló olyan területre ment be, ahova nem szabadott volna neki. Lehet, hogy önöknél emiatt telt be a pohár, és most ezért olyan sürgős, hogy ezt az ügyet ilyen sürgősséggel a Ház elé hozzák.

Hogy mi lesz a következménye, ha ezt a törvényt elfogadják? Erre megint mondok két példát. A szurkolói klubkártya bevezetése, amire önök azt mondják, hogy nem kötelező, de az egyesület bevezetheti. A Ferencváros bevezette ezt a szurkolói klubkártyát, és itt is arra hivatkoztak, ugyanarra hivatkoztak, amire önök, hogy ez a rendbontók ellen van, mert evvel fogják kiszűrni a rendbontókat. Közben nem ez történt. Az történt, hogy azokat a szurkolókat tiltották ki a stadionból, akik Berki Krisztián működése ellen fölemelték a szavukat. Tehát nem követtek el semmit, csak egyszerűen nem tetszett nekik Berki Krisztián működése, nem tetszett a Ferencváros működése; ezeket az embereket egyszerűen kitiltották a stadionból.

És mi történt? Mondok egy példát. A Ferencváros utánpótlás központjában a különböző pályák el vannak nevezve egy-egy neves játékosról, egy-egy olyan emberről, aki sokat tett a Ferencvárosért. Van egy olyan pálya, amit úgy hívnak, hogy Száger Mihály-pálya. Száger Mihály legendás edzője volt a Ferencvárosnak, nagyon sok válogatottat és utánpótlás-játékost nevelt fel, és az ő fia, Száger Csaba, aki egyébként Vasas-szurkoló, úgy gondolta, hogy az utolsó mérkőzésre megfogja a kisfia kezét, és kisétál, megnézik ezt a meccset, mert ez érdekes lehet, hogy a Ferencváros vajon megnyeri-e a bronzérmet.

Odament, és jegyet szeretett volna venni. Kérdezték tőle, hogy van-e szurkolói kártyája. Mondta, hogy az nincs, ő nem nagyon jár Fradi-meccsre, most éppen ki akart menni. Akkor nem vehet. Elmondta, hogy ő ki, hogy az ő édesapja mennyit tett a Ferencvárosért, és nem adtak neki jegyet. Tehát fogta, bement volna egy mérkőzésre a fiával, lehet egyébként, hogy a fia, aki most még fogékony, már nem Vasas-szurkoló lett volna, hanem Fradi-szurkoló, mert megtetszett volna neki, de nem mehetett be. Ugyanez lesz, hogy önök nem teszik kötelezővé, de ha meglesz ez a klubkártya, nem fognak menni. De sokan nem fognak menni azért sem, mert ahogy elmondta Schiffer képviselő úr, ha valaki meg akarja venni a jegyét, lehet, hogy elküldöm a barátomat, és vetetek vele öt jegyet. Miért kell mindenkinek személyesen odamenni, és regisztrálva jegyet venni?

A másik, ami még következni fog, hogy azokat a szurkolókat elüldözik, akik jelenleg ott vannak, és ezek a szurkolók, akik tényleg a saját pénzükön önfeláldozóan követik a csapatukat, és még nekik köszönhető, hogy jelen pillanatban rend van, ezek a szurkolók egyszer azt fogják mondani, hogy nem mennek ki mérkőzésre, akkor nem lesz néző a stadionokban. Volt erre példa, mert erre is tudok példát mondani, amikor a szurkolók egyszerűen bojkottálták Kisteleki István működését, és Kisteleki István kitalálta a Liga-kupát, ami egy újabb kupasorozat volt, amit bevezettek a legfelsőbb osztályban induló csapatoknál, azt mondták a szurkolók, hogy egyöntetűen bojkottálják ezeket a mérkőzéseket. Nem mentek ki a mérkőzésre. Ha megnézi, egy Kispest-Ferencváros-rangadón, mondjuk, a Ferencváros részéről megjelent 150 néző. Nagyon jó hangulat volt. És ezt megcsinálták a szurkolók. Egy Liga-kupánál meg fogják csinálni, ugyanúgy az NB I-es mérkőzéseken is, ha ez így van.

