A felszólalás szövege:
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én megtárgyalta a Magyarország Alaptörvényének tizenegyedik módosításáról szóló T/361. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 29 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő, Alaptörvényt módosító javaslat fő témái a vármegye megnevezés visszaállítása a közigazgatásban, valamint az önkormányzati és az európai parlamenti választás együttes megtartása.
Az Alaptörvény tizenegyedik módosítása a 2024-ben tartandó európai parlamenti választás és helyi önkormányzati választások egy napon történő lebonyolítását teszi lehetővé, melynek egyik fontos indoka a költséghatékonyság. A háborús helyzet által okozott gazdasági nehézségek miatt észszerű és logikus döntés a módosítással 10 milliárd forint megspórolása. A nemzetközi példák is igazolják ennek a lebonyolítási formának a sikerességét.
A törvényjavaslat másik jelentős kérdése a vármegye megnevezés visszaállítása. A magyar közigazgatás alapvető egységét vármegyeként tartották számon elődeink egészen 1949-ig. A megye kifejezés bevezetése nem egy szakmailag megalapozott módosítás volt, hanem a történelmi múltunk végleges eltörlésének egyik lépcsőfoka. A vármegyék visszaállítása az ezeréves történelmünk folytonosságát hozza vissza, ami fontos eleme a nemzeti szabadság, szuverenitás megőrzésének. Az Alaptörvény e módosítása szimbolikus jelentőséggel bír az elnyomással szembeni fellépés, a hagyományaink és a történelmi múltunkban őrzött értékeink megőrzéséért folytatott küzdelemben. Mindezekre tekintettel javaslom a Magyarország Alaptörvénye tizenegyedik módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én tartott ülésén megtárgyalta az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Miképp Magyarország Alaptörvénye az 1. cikk (1) bekezdésében is deklarálja, Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Magától értetődő, hogy az Országgyűlés működési kereteit rögzítő szabályok módosítása kitüntetett figyelemben részesül. Az elmúlt időszakban több olyan esemény árnyékolta be a mindennapjainkat, amelyekhez alkalmazkodnunk kellett, és ezek hatására szükségessé vált az Országgyűlésről szóló törvény módosítása is. Gondolok itt például az Ukrajna területén zajló háborúra, illetve a háború hatására bekövetkezett inflációra, de említhetnénk akár az Európai Unió vezetőinek több ponton is aggályos szankciós politikáját is, aminek hatására csökkentenünk kellett a működési költségeinket a magyar családok és vállalkozások védelme érdekében.
A javaslat többek között módosítja a frakciók működésével összefüggő kiadások finanszírozását biztosító alaptámogatást, valamint a képviselőnként járó arányos támogatás rendszerét, ezzel megakadályozva az esetleges visszaéléseket.
A javaslat értelmében a működési keret alaptámogatási részét a jövőben nem a képviselőcsoportok kapják meg külön-külön, hanem a közös lista kapja meg, mely egyenlő arányban kerül felosztásra közöttük. A működési keret másik részét képező, a képviselők után járó támogatás pedig a képviselői alaptiszteletdíj 30 százaléka, szorozva a képviselőcsoport létszámával.
A javaslat tehát egy új, komplex számítást vezet be, hiszen fenntarthatatlan az a rendszer, amelyben a Fidesz-KDNP-frakció havi szinten 2,2 millió forintos támogatást kapott egy-egy képviselőre vetítve, míg egy baloldali képviselőért 3,1 millió forint támogatás jutott.
Ha nem változtatnánk, akkor tovább nőne az aránytalanság, melynek következtében egy baloldali képviselő havi szinten 4,5 millió forintba kerülne a magyar adófizetőknek, míg egy kormánypárti képviselő 2,7 millióba. Ez azt jelentené, hogy amennyiben nem változtatunk a rendszeren, úgy ebben a ciklusban 6 milliárd forinttal kerülnének többe a frakciók, mint az előző négy évben. A jelenlegi háborús helyzetben ez nem engedhető meg.
Az elmúlt évek során számtalanszor érte kritika a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. A helyzet feloldására az Országgyűlés asztalán fekvő javaslat az Európa-szerte elismert, és minden uniós európai ország parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott, lényegében a németországi vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mellett döntött. Emögött az Európai Unió integrációerősítése, az európai országokkal egységes szabályozás gondolata húzódik meg, amivel elejét vehetjük a jövőbeni nemtelen támadásoknak.
A szabályozás összehangolásával a jövőben ugyanaz a kötelezettség vonatkozik az országgyűlési és a magyar európai parlamenti képviselőkre is, akik mindkét esetben egyazon választói bázistól kapják a felhatalmazásukat, mégis eddig indokolatlan megkülönböztetés alá estek.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen az említett lényegi pontokon túl egyéb technikai jellegű módosítást is tartalmaz, elfogadásukkal véleményem szerint eredményesebben tud működni az Országgyűlés. Mindezekre tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én megtárgyalta az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. OGY határozat módosításáról szóló határozati javaslatról szóló H/368. számú határozati javaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő határozati javaslat megteremti a lehetőséget a közös listán induló képviselőcsoportok közötti átjárásra, módosítja a frakcióalakítási szabályokat. A házszabály jelenleg nem teszi lehetővé, hogy a képviselőcsoporthoz tartozó képviselők bármely más képviselőcsoporthoz csatlakozzanak, a képviselőcsoport-tagság megszűnése minden esetben azt eredményezi, hogy a képviselő függetlenné válik, más képviselőcsoporthoz pedig a továbbiakban nem csatlakozhat.
