Készült: 2024.09.19.18:06:20 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

327. ülésnap (2013.11.20.), 218. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 15:04


Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): (Feltűzi a mikrofonját.) Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Kerestem a mikrofonomat, mert nem tudtam a sorrendet.

Az előttünk fekvő tervezetre szintén elmondható az, amit az előző javaslat esetében elmondtam, hogy nem örülünk neki, hogy ilyen sebtében került benyújtásra. A bizottsági vitára is alig volt alkalom felkészülni, és itt, a tisztelt Ház előtt is sajnálatos módon, érdemtelenül alacsony részvétel követi a vitát, pedig a benne foglalt módosítás túlmutat az új polgári törvénykönyv hatálybalépésén, illetőleg természetesen az új polgári törvénykönyv adja meg a keretet a hitelbiztosítéki nyilvántartásnak, viszont számtalan nagyon fontos részletszabály kerül kibontásra, amely esetében néhányat meg is szeretnék említeni a felszólalásom kapcsán. Hozzáteszem, hogy a képviselői információs szolgálat - és akkor innen dicsérném meg őket - egy kiváló kiadványt szerkesztett ehhez, könnyen átlátható és kezelhető módon. Reméljük, hogy minél több képviselőtársunk ezt magáévá teszi, és elolvassa, ha már a vitában nem vesznek részt.

A fő elképzelés, hogy legyen egy olyan rendszer, ahol egy adott személyhez rendelten a zálogjogi nyilvántartás hozzápasszintható, ez támogatható a Jobbik elképzelése szerint, és úgy gondoljuk, hogy ez a jövőben a jogügyleteknek erősítheti azt a biztonsági faktorát, ami sok esetben hiányzott, és adott esetben csak a kézi zálogjog nyújthatott rá megfelelő lehetőséget. Bár úgy gondolom, az természetes, hogy ez a rendszer nyilvános, nyilvánosnak kell lennie, illetőleg mindenki számára az adatai, személyes adatai megadása nélkül hozzáférhető kell hogy legyen, ez így tud hatékonyan működni, illetve, ahogy mondtam, a kötelezett neve alapján keresést lehetővé tevőnek kell lennie, természetesen elektronikus formában.

Viszont az, ahogy államtitkár úr is elmondta - nem szeretném megismételni -, hogy egyszerű magánokirati formában is be lehet ebbe jegyezni, azt én már egy túl tág körnek tartom. Itt legalább egy teljes bizonyító erejű magánokirat elvárható lenne, csak hogy közérthetőbben fogalmazzak, például az, hogy két tanú legyen egy ilyen papíron, ha egy ilyen szerződés születik, ez nem hiszem, hogy olyan elvárás, ami nehezen teljesíthető lenne. Ha már megteremtjük azt a rendszert, hogy tulajdonképpen egy regisztráció után önállóan lehet bejegyzéseket eszközölni ebbe a rendszerbe, ami természetesen ezek után nem is lehet közhiteles, nem is ez a funkciója, viszont előterjesztenek néhány olyan javaslatot, ami talán meg tudja védeni a visszaélésektől a feleket, gondolok itt arra, hogy azonnali értesítést kap az a fél, akire vonatkozóan egy ilyen jog bejegyzésre került, vagy bejegyzését kérték, és ez talán egy olyan védelmet nyújthat, hogy ha valaki visszaélésszerűen gyakorolja, akkor a másik fél legalább erről gyorsan tudomást szerez. De ahogy mondtam, itt azért az nem egy nagy elvárás, ha nem is közjegyzői vagy ügyvéd által ellenjegyzett okirat, de egy kéttanús magánokirat nem lenne túlzott elvárás, ezt még át tudják gondolni; a kormányt és a jelen lévő államtitkárt is kérem, hogy esetleg ezt fontolják meg.

Az egy fontos kitétel, hogy a felek egymás közti viszonyában a nyilvántartásba való bejegyzés elmaradása ugyanúgy nem érinti az érvényesíthetőséget. Természetes, hogy egy ilyen nyilvántartásnak legfőképpen a harmadik személyek irányában a jogoknak és a kötelezettségeknek a fennállását kell igazolnia. Azt egy kicsit szintén túlzásnak tartom, hogy teljesen emberi közreműködés nélkül - így fogalmaznak önök, de nyilván mindenhez kell emberi közreműködés -, de tartalmi vizsgálat nélkül kerül sor ezekre a bejegyzésekre. Legalább egy minimális szűrőn azért átereszteném ezeket a szerződéseket, ha már a bejegyzés alapjául szolgálnak, még ha nem is egy közhiteles nyilvántartás esetében, hogy legalább az egyébként szándékolt, mondjuk, mindkét fél által aláírt, és valóban aláírt, de a formai követelményeknek nem tudtak megfelelni, mert nem kérték jogász segítségét, akkor legalább teljes mértékben - idézőjelben - a sajtcetlik kiküszöbölésre kerülhetőek legyenek.