És a végére arról, hogy mi mit szeretnénk, mert itt elmondjuk azokat az aggályainkat, ami evvel a törvénnyel van, de mégis mit szeretnénk. Mi valóban azt szeretnénk, hogy nyugat-európai példákat felhozva működjön Magyarországon az összes egyesület, és nyugat-európai módra lehessen Magyarországon mérkőzésekre járni. De figyelembe vesszük azt is, hogy mik voltak azok a hibák, amelyeket elkövettek Nyugat-Európában.

Tehát mit szeretnénk? Azt szeretnénk, hogy felújított stadionokba mehessenek ki valóban a családok, ahol normális kiszolgálást kapnak, ahol nem kell letörölniük a széket, mert az tiszta, ahol nyugodtan bemehetnek vécére, beengedhetik a feleségüket is vécére, mert van női vécé, ahol mozgóárusok kiszolgálják őket, ahol a gyerek jól érzi magát, mert már esetleg a mérkőzés előtt - mint Németországban - két órával már különböző programok vannak, különböző műsorok vannak, hogy valóban családi szórakozás legyen a labdarúgás. Ezt szeretnénk.

(18.10)

Azt szeretnénk, ha ezekben a stadionokban világos, érthető szabályokat kellene betartaniuk a bentlévőknek, és ha valaki megszegi ezeket a világos szabályokat, ezek a rendbontók. Tehát ha valaki rendet bont, akkor azt a rendbontót azonosítsa a rendőrség, azonosítsák a rendezők, ne tudjon kimenni abból a stadionból addig, amíg meg nem kapja majd a büntetését. Tehát azonosították, megkapja a büntetését, kitiltják a stadionból. Ezt szeretnénk.

De azt nem szeretnénk, hogy eljussunk oda, mint ahova mondjuk, Angliában eljutottak. És itt ismét egy olyan ember idézek, aki úgy érzem, mindannyiunknál kicsivel többet tud a labdarúgásról. Sir Alex Ferguson azt mondta, amikor megnyerte a Manchester United a bajnokságot: "Több jegyet már nem tudunk eladni. Telt ház van. Ennél jobban nem tudunk játszani. Mégis siralmas, hogy nincs hangulat a stadionban." Hiszen Angliában megszűntek a szurkolótáborok, tehát Angliában megszűnt az a hangulat, ami mindig is jellemezte azért az angol mérkőzéseket, ami egyébként Olaszországban vagy bárhol máshol megmaradt.

Tehát tényleg vegyük figyelembe a nyugat-európai példákat, eszerint alakítsuk át a dolgokat. De ennek nem ez az első lépése, sőt, nem is ez a lépése, amit önök ide leraktak, hanem az a lépése, hogy normális stadionok legyenek, normális játék legyen, normális és érhető szabályok legyenek, és ezeket a szabályokat tartassuk be. Ilyen egyszerű lenne, és nem az lenne a cél, amit önök ide leírtak, hogy minél több pénzt keressen a rendőrség vagy a rendőrséghez tartozó emberek, és úgy, ahogy van, el tudják hallgattatni a szurkolókat, hogyha azok nem megfelelő véleményt mondanak akár a kormányról, akár a politikai hovatartozásról vagy bármi másról.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

ELNÖK: Szintén ismételt felszólalásra megadom a szót Zagyva György Gyulának, a Jobbik képviselőjének.

