Készült: 2024.05.17.18:47:36 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

76. ülésnap (2019.06.20.), 94. felszólalás
Felszólaló Dr. Harangozó Tamás (MSZP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 18:10


Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. HARANGOZÓ TAMÁS (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Én a rendvédelem és a honvédelem területével kapcsolatban szeretném a hozzászólásomat elmondani és a javaslatainkat, kritikáinkat a kormány, illetve a kormánypárti többség figyelmébe is ajánlani  bár lehet, hogy ez itt 2019-ben egy picit utópisztikus ambíció egy ellenzéki képviselő részéről.Tisztelt Képviselőtársaim! A Belügyminisztérium fejezetének a számait nézve tökéletesen látható az, hogy a kormány nem veszi eléggé komolyan azokat a válságjelenségeket, amelyeket a szervezet most már évek óta produkál, de a legutóbbi egy-másfél-két évben elég hangosan és elég erőteljesen mutat, és ez abból látszik, hogy a személyi juttatások tekintetében valódi béremelésre vonatkozó összeg nincs a jövő évi költségvetésben.

(16.10)

Ugyan Pintér Sándor belügyminiszter az éves meghallgatásán, múlt héten a bizottsági ülésen még arról beszélt, hogy jövő januártól ő például szeretne további béremeléseket, mert ő is látja, hogy azért itt van mit tenni, ez a költségvetés aznap vagy utána lett benyújtva, de ez a költségvetés ilyen összegeket valójában nem tartalmaz.

Ha visszamennénk pár évet, akkor az szerintem nem lenne tisztességes, és kár is lenne eltagadni, hogy az új életpályamodellel és azzal az ötéves, átlagban 50 százalékos béremeléssel, amit az elmúlt időszakban a kormány megtett, legalábbis a tűzoltást mindenképpen elvégezték, és a rendvédelem területén egy bizonyos rétegnek egyébként a juttatásait, fizetését rendbe tették, de ez egyértelműen nem igaz a végrehajtó állományra.

Azt, hogy a Belügyminisztérium alárendelt szerveinél, a végrehajtó állománynál komoly problémák vannak, nemcsak azokból a híradásokból tudjuk, amikor is kiderül, hogy tömegesen, öten, tízen, tizenöten, húszan vagy hetente több százan szerelnek le például a rendőrségtől, nemcsak abból tudjuk, hogy az országos rendőrfőkapitány szó szerint elismeri, egy állománygyűlésről kiszivárgott beszédében elmondja a saját kollégáinak, hogy nem vagyunk, most idézőjelben fogalmazzunk, mi hülyék, pontosan tudjuk és látjuk, hogy baj van, de erre ugye gyógyírként a „Kitartás!” felkiáltást adta az országos rendőrfőkapitány, gyakorlatilag beismerve azt, hogy semmilyen eszköze nincsen arra, hogy a kollégák fizetését rendbe tegyék, hogy a kollégák munkakörülményeit javítsák. Ezzel a kitartással valószínűleg nagyon sok kolléga nem fog messzire menni, vagy bocsánat, hogy így fogalmazok, elég messzire fog menni, legalábbis a testülettől és Magyarországtól biztosan.

Tehát az átlag 50 százalékos béremelés egyrészt nem egyformán volt, nem véletlenül átlagos 50 százalékosnak hívták az állomány tekintetében, másrészt pedig azzal egyszerűen nem lehet ma már vitatkozni, önök sem tudnak, és ha jól értem, már nem is próbálkoznak, hogy nettó 130 ezer vagy nettó 150 ezer forintból a hivatásos állomány tagjaként meg lehet élni. No pláne, ha mondjuk, egy vidéki, például Szabolcs megyéből felérkezett fiatal vagy akár fiatal házaspár ezt a hivatást választja, valaki próbálja nekem modellezni, hogy Budapesten az albérleti díj kifizetésén túl gyakorlatilag mire tudna jutni 130 ezer forintból. Ez az összeg egy albérlet árát sem fedezi, rezsivel együtt meg pláne nem, de akkor még ugye nem ettek, nem ittak semmit, és természetesen a kormány által áhított gyermekvállalás vagy éppen családalapítás, azt gondolom, egyszerűen az elképzelhetetlen utópiák körében van.

