Felszólalás adatai

A másik pedig, térjünk vissza tényleg, valóban arra, amit önök próbálnak feszegetni, a szeretet; valahol a karácsony környékén azért meg kellene próbálni már itt a parlamentben is úgy viselkedni, hogy nem hazugságra építeni föl a mondanivalómat. Józsa István az előző napirendi pontnál mennyire komolyan vette a légi irányítás kérdését, és elismerve azt, hogy Magyarország, azt lehet mondani, a világ egyik legkorszerűbb légi irányítási rendszerével - nem technikailag, felkészültség és egyéb más területen - a topon vagyunk, akárhogy is nézzük, és sajnos a 2007-13-as időszakból 2007-10 között, írd és mondd, képviselőtársam, az uniós források lehívásánál, ezt mondom Józsa képviselőtársamnak is, MSZP-s képviselőtársaimnak is: mennyit sikerült lehívni? 5,7 százalékot. (Dr. Józsa István ingatja a fejét.) Ennyi volt a lehívás teljes összege, képviselőtársam. Itt lehet aztán fejet csóválni meg bólogatni, és nem akarok én visszamutogatni, de tudnék önöknek annyi példát mondani, hogy az akkori időszakban a leosztások hogyan történtek, mennyi ideig voltak nyitva a kapuk, és hogy mentek át a megyéről a regionális rendszerekbe a különböző elosztási rendszerek, és ott tulajdonképpen milyen elosztási formák alakultak ki; nem véletlen erőltették önök annak idején a regionális elosztási rendszert. Nem akarok neveket és pályázatokat mondani, de egyet látni kell, hogy az az időszak tulajdonképpen az uniós források felkészültségében, az irányító hatóság rendszerében és elosztásában is hihetetlen gyatra volt.

Az elmúlt időszakban tudott valóban fölgyorsulni bizonyos átalakításokkal maga az uniós források felhasználása, és sajnálom, hogy Schiffer András kiment a teremből, de meg lehet nézni az ez évi és az elmúlt évi uniós források felhasználását, döntő többségében a hazai kis- és középvállalkozások irányába és a hazai gazdaság megerősítésében történő fejlesztésekre lett átcsoportosítva. A másik pedig az, hogy annak idején önök 19 államilag meghatározott - amit az Európai Unióval is elfogadtattak - fő projektet határoztak meg, és ezeknek a döntő többsége nem tudott teljesülni, képviselőtársam, ezért is kellett a mostani kormánynak 2011-12-ben különböző egyeztetéseket végrehajtania az Európai Unióban, hogy ezek a források ne veszhessenek el, tehát hogy egy megfelelő átcsoportosítással ezeket a forrásokat is fel lehessen használni.

A büntetésről: képviselőtársaim, önök is nagyon jól tudják, hogy Lázár János szeptemberben volt kint, pontosan a 2007-es döntésből adódóan, próbálta megróni az Európai Parlament Magyarországot, és megállítani, felfüggeszteni bizonyos kifizetéseket - ez 13 kifizetési formára volt érvényes -, amit aztán sikerült úgy rendezni, hogy ezek is kifizetésre kerülhetnek, és a másik oldalon még azt az általuk és önök által gerjesztett, a médiában is nagy hangsúllyal körbekürtölt és kiabált 50 milliárd forint nagyságrendű büntetést is Magyarország fölhasználhatja. Képviselőtársaim, akkor ebben a pillanatban miről beszélünk?

A másik pedig az, hogy az Európai Unió az új forráselosztás alapján minden országgal egy partnerkapcsolati megállapodást kíván kötni a következő időszak uniós forrásainak a felosztására, gazdaságfejlesztésre, munkahelyteremtésre, kutatás-fejlesztésre, és lehetne sorolni tovább, mi minden célra fogalmazza meg az Európai Unió ezeknek a forrásoknak a felhasználását, és ebben egy partnerkapcsolati szerződést kíván kötni minden egyes tagországgal. Ebben is Magyarország tulajdonképpen júniusban leadta már a saját tervezetét, erre az Európai Unió augusztus végén válaszolt, és Magyarország a második ország volt az Európai Unión belül, amelyik ország a maga részéről ezt a nyilatkozatot az Európai Unió felé megtette, és utána társadalmi vitára is bocsátotta.

