Felszólalás adatai

KARSAI PÉTER (MDF): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! Az asztalunkon fekvő T/12678. számú törvénymódosító javaslat hat törvényen kíván kisebb-nagyobb mértékben változtatást eszközölni. A legnagyobb változást a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény szenvedi el, mondom képletesen, mert a változások nagy többsége az érintett állományra vagy annak bizonyos részére kedvező hatással lesz.

A törvényjavaslat elkészültéhez jelentősen hozzájárulhatott a katonák jogállásáról szóló 2001-es törvény, amelynek korszerű megfogalmazásai termékenyítően hatottak a módosító javaslat megfogalmazóira. A javaslat úgynevezett salátatörvény, nemcsak azért, mert hat törvény módosítását javasolja, hanem azért is, mert sok, egymással összefüggésben nem lévő területet kíván módosítani. Annyira saláta, hogy az általános indoklásban a belügyi tárca meg sem próbálja valamilyen vezérelvre felfűzni a módosító indítványokat, hanem felsorolja a módosítást indokoló tényeket és a módosítandó törvényeket.

A 42 paragrafusból és a körülbelül 70 módosítandó törvényhelyből a legnagyobb terület: a fegyelmi ügyek, amelyek 7 paragrafust és 12 törvényhelyet foglalnak magukba. Nagyon sok egyparagrafusos terület van. Talán úgy lehetne összefoglalni, hogy az elmúlt nyolc év változásai szükségessé teszik a jelenlegi módosítást.

(17.10)

Ezen módosításokat több esetben már korábban meg kellett volna tenni. Példaként a fegyelmi ügyeket említhetem, de más terület is van, ahol a törvénymódosításokat át kellett volna vezetni a Hszt.-n is. Nem akarok az általam is sokat bírált honvédelmi tárcával hosszasan példálózni, de mintha ott e területen gyorsabbak lennének. Kerestem a most talán legnagyobb érdeklődést kiváltó bírósági szakaszban lévő készenléti ügyet vagy a sokat bírált ruházati ellátás megoldását szolgáló módosításokat, de ilyeneket nem találtam.

Tisztelt Képviselőtársaim! Megpróbálok a sok-sok javaslatból néhányat kiemelni, amelyekből általános következtetések vonhatók le. Először mindjárt a módosító törvényjavaslat címével kapcsolatos általánosítható megjegyzésem; már korábban is a katonai témákkal kapcsolatban szerettem volna kitérni a fogalmak tisztázására.

Az alkotmány VIII. fejezetének címében a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek szerepel. A fejezetben a Magyar Honvédség, a rendőrség, a határőrség, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok kerülnek nevesítésre, eszerint a rendvédelmi szervek, a rendőrség, a határőrség, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok. Ugyanakkor a büntető törvénykönyv 122. §-ában nevesítik, mely szervezetekben, a Magyar Honvédség tényleges állományában, a határőrség hivatásos és szerződéses állományában, a rendőrség, a büntetés-végrehajtás és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományában szolgálnak katonák. Ez a felsorolás nem egyezik az alkotmányban szereplő rendvédelmi szervekkel, mert itt a büntetés-végrehajtással bővül a felsorolás. Ez egy újabb ellentmondás.

A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 3. § (1) bekezdése felsorolja a fegyveres szerveket. E felsorolásban szerepel a honvédség, a rendőrség, a határőrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a büntetés-végrehajtás. Ezek az alkotmányban és a Btk.-ban már felsorolt, illetve valamely csoportosításban részt vevő szervezetek. Ezeken túl itt szerepel a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság. Ezek tehát fegyveres szervek, de nem rendvédelmi szervek, és hivatásos állományuk nem minősül katonai állománynak.

Az eddig általam említett káoszt még fokozza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, amely a Magyar Honvédség kivételével egyezik a szabálysértésről szóló törvényben felsoroltakkal. Ezek szerint az egyik törvény fegyveres szervként aposztrofálja a honvédséget, a másik törvény pedig nem. Az ember azt hinné, ezt a káoszt már nem lehet fokozni. De lehet, mert a most asztalunkon fekvő javaslat a fegyveres és rendvédelmi szervekkel összefüggő egyes törvények módosításáról szól, természetesen kimarad újra a fegyveres szervekből a Magyar Honvédség, de bővül az APEH nyomozó hatósággal és a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával.

Államtitkár Úr! Javasolom a törvényjavaslatok megfogalmazóinak a Honvédelmi, a Belügy- és az Igazságügyi Minisztériumban, hogy üljenek le, tisztázzák a fogalmakat, és tegyenek javaslatot a káosz kiküszöbölésére. Az én elképzelésem szerint van a Magyar Honvédség, vannak a rendvédelmi szervek, és a kettő együtt: fegyveres szervek.

A törvénymódosító javaslat lehetővé teszi a fegyveres szervek tagjainak, hogy az EU vagy a NATO szervezeteiben misszió tagjaként vagy béketeremtő kontingensben vegyenek részt. Ezzel kapcsolatban jelentős változást okoz, amely talán inkább pozitív, a más szervnél teljesített szolgálatból való visszatérés újbóli kodifikálása és a rendelkezési állomány bővítése.

A fegyveres szervezetek szempontjából viszont negatívnak ítélem meg, hogy nemzetközi kontingensből vagy misszióból visszatérőket sok esetben nem tudják - remélem, nem akarásról szó sincs - foglalkoztatni, és egy év múlva kitessékelik a szervezetből, pont azokat, akik nyelvtudással, nemzetközi együttműködési tapasztalatokkal rendelkeznek. A Magyar Honvédségnél volt ilyen negatív eset, hogy három év külföldi szolgálat után a magas rendfokozatú katona, természetesen a törvényi előírásokat maximálisan betartva, kint találta magát a civil életben.

Meg kell említenem a kifogástalan életvitellel kapcsolatos új előírásokat, amelyek egyértelműen szigorítják a jelenlegi szabályokat. A módosítás egyértelműen rögzíti, hogy nemcsak a felvétel feltétele a kifogástalan életvitel, de a szolgálat alatt is fenn kell tartani ezeket a nem könnyű, de feltételként vállalt szigorú előírásokat, amelyek megszegése jogkövetkezményekkel jár. Ezek közül a legszigorúbb a szolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése. A szervezetek működése szempontjából ez nagyon szükséges, mondhatnám, minimális feltétel, amelyet üdvözölni tudunk.

A személyi állományra kedvező hatású anyagi feltételek javításáról az államtitkár úr már előttem szólt, amelyeknek én is örülök, csak az a gondom, hogy a javítások kismértékűek, amelyek jelentős élet- és szolgálatikörülmény-javulást egyik állománykategóriában sem okoznak, inkább bizonyos aránytalanságok kiküszöbölését jelentik, melyek talán, ha kismértékben is, de javíthatják a hangulatot.

Az államtitkár úr említést tett a két módosító javaslatról, amelyeket itt korábban már megbeszéltünk, azzal a Magyar Demokrata Fórum képviselőcsoportja egyetért, így ezzel együtt a törvényt frakciónk el tudja fogadni.

Köszönöm a figyelmüket.