ZAGYVA GYÖRGY GYULA (Jobbik): Köszönöm a szót. Még mielőtt elkezdeném felsorolni, amit összeírtam, egy választ szeretnék adni fideszes képviselőtársamnak, aki felhozta a brazíliai példát, hogy Brazíliában milyen jól megoldották egyébként a focimeccsek biztonságát, és hogy ott már mennyire nincsen rendbontás. Gyorsan beütöttem a Google-ba, hogy: Brazília, focimeccs, tömegverekedés, és 123 ezer találat volt. (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Végül is megoldották. Tehát Brazíliában egyébként pont nem ez van. Tehát lehet több országgal példálózni, de pont Brazíliával nem.

Odautazás: ez a törvényjavaslat említi, hogy már az odautazás és a visszautazás során elkövetett rendbontásnál vagy törvénytelen cselekedetnél kitiltható az elkövető a stadionokból. Rendben van, legyen így, egyetértünk vele, csak olyan pongyola a megfogalmazás, hogy nem lehet eldönteni, hogy mi számít odautazásnak és mi számít visszautazásnak.

Tehát erre azért kicsit odafigyelhettek volna, hogy ezt megfogalmazzák úgy, hogy lehessen tudni, hogy amikor mondjuk, egy szurkoló kilép a ház ajtaján, akkor az már odautazásnak minősül-e Most komolyan - ennyit említ a törvényjavaslat. Ez egy gumijogszabály. Hogy fogják eldönteni, hogy ha ő most tilosban parkolt, most mondtam egy példát, akkor utána kitiltják a meccsről? Tehát az a baj, hogy ez megint arrafelé mutat, hogy itt azokat az embereket, akik önöknek nem tetszenek, kitilthassák a futballstadionokból. Most hiába rázza államtitkár úr a fejét, arra megy ki a játék, hogy azoknak a radikáljobbos szemléletet hordozó szurkolótáboroknak a vezetőit... Magyarországon egyébként egy futballcsapatot kivéve, direkt nem említem a nevét, hogy melyiket, mindegyik tábor nagy része egyébként radikáljobbos szemléletet hordoz. Ez önöknek nyilván nem tetszik, az MSZP-seknek nyilván megint nem tetszik, még egyébként Schiffer Andrásnak sem tetszik, de ő legalább jár focimeccsre, és legalább tudja, hogy miről szól ez az egész, meg legalább van gyakorlati tapasztalata, önöknek nincsen. Arról szól a játék, hogy ezeket az embereket kitiltsák a meccsről, egyesével. És lehet erre rázni a fejünket, ez így van, mert önöknek ez biztonsági kockázatot jelent.

De említhetném egyébként a téli ostromot, említhetném 2006-tól 2010-ig az utcai eseményeket. Valljuk meg őszintén, a futballszurkolók elég komoly szerepet játszottak benne. Emiatt nyilván... A nemzetbiztonsági bizottság elnöke bólogat is, nyilván ő elég jól tudja. A Nemzetbiztonsági Hivatal is vizsgálódott emiatt. Ez önöknek nem tetszik. Önöknek politikailag, akár a Fidesznek, akár az MSZP-nek biztonsági kockázatok a nagy létszámú szurkolótáborok, ezeket ki kell tiltani a stadionokból, el kell őket lehetetleníteni. Ilyen gumijogszabályokkal szeretnék őket ellehetetleníteni. Lehet erre bármit mondani, tudjuk, hogy ez így van.

Azt szeretném megkérdezni, hogy az odautazás és visszautazás kapcsán mi alapján fogják eldönteni, hogy mikortól számít odautazásnak, a mérkőzésre utazásnak vagy a mérkőzésről visszautazásnak, tehát hogy fogják ezt megítélni bármilyen rendbontás vagy szabálysértés esetén. Most mondok egy példát. A pirotechnika, amire majd szintén ki fogok térni: mondjuk, megy egy zalaegerszegi busz Szombathelyre. Megállnak egy parkolóban. A stadionban nem lehet pirotechnikai eszközt használni, begyújtanak egy pirotechnikai eszközt a parkolóban, egyébként be szoktak amúgy, mert ez hozzátartozik a hangulathoz. (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Tényleg, be szoktak. Odamegy a rendőrség, és egyébként egy ilyen, senkire nem veszélyes dolog miatt ki fogják tiltani majd x évre az embert a stadionból, és erre mondhatnék még számtalan példát. Tehát kérnék erre választ, hogy mi alapján fogják ezt megítélni.

