Felszólalás adatai

Ezt az egyébként nagyon fontos és a jövőben számtalan végrehajtási rendeletben kifejtendő területet szabályzó keretjogszabályt pénteken nyújtották be az Országgyűlés elé. Ez még önmagában nem is lenne baj. Persze, már az alkotmányügyi bizottság meghívójában sem tudott szerepelni, holott az alkotmányügyi bizottság tagjait illene annyira megtisztelni, már a benyújtási határidőkkel, hogy érdemben fel tudjanak készülni a jogszabály-módosításokra; ráadásul főleg abban az esetben, amikor egy különösen összetett területtel állunk szemben, illetve részletes szaktudást igénylő területtel állunk szemben.

Pénteken ugyan benyújtásra került, de ahogy mondtam, nem lehetett tudni, hogy ez mikor kerül napirendre, vagy mikor kerül a bizottságok elé. Hétfőn már a bizottsági vitája meg is kezdődött ennek a javaslatnak, nem túl sok hozzászólással, mert a felkészülési idő elég rövid volt, és úgy érzem, hogy a minisztérium részéről is, ahogy itt hallhattuk Rétvári államtitkár urat, egy ilyen sablonszerű felvezetést hallhattunk, azt kell mondjam. (Dr. Rétvári Bence: Szakszerű!) Persze lehet, hogy szakszerű, de egy sablonszerű felvezetést. Úgy gondolom, hogy a kormány és a kormány államtitkárai sem látják talán részleteiben, hogy merre fog vezetni ez a szabályozás, és nem tudom, hogy a részletkérdésekbe a vita során mennyire fogunk tudni belemenni.

Tehát az biztos, hogy egy fontos kérdés, és nulla érdeklődéssel zajlik a vita. Jelen pillanatban még a kormánypárti képviselőtársaink a többségi véleményt a vezérszónoki körben sem ismertették. Holott, ahogy elmondtam, és erre vissza fogok térni, egyfajta alapot rakunk le különböző adat-összekapcsolások vonatkozásában, amire az Országgyűlésnek nagyon oda kellene figyelni, hogy mire ad felhatalmazást.

Az általános indokolást elolvasva, megmondom őszintén, hogy valóban nehéz volt értelmezni, pontosabban: részletszabályok nélkül nehéz volt értelmezni, hogy milyen rendszert kívánnak felállítani. Persze, ha azokat a megnyilvánulásokat olvassuk, hogy itt majd az állampolgárok élete megkönnyítődik azáltal, hogy nem kell minden esetben az adatszolgáltatásról gondoskodniuk, és fő szabály szerint, ha a közigazgatás valamely adatot már ismer és nyilvántartásba felvett, akkor a további nyilvántartások ezt az adatot kell hogy az eredetileg tartalmazó nyilvántartásból átvegyék, és ez persze megteremtheti azt is, hogy ezek az adatok ne térjenek el egymástól. Kilátásba helyezik az egyszerű adatátvétel és az automatikus adatátvétel fogalmait, amelyek bár kifejtésre kerülnek, hogy mit jelentenek, de ez valószínűleg a gyakorlatban és a kormányrendeletekben kerül majd pontosításra, illetőleg egy választási lehetőséget teremt meg az adatkapcsolatok szempontjából, és a konkrétumokat sok esetben nem lehet látni.

Persze megfogalmazódik, hogy az adatfelhasználás rendszerében egy erős állami irányítás, felügyelet alatt kell álljon a rendszer, ezzel mint szlogennel, természetesen egyetértünk, és hogy a felügyeleti vizsgálat ne csak hivatalból, hanem panasz alapján is megindulhasson, önmagában ez is egy garanciális szabálynak tűnik. Viszont az, hogy ki lesz az ezért felelős szerv, vagy ki fogja felügyelni ezt az egész rendszert, mit ad Isten, kormányrendeletben kerül majd később kijelölésre.

Tehát fogalmunk sincs arról, hogy ez milyen szerv lesz, egy létező szerv, vagy a kormány majd valamelyik ma is működő szervet bíz meg ezzel a felügyelettel. Hivatkoznak rá, de fogalmunk sincs arról, hogy ez hogy fog működni. Le is írják az általános indokolásban, hogy hosszabb időt vesz igénybe, amíg a kormányrendeletek elkészülnek. Ha ez hosszabb időt vesz igénybe, akkor lehet, hogy ezt a kerettörvényt is akkor kellett volna behozni, amikor valamilyen szinten már a szabályozással tisztába kerülnek, hiszen azt is leírják, hogy az, hogy mi minősül majd elsődleges adatnak, hogy mely adatok, nyilvántartások vonatkozásában fog erre sor kerülni, az is kormányrendeletben lesz meghatározva valamikor majd, amikor a kormány úgy gondolja, hogy ezt valahol a jövőben elkészíti. Természetesen minden szentnek maga felé hajlik a keze, még azt is leírják, hogy ezeknek a rendeleteknek a meghozása, illetve majd az erre való felkészülés egyik napról a másikra nem tud megvalósulni. Jó lett volna, ha az országgyűlési képviselők vonatkozásában is legalább azzal éltek volna, hogy ne néhány nap alatt kelljen egy ilyen rendszert átlátni, és ezáltal itt az általános vitában részt venni.

