Felszólalás adatai

(13.10)

A lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvényt az Országgyűlés 2011. december 30-án fogadta el. A törvény melléklete tartalmazza azoknak a közösségeknek a felsorolását, amelyeket az Országgyűlés egyházként ismer el. Az akkor elfogadott törvény kimondta, hogy a korábban a miniszterhez kérelmet benyújtó egyházakról az Országgyűlés soron kívül dönt. Ezen döntések 2012 februárjában meg is születtek. Az Országgyűlés módosította az egyházügyi törvény mellékletét az elismert egyházak névsorával, valamint határozatban döntött azon 67 vallási közösségről, amelyek a jövőben egyesületi formában folytathatták és folytatják a mai napig tevékenységüket.

Az előttünk fekvő Lectorium Rosicrucianum Egyesület nem szerepelt azon közösségek között, akik 2011-ben kérelmet nyújtottak be az egyházi ügyekért felelős miniszternek, most mégis időszerűnek és szükségesnek találják egyházként történő elismerésüket. Ehhez természetesen az egyesületnek joga van, mégis furcsa, hogy ez a saját bevallása szerint hatszáz tagot tömörítő társaság ezen szándékát ez idáig semmilyen fórumon nem jelezte. A bizottsági meghallgatáson kiderült, hogy holland anyaszervezetük szintén egyesületi formában működik, ahogyan még egy-két európai országban végzik gond nélkül tevékenységüket, szintén egyesületi keretek között.

A rózsakeresztesek egyébként intézményt nem tartanak fenn, karitatív tevékenységet kisebb mértékben végeznek, a tavalyi 1 százalékos felajánlásaik száma 485 volt, amelynek értéke nem érte el a hárommillió forintot. A félreértések elkerülése végett ezeket az adatokat a tényszerűség miatt mondtam el, csupán szeretném az országgyűlési képviselők mérlegelési szempontjai közé ajánlani, amikor meghozzák döntésüket a népi kezdeményezésről.

Az egyházügyi törvény elfogadásával az Országgyűlés ugyanis úgy döntött, hogy meghagyja magánál azt a jogot, hogy egyházak elismeréséről vagy az elismerés elutasításáról maga határozzon. Ez a gyakorlat, hogy ilyen, a szuverenitás legfontosabb döntéséhez kapcsolódó kérdésről a Ház maga döntsön, nem példa nélküli. A Magyar Országgyűlés életében arról, hogy ma Magyarországon ki minősül nemzetiségnek, egyedül a Magyar Országgyűlés hivatott dönteni.

Az egyesület által benyújtott anyagokból személy szerint én és több képviselő a bizottságból - számszerűen tizenhat tagja - sem tudott határozott véleménnyel dönteni, ezért megállapítani azt, hogy a Lectorium Rosicrucianum Egyesület az egyházügyi törvény 14. § (2) bekezdésében található kritériumoknak megfelelően alapcélként vallási tevékenységet végez-e, ezért és az eddig elmondottakra tekintettel nem támogatjuk az egyházként történő elismerésüket.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)