Készült: 2024.04.29.04:43:17 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

95. ülésnap (2019.11.20.), 388. felszólalás
Felszólaló Dr. Vadai Ágnes (DK)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:11


Felszólalások:  Előző  388  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VADAI ÁGNES (DK): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A házelnök, levezető elnök előző bejelentése pontosan megmutatja, hogy hogyan működik ma Magyarországon az Országgyűlés. Van egy országgyűlési törvény, amit nyilván nagyon gondosan kidolgoztak a beadó képviselők, nélkülünk, ellenzéki képviselők nélkül. Majd elkezdték az általános vitáját a vezérszónokokkal ma délelőtt, amit félbeszakítottak nyilván azzal az indokkal, hogy ne láthassák a magyar választópolgárok ezt a törvényjavaslatot vagy ennek a törvényjavaslatnak a vitáját akkor, amikor normál idő van, mondjuk, délelőtt, délben meg délután. Folytatódott a vitája este, nagyjából háromnegyed 11-kor kezdtük el, és az a nagy helyzet, hogy mostanra kettő darab kormánypárti képviselő maradt itt, az egyik előterjesztő persze bent ül.Azért kellett nyilvánvalóan kiegészíteni a benyújtók listáját, mert pont azokkal egészült ki, akik itt ülnek, mert úgy elfogytak az előterjesztők. Ezek szerint az előterjesztők számára sem volt olyan fontos ez a törvényjavaslat, hogy végig itt üljenek.

Én megértem, hogy ilyenkor, így lassan 6 óra felé valóban nagyon fárasztó ezekről a kérdésekről beszélni. De hogy már egyszer megvitattuk ezt a kérdést, ez is olyan, mint az oktatás, az egészségügy vagy a honvédelem, össznemzeti kérdés, hogy hogyan működik a haza Háza. Szerintem ebben nyilvánvalóan mi azt gondoljuk, hogy közös javaslat kellett volna, egyébként lehetne is közös javaslat, ha ezt a javaslatukat visszavonnák. De önök nem abban gondolkodnak, hogy közösen, valóban a nemzet egységét megteremtve, a nemzet egységét képviselve legyen egy törvényjavaslat, hanem önök a kétharmadukkal nyilvánvalóan bármilyen áron át fogják passzírozni ezt a törvényjavaslatot.

Engedjék meg, képviselőtársaim, hogy egy olyan témával foglalkozzak ebben a felszólalásomban, amelyre méltatlan módon kevés időt szántunk, ez a fegyelmi jogkör gyakorlásának a kérdése, de nem a tekintetben, hogy milyen büntetéseket szabnak ki, mert azt láttuk, tehát hogy milyen módon kívánják ezt módosítani, hanem a tárgyalásrend fenntartásának mint fizikai megjelenése az Országgyűlés épületében és konkrétan a plenáris ülésteremben.

A 45. § (2) bekezdése azt mondja ki, hogy az ülésvezető elnök az ülés vezetésében közreműködő jegyzőt vagy az ülésteremben tartózkodó bármely jegyzőt, alelnököt és háznagyot felkérheti a 46/C-46/G. §-ban foglalt jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködésre.

Tisztelt Képviselőtársaim! Elképzelem, ahogy Arató Gergely képviselőtársam mint jegyző Tordai Bence képviselőtársammal, szintén jegyző úrral karöltve, a másik oldalukon Jakab István alelnök, illetve Lezsák Sándor alelnök úr, középen pedig Mátrai Márta háznagy asszony, és nekiállnak rendet teremteni itt, a plenáris ülésteremben, merthogy a fent ülő Kövér házelnök úr arra fogja őket mondjuk utasítani.

Ne haragudjanak, el tudnak képzelni ennél méltatlanabb dolgot, amikor országgyűlési képviselőket fognak arra rávenni, ráadásul olyanokat, akik az Országgyűlésben vezető tisztséget töltenek be, hogy a szerintük vagy a házelnök úr szerint jogellenes magatartást megszüntessék?