A jelenlegi szabályok nem teszik lehetővé a választói akarat érvényesülését, hiszen a legitimáció alapját nem az a frakció képezi, ahova a képviselő tartozik, hanem a pártlistára, közös pártlistára, illetve egyéni választókerületben párt jelöltjére vagy közös jelöltre leadott szavazat. A javaslat ezenfelül meghatározza a következő parlamenti ciklusra vonatkozóan a képviselőcsoport létrehozásához szükséges létszámot 5 főben, továbbá az Országgyűlés működésével, a képviselői felszólalásokkal összefüggő javaslatokat fogalmaz meg.
A Törvényalkotási Bizottság egy érdemi és technikai pontosításokból álló módosítót fogadott el a javaslathoz. A javaslat elfogadásával növelni lehet az Országgyűlés működésének hatékonyságát és legitimációját. Így kérem önöket, hogy szavazatukkal támogassák azt. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én tartott ülésén megtárgyalta az egyes választási tárgyú, valamint kapcsolódó törvények módosításáról szóló T/367. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 9 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Alaptörvénye a 2. cikk (1) bekezdésében rögzíti, hogy a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson jogosultak választójogukat gyakorolni. Elmondható, hogy a 2022-ben zajló magyar országgyűlési választásokat soha nem kísérte ilyen magas szintű nemzetközi érdeklődés. Remekül szemlélteti jelen állítást, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az EBESZ vizsgálóbizottsága 45 országból 312 megfigyelőt delegált, akik megállapították, hogy a választás demokratikus volt, megfelelő jogi körülmények között zajlott, és a technikai lebonyolítás sem hagyott kivetnivalót maga után.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke már az Országgyűlés alakuló ülésén beszámolójában előrevetítette, hogy a választási eljárásnak a területi és az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák vezetőivel történő kiértékelését követően a gyakorlati tapasztalataik, illetve az azokból levont tanulságok alapján választásokat érintő jogszabály-módosítási javaslatokat fog indítványozni.
A javaslatban szereplő főbb módosítások között szerepel a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény, a Ve. módosítása. A javasolt módosítás leszögezi, hogy a magyar választási bizottságok hatáskörrel rendelkeznek a Magyarország területén kívül elkövetett jogsértések kivizsgálására is.
Jelentős változás továbbá a Nemzeti Választási Bizottság vonatkozásában, hogy az Országgyűlésben képviselőcsoporttal rendelkező pártok által megbízott tagok vonatkozásában is feltétel a jogi egyetemi végzettség, valamint a frakciódelegáltak esetében későbbi időpontban, a következő Országgyűlés alakuló ülésének napjában határozza meg és egyidejűleg ki is iktatja azt az időtartamot, amikor az NVB megbízott tagok nélkül működik.
Kiemelendő, hogy a javaslat alapján maximum 800 választópolgár juthat a névjegyzék több részre osztása esetén egy szavazási helyszínre, illetve alszavazókörre. Ezen módosítás is a szavazás zökkenőmentes lebonyolítását segíti.
(20.40)
A népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény módosítása tekintetében a javaslat 8 napos határidőt határoz meg a népszavazási kérdés hitelesítése tekintetében, az Alkotmánybíróság döntéseinek meghozatalára pedig 30 napos határidőt szab.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012 évi I. törvény módosítása tekintetében fontos kiemelni azt a rendelkezést, amely előírja a munkáltatóknak, hogy tegyék lehetővé a munkavállalók részére az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán, továbbá a népszavazáson való részvételt.
Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen az említett lényegi pontokon túl egyéb módosítást is tartalmaz. Elfogadásukkal véleményem szerint a választás és a népszavazás lebonyolítása, technikai feltételeinek biztosítása még eredményesebb lenne. Mindezekre tekintettel kérem, szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én megtárgyalta a területi közigazgatás működésével kapcsolatos egyes kérdésekről, valamint egyes törvényeknek az Alaptörvény tizenegyedik módosításával összefüggő módosításáról szóló T/559. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a fővárosi és a megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és a megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény rendelkezéseinek felülvizsgálata és a szükséges szabályozások új törvénybe való átültetése. A törvényjavaslat a fővárosi és a vármegyei kormányhivatalok működésével, adatkezelésével, egyes szolgáltatásaival kapcsolatos, jelen pillanatban is alkalmazott szabályozásokat tartalmazza.
A törvényjavaslat megteremti az Alaptörvény rendelkezéseiből eredő jogalkotási kötelezettség megfelelő végrehajtását azzal, hogy módosítja a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, valamint a választási eljárásról szóló törvényeket. A törvényjavaslat módosítása három választástípus összhangját teremti meg, így a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános választását, a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását és az európai parlamenti képviselők választását egyidejűleg indokolt megtartani.