(18.30)

Hiszen aggályok vannak, és pont amiatt, hogy ezt az egész rendszert részleteiben egyáltalán nem látjuk. Mondanám is, hogy például az európai jognak való megfelelés több helyen felmerül.

Hegedűs Lorántné képviselőtársam nem tud itt lenni a vitában, de vele egyeztetve fel fogom vetni az általa megfogalmazott problémákat. Nagyon helyesen felmerülhet az, hogy önök az Európai Unió vagy különböző európai uniós országok szerveivel szeretnék ezt az adatkapcsolatot létrehozni, de mindezt úgy, hogy leírásra kerül - ami még megnyugtató is lehetne -, hogy új jogcímet ez a keretjogszabály nem hoz létre az adatkezelések vonatkozásában. Tehát azt feltételezhetjük, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetből kell kiindulni. Én azért várnék egy indokolást államtitkár úrtól, és főleg az Európai Unió tekintetében, hogy ha valóban új felhatalmazást nem adunk, bár bizonyos esetekben én annak érzem, amit a törvény megfogalmaz, akkor jelen pillanatban melyek azok az összekapcsolt adatbázisok, amelyek az egyéb európai uniós tagállamokkal kapcsolatosan ma is működnek, és melyek azok a felhatalmazások, melyek azok az adatok. Lehet, hogy ez teljesen egyértelmű, csak néhány nap felkészülési idő alatt erre nem sikerült fényt deríteni, de ön jól felkészült államtitkárként ezt meg fogja tudni mondani.

Az 1. § (2) bekezdése arra utal, hogy e törvény rendelkezéseit a hazai nyilvántartások adatainak az Európai Unió intézményei és tagállamai részére történő átadására is alkalmazni kell. Nekem ez úgy tűnik, mint egy általános felhatalmazás, ami túlmutat az eddig meglévő jogi környezeten. Ez bennem aggályokat vet fel, de ha meg tudnak győzni, hogy ez pluszjogosultságokkal nem bír, akkor természetesen tegyék meg, de ezek alapján ez nem lesz annyira könnyű.

Elmondtam már és nem is térnék vissza arra, hogy melyek azok a részletszabályok - tulajdonképpen az összes részletszabály -, amelyeket kormányrendeletben kívánnak majd a jövőben meghatározni. Viszont felhívnám a figyelmet egy olyan megfogalmazásra, ami érdekes lehet, főleg az államnak az állampolgáraival szemben folytatott politikájával kapcsolatosan. Ez nem más, mint az, hogy kifejtésre kerül, hogy az a felügyeleti szerv, amelyet nem ismerünk, majd valamikor létre fog jönni valamilyen tartalommal, valamilyen adatok felügyeletére, ezt majd a rendeletek meghatározzák, nos, ennél nem javasolt a bírságolás mint szankció, hiszen az állam egyik szerve a másikat ne bírságolja, és egyfajta preventív, nem szankciókkal, hanem pozitív ösztönzéssel megvalósuló normakövetésre próbálja majd rábírni az állami szerveket. Ezzel még egyet is lehetne érteni, csak itt felmerülhet az a kérdés, hogy ezt miért nem lehet az élet más területein is bevezetni, az állampolgároknak miért kell azzal sok esetben szembesülniük, hogy úgy tűnik, hogy ezek az elvek az állam saját szervei között célként ki vannak tűzve, de sokkal inkább a büntető szemlélet az, ami az állampolgárokat sújtja. Szeretnénk, ha ez a szemlélet kiterjesztésre kerülne.

A felügyeleti funkció esetében annyi megállapításra kerül, hogy az a felügyeleti vizsgálat, amiről nem tudjuk, hogy melyik szerv, de majd a leendő felügyeleti szerv elvégez, nem minősül majd hatósági ügynek. Ez egy általános adatkezelésre vagy gyakorlatra utal, nem az egyedi eseteket határozza meg, és hogy nem is felettes szerve a hierarchiában az egyéb adatkezelő szerveknek ez a felügyeleti szerv. Én ennek folyományaként nagyon kíváncsi lennék arra, milyen formában fogják megoldani, hogy ő ettől függetlenül hatékony ellenőrzést tudjon végezni. A részletszabályokat azért illene törvényben kifejteni és nem ezt is egyfajta homályos kormányrendeletre bízni.

Nagy vonalakban ennyit szerettem volna elmondani vagy sok esetben kérdezni a javaslatról. Nagyon kérem államtitkár urat, hogy főleg az Európai Unió vonatkozásában valamiféle megnyugtató vagy kevésbé megnyugtató, de mindenképpen egy igaz választ adjon, és segítsen kibogozni azt, hogy kinek mire és milyen formában lesz felhatalmazása.

Köszönöm szépen, elnök úr.