Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. SALACZ LÁSZLÓ, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. július 14-én tartott ülésén megtárgyalta az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az összegző módosító javaslatot és az összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, 11 nem szavazat ellenében, tartózkodás nélkül elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Miképp Magyarország Alaptörvénye az 1. cikk (1) bekezdésében is deklarálja, Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés. Magától értetődő, hogy az Országgyűlés működési kereteit rögzítő szabályok módosítása kitüntetett figyelemben részesül. Az elmúlt időszakban több olyan esemény árnyékolta be a mindennapjainkat, amelyekhez alkalmazkodnunk kellett, és ezek hatására szükségessé vált az Országgyűlésről szóló törvény módosítása is. Gondolok itt például az Ukrajna területén zajló háborúra, illetve a háború hatására bekövetkezett inflációra, de említhetnénk akár az Európai Unió vezetőinek több ponton is aggályos szankciós politikáját is, aminek hatására csökkentenünk kellett a működési költségeinket a magyar családok és vállalkozások védelme érdekében.

A javaslat többek között módosítja a frakciók működésével összefüggő kiadások finanszírozását biztosító alaptámogatást, valamint a képviselőnként járó arányos támogatás rendszerét, ezzel megakadályozva az esetleges visszaéléseket.

A javaslat értelmében a működési keret alaptámogatási részét a jövőben nem a képviselőcsoportok kapják meg külön-külön, hanem a közös lista kapja meg, mely egyenlő arányban kerül felosztásra közöttük. A működési keret másik részét képező, a képviselők után járó támogatás pedig a képviselői alaptiszteletdíj 30 százaléka, szorozva a képviselőcsoport létszámával.

A javaslat tehát egy új, komplex számítást vezet be, hiszen fenntarthatatlan az a rendszer, amelyben a Fidesz-KDNP-frakció havi szinten 2,2 millió forintos támogatást kapott egy-egy képviselőre vetítve, míg egy baloldali képviselőért 3,1 millió forint támogatás jutott.

Ha nem változtatnánk, akkor tovább nőne az aránytalanság, melynek következtében egy baloldali képviselő havi szinten 4,5 millió forintba kerülne a magyar adófizetőknek, míg egy kormánypárti képviselő 2,7 millióba. Ez azt jelentené, hogy amennyiben nem változtatunk a rendszeren, úgy ebben a ciklusban 6 milliárd forinttal kerülnének többe a frakciók, mint az előző négy évben. A jelenlegi háborús helyzetben ez nem engedhető meg.

Az elmúlt évek során számtalanszor érte kritika a magyar vagyonnyilatkozati rendszert. A helyzet feloldására az Országgyűlés asztalán fekvő javaslat az Európa-szerte elismert, és minden uniós európai ország parlamenti képviselője által évek óta alkalmazott, lényegében a németországi vagyonnyilatkozati rendszer átemelése mellett döntött. Emögött az Európai Unió integrációerősítése, az európai országokkal egységes szabályozás gondolata húzódik meg, amivel elejét vehetjük a jövőbeni nemtelen támadásoknak.

A szabályozás összehangolásával a jövőben ugyanaz a kötelezettség vonatkozik az országgyűlési és a magyar európai parlamenti képviselőkre is, akik mindkét esetben egyazon választói bázistól kapják a felhatalmazásukat, mégis eddig indokolatlan megkülönböztetés alá estek.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat természetesen az említett lényegi pontokon túl egyéb technikai jellegű módosítást is tartalmaz, elfogadásukkal véleményem szerint eredményesebben tud működni az Országgyűlés. Mindezekre tekintettel kérem, támogassák a törvényjavaslat elfogadását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)