Külföldi szerveknek való adatkiadás. Ebben egyébként nagyon súlyos tapasztalataink vannak. Ezen a dunaszerdahelyi mérkőzésen, amit már többen említettek, én egyébként ott voltam. Vadai Ágnes biztos tudja, ezen a mérkőzésen ott voltam. Reggeltől, tehát a mérkőzés reggelétől, ez körülbelül 3 ezer embert érintett, 3 ezer magyar szurkolót, több száz, de lehet, hogy több ezer embernek voltak a szlovák rendőrségnél leadva az adatai. Tehát rendszám alapján keresték az autókat. Listával járkáltak a szlovák rendőrök már a városban és a környező falukban, a környező kocsmában, a környező boltokban, a környező utcákban, de mondom, nemcsak Dunaszerdahelyen, már a határátkelésnél, Komáromban, Rajkán, a határátkelés után 5-10 kilométerrel a posztokon fennakadtak a buszok, az autók, mert a rendszám alapján várta őket a szlovák rendőrség, amit a magyar szervek vagy szolgálatok leadtak nekik. És ez ahhoz vezetett, hogy már ott megkezdődtek a vegzálások, végig tudták ezt követni, és abba torkollott, amit mindannyian ismerünk.

Van egy másik példám egyébként, hogy ez milyen szinten gyakorlat, hogy a magyar szervek kiadják idegen országoknak az állampolgáraik adatát. Konkrétan nem futballmérkőzéshez kapcsolódik, de elmondom, mert végül is valamilyen szinten hozzá lehet csatolni. 2006-ban a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalommal tartottunk Versailles-ban egy felvonulást, egy megemlékezést június 4-én. Körülbelül 600-an vettünk rajta részt. Én ennek a rendezvénynek a szervezője voltam. A francia rendőrséggel ott, a helyszínen egyeztettem, a francia rendőrség - ezt is tudja nyilván Vadai kolléga - (Dr. Vadai Ágnes: Ezt is tudom! - Derültség a Jobbik padsoraiból.) egyik tisztjével ott egyeztettem, és a végén odajött hozzám ez a francia tiszt, és megköszönte, hogy milyen korrektül viselkedtünk, hogy milyen rendbontás nélkül zajlott le a rendezvény, merthogy - és most tessék figyelni - a magyar szolgálatok meg a magyar rendőrség nem ezt adta le rólunk.

A magyar rendőrség több száz fős listát küldött azokról az emberekről, konkrétan a buszok listáját, hogy kik ülnek a buszon. Ezek voltak leadva. Teljes mértékben egy olyan listát és egy olyan jellemzést írt rólunk, hogy mi ott szét fogjuk verni Versailles-t. Ez még a téli ostrom előtt volt, mielőtt itt bárki felhozná, hogy szét szoktuk. (Derültség a Jobbik padsoraiból.) Ez a téli ostrom előtt volt, 2006. június 4-én, és megköszönte ez a francia rendőrtiszt, merthogy a magyar rendőrség és a magyar rendvédelmi szervek ilyen jellemzést adtak rólunk. Ráadásul teljesen törvénytelenül több száz magyar állampolgárnak, adófizető állampolgárnak kiadták az adatait, ami szerintem abszolút veszélyes és törvénytelen. És most ugyanerre készülnek.