Az viszont, hogy fajta és mennyiség szerinti bejegyzést is lehetővé tesz, illetve ehhez hozzá lehet rendelni egy maximális összeget, amely kapcsán kielégítést kaphat a jogosult, ez viszont egy pozitív dolog, hiszen ez kibővíti azt a kört, amit be lehet jegyezni ebbe a nyilvántartásba. Nevezzük nyilvántartásnak, de az elmondottak alapján kiderül, hogy tulajdonképpen ez csak egy internetes, elektronikus elérés, a "nyilvántartás" szó talán ebben az esetben még akár túlzónak is mondható.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamarának valóban van ez irányú rutinja, tehát az egy logikusnak tűnő dolog, hogy ők működtessék ezt a rendszert, azt viszont nem értem, hogy ezt miért csak munkanapokon, 12 órán keresztül lehet megtenni.

(19.00)

Hogyha már elektronikus, hogyha már bárhonnan elérhető, hogyha már ebbe az irányba megyünk el, amit egyébként könnyű megtenni a modern világban, és egyébként a karbantartásokat is meg lehet oldani oly módon, hogy ne kelljen lekapcsolni a rendszert, ez számtalan - nem hoznék példákat - rendszerben működik, nemcsak a világban, hanem Magyarországon is, ezért az, hogy csak reggel 8-tól este 8-ig van nyitva ez a rendszer, ez tulajdonképpen érthetetlen. Mindenki számára, aki ebbe bejegyezni vagy betekinteni szeretne, sokkal jobb lenne, ha ez 24 órás lenne, ez még egy garanciális elemet hozzáadna. Azt már említettem, hogy csak regisztrált felhasználók között lehetséges a bejegyzése. Ennek van egy garanciális eleme, amit jónak tartok, hogy előtte azért győződjünk meg, vagy győződjenek meg, mondjuk, a közjegyzők arról, hogy aki bejegyezni kíván, az ő-e, vagy a személyazonossága megfelel-e. Nyilván így várható el az, hogy felelősséget is vállaljon azért az általa eljuttatott okiratért.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Egy fontos pont lehet, hogy feltüntetésre kerülhet, ha közjegyző vagy ügyvéd által történik a bejegyzés, illetve ők eszközlik, ez a nyilvántartásból kitűnik. Ez egy jó dolog, mert növeli ezeknek a bejegyzéseknek a hitelét, és egyfajta rangsort állíthat fel, egyfajta képzeletbeli, de ezt a rendszert használóknak egy fontos rangsort, hogy mennyire bízhatnak ebben a bejegyzésben. Nyilván egy közjegyző által tett bejegyzésben jobban meg fognak bízni az emberek, mint mondjuk, ahol ezt nem tapasztalják.

A bírósági végrehajtók is szerepet kapnak a rendszerben, amikor bírósági határozatok végrehajtásáról van szó. Ezt egy kis szkepszissel fogadom, megmondom őszintén, bár lehetőség van a bírósági határozatok önkéntes végrehajtására is, de jómagam, és ezzel a Jobbik-frakció álláspontját is tolmácsolhatom, az önálló bírósági végrehajtói rendszer megszüntetése és állami kézbevétele mellett törünk lándzsát, erre egy határozati javaslatot is benyújtottunk a tisztelt Országgyűlésnek. Úgy gondoljuk, hogy sok esetben, amikor már a profitorientált önálló bírósági végrehajtónak nincs érdeke, egyébként más esetben is, más bejegyzések törlése esetén is ezt látjuk, már nincs érdekében, hogy megfelelő gyorsasággal eljárjon, bizony elhúzódhatnak ezek, és egy önálló bírósági végrehajtót munkára rávenni esetleg lehet kamarai beadványokkal vagy egyéb panaszokkal, de egy elhúzódó folyamat, ami egy állami szerv esetében sokkal kevésbé valósulhat meg, hogy határidőre nem végzi el a dolgát, és szigorúbb határidők, szigorúbb követelmények kötik, mint egy önálló bírósági végrehajtót, akinek a szankcionálása bizony, ahogy elmondtam, sokkal nehezebb. Én ebben az esetben kihagynám a bírósági végrehajtókat, mint ahogy egyébként a jobbikos határozati javaslat arra irányul, hogy a jövőben az egész bírósági végrehajtás rendszeréből hagyjuk ki őket, de reméljük, ez majd egy következő napirendi pont lesz, mert az Országgyűlés, bízunk benne, tárgysorozatba veszi a javaslatunkat, de itt, ennél a pontnál csak megemlítés szinten szerettem volna elmondani.

