Felszólalás adatai

DR. RÉTVÁRI BENCE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Először pár általános megjegyzést tennék, és utána kitérnék a közigazgatási hivatalok kérdéskörére, amit már többször is említettek a mai nap során.

Kicsit furcsának tartottam azokat a felszólalásokat, amelyek úgy kezdődtek, hogy természetesen vannak jogai egy kormánynak, és szerkezetét úgy alakítja, ahogyan azt akarja, majd utána ezt élesen ostorozták, hogy miért nem értenek vele egyet A, B, C vagy D szempontból. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy mivel a kormány felelőssége az, hogy jól működtesse az országot, ezért teljes a szabadsága - nyilván az alkotmányos keretek között -, hogy miként alakítja ki a tárcákat, hogy 15 van vagy 8, és milyen kérdésköröket, milyen kompetenciákat hova csoportosít. Én nagyon fontosnak tartom, hogy ezt leszögezzük, hogy az Alkotmánybíróság is garantálja azt a jogát a kormányzatnak, hogy szerkezetét a saját munkaszervezési elvei szerint alakítsa ki.

Szintén nagyon fontos, és kevés hangsúlyt kapott eddig a vitában az, hogy az a kérdés, ami régóta foglalkoztatja mind a közvéleményt, mind a politikát, hogy a politikai része a tárcák vezetésének, illetőleg a közigazgatási része el legyen választva, az 2006 óta ismételten problémát jelent fokozottan. Ez most megoldódik, és egy régi, hatékonyabban rendszer állhat vissza. Jól látható lesz, egy éles vágás lesz a minisztériumok struktúrájában, hogy a közigazgatási államtitkár, a helyettes államtitkárok és az alattuk levő főosztályok jelentik a közigazgatási részt - amelyik politikamentesen folytathatja működését -, és ettől jól elkülönülten vannak azok a politikai jellegű feladatkörök az ágazati államtitkárnál, parlamenti államtitkárnál, illetőleg természetesen a miniszternél, amelyik a politikai irányítást jelenti. Nagyon fontos, hogy ez élesen elhatárolódjék, és valóban ahhoz, hogy egy állam jól működjön - amit az előző években nem tapasztaltunk -, szükséges, hogy éles határvonal legyen a kettő között.

A 200 fős parlament kapcsán az MSZP padsoraiból érkezett sok-sok kritika. Én úgy gondolom, hogy mi okultunk az MSZP hibáiból, és tudjuk, hogy a hitelesség a legfontosabb a választókkal szemben. Ez a Fidesz-KDNP-nek egy nagyon fontos kérdésköre volt a választási kampányban és azelőtt, és ahhoz, hogy megőrizzük hitelességünket a választók előtt, amit nekik ígérünk, amire tőlük igen nagy mértékű mandátumot, felhatalmazást kapunk, azt meg is kell hogy valósítsuk. Nem akarunk ugyanabba a hibába esni, mint elődeink, nem akarjuk a hitelességünket a választóink, az állampolgárok előtt eljátszani.

Ugyanakkor, mint az ma is már elhangzott, erre fölhívnám a figyelmet, hogy bár kétharmados a kormánypártok többsége itt a parlamentben, az alkotmányügyi bizottságból létrehozandó albizottság paritásos alapon fog fölépülni. Tehát nem kétharmadnyi kormánypárti és csak egyharmadnyi ellenzéki képviselő lehet majd benne abban az albizottságban, amelyik az új rendszert kidolgozza, amelyik az új választási rendszer elveiről és a konkrét számairól dönt, hanem 50-50 százaléknyi arányban lehetnek ott.

Én úgy gondolom, nagyon fontos, pontosan azért, hogy olyan gesztusokat gyakoroljon ez a kormány, amilyen arroganciát az előző kormány vitt az előző években, azzal szemben ezt állítva, hogy legyen idő, hogy az ellenzék kifejtse álláspontját, és ne csupán a többségi elv, hanem a szakmai érvek ütköztetése legyen ennek az albizottságnak a funkciója a következő, egyébként határidővel behatárolt korszakban.

Szintén bízom benne, hogy mindaz a törvénymódosítás, ami itt előfordult, és főleg többek között a közigazgatási hivatalokkal kapcsolatos, az egyértelművé fogja tenni, hogy az állam nem intézteti az államügyeket az emberekkel, nem ellenük van, hanem az ő segítségükre van, és az ő ügyeiket viszi a saját háza táján belül.

Itt hadd térjek ki az előbb is már említett törvényességi ellenőrzésre, az önkormányzatok törvényességi felügyeletére, amelyet a közigazgatási hivatalok látnak el. A mi törvényjavaslatunkban a 70. § környékén található az erre vonatkozó szakasz, amely nem a regionalitás elvét, hanem a 20 plusz 1, megye plusz főváros elvet hozza vissza. Azért is, mert ennek vannak Magyarországon történelmi hagyományai; azért is, mert nem bizonyította az előző rendszer, hogy hatékonyabb lenne az előző években, ezért gondoljuk úgy, hogy nemcsak a történelmi hagyományok, de a hatékony munkaszervezés is ezt kívánja tőlünk.