És ahogy Apáti képviselőtársam elmondta, viszonosság viszont nincs, mert egyetlenegy ország normális, magára valamit adó rendvédelmi szerve nem fogja kiadni az állampolgárai adatait, ha előírja az Európai Unió, ha nem. Hiába írja elő, mondjanak példát, amikor kiadták! Mondják meg, hogy például a Steaua Bukarest szurkolóinak, vagy mit tudom én, bármelyik idelátogató, egyébként kemény szurkolótáborral rendelkező focicsapat szurkolóinak a nevét megkapták. 2004-ben vagy 2005-ben, azt hiszem, Magyarországra látogatott a világ legkeményebb szurkolótáborával rendelkező focicsapat, az angol Middlesborugh... - 2004-ben. Olyan botrányt csináltak a Váci utcában, hogy világhírű volt.

(18.20)

Meg szeretném kérdezni, hogy hány darab nevet kaptak Angliából? Hány darabot? Szétverték Budapest Belvárosát. Hány darab név jött Angliából? Egy sem. Akkor senki nem tartja be.

Megint ugyanott tartunk, hogy az impotens magyar külpolitika, a mindenkinek megfelelési kényszeres, mindenkinek megfelelni vágyó külpolitika és belpolitika kiadja a magyar állampolgárok adatait, illetve sárba tiporja bizonyos kisebbségek, jelen esetben a futballszurkolók jogait.

A pirotechnikai eszközökkel fejezném be. Sajnos ebben a törvényjavaslatban pirotechnikai eszközök egyébként nem szerepelnek, amiből nagyon-nagyon sok probléma szokott egyébként származni a focistadionokban, mert nem vesznek róla tudomást sem az MLSZ, sem a rendőrség emberei, hogy a pirotechnikai eszközök használata hozzátartozik egyébként a szurkolói kultúrához; a világon mindenhol hozzátartozik. Itt Magyarországon nem vesznek erről tudomást, és amikor egy szurkoló, aki ennek ellenére halálos bűnt követ el, hogy begyújt egy ilyen fáklyát, amit egyébként meg lehet venni a forgalomban Magyarországon, meg lehet venni bármelyik boltban, ezt úgy hívják, hogy hajózási jelzőfáklya, kereskedelmi forgalomban szerepel, tehát bemegy az ember a boltba, megveszi, és ha ilyen halálos bűnt követ el, hogy begyújtja, mi történik? Bemegy érte egy kiemelőosztag a rendőrségtől (Egy hang a Jobbik soraiból: sünben!) - sünben például, sünállásban (Derültség a jobbikos padsorokban.) - és megpróbálják kiemelni.

Örülök, hogy ilyen derültséget okoz, de egyébként ebből származik a kisebb botrányok és balhék 90 százaléka, hogy nyilván a többi szurkoló meg nem hagyja ezt egyébként. Csak az a baj, hogy nagyon jó, hogy államtitkár úr ilyen derültséget okozok önnek meg ennek a 20 embernek, aki hallgatja ezt a vitát (Dr. Hende Csaba: Nekem is! - dr. Kontrát Károly: Nekem nem.), csak az a probléma, hogy ezt egyébként önök nem tudják és nem figyeltek erre oda, és a szurkolókat nem vonták be ennek a törvénynek a tárgyalásába, mert ha ilyen apróságokba bevonták volna, el lehetne kerülni rengeteg kellemetlenséget, mert ebből egyébként akármit mondanak, folyamatosan tűz lesz. Folyamatosan, mert a szurkolókkal nem lett egyeztetve, nyilván a szurkolók önökben nem bíznak, nyilván a szurkolók nem birkák, hiába szeretnék - nem birkák - nem fogják azt csinálni, amit egyébként a Fidesz-frakció szokott Orbán Viktor parancsára, hogy csettint egyet, és mindenki vigyázz!-ba áll, itt ez nem működik.