A 27. §-hoz el szeretném mondani: az, hogy egyetlen felületről lehet majd információt gyűjteni egy adott személy vonatkozásában, ez természetesen egyrészről jó, bár egy pillanatra el lehet azon is gondolkozni, hogy esetleg, ahogy egyébként az indokolásban is önök megemlítik, hogy egy adott személyre rákeresve az, hogy mondjuk, hány zálogkötelezettséggel bír, az talán már egy pluszinformáció levonására is következtetést ad, hogy esetleg ő mennyire van eladósodva, hogyan vezeti az életvitelét - nem tudom, ezt egyeztették-e adatvédelmi szempontból. Nem ördögtől való az ötlet, bár úgy gondolom, hogy itt esetleg olyan többletadatokra lehet egy emberről következtetni, ami nem feltétlenül csak a hitelbiztosítéki nyilvántartás rendszeréhez tartozik, ámbár, ahogy önök megfogalmazzák az indokolásban, az konkrét cél, hogy ezek levezethetőek legyenek. Én azt mondom, hogy a puding próbája itt az evés lesz.

Húszéves időintervallumot határoznak meg a 28., 31. §-ban, ez a tárolt nyilatkozatok megőrzésének végső határideje. Ez kellően hosszú ahhoz, hogy egyfajta biztosítékot nyújtson ahhoz, hogy ezek meglesznek valamely rendszerben, bár azt nem láttam itt egyértelműen, hogy ha ez egyébként előbb megszűnik, akkor mennyi idő múlva kerül törlésre vagy kötelező törlésre, hogyha ez már nem áll fenn, akár a háttérdokumentumok. Lehet, hogy csak elkerülte a figyelmemet itt a néhány napos felkészülésben, és az államtitkár úr erre is tud válaszolni, de én ezt nem találtam meg.

Zárásként azért azt is jó lenne tudni, tudom, hogy nem ebben a törvényben, hanem ez már alsóbb szintű jogszabályokban kerül majd megfogalmazásra, de a rendszer használhatóságát mégis nagyban befolyásolhatja, hogy például mennyibe fog kerülni ennek a használata, milyen költségek merülnek fel. (Dr. Rétvári Bence: Ingyenes lesz.) Itt az államtitkár úr azt mondja, hogy ingyenes, tehát akkor azt kell gondolnom, hogy az a terv, hogy a regisztráció is ingyenes lesz a rendszerben, és az elektronikus aláírás talán nem, hogyha a közjegyzőt kéri meg az adott fél, ez talán még érthető is, de akkor itt a vitában egy gyors válaszreakció, az államtitkár úr akkor megnyugtatott, hogy azért alapvetően ingyenes lesz a rendszer, vagy csak egy-két többletszolgáltatásért kell fizetni. Mennyi idő múlva jelenik meg a rendszerben ennek a tartalma, ez nyilván ki fog derülni, de fontos, hogy ez gyorsan feltüntetésre kerüljön, hogy a visszaéléseket meg lehessen gátolni, bár itt a modern elektronikus rendszerben, illetve most már a földhivatalok gyakorlatában is azt láthatjuk, hogy a beadás után akár néhány perccel széljegyre vagy bejegyzésre kerülhetnek a földhivatalok esetében, első körben széljegyre, de fontos garancia, hogy legalább széljegyre bekerüljenek a beadott dokumentumok. Jó lenne, ha itt is valami hasonló rendszer felé mozdulnánk el. Illetve az, hogy ez hosszú távon mennyire nyújt majd lehetőséget a visszaélésekre, szerintem ez még bizonyos szempontból nehezen kiszámítható dolog, bár a garanciák részben megvannak, hogy ezt kiküszöböljük, de összességében, azt kell mondanom, hogy egy jónak mondható kezdeményezéssel állunk szemben, de a végső támogatásunkat, engedjék meg, hogy ahhoz kössük hozzá, hogy esetleg mennyiben fog ez a rendszer még átalakulni, milyen olyan módosító javaslatok jönnek be, amelyek ezt esetleg meggátolhatnák, de az elvvel mindenképpen egyet tudunk érteni, és egy modern, korszerű jogi és az emberek számára alkalmazható eszköz is lehet belőle, ha a megvalósítás jól sikerül.

Köszönöm szépen, elnök úr.




Felszólalások:  Előző  218  Következő    Ülésnap adatai