Természetesen nemcsak Budapesten van így a helyzet, és ezt mi sem mutatja jobban, tisztelt képviselőtársaim, mint hogy a rendőrségi toborzás arca, az a fiatalember, aki különböző kampányvideókban próbálta győzködni a kortársait, hogy csatlakozzanak a rendőrséghez, mert ez egy nagyon jó kis hivatás, és tényleg mindenkinek megéri, aki ebbe belevág, nos, ez a fiatalember, ha jól emlékszem, idén februárban leszerelt a rendőrségtől, és elhagyta az országot. Ugyan különösebben utána már nem kommentálta az eseményt, de azért azt hozzátette, hogy egyszerűen nem tudott megélni abból a fizetésből azon körülmények között, amit ő pályakezdő rendőrként ezért a munkáért, ezért a szolgálatért kapott. Ne felejtsük el, itt olyan emberekről beszélünk, akik elvileg élethivatásszerűen azt választják, hogy életüket és testi épségüket bármikor honfitársaik védelme érdekében kockáztatják, akár életüket adják értünk. Ezt nettó 130-150 ezer forinttal honorálni a mai világban, azt gondolom, egyszerűen szégyen.

És hogy nincs ez rendben, az már a Honvédelmi bizottság másik ülésén is elhangzott kormányzati szereplők szájából, konkrétan a Belügyminisztérium vezetőinek a szájából, akik maguk is elmondták, tudják, hogy ugyan az 50 százalékos átlagos béremelés öt év alatt egy megvalósult folyamat volt, de mire ideértünk 2019-re, egyszerűen a piaci szféra olyan szinten elhúzott, hogy ma már nem versenyképes az sem, ami az öt évvel ezelőtti egyébként nagyon alacsony bérek 50 százalékos megemelését jelentette.

Szintén nem olyan nehéz ezt kiszámolni, végiggondolni, azt gondolom, pontosan tudják képviselőtársaim is, hogy nettó 130-150 ezer forintot gyakorlatilag bármelyik egyszerű szakmunkásmunkahelyen Magyarországon lassan meg lehet keresni, de az biztos, hogy picit nyugatabbra tőlünk egy McDonald’sban ennek a kétszeresét lehet keresni, és ez így nem tartható. Azért sem tartható, mert egyébként maga a kormány, az állam mindig is, a mindenkori állam egy rendőr kiképzésére és felszerelésére legalább 2-3 millió forintot költ fejenként, mire úgymond hadrendbe állnak a kollégák. Ezek a pénzek gyakorlatilag ablakon kidobott pénzek, az emberi sorsokon túl költségvetési szempontból mondom, hiszen minden egyes kolléga, aki felszerel, elvégzi az iskolát, elkezd dolgozni, majd egy-két éven belül elhagyja testületet, óriási kár, anyagi kár is a teljes országnak. Ezért azt gondolom, ebben mindenféleképpen lépni kell.

Az a helyzet, hogy ördögi körbe került a belügyi vezetés és maguk a rendvédelmi szervek is az állománymegtartó képesség tekintetében. Az alacsony bérek miatt valóban sokan leszerelnek. Ezt mondtam a bizottsági ülésen a miniszter úrnak is, attól, hogy nem beszélnek róla, ez még igenis egyszerűen magától kitör, hiszen rendszeresen a médiában lehet látni, hogy a rendőrök, a rendőri szervek kollégái vagy éppen már a leszerelt kollégái időről időre egyszerűen kipakolnak, és elmondják, hogy mi zajlik. Még ha titkolják is az adatokat, még ha a belügyminiszter egy országgyűlési képviselőnek sem hajlandó leírni egyszerű számokat, hogy hány ember is szerelt le  egyébként nyilvánvalóan törvényt sértve, de ugye ez manapság nem probléma , azért csak-csak kibukik, amikor 15-20 ember egyszerre leszerel, mondjuk, Budapesten, akkor ezek mindig előjönnek.

Az a helyzet, képviselőtársaim, hogy az ilyen leszerelési hullám után a parancsnokoknak nincs más lehetőségük, mint hogy túlórát rendelnek el. Ezt a túlórát ugyan az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága javaslatára tavaly meghosszabbította a parlament, mármint azt, hogy a túlórát pénzben is ki lehet fizetni a munkatársaknak, a törvény szó szerint azt mondja, hogy a munkavállaló, azaz a rendvédelmi szerv dolgozója dönti el, hogy ezt pénzben vagy szabadságban kéri, azoknak a visszaéléseknek a sorára derült fény az elmúlt időszakban, hogy vagy anyagi, vagy nem tudom, milyen más okból egyébként a rendvédelmi területen egy csomószor nem fizetik ki pénzben ezt a túlórát, egyébként szintén törvényt sértve.

Itt következik az ördögi kör második fele, tisztelt képviselőtársaim, mert ha szabadságban adják ki a túlórát, és még kevesebb ember van az állományban, akkor még több túlórát kell kiadni, hogy egyáltalán ki tudják adni a szolgálatot, és fordulhat elő például az, hogy most már évek óta irodistákat, nem a fegyveres végrehajtási állomány részét képező igazgatásrendészetieket meg nyomozókat meg mindenki mást hajtanak ki az utcára, hogy egyáltalán legyen rendőr, aki végrehajtja a közterületi járőrözést, és akkor ezek után újabb túlórák és újabb túlórák keletkeznek.

