Felszólalás adatai

DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Elnök Úr! Képviselőtársak! Azt hiszem, kiegészíthetjük az eddig elmondottakat azzal, hogy annak az oka, hogy miért ilyen ez a világ jelenleg, és nálunk még inkább miért ilyenek a jelenségek és a problémák, azt hiszem, azzal függ össze, amivel én a hatvanas évektől kezdve foglalkoztam, a magányosság-lélektani folyamattal, ami nagy vonatkozásokban, tehát globálisan is végbemegy. Ennek a lényege az, hogy a valakihez, valamihez, valahová tartozás nem valósul meg sem személyek, sem csoportok, sem családok, sem intézmények, sem egészében a társadalmak részéről. Tehát az ok ilyen szempontból globálisan egyszerű.

Azonban a megoldáshoz, hogy hogyan lehetne ezt valamelyest itt helyi feltételeink között megoldani, ahhoz viszont az kell, hogy szembesülnünk kell a példamutatással, a magatartás-formálással és azzal a törekvéssel, hogy nem a személyeskedés, hanem elsősorban a tapasztalatok, a tapasztalati tudás és a tudományosan igazolt tudás együttesével kell megpróbálnunk közvetíteni tanácsainkat, észrevételeinket és gondolatainkat. Ez a parlamentre éppúgy érvényes, mint arra a társadalmi, politikai, társadalompolitikai pedagógiára, aminek a lényege az, hogy peidos és agos valósuljon meg, hogy kézen fogva vezetés, szimbolikusan is meg módszertanilag is. Ez nem történik meg. Ezért ez az anomikus társadalom Magyarországon a széthullásokat okozó számos történelmi ok miatt jól ismerten valósul meg.

Azt hiszem, itt feltétlenül kellene egy olyan együttes törekvés, a "konszenzus" kifejezést nem szeretem, nem értjük, hogy mit jelent, de a közös törekvés témánként, programonként, feladatonként, és bizonyos speciális megbeszélések biztosításával.

Köszönöm szépen.