Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. november 17-én megtárgyalta a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló T/1617. számú törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 6 nem szavazat ellenében, 4 tartózkodás mellett elfogadta.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a bürokráciacsökkentés, az állampolgárok és a vállalkozások költségeinek csökkentése, valamint az elektronikus ügyintézés lehetőségeinek további szélesítése. A törvényjavaslat fontos eleme a 2022. év elején e-bejelentő néven bevezetett adatváltozás-kezelési szolgáltatásra vonatkozó módosítás is, amely egyszerűsíti az állampolgárok név-, cím- és egyéb adatainak változásbejelentését a közművek felé, valamint a közműátírási folyamatot.

A villamosenergia- és földgázágazat csatlakozása gyakorlatilag teljeskörűen megvalósult, valamint jelentős számú távhő- és víziközmű-szolgáltató csatlakozása is megtörtént. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a legmagasabb minőségű szolgáltatásokat kapják az állampolgárok, cél valamennyi szolgáltató csatlakozása az e-bejelentőhöz, hiszen ezáltal bárki igénybe veheti az egyszerűbb, gyorsabb ügyintézést biztosító online szolgáltatást, függetlenül attól, hogy Magyarország mely településén szeretné a közműszolgáltatókkal kapcsolatos ügyeket intézni.

A törvényjavaslat ezt a célt szolgálja azzal, hogy az e-bejelentőhöz történő kötelező csatlakozást írja elő a közműszolgáltatóknak 2023. január 1-jétől, az elektronikus hírközlési szolgáltatóknak pedig 2023. július 1-jétől. Az állampolgároknak számos előnyük származik abból, ha az összes közmű- és elektronikus hírközlési szolgáltató elérhető lesz az AVSZ-en keresztül.

Az igénybevétel ingyenes, az állampolgárok egy csatornán, egy helyen jelenthetik be egyszerre minden szolgáltató felé adatváltozásaikat, például e-mail-cím- vagy névváltozás. Költözés esetén egyszerűen kezdeményezhetik az érintett közműszolgáltatóknál a közműátírást, felhasználóváltozást. Egy biztonságos elektronikus ügyintézési csatorna igénybevételével kezdeményezhetik az ügyintézést. A Törvényalkotási Bizottság saját módosító javaslata érdemi és technikai módosításokat is tartalmaz.

A főbb módosítások a következők. A Tftv. 11. § (1) bekezdés a) pontjának a-g alponttal való kiegészítése a területfejlesztési tervezéssel összefüggő feladatok ellátása keretében biztosítja a területi megközelítésű operatív programok alapját képező integrált területi programok készítését és azok végrehajtását, integrálva azokat a megyei önkormányzat és a Fővárosi Önkormányzat területfejlesztési feladatai közé.

A feladat finanszírozása a területi megközelítésű operatív programból történik. A technikai módosítások a következők, melyeken túl szükséges a területfejlesztésért felelős miniszter feladatkörének egyértelműsítése és pontos megjelenítése a Tftv.-ben: az Országos Területfejlesztési Érdekegyeztető Fórum tagjai közé indokolt az összes kiemelt térségi fejlesztési tanács elnökeit jelölni. Az alapvető jogok biztosának jelzése alapján a munkaügyi bírság közvetett jogvédő funkciójára tekintettel nem javasolt, hogy a fizetési kedvezmény biztosításának lehetősége a bírság elengedésére, mérséklésére is kiterjedjen. A bírság elengedése, mérséklése a szabályozás céljával kifejezetten ellentétes lenne, különösen azon esetben, amikor a munkaügyi bírság kiszabása kötelező, ezért fizetési kedvezmény helyett a szűkebb terjedelmű részletfizetés kerül szabályozásra.

A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény alapján, ha a Bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásban átvezeti, és véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot, a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. Ha tehát a törölt bányászati jog esetén sikertelen a bányászati jog megpályáztatása, akkor a bányatelket törölni kell, ami számos ingatlant érinthet, és így a törvényi kötelezettség végrehajtása jelentős összegű díjfizetést keletkeztet a Bányafelügyelet részéről.

A fentiek okán indokolt az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény kiegészítése a bányatelek törlése kapcsán.

Tisztelt Ház! Az elhangzottakra tekintettel kérem, szavazatukkal támogassák a javaslatot. Köszönöm, hogy meghallgattak.