Ez így nem fog menni, nyilvánvalóan előbb-utóbb az egész fejre fog állni, és ennek jeleit természetesen már most is több szervezetnél lehet látni. A segélykiáltásokat folyamatosan kapják, a számokat pontosan látják önök is, hogy mennyien hagyják el a testületet, ehhez képest amikor Varga Mihályt megkérdeztem itt a költségvetés benyújtása előtt egy azonnali kérdésben, hogy teszneke érdemi lépéseket a béremelés tekintetében, akkor egy egyértelmű mellébeszélés végén gyakorlatilag egy elegáns nemet mondott, aztán ezeket alá is támasztja az a törvényjavaslat, amelyet benyújtottak a parlamentnek.

Én azt, nem tudom, hogy fogalmazzak, elismerem, becsülöm, hogy Pintér Sándor elmondja az éves meghallgatásán, hogy ő jövő januárban szeretne ilyen béremelést, de miből, tisztelt képviselőtársaim? Ha itt van ez a költségvetésitörvény-javaslat, és ebben ennek nincsen fedezete, akkor miből szeretne béremelést jövőre a belügyminiszter vagy éppen bárki más? Tudom, hogy nagy tartalékot képeztek, és tudom, hogy királyságunk 1019. évében az úgy megy, hogy majd biztos a miniszterelnök egyet füttyent, és akkor átcsoportosítanak pénzt a Belügyminisztériumhoz, de higgyék el, hogy ez így nem fog működni, ez így nem kiszámítható és nem életpálya.

Írtunk törvénymódosító javaslatot, és azt szeretném a figyelmükbe ajánlani, próbálni támogatást szerezni hozzá, nyilván közben mosolyogva egy picit, de azért megpróbáljuk. Az a helyzet, hogy közel 100 milliárd forint átcsoportosítására teszünk javaslatot a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium fejezetéhez, kifejezetten a személyi kiadásokhoz.

(16.20)

Ez a közel százmilliárd forint úgy oszlana meg, hogy 12 milliárd menne a honvédségre. Tegnapelőtt volt a honvédelmi miniszter meghallgatása, aki szintén úgy fogalmazott, hogy bár náluk nem lát olyan nagyon nagy problémát, mint a belügyi területeken  talán szinte szó szerint mondta ezt , de azért náluk is jól jönne előbb-utóbb egy bérkorrekció, és erre fognak is törekedni. Ebből a pénzből előre tudnának lépni, és a közel 90 milliárdot pedig a Belügyminisztérium alá rendelt szervekhez szeretnénk átcsoportosítani, ami egy érdemi béremelést tud adni, akár 20-30 százalékost is, ha differenciáltan költené el ezt a kormány.

Mi arra szeretnénk javaslatot tenni, és arra szeretnénk rávenni a kormányt, hogy ne átlagban és ne átlagosan mindenkinek emeljenek most bért, mert azt gondolom, hogy mondjuk, egy főkapitányi, egy tábornoki kategória a maga, gondolom, olyan 900 ezer, 1 milliós vagy akár 1 millió fölötti bruttó fizetésével már nem szorul rá arra, hogy egy erőteljes emelésen essen át, de talán a 130-150 ezer forintos nettó fizetésen tengődő végrehajtó állománynak ez egy komoly segítség tudna lenni. Azt gondoljuk, hogy ez a 90 milliárd forint valóban elégséges lenne arra, hogy akár egy érezhető, komoly béremelést csináljanak itt lent, a végrehajtó állománynál, mondjuk, az átlagbérek alatti szinten.

Ahogy mondtam, a rendőrségnél a hírek folyamatosan jönnek, hol kisebb, hol nagyobb intenzitással, de a folyamat jelen helyzetében megállíthatatlannak tűnik.

A büntetés-végrehajtás, mint mindig, zárt intézményrendszer lévén kevesebb hírt ont ki magából a nagy nyilvánosság előtt, de azért az ott dolgozó kollégák, a szakszervezeti kollégák rendszeresen küldik ki a segélyjelzést, és nem a fogvatartottak állapotáért aggódnak ma már elsősorban, hanem a saját kollégáikért, akiknél ilyen évi 600 meg 900 órás túlórákról beszélünk összességében, ami mindenféle törvényt és mindenféle európai uniós és hazai szabályozást konkrétan felrúg. Nyilván valószínűleg aláíratnak velük valami papírt, hogy ezt ők önként vállalják, de a másik lehetőségük, mint tudjuk, az lenne, hogy fogják a cókmókjukat és elmennek haza. Ez is tarthatatlan lesz, és a büntetés-végrehajtásnál ebben a tekintetben sokkal nagyobb a probléma, azt gondolom, mint bármelyik más szervezetnél.

