Felszólalás adatai

Azt gondoltam, hogy néhány szóval megmagyarázza azt a nemzetáruló politikát, amelyet 2002 és 2008 között, éppen az ő miniszterelnöksége idején a szocialisták lefolytattak, megmagyarázza azt, hogy miért kellett újra éket verni a magyarság határon túli és határon inneni részei közé, de erről nem beszélt, hiszen nem tudott volna igazából semmit sem mondani, illetve valószínűleg ugyanazokat a nemzetáruló frázisokat hangoztatta volna, mint annak idején. (Szűcs Erika: A költségvetés a téma!) Alátámasztva azt, hogy a gondolkodásuk semmiben sem változott meg: ezt a legjobban az bizonyítja, hogy 2011. január 1-jén létrejött a nemzeti összetartozás parlamenti bizottsága, és a mai napig a Szocialista Párt ebbe a bizottságba egyetlenegy képviselőt nem delegált - bár mondhatják önök, Gyurcsány-pártiak azt, hogy önök már nem szocialisták, és nekünk ezt nyilván el is kell fogadnunk, hiszen ez az önök döntése, és immáron 3-4 napja így van, tehát mindenkinek másra kell emlékezni, mint ahogy ez volt az elmúlt években. Önöket a koalíció pártjának nevezték, nem tudjuk egyébként, hogy kivel kötöttek koalíciót, mert a koalícióhoz minimum két fél kell, de a bolsevikok is ugyanígy csinálták annak idején, hiszen a bolsevik szó többséget jelent, és önmagát egy kisebb csoport többséginek nevezte ki, önök meg koalíciót kötöttek önmagukkal, vagy nem tudjuk, hogy kivel.

Azt gondolom, hogy az elmúlt egy esztendő a nemzetpolitika területén alapvető változást hozott; alapvető változást hozott a kormány intézkedéseiben, gondolkodásában, és talán hozzájárul ahhoz, hogy az a seb, amely keletkezett 2004. december 5-én, illetve azt megelőzően, be tud gyógyulni. Több évtizednek kell elmúlnia ahhoz, hogy ezt a sebet be tudjuk gyógyítani, és a történelemkönyvek sajnos mindig meg fogják említeni ezt a napot, amikor nagyhatalmak elnyomása nélkül tagadtatták meg velünk a határon túli magyarok nagy részét, mégis azt kell mondanunk, hogy sokat tettünk azért, hogy ezen tudjunk változtatni.

2010. május 26-án már nemcsak szavakban, hanem törvény által is elfogadtuk a honosított eljárásról szóló törvényt, amely gyakorlatilag a kettős állampolgárságról szól, és amely ez év január 1-jén lépett hatályba. Június 27-én Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr bejelentette a százezredik kérelmezőt, és a mai napon elmondhatjuk, hogy körülbelül 160 ezren igényelték már a kettős állampolgárságot. És hogy az intézkedéseket tovább soroljuk: június 4-ét, a trianoni békediktátum napját a nemzeti összetartozás napjának fogadtuk el, 2011. április 25-én pedig ez a Ház elfogadta az új alaptörvényt, amely kimondja, hogy Magyarország felelősséget visel a határon túli magyarokért. Azt gondolom, hogy ezek az intézkedések, törvények és az alaptörvény mutatják mindenki számára azt, akárhol él Magyarországon, a Kárpát-medencében vagy bárhol a nagyvilágban, hogy a jelenlegi nemzeti kormány radikálisan váltott azzal a szocialista-liberális elgondolással, hogy a határon túli magyarok nem képezik a magyarság, a magyar nemzet részét.

A 2012-es költségvetési törvényről elmondhatjuk azt, hogy a határon túlra irányuló támogatások tekintetében kiegyensúlyozott és jól átlátható. Ez előrelépés az előző évekhez képest, a támogatások jelentős része az eddigiekkel ellentétben a Bethlen Gábor Alapon keresztül valósul meg, ezáltal a pénzügyi tranzakciók tervezhetőbbé és átláthatóbbá válnak. A Bethlen Gábor Alap működéséről, illetve összegeiről azt mondhatjuk el, hogy 12,6 milliárd forint van ebben az alapban, amely a határon túli magyar oktatásra, magyar rendezvényekre és intézményekre vonatkozik.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében több mint 1,4 milliárd forint van határon túli célokra. Bár azt mondtam, hogy a Bethlen Gábor Alap az, amely a legtöbb pénzt kezeli, illetve nyújtja határon túlra, el kell azt mondanunk, hogy ennek a munkának még az elején járunk, hiszen más fejezeteknél, más minisztériumoknál is találhatóak pénzösszegek. Jó lenne az, ha a későbbi költségvetési törvényekben, illetve tervezetekben még inkább össze tudnánk hangolni ezeket az összegeket, még inkább átláthatóvá tudnánk tenni a határon túli célokra fordított összegeket. A Belügyminisztériumnál 5,7 milliárd forint található ilyen célokra, a Nemzetgazdasági Minisztériumnál több mint 2 milliárd forint, a Külügyminisztériumnál a Demokrácia Központ Közalapítvány támogatására például 117 millió forint.

Nemcsak a kormány képviseli a megváltozott nemzetpolitikát, hanem azok az intézmények, az az intézményrendszer is, amely az elmúlt években jött létre. Elmondhatjuk azt, hogy a MÁÉRT újra megkezdte a tevékenységét, újra él a MÁÉRT, és a KMKF, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma tovább folytathatja a munkáját. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumára is biztosítottak az összegek, ez a fórum is - amelyet a volt parlamenti elnök hozott létre - folytathatja a továbbiakban a tevékenységét.

Összefoglalóan elmondhatjuk azt, hogy a határon túli célokra, amelyeket a nemzeti kormány megfogalmazott, a pénzösszegek rendelkezésre állnak, átláthatóbbak, és reméljük, hogy azokhoz fognak eljutni ezek az összegek, akiknek igazából mi szántuk.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)