Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SCHANDA TAMÁS JÁNOS innovációs és technológiai minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ha megengedik, nem fogom kihasználni a rendelkezésemre… (Hohn Krisztina: Nincs hang!  A szónok megigazítja a mikrofonját.) Most már van? (Hohn Krisztina: Igen.) Köszönöm szépen. Ha megengedik, nem fogom kihasználni a rendelkezésemre álló időkeretet, ugyanakkor mégiscsak el kell mondanom, hogy a magyar kormány célja tiszta és világos: 2030-ra legyen az öt legélhetőbb és legversenyképesebb európai ország egyike Magyarország, ennek érdekében pedig feltétlenül szükséges hazánk versenyképességének a további erősítése. Ennek szolgálatában a magyar kutatási rendszer kapacitásainak, hatékonyságának megerősítése, a tudományos és gazdasági szereplők kapcsolatának elmélyítése feltétlenül szükséges, aminek megvalósítása érdekében a kormány fokozatosan és erőltetett ütemben növelni kívánja a kutatás-fejlesztés állami finanszírozása GDP-hez viszonyított arányát. Célunk, hogy a hazai K+F+I rendszer európai szinten is élenjáró teljesítményt nyújtson, és ennek érdekében a GDP-arányos KFI-ráfordítás 2020-ig elérje az 1,8 százalékot; ezért már 2018-ban a GDP 1,53 százalékát tette ki a kutatás-fejlesztésre fordított források aránya. A GDP-arányos mutató értéke 1990 óta nem volt ilyen magas.

Az önök előtt fekvő törvényjavaslat fő célja a rendelkezésre álló kutatás-fejlesztési és innovációs források még hatékonyabb, tervezettebb és stratégiai célokkal erősebb összhangban való felhasználásának a megvalósítása. A KFI-törvény módosítása emellett hozzájárul a kutatás-fejlesztési és innovációs intézményrendszer szereplői közötti együttműködések erősítésével a hazai KFI-tevékenységek kibontakoztatásához és a meglévő tevékenységek további fókuszálásához; összességében egy olyan irányítási modellt tesz lehetővé a kormányzati igazgatás rendszerében, amely figyelembe veszi a legjobb nemzetközi gyakorlatokat, és összhangban áll azokkal; továbbá húzó hatást gyakorol a hazai bázisú gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését szolgáló egyéb versenyképességi politikákra és stratégiákra. Ugyanakkor szoros együttműködésben az egyéb tárcákkal partnerségi irányítási logikájában integrálja a kutatás-fejlesztési és innovációs szakterület ágazati dimenzióját és a tudásintenzitás tekintetében kiemelt ágazataink, mint például az egészségügy vagy a digitális szektor innovációs kihívásait is igényeit is.

Ezt a szemléletet is erősíti a KFI-törvény 2020. január 1-jén hatályba lépő korábbi módosítása, amikortól megkezdi működését a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács, amely úgy intézményként előzetes szűrőként egyéb feladatai mellett véleményezni fogja az NKFI-alapprogram stratégiáját is.

(22.10)

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat a forrásallokáció szabályait is egyértelműsíti, amennyiben a kormány a KFI közfinanszírozású támogatásával kapcsolatos feladatait a tudománypolitikai koordinációért felelős miniszter útján látja el. A miniszter a feladatait elsősorban továbbra is az NKFI Hivatalon keresztül, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból valósítja meg, így biztosítva a KFI egységes joggyakorlaton alapuló felügyeletét és a rendelkezésre álló források hatékony felhasználását.

A törvényjavaslat épít az NKFI Hivatal és az NKFI Alap több mint négyéves működési tapasztalataira, ugyanakkor a gyakorlatban felmerült igények, kihívások kezelése érdekében a közpénzek átlátható felhasználásának követelményét szem előtt tartva egyszerűsíti és racionalizálja az alap terhére finanszírozott pályázatokat és azok értékelésével összefüggő szabályokat.

A törvényjavaslat módosítja az értelmező rendelkezéseket is. Ezen szabályok önmagukon túlmutató jelentőségűek, mert a magyar szabályozási rendszer gerincét biztosítják. Bár a módosítások technikai jellegűnek tűnnek, kézzelfogható követelményeik lesznek a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatások, illetve adókedvezmények igénybevétele kapcsán. A módosítás a meglévő gyakorlat és joggyakorlat kiszámíthatósága érdekében a legszükségesebb változtatásokra szorítkozik, amelyek szakmailag is megalapozottan megteremtik az egységet az európai uniós és az OECD-dokumentumokban, különösen a Frascati kézikönyvben használt fogalomrendszer és a törvény között.

Tisztelt Országgyűlés! A törvénymódosítás további lényeges eleme a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által végzett kutatás-fejlesztési minősítési eljárás finomhangolása. A kutatás-fejlesztési tevékenységet ösztönző adó- és járulékkedvezmények, valamint a támogatások kiszámítható igénybevételének egyik előfeltétele a kutatás-fejlesztési fogalmak egységes jogszabályi értelmezése, valamint az egységes jogalkalmazási gyakorlatot biztosító intézményrendszer, amelyet 2012. január 1-jétől a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala működtet.

A hivatal által működtetett K+F minősítési rendszer egyik fontos eleme, hogy az adóhatóság, bíróság vagy egyéb hatóság megkeresése alapján az SZTNH szakértőként közreműködik olyan szakkérdések eldöntésében, amelyek az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztésnek való minősítését, valamint egyes költségek kutatás-fejlesztéshez és innovációs tevékenységhez való hozzárendelhetőségét érintik. A módosítás célja e körben a jogkereső, innovatív, azon belül is kutatás-fejlesztést végző vállalatok számára a jogbiztonság további növelése, illetve adózással és pályázatokkal kapcsolatos döntéseiknél egy további segítség lehetőségének a megteremtése. Ennek érdekében a törvényjavaslat kiegészíti az SZTNH által végzett szakértői tevékenységre vonatkozó szabályokat akképpen, hogy az SZTNH szakértői tevékenységét nemcsak az adóhatóság, a bíróság vagy egyéb hatóság, hanem a kutatás-fejlesztést végző vállalkozások is igénybe tudják venni.

Tisztelt Országgyűlés! A kiemelt szabályozási célok mellett a törvényjavaslat technikai jellegű módosításokat is tartalmaz. Egyrészt a törvény biztosítja az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott, a természetes személyek adatainak védelméről és szabad áramlásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet, az úgynevezett GDPR és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényeknek a teljes összhangját. Másrészt tartalmazza az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat működésével összefüggő technikai jellegű módosításokat, amelyek a mindennapi működést elősegítő, illetve egyértelműsítő jellegűek, de nem érintik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat lényegi elemeit.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény jelen módosítása révén a K+F+I-politika egyes állami szereplőinek feladata egyértelmű, és egyértelműsítése révén növekszik az állami szereplők együttműködésének a hatékonysága, és erősödnek a KFI-rendszer támogatási és ösztönzési keretei.

A rendszer kormányzati finomhangolása révén elért hatékonyságjavulás a hazai innovatív vállalkozások javára fordítható. Emellett a pályázati rendszer és a K+F-minősítés alapjául szolgáló fogalmak és szakértői vélemények kiadásának pontosítása is rásegít erre a folyamatra, amelynek eredményeképpen a magyar gazdaság további erősödésére lehet számítani a következő években.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.)