Felszólalás adatai

ELNÖK: A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Házat, elfogadja-e. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Megállapítom, hogy a Ház 192 igen szavazattal, 91 nem ellenében, tartózkodás nélkül a választ elfogadta.

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszterhez: "52 forint értékű horgászhorog eltulajdonítása esetén valóban indokolt-e az elkövető őrizetbe vétele?" címmel.

A képviselő úré a szó.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! A szabálysértési törvénynek a kormány, a belügyminiszter előterjesztése alapján elfogadott 2010. évi LXXXVI. törvénnyel történt módosítása értelmében a tulajdon elleni szabálysértések értékhatártól függetlenül elzárással is sújthatók, így valamennyi tulajdon elleni szabálysértés esetén a tettenéréskor az elkövető őrizetbe vehető gyorsított bírósági eljárás lefolytatása céljából. A módosítás tehát lehetőséget teremt arra, hogy akár kirívóan alacsony elkövetési érték esetén is, akár fiatalkorúval szemben is sor kerüljön az eljárás, illetve az őrizet alkalmazására, a személyi szabadság korlátozására, ez pedig aránytalanul súlyos jogkorlátozást jelent.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Sajnos, a módosítással kapcsolatban jelzett aggályainkat a gyakorlat visszaigazolta.

Az Országgyűlés alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága ellenőrző albizottságának elnökeként a hasonló ügyekkel leginkább érintett Pesti Központi Kerületi Bíróság elnökéhez intézett megkeresésemre a következő tájékoztatást kaptam: a gyakorlatban csak - hangsúlyozom: csak - őrizetben lévő személyt állítanak elő gyorsított eljárásra, s a módosítás 2010. augusztus 19-ei hatálybalépésétől 2011. március 30-áig a gyorsított eljárás keretében elbírált lopások esetén a 308 ügyből 174 esetében, tehát az ügyek 54 százalékában nem haladta meg a 3000 forintot az elkövetési érték, ebből 24 esetben nem érte el a 300 forintot sem.

Példaként álljon itt néhány, az elkövető őrizete mellett elbírált ügy történeti tényállásának az összegzésére. Az elkövető a Tesco áruházban 52 forint értékben egy horgászhorgot tett a zsebébe, a kárt megtérítette. Az OBI áruházban az elkövető egy 70 centiméter hosszúságú, 69 forint értékű rézkábelt rejtett a zsebébe, a kár szintén megtérült. A 19 éves szakközépiskolai tanuló az Árkád üzletházban egy 1890 forint értékű női sálat rejtett a táskájába, szintén megtérült a kár.

Tisztelt Államtitkár Úr! A törvénymódosítás célja csakugyan az volt, hogy akár egy 52 forint értékű dolgot eltulajdonító és az okozott kárt megtérítő elkövetőt 72 órán át őrizetben tartsanak? Arányosnak tartja-e ezen elkövetők szabadságának, emberi méltósághoz való jogának ilyen mértékű korlátozását, az elérni kívánt bűnüldözési, bűnmegelőzési céllal? Valóban a tulajdon elleni szabálysértések elleni hatékonyabb fellépés arányos és alkalmas eszközének tartja az ilyen szabálysértések elkövetőinek őrizetbe vételét és eljárással fenyegetését? Komolyan gondolja, államtitkár úr, hogy ezzel a megoldással a visszatartó erő fokozódik, és a gyorsított eljárás lehetősége okán a felderítési eredményesség is számottevően növekedhet?

És végül talán a legfontosabb: indokoltnak tartja-e, hogy a rendőrség automatikusan minden esetben a szabálysértési őrizetet elrendeli, s ha nem tartja szükségesnek, akkor szükségesnek tartja-e ennek a gyakorlatnak a felülvizsgálatát?

Várom az államtitkár úr válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm. Köszöntöm képviselőtársaimat. Az interpellációra Kontrát Károly államtitkár úr válaszol. Öné a szó, államtitkár úr.

DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy emlékeztessem önt arra, hogy a tavalyi, 2010. évi országgyűlési választások kampányának egyik központi eleme volt a közbiztonság kérdése. Emlékeztetem önt arra, hogy 2008-ban, 2008 tavaszán Sajóbábony település képviselő-testülete a polgármester úr vezetésével és a jegyző úr vezetésével megkereste az Országgyűlést, az Országgyűlés akkori elnökét, a honvédelmi és rendészeti bizottságot és az alkotmányügyi bizottságot. Ebben a megkeresésben abban az ügyben kértek segítséget, hogy a tulajdon biztonságát szigorú törvények meghozatalával garantálja az Országgyűlés, hiszen a levélben leírták, hogy a kisebb súlyú tulajdon elleni jogsértéseknek semmi következménye nem volt, leírták, hogy a terményt eltulajdonították, a füstölőbe feltett kolbászt, sonkát minden következmény nélkül elvitték. Ebben az időszakban a jegyző hatáskörébe tartozott ezeknek a jogsértéseknek a kivizsgálása.

