Készült: 2024.09.22.21:34:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

194. ülésnap (2004.12.07.), 350. felszólalás
Felszólaló Gaál Gyula
Beosztás gazdasági és közlekedési minisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 8:58


Felszólalások:  Előző  350  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

GAÁL GYULA gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Urak! Köszönöm szépen ezt a valóban konstruktív párbeszédet vagy párbeszéd jegyeit felvonultató részletes vitát. Már az általános vita alkalmával is meg kellett állapítanom, hogy valóban, a képviselőket a törvény alapvető koncepciójának a támogatása mellett a jobbító szándékú módosítások vezérlik. Ezekből van, amit valóban ilyenként értelmezni is tudunk, és támogatni is tudunk a kormány nevében, van viszont néhány olyan, szándékát tekintve javító célú módosító indítvány, ami megítélésem szerint félreértésen alapul, és ezért nem lenne szerencsés ennek a támogatása.

Hadd szóljak először arról, amit támogatásra indokoltnak tartunk, és az elfogadását is javasoljuk. Ezek a tájrendezési célelőirányzat szabályozásával kapcsolatos módosító indítványok. Megítélésem szerint alapvetően fontos az, hogy a törvényben előírt bányajáradék, illetve annak megfelelő hányada tényleg a tájrendezési célokat szolgálja, hogy az alól ne lehessen semmiféle más, sürgős, fontos cél miatt kibújni és a forrásokat más területre irányítani.

(18.10)

Fontosnak tartom, hogy a kapcsolódó módosító indítványokkal ennek egy olyan teljesebb körű szabályozási koncepciója alakult ki, amely már a jogszabályba illeszthető és végre is hajtható.

Egyúttal itt kell kitérnem Pap János képviselő úrnak arra az aggályára, amit most is elmondott ezzel kapcsolatban, és már az általános vitában is említette, nevezetesen, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium, illetve a miniszter szerepe megszűnik a bányatörvényben. Egyrészt szeretném megnyugtatni a képviselő urat, arra az aggályára, hogy a környezetvédelmi feladatok ellátásáért felelős miniszterrel egyetértésben kell rendeletet alkotni az ásványivagyon-gazdálkodás részletes követelményeit tekintve: ez valóban elmaradt formálisan, miközben egy új paragrafus illeszti be a kormány rendeletalkotási jogát és kötelezettségét ebben a kérdésben. Tehát egyszerűen csak arról van szó, hogy törvényszerkesztési megfontolásokból nem ebben a paragrafusban kerül ez szabályozásra, hanem a mostani törvényjavaslat 23. §-ával beillesztendő 50/A. § (1) bekezdésébe kerülne a rendeletalkotási jogosultság, és éppen a képviselő úr által is hangsúlyozott fontosságára tekintettel már nem miniszteri rendeletben, hanem kormányrendeletben történne ez a szabályozás.

Ami ugyancsak a Környezetvédelmi Minisztérium felelősségét, illetve hatáskörét érintő aggályait illeti: a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény teljeskörűen és igen szigorú szabályrendszerben határozza meg a környezethasználat feltételeit és a hatósági engedélyezésre vonatkozó szabályokat, és a törvény 66. §-a a környezethasználat a környezeti hatásvizsgálat hatálya alá tartozó tevékenység, így a bányászati tevékenység esetén a tevékenységre kiadott környezetvédelmi engedélyt, illetve a törvényben és a kormányrendeletben meghatározott feltételek fennállása esetén a környezetvédelmi engedélyezési eljárást követően, a környezetvédelmi hatóság által kiadott egységes környezethasználati engedélyt adó határozat jogerőre emelkedését követően kezdhető meg, illetőleg folytatható. Ezt azért mondtam ilyen hosszan, mert a képviselő úr kifogásolta, hogy beszél a törvényjavaslat az indoklási részben a környezethatósági engedélyről, a környezeti hatásvizsgálatról, és a törvény szövege ezt nem tartalmazza. Azért nem tartalmazza, képviselő úr, mert az előbb említett helyen ez szabályozva van.

Ugyancsak ennek a környezetvédelmi törvénynek a 72. §-a mondja ki, hogy az előzetes környezeti tanulmány vagy a részletes környezeti hatástanulmány alapján kiadott környezetvédelmi engedély, illetőleg egységes környezethasználati engedély az államigazgatási ügy érdemében hozott döntésnek minősül; és a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. számú kormányrendelet 1. számú melléklete meghatározza a környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek listáját, és ebbe a bányászati tevékenység egészét belesorolja. Így gyakorlatilag nem tudom értelmezni a képviselő úrnak azt az aggályát, hogy a bányatörvényben nem elegendő a környezetvédelmi engedély előzetes megszerzésének előírása, hanem részletezni is kellene e helyütt az engedélyek megszerzésének feltételeit és egyéb olyan körülményeket, amit a környezetvédelmi törvény szabályoz.

A másik felvetése volt még a képviselő úrnak, hogy a katasztrófahelyzetet definiálni kell. Megint azt gondolom, egyszerűen csak arról van szó, hogy nem ebben a törvényben kell mindent szabályozni, amit valamilyen módon érint. A katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény ezt a definíciót megadja.

Az üzletszerűséggel kapcsolatos aggályát érteni vélem a képviselő úrnak, ugyanakkor megfontolásra ajánlom azt a szempontot is, hogy éppen az üzletszerűség fogalmának használata ad kibúvót sok esetben a tényleges bányajáradék-fizetési kötelezettség alól, hiszen az egy olyan büntetőjogi kategória, amely nem feltétlenül alkalmas arra, hogy a tevékenység megítélését ebből a szempontból megfelelően kezelje.

Még egy megjegyzést szeretnék tenni a Pap János képviselő úr által elmondott módosító indítványokkal kapcsolatban. Ez az ingatlanokra vonatkozó építési korlátozások szabályozásának kivételét indítványozza a törvényből. Az az igazság, képviselő úr, ha el is fogadom azokat az aggályait, amelyek ezzel a szabályozással kapcsolatosak, akkor sem értem az ön javaslatát, azzal, hogy kiveszem ezeket a vagyonvédelmi rendelkezéseket a törvényből, akkor mi lép a helyébe, tehát mi történik a szabályozásnak ezen a területén. Ugyanakkor megítélésem szerint egy olyan vagyonvédelmi szabályozási javaslatot emelne ki a törvényből, ami a világon máshol is szerencsésen és sikeresen alkalmazott vagyonvédelmi szabályrendszer. Tehát nem vagyok meggyőzve arról a képviselő úr által, hogy ezeket a szabályokat mellőzni kellene a magyar bányatörvényből.

Az elmondottak alapján arra szeretném kérni a képviselő hölgyeket és urakat, hogy a szavazásnál fontolják meg a törvény koncepciójának támogathatóságát, fontolják meg az általános és részletes vitában elhangzott érveket, és ezek alapján kérem, hogy a bányatörvény módosítását támogatni szíveskedjenek.

Köszönöm szépen. (Szórványos taps az SZDSZ soraiból.)




Felszólalások:  Előző  350  Következő    Ülésnap adatai