Itt ellenállni fognak a szurkolók. Abban az esetben nyilván lehetett volna velük beszélni vagy lehetne, ha itt tárgyalnának velük, megkérdeznék a véleményüket, és ésszerű kompromisszumokat lehetne kötni. (A felszólaló ruhájára tűzött mikrofon leesik.) Ebben a pirotechnikai kérdésben, megkérdezem, hogy lehetséges-e egy olyan részt beletenni a törvénybe, hogy az a klub, aki úgy gondolja, saját felelősségre egy vagy két szektort- nyilván nem a családi szektort, hanem mondjuk az ultrák szektorát kijelölje - és ott ellenőrzött körülmények között lehessen az adott klub mérkőzésén pirotechnikai eszközt használni. És mindaz legyen a klub felelőssége.

Higgyék el, hogy lesz ilyen klub. Ennyit szerettem volna elmondani. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Kétperces reagálásra megadom a szót Apáti Istvánnak, a Jobbik képviselőjének

DR. APÁTI ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Gyorsan szeretném a pirotechnikai témakört kiegészíteni egy egészen friss jogerős ítélet kapcsán. Hozzáteszem, nem futball-, kosárlabda-mérkőzésről van szó. Valahol a Nyugat-Dunántúlon történt az eset. Két szurkoló, két fiatalember - a 20-as éveik elején jártak - bedobott pirotechnikai eszközt a kosárlabda-pályára, és közveszély-okozás kísérlete miatt jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték őket, holott ez legfeljebb pirotechnikai szabálysértésnek minősül. Nyilvánvalóan alkalmatlan kísérlet volt, de egész egyszerűen nem gyorsított eljárásban, de nem megfelelő ügyvédi képviselet mellett jogerőssé vált az ítélet, és valószínűleg az egész életüket ketté fogja törni, derékba fogja törni ez az igen-igen túlzó bírói ítélet, illetőleg a tényállás helytelen, jogszerűtlen megállapítása.

Látom én, hogy államtitkár úr nagyon akar hinni nekünk, azt javaslom önnek, mint amit párszáz évvel ezelőtt Mátyás király már megtett, mint hogy Mátyás király álruhában járta, ugye, az országot. Ön ha nem is álruhában, nem öltönyösen, civil ruhában látogasson ki - leginkább ezt javaslom önnek - egy Ferencváros-Újpest mérkőzésre, jöjjön velünk a népligeti metrómegállótól Újpest Városközpontig, sétálja velünk végig azt a néhány kilométert az újpesti metrómegállótól a Megyeri úti stadionig, nyugodtan nézze a rendőrök tevékenységét, figyelje, hogy milyen szakszerűen, milyen kulturáltan bánnak és beszélnek a szurkolókkal; tartson velünk akkor is, amikor az albán negyedosztály szintjét idézi a beléptetési rendszer, amikor 3-4 ezer Fradi-szurkolót egyesével engednek be az úgynevezett profi beléptetőrendszeren keresztül, ha nem is szurkoljon, de nézze velünk végig a mérkőzést, ugyanezt a túrát tegye meg visszafelé, és akkor megkérdezem az ön véleményét. Akkor kíváncsi lennék arra, hogy mit érezne, amikor valóban a rendőrök sokszor ok nélkül lökdösik, bántalmazzák az embereket, és valóban akár könnygázgránát, akár palackos könnygáz formájában egy búcsúcsókot adnak nekünk a szó átvitt értelmében, és nem kevés ember emiatt súlyos sérüléseket kénytelen elszenvedni. Ha ezt ön megteszi, akkor ígérem, kezet (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) rázok önnel, és szerintem ön akkor már saját maga fogja kérni ennek a törvényjavaslatnak a visszavonását. Köszönöm. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Szeretném biztatni Gyulyás Dénes képviselőtársunkat, hogy bátran visszaülhet a helyére, mert amikor riadtan távozott Zagyva György bejelentésénél, hogy beszédét pirotechnikai eszközökkel fejezi be, nem alkalmazással fejezte be, csak beszélt erről a kérdéskörről, tehát bátran visszajöhet. (Derültség a jobbikos padsorokban. - Gulyás Dénes: Azért messzebb ültem egy kicsit.)

