Felszólalás adatai

BALOGH JÓZSEF (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Javaslom, hogy térjünk vissza az eredeti napirendi témánkhoz, a 2004. évi zárszámadás értékeléséhez.

(13.20)

Az elhangzott vélemények alapján is le lehet szűrni, hogy a 2004. év egyáltalán nem volt könnyű, bár hozzászólás is utalt arra, hogy a 2004. évi költségvetés jóváhagyása előtt az Állami Számvevőszék is jelzett jelentős bizonytalanságokat és kockázatokat. Ezek az előrejelzések tagadhatatlanul bejöttek, hiszen az EU-ba való belépés számtalan olyan adminisztrációs, számbavételi bizonytalanságot hordozott magában, ami a bevételek tervezését eléggé megnehezítette. Jelentős kockázatokkal kellett számolni, és az év végén elkészült nyers mérleg is mutatta, hogy a bevételek számos tekintetben bizony nem jöttek be. Ehhez azt is hozzá kell számítani, hogy 2004-ben a Medgyessy-kormány ama bátor lépésének, amely szerint példátlan méretű béremeléseket hajtott végre 800 ezer ember számára, a terheit is tovább kellett viseli, illetve számításba kellett venni.

E körülményeket figyelembe véve, valamint még azt is, hogy a mesterségesen erős forint miatt a magyar mezőgazdasági és ipari export igen nehézkesen teljesült, igen komoly versenytársai voltak, ez akadályozta az export növelését, és mindez oda vezetett, hogy jelentős számban zártak be üzemek, kerültek nehéz helyzetbe gazdálkodó szervezetek, ami végül is a munkanélküliség számának némi növekedését eredményezte. Azt is látni kell azonban, hogy ez a folyamat a gazdasági versenyképességet hosszabb távon minden valószínűség szerint növeli, mert olyan gazdasági szerkezetváltást eredményezett, aminek előnyeit a későbbiek folyamán valószínűleg érezni tudjuk, amennyiben a külföldi tőkebefektetések által generált új munkahelyek meghaladják a bezárásra került vállalkozások munkahelyeinek számát.

A szocialista-liberális kormánynak e tekintetben mindig az volt az álláspontja, hogy próbáljuk segíteni a magyar kis- és közepes vállalkozások versenyképességét - különféle támogatásokat, hatalmas pénzeket fordítottunk erre 2004-ben és 2005-ben is. (Moraj a Fidesz padsoraiban.) Amennyiben így a versenyképességüket nem tudják megőrizni, mert a piaci kereslet nem mutatkozik olyan mértékben, ami az életük, a gazdasági menetük feltételeit biztosítaná, ennek megfelelően ezek sajnos bezárásra kerülnek - ezek gazdasági kényszerhelyzetek -, viszont újabb, versenyképes iparágak telepítésével, azok ösztönzésével biztosítsuk a munkaerő foglalkoztatását.

Nos, ilyen tekintetben is azért látványos eredmények voltak. Tagadhatatlan, hogy ez jelentős feszültségekkel és nehézségekkel járt, ezt a kormányoldal egyébként nem tagadja. Ha valaki figyelmesen elolvassa nemcsak az állami számvevőszéki jelentést, hanem ezt a sokoldalas kormányzati beszámolót, jól érzékelteti, és nem rejti el azokat a feszültségeket és problémákat, amivel a 2004. évben végig kellett küzdeni.

Aki most nézte a televíziót, mondjuk, 9 órától, tapasztalhatta, hogy nemcsak számszaki viták folynak, hanem igen erősen politikai síkra is terelődnek vélemények, ami önmagában véve nem baj, de ha a tárgyilagosság elemi feltételeit nélkülözik, akkor itt már komoly problémák lehetnek. Erre egy jó, pregnáns példa volt itt az előttem szóló, ugyancsak győri képviselőtársam hozzászólása. Ennek rezüméjét körülbelül úgy foglalnám össze, hogy hunyd be a szemedet, ha eredményeket látsz, azután kutassál olyan problémákat - sajnos, ilyen sok van -, amit az előző kormány sem tudott megoldani, nem tudott vele mit kezdeni, ezt szépen borítsd rá a jelenlegi kormányra, marasztald el, természetesen Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt pedig különösképpen, és nyilvánítsuk, mondjuk, alkalmatlan személynek. Én nem hiszem, hogy egy zárszámadási törvény tárgyalásának eddig el kell mennie, és nem hiszem, hogy a zárszámadási törvény megtárgyalásának valamiféle ilyen határozati formában kellene rögzülnie.

