Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZIJJÁRTÓ PÉTER külgazdasági és külügyminiszter: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Kétségtelen tény, hogy Európában egy rendkívül komoly vita zajlik a kontinens jövőjét illetően. Nyilvánvalóan bántóan egyszerű lenne az a leegyszerűsítés, hogy ez egy szuverenisták és föderalisták által vívott vita lenne, de hát látjuk, hogy ez a vita a magyar országgyűlési pártok között is megvan, hiszen van olyan párt, amelyik az európai egyesült államok létrehozását szorgalmazná, és vannak olyan pártok is, ezek a kormánypártok, amelyek azt gondolják, hogy az Európai Unió akkor tud erős lenni a jövőben, hogyha az Európai Unió erős tagállamokból fog állni. Mi azt gondoljuk, hogy ez egy zsákutca, hogy az erős Európai Unióhoz gyenge tagállamokon keresztül vezetne az út. Azt gondoljuk, hogy erős tagállamokra, erős, a saját nemzeti identitásukhoz, kulturális, vallási és történelmi hagyományukhoz ragaszkodó országokra van szükség ahhoz, hogy az Európai Unió a jövőben valóban erős tudjon lenni.

(12.30)

Márpedig az Európai Unió jövőbeni ereje nagymértékben függ a migrációs folyamatok alakulásától. Ebben a tekintetben szerintem nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, amelyet vagy szeretünk vagy nem, vagy tetszik vagy nem, de Európa közvetlen környezetében a déli és a délkeleti szomszédságunkban 30-35 millió olyan ember él, akik vagy napi szinten humanitárius segélyre szorultak, vagy már belső menekültek, vagy olyan helyről származnak, ahol továbbra is fegyveres konfliktusok zajlanak, vagy a szubszaharai térségből már feljöttek Afrika északi részébe.

Ez 30-35 millió ember; 30-35 millió olyan ember, aki ezen élethelyzeténél fogva bármikor hozhat olyan döntést, hogy megindul Európa irányába. És ezeket az esetleges döntéseket inspirálják azok a politikai döntések, amelyeket az Európai Bizottság rendszeresen meghozott, amelynek gyakorlatilag az lett az eredménye, hogy az európai migrációs politika meghívásra épül. Meghívásra épül arra nézvést, hogy jobb életre vágyó emberek vállalják akár az életveszélyt is, dollárok százezreit, millióit fizessék összességében embercsempészeknek, hogy eljussanak valahogy Európába. És ahelyett, hogy azoknak az erőknek segítenénk, akik ezt meg akarják gátolni, ahelyett Brüsszelből ezekre az erőkre folyamatosan nyomást gyakorolnak, és folyamatosan támadják azokat az európai politikusokat, akik nem menedzselni, nem szervezni, hanem megállítani akarják a migrációt.

Éppen ezért van jelentősége, tisztelt képviselő úr, annak is, hogy vajon itt, Európában majd megállapodásra tudunk-e jutni annak érdekében, hogy Afrikában olyan fejlesztési programokat hajtsunk végre, amelyek legalább olyan ütemben fejlesztik Afrika népességmegtartó erejét, mint ahogyan az afrikai népesség növekszik. És jelenleg az Európai Unió sokkal inkább  egyébként bántóan leegyszerűsítő módon  úgy néz az afrikai országokra, mint akik önkéntesen szeretnék elküldeni a saját polgáraikat Európa irányába, miközben az afrikai vezetők ez ellen rendszeresen tiltakoznak, mondván, hogy ha a legjobb fiatalok elhagyják az afrikai országot, akkor ki fogja építeni a modern gazdaságot ezekben az országokban.

Tehát azt gondolom, hogy a meghívásra alapuló, meghívásként értelmezhető és sajnos meghívásként értelmezendő európai migrációs politikának azonnal véget kell vetni, és sokkal inkább a saját határaink megvédésére és az Afrikában végrehajtott fejlesztési programokra kellene koncentrálni annak érdekében, hogy a segítséget odavigyük, ahol baj van, és ne importáljunk problémákat oda, ahol még nincsenek vagy kezelhetőek a problémák.

Elhangzott a napirend előtti vita első fázisában egy utalás arra nézvést is, hogy mi miért nem támogatjuk a Frontexet. Azért, mert a Frontex egy utaztatási ügynökség. És a Frontex nem határvédelmi szervezet. Mert senki nem gondolja komolyan, hogy tízezer bürokratával meg lehetne védeni az Európai Unió déli határát is. Évek óta semmi mást nem hallgatunk Brüsszelből, mint hogy az európai tengeri határ nem megvédhető. Az ausztráloknak kicsit hosszabb óceáni határuk van, mint nekünk a tengeri határ, és mégis meg tudták oldani, hogy nullára csökkentették az illegális bevándorlókat szállító olyan hajók számát, amelyek Ausztrália partjaihoz igyekeznek. (Cseresnyés Péter: Így van!) Tehát megoldható ez itt is, csak nem Frontexszel, nem a határvédelmi jogok tagországoktól történő elvonásával, hanem a határvédelem megerősítésével és annak belátásával, hogy ez igenis a tagállamok dolga és kötelessége.

Ezért kell létrehozni az eurózóna pénzügyminisztereinek tanácskozásához hasonlóan egy, a schengeni övezethez tartozó országok belügyminisztereiből álló tanácsot, amely talán képes lehetne arra, hogy mindenfajta brüsszeli politikai törekvéssel szemben a határvédelemre megfelelő hangsúlyt helyezzen. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Enélkül nem fog menni Európa megvédése. Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és köszönöm a türelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.)