És itt van a katasztrófavédelemnek hívott, elsősorban tűzoltóság, amelynél pont az utóbbi napokban-hetekben kerültek elő ismét azok a, szintén mondhatom, segélykiáltások, amelyek arról szólnak, hogy elfogyott az utánpótlás. Míg 10-15 évvel ezelőtt mindenki tűzoltó szeretett volna lenni, magyarul semmilyen gondjuk nem volt azzal, hogy a legjobb és legtehetségesebb embereket kiválogassák maguk közé, addig ma már a tűzoltókat is elérte és a katasztrófavédelmet is elérte az a jelenség, amitől a rendőrség most már lassan két éve szenved, hogy egyszerűen a rendészeti szakközépiskolába például nem jelentkeznek fiatalok. Remek kormányzati propagandahíreket lehet olvasni mindenféle toborzási rendezvényekről, és lehet látni Kontrát Károly államtitkár urat jobbról fényképezve, meg balról fényképezve, nagyon csinos képek ezek, csak a helyzet az, hogy a kutya nem tud és nem akar már rendőrnek menni. És ezt önök szintén pontosan tudják, merthogy 80 százalékkal esett vissza 2010-hez képest a rendészeti szakközépiskolába jelentkezők száma, és gyakorlatilag az alapvető fluktuációt sem tudják már ezzel a számmal pótolni.

Nagyjából ezek a hírek jönnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem idevonatkozó tanszékéről is. Szintén informálisan, tisztelt képviselőtársaim, mert ez is olyan szám és adat, amit a kormány, mondjuk, a Honvédelmi bizottság tagjának vagy alelnökének sem hajlandó még csak leírni sem. De ugye pici ország ez, pici tanszékről beszélünk, pontosan tudjuk, hogy a tisztképzés tekintetében is óriási problémák vannak, és azért most szólunk, és azért ennél a törvénynél, mert most lehet azon változtatni, hogy ez a következő néhány évben ne okozza ennek a területnek a fejre állását. Ma még persze mondhatják azt, hogy minden rendben van, de önök is tudják, hogy ha az utánpótlást nem lehet biztosítani, akkor néhány év múlva, hiába kapkodunk, természetesen egy-két hónap alatt nem lehet rendőrtiszteket képezni, vagy éppen akár csak rendőröket vagy bv-seket sem.

Szóval, differenciált béremelésre teszünk javaslatot, ez a differenciált béremelés arról szól, hogy a végrehajtó állománynak, az átlag alatt kereső kollégáknak legyen egy érezhető béremelése. Ez a pénz nem olyan nagy összeg. Az egyik fontos rész, ahonnan mi teszünk javaslatot, hogy vegyünk el  de természetesen a kormány bármilyen jobbító szándékú javaslatát szívesen befogadjuk vagy elfogadjuk , ez például a nemzeti tájékoztatási, nem tudom, milyen hivatal, tehát az MTVA csodálatos produkcióinak a finanszírozásától vennénk el egy szerény, nem sértő 50 milliárd forintot. De ha jól emlékszem, akkor még egy olyan 25 milliárdból így is tudnának tengődni ezek a remek műsorok és ezek a fantasztikus nézettségű adások, amiket lehet látni a Magyar Televízió különböző csatornáin és a Kossuth Rádióban. Szerintem 25 milliárd forintból nagy nehezen ki lehet hozni ezt a színvonalú munkát. Ez nagyjából annyi pénz lehet, mint a teljes magyar média összes többi szereplőjének éves költségvetése. Szerintem még ebből is valahogy ki lehet jönni.

De ha van jobb ötlete  nézek államtitkár úrra , akár a költségvetési tartalékból vagy bárhonnan máshonnan, ahonnan el lehetne venni ezt a pénzt, akkor ezen ne múljon, de azt kérem, ismerjék be, hogy ez így nem fog menni, és kérem, hogy legyenek abban partnerek, hogy ezt a béremelést meg lehessen csinálni. Volt olyan lélektani pillanat a Honvédelmi és rendészeti bizottságban, amikor többek között az én, illetve más ellenzéki képviselők javaslatát is befogadva, pont a túlórák tekintetében a bizottság összpárti javaslatot nyújtott be a parlamentnek, amit az Országgyűlés, ha jól emlékszem, szinte egyhangúlag megszavazott. Én nagyon örülnék neki, és nagyon büszke lennék rá, ha ez is egy olyan javaslat tudna lenni. Engem az sem érdekel, ha átírják, ha a nevükre veszik, csak kérem, ismerjék el és fogadják el, hogy lépni kell ezen a területen, méghozzá differenciáltan, és a végrehajtó állomány megtartása érdekében érdemi béremelést kell végrehajtani a rendvédelem területén. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik és az LMP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  94  Következő    Ülésnap adatai