(5.50)

De kérdezem én: mit kell majd csinálnia Tordai Bence jegyző úrnak Lezsák Sándor alelnök úrral? Odamenni a képviselőhöz, és kirángatni? Szeretnék felvetni egy problémát egyébként ezzel kapcsolatosan. Tehát az a nagy helyzet, hogy ha Mátrai Márta háznagy asszony nem fog bent tartózkodni a teremben, akkor az a nagy helyzet, hogy a jelenlegi szabályozás szerint képviselőnőkhöz nem nagyon lehet majd odamenni, és velük szemben fellépni, mert hát, azt már a rendőrségnél is megtanulták, hogy férfi rendőr nem nyúl nőhöz, és nyilvánvalóan a házelnök utasítása ellenére sem nyúlhat majd Jakab István és Lezsák Sándor Tordai Bencével és Arató Gergellyel egyetlen képviselőnőhöz sem. Ez persze eredményezheti azt, hogy esetleg a kormánypárti képviselők jelölnek több női jegyzőt vagy női alelnököt, ez lehet, hogy rá is férne talán a Házra, jobban működne.

Ezzel csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy akkor, amikor általánosságban beszélnek a tárgyalási rend fenntartásáról, és nagyon jól hangzik, hogy benn van a teremben az összes jegyző, az alelnök, a háznagy, a házelnök szerinti jogellenes magatartás megszüntetésében való közreműködésre felkérik ezeket a személyeket, akikkel szemben nyilván a különböző magatartásokhoz fűzött jogkövetkezmények nem alkalmazhatók, ami azért egy probléma, mert képzeljék el, ha túllőnek az intézkedő kollégáink a célon. Túllőnek, tehát olyan intézkedéseket eszközöl Lezsák Sándor vagy Jakab István alelnök úr, mondjuk, Tordai Bence és Arató Gergely jegyző urakkal és Mátrai Márta háznagy asszonnyal karöltve velem szemben, ami nem arányos, akkor ezzel szemben semmilyen jogkövetkezmény nincsen az intézkedőkre nézve. Ilyen a világon sehol nincsen. Tehát azt azért meg kell és lehet kérdőjelezni, hogy az adott intézkedés rendben van-e.

Na most ráadásul, ha a felkért jegyző, alelnök és a háznagy az ülést vezető elnök kérésének nem tesz eleget, akkor vele szemben azért mindenféle lépések megtehetők. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez nagyjából azt jelenti, hogy a magyar Országgyűlés vezető tisztségviselői lényegében alakítottak kimondatlanul is egy erőszakszervezetet. Egy erőszakszervezetet! A házelnök utasítani fogja a teremben tartózkodó jegyzőket, háznagyot és alelnököket, hogy tevőlegesen alkalmazzanak valamilyen lépést. Ez lehet akár erőszakos egy országgyűlési képviselővel szemben, és ezzel szemben az utasítással szemben ezek a személyek nem léphetnek föl. Szeretném mondani, hogy ez tulajdonképpen még annál is kellemetlenebb helyzetet teremt, mint ami, mondjuk, a fegyveres és rendvédelmi szervek működésében van, mert ott legalább írásban szembe lehet szállni egy adott paranccsal.

Itt lényegében a paranccsal szemben nem lehet majd fellépni. Ráadásul az számomra nem tisztázott a törvényjavaslat kapcsán, hogy mi a viszony az Országgyűlési Őrség és a Ház tisztségviselőinek erőszakszervezete között. Ezt muszáj lenne tudni. Ha bejönnek az őrök, akkor ők veszik át a feladatot? Vagy közösen: Lezsák Sándor, Jakab István, Tordai Bence, Arató Gergely, Mátrai Márta? És elnézést, hogy őket említem, említhetném Latorcai Jánost is vagy Hende Csabát is mint alelnököket, és nyilván a jegyzők közül is, mondjuk, Móring József képviselőtársamat vagy Hiszékeny Dezsőt. Tehát tényleg igazi komikus jelenetek jöhetnek ki belőle vagy tragikus jelenetek. Tehát ezeket a kérdéseket tisztázni kell.