A javaslat értelmében az ország területi tagozódására vonatkozó rendelkezések megváltoztatása is szükségszerű, tekintettel arra, hogy a megyék elnevezése vármegyékre változik. A Törvényalkotási Bizottság érdemi és jogtechnikai módosítót fogadott el a javaslathoz. Kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. szeptember 29-én megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló T/706. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 28 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 9 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, úgynevezett kondicionalitási eljárásban vállalt korrekciók egyik, a Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme. A javasolt szabályozás nem rendelkezik előzménnyel, a hazai szabályozás történetében egy teljesen új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust vezet be.
A törvényjavaslat alapvetően kétféle mechanizmust tartalmaz. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar. A szabályozás lényege egyfajta vádkorrekciós eljárás, amit lényegében bárki kezdeményezhet a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal elérése érdekében. Az új különeljárás lényege, hogy végső esetben az ügyészségtől független bírói utat igénybe véve lehessen kikényszeríteni a nyomozás eredményes folytatását, illetve legvégül azt, hogy a kezdeményező szerint megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen foglaljon állást. Ilyen értelemben ez az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, mely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget.
Kiemelném még, hogy a javaslat bevezeti a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriáját.
A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, mely a kondicionalitási eljárás sikeres lezárása érdekében szükséges módosításokat tartalmazza.
Mindezekre tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 17-én megtárgyalta a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1617. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a bürokráciacsökkentés, az állampolgárok és a vállalkozások költségeinek csökkentése, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek további szélesítése. A törvényjavaslat fontos eleme a 2022. év elején e-bejelentő néven bevezetett adatváltozás-kezelési szolgáltatásra vonatkozó módosítás is, amely egyszerűsíti az állampolgárok név-, cím- és egyéb adatainak változásbejelentését a közművek felé, valamint a közműátírási folyamatot.
A villamosenergia- és földgázágazat csatlakozása gyakorlatilag teljeskörűen megvalósult, valamint jelentős számú távhő- és víziközmű-szolgáltató csatlakozása is megtörtént. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a legmagasabb minőségű szolgáltatásokat kapják az állampolgárok, cél valamennyi szolgáltató csatlakozása az e-bejelentőhöz, hiszen ezáltal bárki igénybe veheti az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézést biztosító online szolgáltatást, függetlenül attól, hogy Magyarország mely településén szeretné a közműszolgáltatókkal kapcsolatos ügyeket intézni.
A törvényjavaslat ezt a célt szolgálja azzal, hogy az e-bejelentőhöz történő kötelező csatlakozást írja elő a közműszolgáltatóknak 2023. január 1-jétől, az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak pedig 2023. július 1-jétől. Az állampolgároknak számos előnyük származik abból, ha az összes közmű- és elektronikus hírközlési szolgáltató elérhető lesz az AVSZ-en keresztül.
Az igénybevétel ingyenes, az állampolgárok egy csatornán, egy helyen jelenthetik be egyszerre minden szolgáltató felé adatváltozásaikat, például e-mail-cím- vagy névváltozás. Költözés esetén egyszerűen kezdeményezhetik az érintett közműszolgáltatóknál a közműátírást, felhasználóváltozást. Egy biztonságos elektronikus ügyintézési csatorna igénybevételével kezdeményezhetik az ügyintézést. A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslata érdemi és technikai módosításokat is tartalmaz.
A főbb módosítások a következők. A Tftv. 11. § (1) bekezdés a) pontjának a-g alponttal való kiegészítése a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében biztosítja a területi megközelítésű operatív programok alapját képező integrált területi programok készítését és azok végrehajtását, integrálva azokat a megyei önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat területfejlesztési feladatai közé.
A feladat finanszírozása a területi megközelítésű operatív programból történik. A technikai módosítások a következők, melyeken túl szükséges a területfejlesztésért felelős miniszter feladatkörének egyértelműsítése és pontos megjelenítése a Tftv.-ben: az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum tagjai közé indokolt az összes kiemelt térségi fejlesztési tanács elnökeit jelölni. Az alapvető jogok biztosának jelzése alapján a munkaügyi bírság közvetett jogvédő funkciójára tekintettel nem javasolt, hogy a fizetési kedvezmény biztosításának lehetősége a bírság elengedésére, mérséklésére is kiterjedjen. A bírság elengedése, mérséklése a szabályozás céljával kifejezetten ellentétes lenne, különösen azon esetben, amikor a munkaügyi bírság kiszabása kötelező, ezért fizetési kedvezmény helyett a szűkebb terjedelmű részletfizetés kerül szabályozásra.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján, ha a Bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásban átvezeti, és véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. Ha tehát a törölt bányászati jog esetén sikertelen a bányászati jog megpályáztatása, akkor a bányatelket törölni kell, ami számos ingatlant érinthet, és így a törvényi kötelezettség végrehajtása jelentős összegű díjfizetést keletkeztet a Bányafelügyelet részéről.
A fentiek okán indokolt az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény kiegészítése a bányatelek törlése kapcsán.
Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 17-én tartott ülésén megtárgyalta a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló T/1620. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 11 nem ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő javaslat egy főleg rendvédelmi elemekből álló salátatörvény, mely a szociális biztonság erősítésére irányuló módosításokat is tartalmaz. A javaslat korábbi vitái során éppen ezek a szociális témájú rendelkezések kapták a legnagyobb hangsúlyt. A Törvényalkotási Bizottság által elfogadott összegző módosító javaslat finomítja a szociális törvény 2. §-át érintő változásokat. Egyrészt pontosítja a szociális feladatok ellátásában közreműködő szereplők rendszerét, másrészt a felelősség mellett megjeleníti a feladatellátás terén fennálló képességeket és lehetőségeket is.
Ezenkívül a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító kiegészíti a Honvédkórház átszervezéséhez szükséges módosításokat, meghatározza a rendvédelemben dolgozók foglalkoztatási lehetőségei között megjelenő önként vállalt túlszolgálat és önként vállalt túlmunka szabályait, tartalmazza a Magyar Művészeti Akadémia taglétszámának megemeléséhez szükséges módosításokat, valamint átveszi és pontosítja a részletes vitaszakaszban képviselői indítványként benyújtott nevelési ellátmányra vonatkozó szabályokat. Több helyen kodifikációs módosítások is történtek a javaslatban.
Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat vitái során már bőven volt lehetőség álláspontjaink ütköztetésére, a vitatott pontokon több változtatást is eszközöltünk, melyek eredményeként egy kiforrottabb javaslatot tudunk szavazásra bocsátani. Kérem, hogy támogassák a javaslat elfogadását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokból.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 17-én tartott ülésén megtárgyalta a T/1614. számú, az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 8 nem ellenében, 3 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! A Ház asztalán fekvő törvényjavaslat célja az adminisztráció egyszerűsítése; az európai uniós jogharmonizáció és a gazdaság fehérítése érdekében szükséges adómódosításokat tartalmazza. Ezen túlmenően az előterjesztés javaslatot tesz olyan szükséges módosításokra is, amelyek a változó ágazati jogszabályok, valamint a jogalkalmazás során felmerülő kérdések miatt váltak szükségessé.
Az adminisztráció egyszerűsítései közül kiemelendők az átalányadózást érintő egyszerűsítések. Az új kata bevezetése után az átalányadózás jelenti a legegyszerűbb adózási formát az egyéni vállalkozók számára. Több mint 150 ezren választották már ezt az adózási formát. Ezen körnek kívánjuk az adminisztrációt egyszerűsíteni a bevallások számának csökkentésével és a személyi jövedelemadó és a járulék, valamint a szociális hozzájárulási adó megfizetésének összehangolásával, illetve egyes adminisztratív korlátozások eltörlésével.
A jogharmonizációs intézkedések körében kiemelkedő jelentőségű a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésre vonatkozó európai uniós irányelv átültetése, mely alapján a 750 millió euró árbevételt meghaladó vállalkozásoknak külön jelentésben kell nyilvánosságra hozniuk a társasági adóval kapcsolatos információkat.
A javaslat szerint pénzügyi tranzakciós illeték alóli mentességben részesülnek az egységes adatbeviteli megoldás útján benyújtott vagy a fizetési kérelemmel kezdeményezett azonnali fizetési tranzakciók, amelyek új tranzakcióként jelennek meg a pénzforgalomban. Ezek az új típusú technikai megoldások lehetővé teszik, hogy az azonnali átutalásokat a készpénzhez és a bankkártyához hasonlóan kényelmesen, elektronikusan, ügyfélbarát módon lehessen használni bolti és internetes vásárlásnál, valamint számlafizetésnél. Ezeket az átutalásokat a tranzakciós lebonyolításhoz használt szabványos üzenetek különböztetik meg a hagyományos módon indított azonnali átutalásoktól, ezáltal a tranzakcióban érintett szolgáltatók tudni fogják, hogy mely tranzakciókra vonatkozik a mentesség.
A javaslat szerint a nem magyar piacokra irányuló fizetési és egyéb, a pénzügyi tranzakciós illeték tárgyába tartozó műveletek a jövőben mentesülnek a pénzügyi tranzakciós illeték alól. Ezzel megvalósítható a tranzakciós illeték célországalapúvá alakításának egyik lába, azaz a külföldre irányuló, külföldi illetőségű személynek nyújtott szolgáltatások mentessé válnak.
A magánszemély ügyfél illetőségét a személyi jövedelemadózás szabályait figyelembe véve, a szervezetek külföldi illetőségét a székhely tényleges üzletvezetési helye szerint kell megállapítani.
Összegzésként elmondható, hogy a törvényjavaslat előremutató rendelkezéseket tartalmaz, ezért az elhangzottak ismeretében úgy vélem, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 27-én megtárgyalta a köztársasági elnök átiratát, melyben megfontolásra visszaküldte az „Egyetemes Postaegyesület Alapokmánya Kilencedik, Tizedik és Tizenegyedik Pótjegyzőkönyvének, az Egyetemes Postaegyesület Egyetemes Postaegyezményének a 2012. évi dohai kongresszuson aláírt módosítása és Zárójegyzőkönyve, a 2016. évi isztambuli kongresszuson aláírt módosítása és Zárójegyzőkönyve, a 2018. évi addisz-abebai kongresszuson aláírt módosítása és Zárójegyzőkönyve, a 2019. évi genfi kongresszuson aláírt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szövege és Második Kiegészítő Jegyzőkönyve, valamint a 2021. évi abidjani kongresszuson aláírt módosítása és Zárójegyzőkönyve kihirdetéséről” szóló törvényjavaslathoz készített és kialakított álláspontját.
