Felszólalás adatai

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Megfigyelhető, hogy a választási évben bizonyos bűncselekmények tekintetében jelentősen megnő a kezdeményezett büntetőeljárások száma. Jellemzően egyes vagyon elleni cselekmények - így hűtlen kezelés, Btk. 319. §, hanyag kezelés, Btk. 320. § -, valamint egyes hivatali bűncselekmények, például a Btk. 225. §-ában írt hivatali visszaélés tekintetében szaporodnak meg a feljelentések. (Zaj.) A bűnüldöző hatóságok az esetek többségében elrendelik a nyomozást, gondolván, hogy abból bajuk nem származhat, hisz a feljelentést általában politikusok teszik...

ELNÖK: Képviselő úr, elnézését és a türelmét kérem. Tisztelt Képviselőtársaim! A legfőbb ügyész úr szeretne válaszolni a számára írásban nem ismert kérdésre, amit most hall szóban először. Kérem, tegyék lehetővé, hogy érthesse, és választ tudjon adni. Köszönöm.

Kérem, képviselő úr, folytassa!

DR. IPKOVICH GYÖRGY (MSZP): Köszönöm. Tehát úgy gondolják, abból bajuk nem származhat, ha elrendelik a nyomozást, hisz a feljelentést általában politikusok teszik politikusok vagy ismeretlen tettes ellen.

A semmisségi törvénnyel megfenyített rendőrség általában végeláthatatlan tanúkihallgatásba kezd, költséges szakértői bizonyításokat folytat le, majd az eljárást nem ritkán megszünteti. Tudunk olyan extrém esetről, hogy egyetlen alkalommal több tucat feljelentést tett egy politikus. Ügyvédi praxisban előfordul olyan büntetőügy, amely több mint ötszáz oldal nyomozati irat és számos szakértői vélemény után úgy kerül megszüntetésre, hogy az eljárást már a feljelentés alapján meg kellett volna tagadni. Ezek az eljárások számos munkaórát, jelentős pénzt emésztenek fel az amúgy is leterhelt és szűkös anyagiakkal rendelkező nyomozó hatóságnál.

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Vizsgálja-e az ügyészség az ismertetett ügycsoportokban az eredménytelen eljárások arányának alakulását? Vizsgálja-e a tisztelt ügyészség az ilyen eljárásokban felmerült költségek, nyomozói munkaórák alakulását? Kezdeményez-e a hatóság ilyen ügyekben a feljelentő ellen hamis vád - Btk. 233. § - vagy hatóság félrevezetése - Btk. 237. § - miatt eljárást? Törekszik-e az ilyen eljárások visszaszorítására? Vizsgálja-e a tisztelt Legfőbb Ügyészség, hogy mennyi közpénzt fordítunk nyilvánvalóan megalapozatlan eljárások lefolytatására?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)