Kétperces felszólalásra következik Németh Zsolt, a Jobbik képviselője.

NÉMETH ZSOLT (Jobbik): Köszönöm. Az enyém inkább egy ügyrendi javaslat lett volna. Javaslom a Parlament megfelelő infrastruktúrájának, hogy szerezzen be Zagyva Gyulának egy hosszabb kábelt, és az enyémből nyugodtan vághatnak le hozzá. (Derültség és taps a jobbikos padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm. Ahogy látom, az általános vita általánossá válásánál ez talán most már végszónak és konklúziónak tekinthető. Megkérdezem Kontrát Károly államtitkár utat, kíván-e szólni. (Dr. Kontrát Károly bólint.) ) Igen, jelzi, hogy válaszol államtitkár úr a vitában elhangzottakra. Öné a szó.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örök optimista vagyok. Abban bíztam, hogy végre ez lesz az első olyan törvényjavaslat, ami a közrend, közbiztonság, sportbiztonság területén a Jobbik támogatását is el fogja nyerni, de az első hozzászólások után be kellett látnom, hogy csalatkoznunk kell, hiszen egyáltalán nem szeretnénk támogatni azt, hogy tényleg a sportbiztonság, a stadionok, sportpályák biztonsága megvalósuljon Magyarországon.

Nagyon sajnálom és azt is sajnálom, hogy az elején elmondták, hogy módosító javaslatot sem akarnak beadni ezzel kapcsolatban. Úgy gondolom, hogy ez a bejelentés önmagáért beszél.

Tisztelt Országgyűlés! Az LMP frakcióvezetőjét is arra biztattam volna, aki szintén több mindent kifogásolt a benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy van mód arra, hogy módosító indítványokat adjanak be. Úgy gondolom, hogy elég hosszú általános vitának vagyunk a vége felé. Úgy gondolom, hogy ere a lehetőségre, erre a parlamentáris eszközre az LMP frakciójának is, a Jobbik frakciójának is ugyanúgy, mint valamennyi parlamenti képviselőnek lehetősége van.

Ami pedig a lényeget illeti, ez a vita önmagáért beszél olyan szempontból is, hogy egy létező társadalmi problémára világított rá a törvényjavaslat, sőt, nemcsak rávilágított, hanem ennek reális megoldásának eszközrendszerét is a tisztelt Ház elé terjesztette, hiszen ha nem lett volna így, ahogy én ezt megfogalmaztam, bizonyára nem lett volna ilyen élénk vita e tekintetben.

Ami pedig a kormánypárti, illetőleg a támogató hozzászólásokat illeti, köszönöm azoknak a képviselőtársaimnak, azoknak a bizottságoknak, akik ezt a törvényjavaslatot támogatták, akik fontosnak tartják azt, hogy ezzel, ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásával is hozzájáruljunk ahhoz, hogy Magyarországon a közrend, a közbiztonság, a sportbiztonság javuljon. Én azért éreztem azt, hogy itt a futball szeretete nagy, hiszen a vita egy része kifejezetten a labdarúgásról szólt, és mindenki a maga emlékeit egy részét vagy a tapasztalatait is elmondta.

(18.30)

Bár néhányan megpróbálták ezt kiforgatni, de mégis azt láttam, azt tapasztalom, hogy itt az országgyűlési képviselők soraiban, frakcióktól függetlenül jelentős tábora van a labdarúgásnak, jelentős tábora van a focinak. Úgy gondolom, hogy ha ez így van, akkor azért abban bízom, hogy a vita során, a részletes vita során, illetőleg a későbbiekben mégis támogatásra méltónak találják ezt a törvényjavaslatot. Erre is kérem a jelenleg még gondolkodó vagy a támogatásukat nem jelző frakciókat, illetőleg képviselőtársaimat.