A bizottság a köztársasági elnök észrevételeinek figyelembevételével a határozati házszabály 78. § (3) bekezdése alapján módosító javaslat benyújtásáról döntött. A köztársasági elnök átiratát, valamint az ezzel összefüggésben benyújtott módosító javaslatot a bizottság 36 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországon 1967-ben hirdették ki az Egyetemes Postaegyesület Alapokmányát, zárójegyzőkönyvét, az egyesület általános szabályzatát, valamint annak zárójegyzőkönyvét. Egy ilyen nagy múltú és globális feladatot ellátó intézmény jogi szabályozását időről időre az adott kor kihívásainak megfelelően kell felülvizsgálni. Az előttünk fekvő nemzetközi szerződésben foglalt jegyzőkönyvek és pótjegyzőkönyvek rendelkeznek többek között az úgynevezett szűkebb körű egyesületek létesítéséről, a különmegállapodásokról, magáról az egyesület kiterjedéséről és céljáról, a kivételes kapcsolatokról, a postai biztonságról, valamint az Egyetemes Postaegyesület és az ENSZ közötti kapcsolatokról. Rendezik az egyesület pénzügyi és működési hátterét és az esetleges tagországi kilépések esetét is.
(17.40)
Jelen törvényjavaslatot az Országgyűlés 2022. október 25-én elfogadta, de azt 2022. november 4-én a köztársasági elnök megfontolásra visszaküldte. Észrevételeinek figyelembevételével a Törvényalkotási Bizottság nyolc pontból álló módosító javaslatot nyújtott be, melyek egytől egyig jogtechnikai módosító vagy kiegészítő rendelkezések. Ezek alapján, ahogyan a bizottsági ülésen is, kérem, hogy a javaslatot támogassák. Köszönöm, hogy meghallgattak.
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 27-én tartott ülésén megtárgyalta a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról szóló T/3526. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében, 5 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény esetében a hatósági jogalkalmazás során összegyűlt tapasztalatok alapján több helyen szükségessé vált a normaszöveg pontosítása, kiegészítése, átstrukturálása. Jelenleg a Vksztv. felügyeleti szabályai kizárólag víziközmű-szolgáltatókra vonatkoznak. Azonban a gyakorlatban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jelentős számú ellenőrzést végez az ellátásért felelősök tekintetében is.
A javaslat három ellenőrzési típust vezetne be: a célellenőrzést, a témaellenőrzést és az utóellenőrzést. A törvényjavaslat célja továbbá, hogy az adott víziközműrendszerhez tartozó víziközmű-fejlesztési hozzájárulásból felújított rendszerfüggetlen víziközműelemekért ne kétszeresen kelljen az ellátásért felelősnek fizetnie; a cél, hogy azok az adott víziközműrendszeren maradjanak. Ennek érdekében rögzítésre kerül, hogy legfeljebb könyv szerinti nettó értéken az ellátásért felelős részére írásban megvételre felajánlják.
További módosítás, hogy az üzemeltetési szerződések közös megegyezéssel való megszüntetése esetére enyhébb szabályok kerülnek megállapításra, mivel indokolatlan a nyolc hónapos határidő fenntartása, ehelyett a felek négy hónapot kötnek ki. Az üzemeltetési szerződés megszűnése esetén alkalmazandó szabályok is kiegészítésre kerülnek. A javaslat szabályozza az átadandó adatok körét és az átadás határidejét.
Az átmeneti díjak megállapítására irányuló eljárások során felmerült gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel a módosítás egyértelműsíti, hogy az alapdíj mértéke átmérőnként eltérő. Figyelemmel arra, hogy a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás lényegében vagyoni értékű jognak tekinthető, ezért szükséges azoknak az alapvető rendelkezéseknek a törvényi szinten történő rögzítése, amelyek lehetővé teszik a megszerzett kvóta átruházását, illetve áthelyezését.