Képviselő Úr! A Fidesz a kampányában azt ígérte, hogy a közrendet, a közbiztonságot helyreállítja Magyarországon. Azt ígértük, hogy szigorú törvényeket hozunk. Ennek érdekében ezt az ígéretünket betartottuk, hiszen többek között úgy, ahogyan ön is említette, a parlament elfogadta a szabálysértésekről szóló törvény módosítását. Ennek a szigorításnak az értelmében lehetővé vált a tulajdon elleni szabálysértések elkövetői esetében az elzárás büntetés végrehajtása, amelyet a bírósági titkárok szabtak ki.

Tisztelt Képviselő Úr! Nagyon szomorúnak tartom azt, hogy ennek a helyzetnek a kialakításáért egyértelműen a Magyar Szocialista Párt által vezetett kormányok a felelősek. Az elmúlt, a 2002 és 2010 közötti időszak politikája következtében jutott el az ország odáig, hogy ilyen helyzet előadódott Magyarországon.

A másik pedig, amit szintén szomorúnak tartok, hogy a Magyar Szocialista Párt képviselői itt az Országházban... (Folyamatos zaj az MSZP soraiban.) - és önök sem szavazták meg ezt a szigorítást, a szabálysértési törvény módosítását nem támogatták. Úgy látszik, önöknek kormányon sem volt fontos a közbiztonság, a tulajdon biztonsága, és ellenzékben sem fontos. Nagyon sajnálom, hogy önök így gondolkodnak. Önök kormányon sem képviselték az emberek érdekeit, és ellenzékben sem képviselték.

Ami pedig a konkrét számokat illeti, szeretném elmondani önnek, amit ön említett, hogy a fiatalkorúak esetében az elzárás büntetés bevezetésének indoka az volt, hogy gyakorlatilag a korábbi szankcióknak semmiféle visszatartó ereje nem volt. Ami pedig az őrizetbe vételt illeti, erről a rendőrség akkor dönt, ha fennáll a veszélye annak, hogy az elkövető újabb elzárással sújtható szabálysértést követne el, vagy ha feltehető, hogy az őrizetbe vétel kellő visszatartó erővel fog bírni. A rendőrség emellett a gyorsított eljárás lefolytatása érdekében történő őrizetbe vételt a külföldiekkel, az úgynevezett utazó elkövetőkkel, a hajléktalanokkal, valamint a mezőgazdasági jellegű, főként külterületi termény-, illetve falopások elkövetőivel szemben tartja indokoltnak.

Engedje meg, hogy néhány számot is mondjak: 2010. augusztus 19-étől, tehát a hatálybalépésétől 2011. május 12-éig 3436 tetten ért elkövetőnek a gyorsított bírósági eljárás lefolytatása érdekében történő őrizetbe vételére került sor, amelyből 3260 esetben indult ténylegesen gyorsított eljárás, a tulajdon elleni szabálysértés elkövetése miatti eljárás alá vont fiatalok közül mindössze 5,7 százalék, vagyis mindösszesen 237 fő lett őrizetbe véve. A bíróságok gyorsított eljárásban az elkövetők 92,7 százalékát marasztalták el, az elmarasztaltak 48,3 százalékával szemben elzárást állapítottak meg a bíróságok.

(14.50)

Tisztelt Képviselő Úr! Ezek a módosítások, a szabálysértési törvény módosítása is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarországon ma a tulajdon nagyobb biztonságban van, mint az önök kormányzása idején.

Kérem önt, hogy fogadja el a válaszomat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, államtitkár úr. Kérdezem a képviselő urat, elfogadja-e a választ.

DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Elképesztő, hogy ezt a gyakorlatot jónak tartja. (Moraj a kormánypárti padsorokban.) Tudja, államtitkár úr, ha húsz év járna a gyorshajtásért, akkor 40-nél senki nem hajtana gyorsabban, csak kicsit aránytalan lenne, ahogy a 72 óra is aránytalan egy 50 forintos szabálysértésért.

Tudja, államtitkár úr, a demagóg és a populista büntetőpolitika, amit önök képviselnek, az nem vezet sehova. Bűnüldözési érdekekre hivatkozva önök megsértik az alkotmányt, önök megsértik az emberi méltóságot, önök megsértik majd' az összes büntetőjogi, büntető eljárásjogi alapelvet. És erre hivatkozva - hogy egy kicsit távolabb is nézzünk - eltiltják a védőt a terhelttel való találkozástól, gyakorlatilag, azt lehet mondani, hogy a korábbi ÁVH-hoz méltó jogköröket adnak a Központi Nyomozó Ügyészségnek (Felzúdulás a kormánypártok soraiban.), aránytalan szankciórendszert vezetnek be. És ebbe a sorba illik, hogy 50 forintért, azaz egy darab nemzeti konzultációs levél árának feléért börtönbe zárnak valakit.

Tisztelt Államtitkár Úr! A válaszát nem tudom elfogadni. Az elfogadhatatlan gyakorlat kivizsgálása érdekében pedig össze fogom hívni az alkotmányügyi bizottság ellenőrző albizottságát.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A képviselő úr nem fogadta el a választ. Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, elfogadja-e azt.

Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés az államtitkári választ 225 igen szavazattal, 57 nem ellenében és 1 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője, interpellációt nyújtott be a nemzetgazdasági miniszterhez: "Hogy védekeznek a globális kor biofegyverei ellen?" címmel. Z. Kárpát Dániel képviselő urat illeti a szó.