Felszólalás adatai

2010. május 26-át követően Magyarország már nemcsak szavakkal, hanem tettekkel bizonyítja, hogy szívén viseli nemzettársai sorsát, felelősen gondoskodik róluk, legyenek itt, a Kárpát-medencében vagy a világ legtávolabbi szegleteiben. A honosítási törvény módosításán kívül számos kezdeményezéssel bizonyította a kormány és a parlament, hogy kiemelt figyelmet szentel a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő nemzettársaink irányában. Újra összehívtuk a Magyar Állandó Értekezletet, és megkezdték működésüket a szakbizottságok. Megalakult a MÁÉRT keretén belül működő Diaszpóra Tanács, amely a Kárpát-medencén kívüli magyarság összefogását tűzte zászlajára.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumban létrejött a nemzetpolitikáért felelős államtitkárság, amely közvetlen kapcsolatot ápol a külhoni magyar közösségekkel, felügyeli a Bethlen Gábor Alapkezelő Nonprofit Zrt. munkáját, így például óvodások számára is elérhetővé vált a Kárpát-medencében juttatott oktatási-nevelési támogatások szétosztása vagy a Határtalanul-program. Megalakult a Magyarság Háza, illetve a Nemzetpolitikai Kutató Intézet. Az Országgyűlés június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjává tette meg. 2011. január 1-jén megkezdte működését a nemzeti összetartozás bizottsága. Ez év áprilisában, néhány héttel ezelőtt, a bizottság keretén belül létrejött az autonómia-albizottság, amely eszköze és segítsége kíván lenni a környező országokban élő magyar nemzettársaink autonómiatörekvéseinek. Az Országgyűlés elnökének vezetésével tovább működik a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma, illetve ennek szakbizottságai.

Az imént elmondottakat jól foglalja össze az új alaptörvény, amely kimondja: "Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségei fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal."

A módosított állampolgársági törvény 2011. január 1-jén lépett hatályba, és az első állampolgársági eskütételekre a 2011. március 15-ei hétvégén került sor. Legelsőként Mohácson március 12-én a horvátországi magyar vezetők tettek esküt, majd 15-én a budai Várban közel száz moldvai csángó, aztán Kolozsvárt, illetve Csíkszeredában és Szabadkán. Semjén miniszterelnök-helyettes úr 2011. június 27-én jelentette be itt, az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy beérkezett a százezredik honosítási kérelem.

(13.20)

Örömmel tölt el, hogy két héttel ezelőtt arról lehetett hallani, hogy regisztrálták a 250 ezredik állampolgársági igénylést, és a honosítottak száma elérte a 160 ezret.

Kedves Képviselőtársaim! A nemzeti összetartozás bizottsága nevében is szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik a honosítási kérelmek feldolgozásában és elbírálásában részt vesznek, a megnövekedett feladatokat legjobb tudásuknak megfelelően látják el.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)