Szerintem, bocsássanak meg képviselőtársaim, hogy ezt mondom, a házelnöknek nagyon sokféle jogosítványt lehet adni annak érdekében, hogy a Házban a rendet fenntartsa. De olyan nincsen, képviselőtársaim, hogy a házelnök utasíthatja a Ház tisztségviselőit arra, hogy megtegyenek olyat, amit nem akarnak megtenni. Márpedig a jelen szabályozás értelmében erről van szó. Nem lehet arra utasítani Mátrai Márta képviselő asszonyt, hogy ha kell, erőszakot alkalmazzon velem szemben. Egyébként Mátrai képviselő asszony nem is ilyen, azt gondolom, hogy alapvetően Lezsák Sándor alelnök urat sem ilyennek gondolom. Az összes itt szereplő alelnökről és jegyzőről nem feltételezem azt, hogy erőszakot kívánnának alkalmazni a képviselőtársainkra.

Én azért jobban átgondolnám ennek a tárgyalási rendnek a fenntartását, mert akkor innentől kezdve már csak egy kérdés van ezzel kapcsolatosan, hogy mire való az Országgyűlési Őrségnek a speciálisan képviselő-rángatásra kiképzett, extra bérrel megtámogatott alakulata. Mert azért azt tudjuk, hogy az Országgyűlési Őrségen belül, akik egyébként kint állnak, és tisztességgel végzik a munkájukat, van egy ilyen speciális elit alakulata, önként jelentkezők, ezt mellesleg megjegyzem, akik extra pénzért és juttatásért hajlandóak voltak részt venni olyan kiképzésben, amelynek a célja az, hogy hogyan kell innen kirángatni egy képviselőt. Azt persze mondom, hogy nyilvánvalóan ki-ki vérmérséklete szerint viszonyulna ehhez, megnézném, hogy engem hogy rángatnának ki innen meg még jó néhány képviselőtársamat, de nyilván van, aki pénzért bármire hajlandó, arra is, hogy rángasson egy képviselőt. Csak akkor mi értelme volt ezen elitalakulat kiképzésének, ha alapvetően van egy tisztségviselői erőszakszervezet, akit a házelnök utasít.

Ezt tisztázni kell ebben a törvényjavaslatban, hogy a házőrség országgyűlési, plenáris teremben lévő vagy oda belépő személyzete, az őrök és egyébként a háznagy, az alelnökök és a jegyzők között a tárgyalási rend fenntartása és a fegyelmi jog gyakorlása tekintetében mi a viszony. Jelen pillanatban nem látszik, és szerintem ez kardinális kérdés, ez nem állja ki az alkotmányosság próbáját; egészen biztosan nem, még az önök Alaptörvénye szerint sem.

Azt pedig nehezen tudom elképzelni, képviselőtársaim, hogy helyes magatartás az, hogy ennyi őrség alapítása után  van már itt TEK, házőrség, koronaőrség, palotaőrség, minden őrség  az országgyűlési törvényen belül egyébként meg nem nevezve hoznak létre egy speciális erőszakszervezetet. Azt majd persze ki kell, nyilván nem tudom, milyen formában, de biztos van már ott ötlet, ki kell azt önöknek dolgoznia, hogy ha ez a speciális tisztségviselői, tehát parlamenti tisztségviselői erőszakszervezet összeáll, akkor itt milyen viszonyok vannak egymás között. Akkor önök kapnake rendfokozatot? Akkor önöknek milyen juttatásokra lesz joguk? Vagy ezt önként végzik?

Mi a retorzió azzal, aki többször nem lesz hajlandó ezt a feladatot elvégezni? Kapnake önök mint tisztségviselők, bilincset, könnygázt vagy más eszközt annak érdekében, hogy a házelnök feladatait vagy utasítását végre tudják hajtani?

