Készült: 2024.09.19.09:32:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

108. ülésnap (2020.02.25.), 8. felszólalás
Felszólaló Dr. Orbán Balázs
Beosztás Miniszterelnökség államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 5:07


Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. ORBÁN BALÁZS, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Ha megengedik, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából én az Alaptörvény rendelkezéseit idézném itt a Ház falai között. Az 1990-ben lezajlott első szabad választások révén a nemzet akaratából létrehozott, a jog uralmán alapuló állami berendezkedés és a megelőző kommunista diktatúra összeegyeztethetetlenek egymással. El nem évülő felelősséget viselnek mindazok, akik ennek az összeegyeztethetetlen rendszernek a működtetésében részt vettek az elnyomó rendszer fenntartásáért, irányításáért, az elkövetett jogsértésekért, tulajdonképpen a nemzet elárulásáért, a második világháborút követő esztendők többpártrendszerére épülő demokratikus kísérletének szovjet katonai segítséggel történő felszámolásáért, a kizárólagos hatalomgyakorlásért, a tulajdon szabadságán alapuló gazdasági rend felszámolásáért, Magyarország gazdaságának, honvédelmének, diplomáciájának, emberi erőforrásainak idegen hatalom alá rendezéséért, az európai civilizációs hagyomány értékeinek módszeres pusztításáért, bebörtönzés, kényszermunkatábor, meghurcolás, kínzás, embertelen bánásmód, az ’56-os forradalom vérbe fojtásáért, az azt követő rémuralomért és megtorlásért, és mindazokért a köztörvényes bűncselekményekért, amelyeket politikai indíttatásból követtek el és politikai indíttatásból nem üldöztek. E tekintetben, azt hiszem, itt a Parlament falai között egyet tudunk érteni.

Ha az Alaptörvény rendelkezéseit tovább olvassuk, akkor azt látjuk benne, hogy ezek miatt a bűnök és elkövetett jogsértések miatt nekünk alkotmányos felelősségünk az, hogy a kommunista diktatúra működését valósághű módon feltárjuk, és a társadalom igazságérzetét megpróbáljuk helyreállítani. Ennek keretében született meg 2010-et követően az Alaptörvény alapján a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, amelynek kifejezetten az a feladata, hogy a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek tevékenységét, szerepét, eredményeit átfogó jelentésben és különböző dokumentumokban közzétegye. Ráadásul a hatalombirtokosok az Alaptörvény alapján  amit az e kormány mögött álló parlamenti többség fogadott el  tűrni kötelesek a személyükre vonatkozó tényállításokat, az általuk ezen pozíció alapján biztosított nyugdíj vagy más juttatás ezen Alaptörvény alapján volt meghatározott mértékben csökkenthető, és ez az Alaptörvény, amit ez a parlamenti többség fogadott el, mondta ki azt, hogy nem tekinthetők elévültnek azok a bűncselekmények, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntető törvénykönyv figyelmen kívül hagyásával, politikai okokból nem üldöztek.

Képviselő úr felszólalására még egy pontot az U) cikkből a figyelmébe ajánlanék. Arról is rendelkezik az e parlamenti többség által elfogadott Alaptörvény, hogy az állampárti iratok, illetőleg a kommunista diktatúrában keletkezett valamennyi irat az állam tulajdonát képezi, és a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon közlevéltárakban kell elhelyezni.

Tehát pont az a politikai közösség az, amelyik biztosította annak alaptörvényi feltételeit, hogy ezeket a dokumentumokat, amikre ön is utalt, mindenki számára kutatható módon az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában kell elhelyezni, ahol mindenki egyrészt a saját magára vonatkozó, illetőleg ha már nem élnek a hozzátartozói, akkor a rájuk vonatkozó adatokat kikérheti, és ilyen korlátozás nélkül mindenki, aki tudományos kutatás céljából kíván ezekhez az adatokhoz hozzáférni, az pedig korlátozás nélkül, az egyéb irattári anyagokkal teljesen azonos módon teheti ezt meg.

Ráadásul van egy olyan törvénymódosítás is, amely szintén az ezen kormány mögött álló parlamenti többséghez köthető, ez pedig az úgynevezett mágnesszalagok ügye, amelyek a törvénymódosítás következményeként az Alkotmányvédelmi Hivatalból szintén a Történeti Levéltárhoz kerültek, így az ottani kutatás munkáját segítik.

Tehát azt gondolom, hogy az a felvetés, amit ön megfogalmazott, nem más, mint politikai hisztériakeltés, aminek valódi alapja nincs. Ön pedig a felszólalásában úgy fogalmazott, hogy miképpen mentette át a diktatúra a hatalmát, miképpen befolyásolták a rendszerváltoztatást, miképpen hálózták be a demokratikus ellenzéket. Tisztelt képviselő úr, kérdezze meg a padtársait, kérdezze meg a szövetségeseit, ott ülnek önök mellett. Ők sajnos minden válasszal tisztában vannak, őket kellene megkérdezni, és nem csak az áldozatokra emlékezni. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  8  Következő    Ülésnap adatai