A törvényességi ellenőrzés az önkormányzatok alkotmányos működésének garanciája. Az önkormányzati törvény szerint a közigazgatási hivatal a törvényességi ellenőrzés körében határidő tűzésével felhívja az érintett törvénysértés megszüntetésére az önkormányzatokat. A felhívásban foglaltakat kötelesek megvizsgálni, és határidőn belül annak alapján intézkedéseket tenni, erről vagy az ellenvéleményükről pedig a hivatalt tájékoztatni. Ha a megadott határidőn belül nincs intézkedés, akkor a közigazgatási hivatal az Alkotmánybírósághoz fordul, ezzel megsemmisítteti a határozatot, vagy annak a felülvizsgálatát kérheti.

A második Gyurcsány-kormány idején alakult ki az a helyzet, hogy a közigazgatás átalakítása keretében megszüntették a hagyományos közigazgatási hivatali modellt. A kormányzati szerkezetátalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény - amely egy feles törvény itt a parlamentben - 7. § (1) bekezdés b) pontja, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény, amely viszont már kétharmados törvény, rendelkezéseiben a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal megnevezést közigazgatási hivatalra módosították. Ezt követően a kormány elfogadott egy kormányrendeletet 2006 decemberében, amelyben a megyei, fővárosi közigazgatási hivatalok helyébe regionális közigazgatási hivatalokat hozott létre.

Az Alkotmánybíróság 2007 decemberében 90/2007-es határozatával megállapította, hogy az önkormányzati törvény 98. §-ának módosítása, illetőleg az előbb említett kormányrendelet alkotmányellenes, ezért azokat 2008. június 30-ai hatállyal megsemmisítette. Ekkor az alkotmánybírók rámutattak arra is, hogy a kormány az alkotmány rendelkezéseivel ellentétben járt el, amikor alkotmányos törvényi alapok hiányában döntött a közigazgatási hivatalok regionális szervezetté átalakításáról.

Ezek után a kormány újabb rendeletet hozott, még inkább jelezve a kormányzati arroganciát, amelyet természetesen ismételten megsemmisített az Alkotmánybíróság 2008 novemberében. Az Alkotmánybíróság ekkor tovább is ment, megállapította, hogy az alkotmány 44/C. §-át sértő alkotmányellenes helyzet jött létre azáltal, hogy az Országgyűlés az önkormányzati törvényben nem szabályozta a helyi önkormányzatok feletti törvényességi ellenőrzést gyakorló közigazgatási hivatalok jogállását. Ezzel együtt az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy a kialakult helyzetet határidőn belül orvosolja.

Ez mind a mai napig nem történt meg, de én bízom benne, hogy már csak napok kérdése, hogy ezen 2008. novemberi alkotmánybírósági döntésnek megfelelően az Országgyűlés helyreállítsa az önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet. Már csak azért is, hiszen tudjuk, hogy az önkormányzatok mekkora gondban vannak. Egyrészről nagyon sokan akár önhibájukon kívül is gazdasági csődhelyzet közelébe kerültek, másrészről óriási vagyont kezelnek. Nyilván ezen vagyonkezelés felelősségi köreinek megállapításához nagyon fontos a közigazgatási hivatalok aktív működése.

Engedjék meg, hogy szintén még két mondatot ejtsek az előbb elhangzott szocialista hozzászólásokkal kapcsolatban. A 200 fős parlamenttel kapcsolatban meglepődve tapasztaltuk főleg az MSZP ellenérveit, hogy most hogyan próbál kihátrálni korábbi megnyilatkozásaiból. Bármennyire is próbálja az akkori ellenzéki, mostani kormánypártokra tolni a felelősséget, azért mindig a kormány a felelős azért, a kormányzati többség, hogy egy parlamentben mi történik. Ha nem sikerül valamit elérnie, ha nem sikerül bizonyos döntéseket meghoznia, azért őt terheli a felelősség, nem háríthatja azt semmiképpen az ellenzéki pártokra. És az hangzott el, hogy a legfontosabb talán nem is a parlament számának csökkentése, hanem a politikai retorika, a politikai stílus megváltoztatása lenne. Én is úgy gondolom, hogy az őszödi retorika megváltoztatása az, ami az emberek számára szimpatikusabbá teheti a politikusokat és a politikát. (Taps a Fidesz, a KDNP és a Jobbik soraiban.)

Szintén még egy gondolatot a Szocialista Párt felszólalásaihoz: túlzott hatalomkoncentrációtól féltették a magyar nemzetet, a magyar állampolgárokat a szocialista felszólalók. Én ismételten felhívom a figyelmet, hogy nem a Fidesz koncentrálja a hatalmat, hanem ez a választóknak volt a döntése. A következő négy évre ez az a parlamenti arány, amit el kell fogadjunk, és ez egy demokratikus választáson zajlott le, és a választók döntöttek így, hogy ilyen mértékű hatalmat koncentrál a Fidesz-KDNP kezeiben.

Ez számunkra ugyanakkor óriási felelősséget is jelent, hiszen ez azt jelenti, hogy az emberek valódi, gyökeres változásokat akarnak, amiket nekünk meg kell tenni. Ha ehhez egy kormányzati szerkezetátalakítást, alkotmánymódosítást tartunk elengedhetetlennek, akkor úgy érzem, hogy a leendő kormánypártoknak ez a kérése mindenképpen akceptálható, és bízom benne, hogy közös célunk: egy hatékony közigazgatás megvalósulhat.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz, a KDNP, a Jobbik és az LMP soraiban.)