Mi történik akkor, ha egy képviselő ellenáll, mondjuk, Lezsák Sándor alelnök úrnak, mert éppen őt utasítja a házelnök, hogy a fegyelmi jogkört gyakorolja, vagy a tárgyalási rendet tartsa fenn? Mi történik akkor, ha Lezsák Sándor képviselő úrral, alelnök úrral valaki szembeszáll? Akkor mint erőszakszervezeti taggal szállt szembe, mint hivatalos személlyel, mint Országgyűlés alelnökével szállt szembe? Szóval, én azt gondolom, képviselőtársaim, hogy borzasztó nagy hiba olyan feladatot bízni az Országgyűlés tisztségviselőire, ami nem az Országgyűlés tisztségviselőinek a dolga, hanem, amire külön létrehozott a házelnök úr  nyilvánvalóan azt most nem boncolgatnám, hogy milyen okból  egy saját őrséget. És azon belül is egy ilyen kirángató elitalakulatot, akiknek az a dolguk, hogy itt, ha arra kerül sor, megfogják a képviselőket, és kirángassák.

Azt világosan szeretném mondani, hogy az egészen biztosan sérteni fogja  ha ez a törvény ebben a formában kerül elfogadásra  az alelnökök, a jegyzők és a háznagy alkotmányos jogait, hogy őket olyan feladatra kényszerítik, ami egyrészt, nyilvánvalóan, amikor elvállalták ezt a feladatot, nem szerepelt a feladataik között, másrészt olyan, akár fizikai erőszak alkalmazásával is jár együtt, ami sokak számára nem egyeztethető össze a tisztségeikkel. Egy házelnöknek, egy országgyűlési alelnöknek, jegyzőnek vagy éppen a háznagynak az a dolga, hogy emelje ennek a Háznak a fényét, már ha tudja, nem mindenkinek sikerül, de próbálkoznak.

De elképzelik azt, amikor Jakab István alelnök úr Tordai Bencével közösen nekiáll, merthogy erre utasítja a házelnök, nekiállnának tevékenykedni, és Tordai képviselő úr azt mondja, hogy nem hajlandó erre a feladatra, akkor mi lesz? Akkor utasítani fogja Szi-lágyi György jegyző urat a házelnök? Mi van, ha Szi-lágyi György jegyző úr azt mondja, hogy nem? Akkor előveszi majd Móring József jegyző urat? Én Móring képviselő urat sem olyannak ismerem, mint aki hajlandó lenne Jakab Istvánnal nyilván szövetkezni, de arra szövetkezni, hogy ellenzéki képviselőket erőszakkal rángassanak ki, hát arra egészen biztosan nem.

Ezzel csak azt szerettem volna megvilágítani, hogy papíron rendkívül jól hangzik, hogy majd itt utasítják a jegyzőket meg az alelnököket, no pláne a háznagy asszonyt arra, hogy lépjenek fel, és hajtsák végre a házelnök utasítását.

(6.00)

De belegondoltake abba, hogy milyen helyzetbe hozzák az Országgyűlés tisztségviselőit, és hogy ezzel milyen mértékben fogják rombolni az Országgyűlés tekintélyét? És belegondoltake abba, hogy mondjuk, kormánypárti alelnököt meg kormánypárti jegyzőt arra utasít a házelnök  ez csak tényleg nagyon elméleti dolog, mert ilyen szerintem nem fog előfordulni Kövér László praxisában , hogy Csenger-Zalán képviselő urat szedjék onnan ki, mert sokat kiabált. Na, most már a kiabálás is büntetendő lesz. El tudják képzelni ezt a helyzetet?

Képviselőtársaim! Azt gondolom, az jogos, hogy a tárgyalási rendet fenn lehessen tartani, szerintem ebbe nagyon sok minden belefér; belefér egyébként a véleménynyilvánítástól a különböző papírok feltartásáig sok minden. Itt szeretném röviden megjegyezni, hogy akárhányszor ellenzéki képviselőtársaim próbálták házbizottsági ülésen elérni azt, hogy mutathassanak be különböző papírokat a felszólalásukkor, minden alkalommal visszautasították. El tudják azt képzelni, képviselőtársaim, hogy olyan helyzetet teremtenek, állítanak elő, amivel az Országgyűlés tekintélyét aztán végképp a porba zúzzák le? Merthogy ez a törvényjavaslat és ennek a tárgyalási rend fenntartására vonatkozó része, különösen ami az alelnököket meg a jegyzőket meg a házelnököt illeti, na, egészen pontosan ez az irány. Köszönöm szépen.




Felszólalások:  Előző  388  Következő    Ülésnap adatai