Tisztelt Ház! A Törvényalkotási Bizottság eljárása során a normavilágosságot és a jogértelmezést támogató módosítások kerültek megfogalmazásra. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. április 27-én tartott ülésén megtárgyalta az elérhetőbb fogyasztóvédelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló T/3517. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 25 igen szavazattal, 5 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány új fogyasztóvédelmi politikája a cselekvő fogyasztóvédelem, ami egyszerre jelenti a jogsértésekkel szembeni fellépés és az önkéntes jogkövetés előremozdítását mint a fogyasztóvédelem két legmarkánsabb feladatát. A cselekvő fogyasztóvédelem a digitális fogyasztóvédelem, a gyermekvédelem, a fogyasztóvédelem elérhetővé tételén és az egységes joggyakorlat kialakításának támogatásán alapul. A manapság felgyorsult technológiai fejlődés, a digitalizáció és a piaci változások okozta kihívások korában hatékony és gyors segítséggel, valamint biztos intézményrendszerrel szükséges garantálni a fogyasztók jogainak érvényesülését. Jelen törvényjavaslat e céloknak kíván megfelelni. Főbb elemei: a békéltető testületek regionális illetékességének megállapítása; a békéltető testületi elnökök és tagok kiválasztási szabályainak felülvizsgálata; az online meghallgatás bevezetése; a 200 ezer forintot meg nem haladó ügyértékű ügyekben a kötelezést tartalmazó békéltető testületi határozat meghozatala; valamint további eljárásjogi szabályok módosítása.
A Törvényalkotási Bizottság egy módosítót fogadott el a javaslathoz, mely kodifikációs és technikai pontosítások mellett kiegészítéseket is megfogalmazott.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat elfogadása esetén a fogyasztóvédelmi törvény módosításával a jelenleginél ismertebbé, egyszerűbbé és átláthatóbbá válhat az alternatív vitarendezés működése. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az előttünk fekvő módosító javaslat biztosítja a közelgő önkormányzati és európai parlamenti választások zökkenőmentes lebonyolítását, valamint elősegíti a választójog és a jogorvoslathoz fűződő jog hatékony gyakorlását. A két választás összehangolása érdekében szükséges módosítások megteremtik a névjegyzékkel kapcsolatos kérelmek tekintetében az e-ügyintézési törvény és a választási eljárásról szóló törvény összhangját, valamint egyszerűbbé teszi a választópolgárok joggyakorlását és a választási irodák adminisztratív terhét is csökkenti.
Mindig üdvözlendő egy olyan javaslat, amely reagál az elmúlt évek technológiai fejlődésére, és a digitalizáció térnyerésével párhuzamosan fejleszti a hazai közigazgatási eljárásokat. A XXI. századi közigazgatás működése körében hazánkban is erősödik az elektronikus ügyintézés iránti igény. A magyar lakosság számára elengedhetetlen, hogy biztosítva legyen a korszerűbb és hatékonyabb közszolgáltatások, valamint az e-ügyintézés széles körű elérhetősége. Jelen törvényjavaslat ezt hivatott szolgálni.
Tisztelt Ház! Az e-ügyintézés fejlesztése és a választások zavartalan lebonyolítása fontos állampolgári érdek, így az elhangzottakra tekintettel kérem képviselőtársaimat, hogy támogassák a javaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. október 19-én tartott ülésén megtárgyalta az állami építési beruházások rendjéről szóló T/3677/15. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014. országgyűlési határozat 46. §-a alapján 26 igen szavazattal, 10 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Országgyűlés! A kormány által benyújtott törvényjavaslat új alapokra helyezi és egységesíti az állami építési beruházások rendszerét. Célja az, hogy növelje az állami építési beruházások megvalósításának hatékonyságát, megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciákat nyújtson a beruházások szereplői számára ezen jogviszonyok kiszámíthatósága érdekében, továbbá megerősítse és egységesítse az állami építési beruházások megvalósításában közreműködő állami szervezetrendszert annak érdekében, hogy Magyarország a sikeres állami építési beruházások területén 2030-ra Európa élmezőnyébe kerüljön.
A törvényjavaslat a fentieknek megfelelően újraszabályozza az állami építési beruházások teljes életciklusát az előkészítéstől a tervezésen és kivitelezésen át az üzemeltetésig és a fenntartásig, különös figyelemmel a költséghatékonyság és az érték-haszon szemlélet elvére.
A Törvényalkotási Bizottság eljárása során meghatározásra kerültek azok a részletszabályok, amelyek alapján az állami építési beruházás előkészítésében és megvalósításában közreműködő egyes jogalanyok, érintett projektszervezeti tagok mentesülhetnek konkrét kötelezettségek alól, vagy ezekkel kapcsolatos kedvezményt kaphatnak. Ezenkívül a javaslat főszabállyá teszi a miniszter hatáskörét az állami beruházás építtetőjének annak beleegyezésével történő kijelölése kapcsán. Továbbá járulékos szabályként jelenne meg, hogy ha a miniszter építtetőt nem jelölt ki, akkor az építtető e törvény eltérő rendelkezése hiányában a minisztérium.
Tisztelt Ház! A Törvényalkotási Bizottság eljárása során megfogalmazott javaslatok az alaptörvény-ellenesség kiküszöbölését szolgálják. Mindezekre tekintettel a javaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2023. október 19-én megtárgyalta az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről szóló T/5249. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 8 nem szavazat ellenében, 6 tartózkodás mellett elfogadta.
Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar kormány az elmúlt 12 évben számos erőfeszítést tett a közigazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek helyzetének könnyítése érdekében. A közigazgatás rendszerének átfogó intézményi átalakítása mellett a polgári kormányzás az elmúlt években több intézkedést tett a bürokráciacsökkentés érdekében, és továbbra is elkötelezett, hogy folyamatosan csökkentse az állampolgárokat, a családokat és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, melyek jelentősen hátráltatják Magyarország versenyképességét.