Egy dolgot mindenképpen javasolok képviselőtársaimnak figyelembe venni. Hogyha a magyar nemzeti jövedelem, a GDP, évente 3-4 százalékkal nő, akkor az ezt meghaladó igények kielégítését vagy hitelből lehet finanszírozni, vagy pedig nem lehet vele mit kezdeni. A Medgyessy-kormánynak ama bátor lépése, hogy 50 százalékkal merte emelni a béreket, minden évben és minden területen nem követhető, mert ezt az ország nem bírja ki, a teherbíró képességünk véges. Éppen ezért bizonyos megszorító intézkedésekre, takarékossági intézkedések meghozatalára is szükség van, aminek, tagadhatatlan, 2004-ben is voltak jelei, és tapasztalhatták a gazdálkodó szervek, de ez mindenütt így van, nemcsak az állami költségvetés vonatkozásában, hanem a vállalkozó szervezeteknél is rendszeresen hirdetnek takarékossági programokat, mert a jelentős tartalékokat fel kell tárni, és a pénzeket más irányba át kell csoportosítani.

Nos, önkormányzatoknál néhány kérdést azért hadd említsek! Szeretném lerögzíteni, hogy az önkormányzatok támogatása 2004-ben 2003-hoz képest nem csökkent, hanem nőtt. Igaz, hogy nagyjából az infláció növekedésével volt arányos ez a növekedés, de tény, hogy növekedtek az önkormányzati előirányzatok. Az pedig, ami 2003 év végén itt a parlamentben a 2004. évi költségvetés tárgyalásakor nagyon sokszor elhangzott, hogy csődhelyzetben vannak az önkormányzatok, csődbe fognak menni, hát kérem, ehhez képest egyetlenegy önkormányzat sem jelentett csődöt, ilyenről nekem tudomásom nincs - ha valakinek van, akkor szóljon -, mivel azért jelentős állami tartalékok, állami intézkedések vannak, illetve a tehetősebb önkormányzatoktól jelentős mértékű átcsoportosítást biztosít a költségvetés annak érdekében, hogy ilyen csődhelyzetek ne forduljanak elő.

Hogyha pedig azzal próbálnak az ellenzéki képviselőtársaink érvelni, hogy az önkormányzatok felélik a vagyonukat, nem tudok más tippet és javaslatot adni, mint hogy meg kell nézni a Pénzügyminisztériumban az önkormányzati költségvetések, zárszámadások összesített egyenlegét: ott a számviteli szabályok szerint kimutatható, hogy az önkormányzatok vagyona nem csökkent, hanem növekedett, és nem az átértékelési különbözet miatt, hanem növekedett. Az, hogy értékpapírokat, ingatlanokat eladnak, nem azt jelenti, hogy herdálják a vagyonukat, hanem hogyha felújításokra és újabb beruházásokra fordítják, akkor az nyilvánvalóan a vagyoni eszköz egy másik formáját jelenti, és nem azt, hogy valaki, valamely önkormányzat tönkremenne és csődbe menne.

Nem kívánom tagadni, hogy vannak nehéz helyzetben lévő önkormányzatok. Ezek számára ott van az önhiki, ott vannak a különféle pályázati lehetőségek. (Közbeszólások a Fidesz padsoraiból.) Érdekességként mondom, hogy az EU-s támogatások összege kétszeresére növekedett 2004-ben 2003-hoz képest, tehát összességében elfogadhatóan alakult az önkormányzatok pénzügyi helyzete, és csődhelyzetről, vagyonvesztésről, egy-két esettől eltekintve, nyilván nem lehet beszélni.

Hadd említsek még egy nem említett témát is, és ezzel zárnám a hozzászólásomat: jelentőset tudott a kormányzat előrelépni a területfejlesztési politikában. Az igaz, hogy a területfejlesztésre szorosan, közvetlenül szolgáló pénzek - most EU-s támogatásokról nem beszélek - nem növekedtek 2004-ben, viszont jelentős szervezeti, szervezési módosítások következtek be olyanformán, hogy a regionális fejlesztési tanácsok részére jelentős anyagi eszközök lettek átcsoportosítva a minisztériumoktól. Ezzel a regionális fejlesztési tanácsok önállóságát növelték, ami nyilván a hosszú távú céljainkkal összhangban áll.

Összességében én ilyen tárgyilagos megközelítést javasolok kedves képviselőtársaimnak, és javasolom, hogy a 2004. évi költségvetést a maga összetettségében és bonyolultságában végül is szavazza meg az Országgyűlés.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP padsoraiban.)