Engedjenek meg egy-két konkrét észrevételt is. Nem akartam többször gombot nyomni, bár erre a Házszabály szerint lehetőségem lett volna, hogy a vita több szakaszában is jelezzem megszólalási szándékomat, csak a végére hagytam. A 2008-as Dunaszerdahelyi AC-Slovan Bratislava-mérkőzés kapcsán nemcsak sajtótájékoztatót tartottunk, hanem az akkor Lázár János elnök úr vezetésével működő honvédelmi és rendészeti bizottság külön napirendjére tűzte ezt a kérdést. Meghívtuk az akkori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium vezetőjét, a rendőrség képviselőit, a szolgálatok képviselőit, és feltettük a kérdéseinket ezzel kapcsolatban. Mi is kritikát fogalmaztunk meg egyébként az akkori magyar hatóságok eljárásával kapcsolatban, és elfogadhatatlannak tartottuk ezt a szlovák fellépést.

Ezt csak azért mondom el, hogy mi ellenzékből is, akkor verbálisan, kormányon pedig a kormányzati eszközök segítségével küzdünk a magyar állampolgárok érdekeiért országhatáron belül és országhatáron kívül is. Ezt azért szeretném elmondani, és azért tartom fontosnak leszögezni itt, ebben a vitában is, hogy több törvényjavaslatnál, ami a rendészettel kapcsolatban az elmúlt év őszén itt napirenden volt, többször elmondták, hogy például külföldi vendégrendőrök magyarországi tevékenységével kapcsolatban vizionáltak olyanokat, hogy itt a magyar érdekek mennyire sérülnek. Azóta sem tudnak egyetlen olyan esetet sem fölhozni, ami ezt alátámasztotta volna. És most is szeretném elmondani, hogy ennek a törvényjavaslatnak az elfogadása esetén a magyar jogalkalmazó, jogvégrehajtó szervek mindenkor a hatályos törvények szerint fognak eljárni, mindenkor a Magyar Köztársaság, Magyarország érdekeit fogják szolgálni, a magyar állampolgárok érdekeit fogják szolgálni. Mi egyébként ennek a törvényjavaslatnak a vitája során is és egyébként is, akár az uniós kötelezettségek teljesítése, illetőleg a magyar érdekek összevetése kapcsán is el szoktuk mondani, hogy összehangoljuk ezeket a lépéseket. Tehát a magyar érdekek, uniós érdekek figyelembevételével szoktuk kialakítani álláspontjainkat e tekintetben.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos törvényjavaslat általános vitáján vagyunk túl. Még egyszer szeretném megköszönni az aktivitást, szeretném megköszönni a támogató nyilatkozatokat. És még szeretnék két mondatot a végére. Egyrészt visszautasítom Szilágyi György képviselő úrnak a Készenléti Rendőrség tagjait droidoknak nevező megjegyzését, és Lenhardt Balázs képviselő úrnak, aki jelenleg nincs itt, a teremben, az MTK kapcsán elhangzott kijelentéseit is. A zsidózását, ami egyébként az MTK-t illeti, szeretném visszautasítani. Szeretném elmondani, hogy az MTK-ra is a hatályos magyar jogszabályok vonatkoznak mint klubra, mint futballcsapatra. Úgy gondolom, hogy ez a hangulatkeltés teljes mértékben elfogadhatatlan.

Végezetül még egyszer szeretném megköszönni a figyelmüket. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Az általános vita formális lezárására a módosító javaslatok házszabályszerű benyújtása érdekében az ülésnap végén kerül sor.

Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A törvényjavaslatot T/3478. számon, a bizottsági ajánlást pedig T/3478/2. számon megismerhették.

Most az előterjesztői expozé következik. Mielőtt megadnám a szót Hende Csaba honvédelmi miniszter úrnak, engedjék meg, hogy köszöntsem a Magyar Honvédségnek az államtitkári páholyban helyet foglaló vezetőit. (Taps.)

És most megadom a szót miniszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 35 perces időkeretben.