Jelen törvényjavaslat a munka világát sújtó adminisztratív terhek csökkentését, a hatósági eljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja, emellett segítséget nyújt a családtámogatási ügyek intézéséhez és a fiatalok életkezdéséhez.
A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslatai érdemi és technikai módosításokat is tartalmaznak. Engedjék meg, hogy a teljesség igénye nélkül kiemeljek közülük néhányat!
A kormány fontos célja a nyugati diaszpórában élő magyar állampolgárok és magyar származásúak visszatérése, ennek megkönnyítése, ezért a Hazaváró-projekt keretében egész sor deregulációs javaslat merült fel.
Sok esetben a hazatérő személynek valamely honosítási eljárást kell igénybe vennie, az állampolgári esküt vagy fogadalmat pedig már Magyarországon szeretné letenni, azonban egyetlen települési önkormányzathoz sem kötődik szorosan. Az ilyen eskütevők számára szükségessé vált egy eskütételi igazgatási szerv kijelölése.
A módosítás fontosságát kiemeli, hogy egyes időszakokban és egyes helyeken az eskütétel elhúzódása tapasztalható, azaz például a nyári igazgatási szünet idején vagy szabadságolások miatt nem kerül sor eskütételre, és a leendő magyar állampolgár aláírt és ellenjegyzett honosítási okirat dacára nem tud élni jogaival. Ezt a közjogilag is visszás helyzetet kívánja orvosolni a módosítás. A módosítások lehetővé teszik a honosított állampolgárok számára, hogy állampolgári esküjüket a választások szerinti szerv előtt tegyék le.
Főszabályként az eskütételre továbbra is a lakóhelyük szerinti polgármester vagy magyar külképviselet vezetője előtt kerül sor. Új lehetőségként az eskütevő kérelmére megnyílik a lehetőség az állampolgári eskü eskütételi igazgatási szerv előtti letételére. Ugyanakkor a tervezet megteremti annak lehetőségét, hogy amennyiben az állampolgári esküt vagy fogadalomtételt a honosított személy az eskütételi igazgatási szerv előtt teszi, és kérelmezi, hogy nem a hivatali helyiségben szeretné megtenni, akkor külső helyszínen is biztosítható. Ebben az esetben a külső helyszíni többletszolgáltatásért az eskütételi igazgatási szerv díjat számolhat fel.
Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvényben a továbbiakban útdíjtörvény meghatározott viszonylati jegyek fogalmának vizsgálata arra a következtetésre jutott, hogy az útdíjfizetés e módjával az úthasználóknak csak elenyésző hányada él, így a rendszer jelenlegi formájában történő fenntartása indokolatlan adminisztratív többletterhet és többletköltséget jelent az egyetemes útdíjszolgáltatók számára.
Az előbbiek alapján megszűnik a viszonylati jegy azon formája, amelyet az úthasználó az útdíjszedési rendszerben történő regisztrációját követően az egyenlege terhére, illetve harminc nappal előre válthat.
A viszonylati jegy megváltásának speciális esete, amikor azt a meghatározott össztömeget, a tengelyterhelést, tengelycsoport-terhelést és méretet meghaladó járművek közlekedéséről szóló 36/2017. NFM-rendelet hatálya alá tartozó túlsúlyos, illetve túlméretes útdíjköteles gépjárműre kell váltani. Ebben az esetben a viszonylati jegyet a díjfizetési kötelezett számára a közútkezelői hozzájárulást megadó szerv, azaz a Magyar Közút Nonfprofit Zrt. értékesíti, tekintettel arra, hogy a hozzájárulást megadó szerv állapítja meg az engedélyezett útvonalat is, a viszonylati jegynek pedig értelemszerűen azzal teljes mértékben egyezőnek kell lenni.
(A jegyzői székben Hiszékeny Dezsőt Szabó Sándor váltja fel.)
A vontatás útdíjfizetési szempontú szabályozása érdekében szükséges az útdíjköteles gépjármű fogalmának pontosítása. A gyakorlatban előfordul, hogy a szerződött díjfizető vagy az úthasználó saját hibájából az útdíjat többszörösen megfizeti, mert például viszonylati jegyet vált, és az útdíjköteles gépjárműben fedélzeti eszközt is üzemeltet.
A szerződésszerű úthasználat a használó felelőssége, ezért az ilyen módon többszörösen megfizetett útdíj szükségtelenül megfizetett része nem jár vissza. Természetesen ez abban az esetben alkalmazandó, ha többszörös útdíjfizetésért a használó felelős, egyéb esetekben például a használó érdekkörén kívül eső műszaki hiba esetén a szükségtelenül megfizetett útdíj visszatérítésre kerül.
Az útdíjtörvény módosítása megteremti annak lehetőségét, hogy az egyetemes útdíjszolgáltató az utólagos díjfizetési szolgáltatását fizetési közreműködők igénybevételével nyújthassa a szerződött díjfizetők számára. A fizetési közreműködő elvégzi mindazokat a feladatokat, amelyek az utólagos díjfizetési szolgáltatással kapcsolatban az egyetemes útdíjszolgáltatót terhelik, ezért az általa beszedett útdíj összege alapján átalányköltség-térítésre jogosult.
(18.20)
A fizetési közreműködő igénybevétele az egyetemes útdíjszolgáltató számára csak lehetőség, ugyanakkor, ha fizetési közreműködő bevonása mellett dönt, az utólagos díjfizetési szolgáltatást saját maga már nem nyújtja. Fizetési közreműködőként bárki csatlakozhat, aki a jogszabályban meghatározott feltételeknek eleget tesz.
Tisztelt Ház! Egy nagy jelentőségű, átfogó törvénymódosítás van előttünk. Az elhangzottakra tekintettel kérem, hogy szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! November első napjaiban véget ért az úgynevezett Hunnia-per vagy más néven Budaházy-ügy. 13 évig tartott a bírósági eljárás; a 15-16 évvel ezelőtti cselekmények miatt 2010-ben emeltek vádat.
Az első ítéletre hat évet kellett várni, majd a megismételt eljárás hét évig tartott. A köztársasági elnök tavaly decemberben kegyelmet adott az ügy hét vádlottjának, mert, ahogy fogalmazott: sajnálatosnak tartja, hogy a bíróság közel másfél évtized alatt sem tudott jogerős döntést hozni. Döntését úgy indokolta, hogy „az eljárás további elhúzódása” az elnöki kegyelemben részesítettek számára „aránytalan sérelmet jelentene a kiszabható büntetésekhez képest. Az előzetes letartóztatásban töltött idő és a 13 éve tartó vesszőfutás az érintetteket és családjaikat alaposan megpróbálta.”
A köztársasági elnöki közlemény azzal zárul, hogy „az úgynevezett Budaházy-ügy is rámutat arra, hogy a bírósági eljárások észszerűtlen elhúzódása elfogadhatatlan, és sérti az emberek igazságérzetét. Felhívom a jogalkotó és a jogalkalmazó szerveket, hogy tegyenek lépéseket a bírósági döntéshozatal felgyorsítása érdekében.”
Tisztelt Államtitkár Úr! A közelmúltból is ismerünk olyan eseteket, amikor viszonylag egyszerű megítélésű, csak jogi mérlegelést igénylő polgári perek évekig húzódnak. A közbeszédben csak tanárpereknek nevezett eljárások még csak az előkészítő szakasznál járnak, a több mint egy évvel ezelőtti elbocsátások ügyében a bíróság még nem jutott el az érdemi tárgyalásig; az elsőfokú ítélet csak jövőre várható, és a fellebbezéseket is figyelembe véve jó, ha két éven belül befejeződik annak a kérdésnek az eldöntése, hogy aki megtagadja a munkavégzést, az elbocsátható-e.
Az elmúlt években a kormány az igazságügyi miniszter javaslatára több, eljárást gyorsító törvénymódosítást is az Országgyűlés elé terjesztett, és a parlament új polgári és büntetőeljárási törvényeket fogadott el, amelyek, legalábbis elvben, a bírósági eljárásokat felgyorsították. A bírósági szervezet vezetői az Országgyűlésnek benyújtott éves beszámolóikban előrehaladásról, az elhúzódó perek számának csökkenéséről beszélnek, és a számok valóban szépek.
De akkor miért van még mindig rengeteg panasz a bírósági eljárások hosszára? Az Igazságügyi Minisztérium beszámolóiból tudjuk, hogy a magyar állam évente milliárdos nagyságrendű kártérítéseket fizet ki a strasbourgi bírósághoz fordulóknak, a legtöbb magyar ügy a bírósági eljárások elhúzódása miatt van. Ebből a panaszból van a legtöbb Magyarország ellen. Közben pedig azt hallgatjuk Brüsszelből, hogy erősítenünk kell a bíróságok függetlenségét, meg hogy nincs minden rendben az igazságszolgáltatásunkkal. Államtitkár Úr! Az nem tartozik hozzá a jogállamisághoz, hogy a bíróságok ne üljenek évekig egy-egy ügyön? Az csak bennünket, magyarokat érdekel, hogy a független bíróságok hogyan dolgoznak?
Mindezek alapján kérdezem tisztelt államtitkár urat: mit tesz a kormány azért, hogy ne húzódjanak el a bírósági eljárások évekig? Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)
DR. SALACZ LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Köszönöm az interpellációmra adott válaszát, azt elfogadom.
A joggal csak ritkán találkozó állampolgárok is érzékelhetik, hogy az eljárások elhúzódása jogbizonytalanságot teremt. Ezen jogbizonytalanság mérséklését szolgálták a polgári perrendtartás és a büntetőeljárás-jogi törvény módosításai, illetve újragondolásai, azonban a jelek szerint mindez nem volt elegendő ahhoz, hogy az eljárások optimális időben befejeződjenek.
Támogatom a kormány az irányú szándékát, hogy a brüsszeli iránymutatásokkal ellentétben a jogbizonytalanság, illetve az eljárások elhúzódásának megakadályozása érdekében újabb és újabb intézkedéseket vezessünk be, amelyek a valódi jogállamiság irányába mutatnak. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)