De mi ennek a fő lényege? Az Európai Unió is nagyon jól tudja, és nagyon jól látta az elmúlt időszakban az uniós források körüli felhasználások kérdéskörét, és saját maga is úgy fogalmazott, hogy az új uniós források elosztásánál minden ország, minden nemzet nézze meg a saját irányító hatóságának az eddigi tevékenységét, és az uniós források felhasználása érdekében alakítsa át, reformálja meg, korszerűsítse, és azokat a követelményrendszereket, amelyeket az Európai Unió a maga részéről megfogalmaz, építse be magába a rendszerbe, képviselőtársam. Ha megnézi a mostani uniós forráselosztást, 35 milliárd áll Magyarország rendelkezésére, ebből 1200 milliárd forint durván a hazai kis- és középvállalkozások támogatására, 1100 milliárd forint áll a munkahelyteremtésre, 700 milliárd forint a kutatás-fejlesztésre, 700 milliárd a környezetvédelmi kérdésekre van - és ebbe beletartozik a vízügy kérdése is -, tehát ezek a forrásai. A másik pedig az, hogy Magyarország nem 19 országos nagyprojektet kíván megvalósítani, hanem összevissza 9-et, és ezek is már az Európai Unióval le lettek egyeztetve.

És tulajdonképpen, ami előnye a visegrádi négyek harcának, hogy az áfa kérdéskörét is a visegrádi négyek és köztük Magyarország kezdeményezésére az Európai Unió a maga részéről elfogadta. A másik, ami nagyon fontos, képviselőtársam, és itt próbáljuk meg - ezt mondtam Józsa képviselőtársamnak, amikor jöttünk a házbizottsági ülésről -, tessék, nézzünk már előre, képviselőtársaim, hatalmas összeget tudunk fölhasználni a következő költségvetési időszakban az európai uniós forrásokból. A másik pedig az, hogy a visegrádi négyek... - tehát nem az, hogy a leggyengébb, ez egy óriási tévedés, képviselőtársam, mert ha Magyarország jelenlegi teljesítményét, ha megnézi, a legjobbak közé tartozik az Európai Unió 28 tagországa közül, bárhogyan is lehet mondani, ma a legjobbak közé tartozik. Sikerült úgy átalakítani a visegrádi négyekkel az uniós források elfogadtatását, hogy az eddigi 75 százalékos uniós támogatás és 25 százalékos hazai támogatás mellett sikerült úgy megváltoztatni, hogy most az európai uniós forrásokat 85 százalékban lehet használni, és ehhez 15 százalékos hazai forrást kell hozzárendelni. Tehát ezek óriási dolgok és egy óriási lépés abból a szempontból, hogy nagyon-nagyon sok olyan dolgot sikerült Magyarországnak a visegrádi négyekkel közösen kiharcolnia az Európai Unión belül, amik idáig gátjai voltak az uniós forrásoknak.

Józsa képviselőtársam, ön is nagyon jól tudja, 2008-2009-2010-ben sírtak az önkormányzatok, sírtak a vállalkozók, mert egyszerűen az áfa nélkül írták ki önök is - fogalmazzunk úgy - az uniós források felhasználását, és egyszerűen rengeteg önkormányzat nem volt képes felhasználni, mert vagy adott esetben úgy vette fel a hitelt, hogy utána, elnézést, csőd közeli állapotba került, mert az áfát is hozzá kellett rendelnie az uniós források felhasználásához. Én nem szeretnék itt most neveket mondani, hogy önök annak idején hogyan egyeztették a különböző uniós források felhasználását, és milyen háttéralkukat kötöttek annak érdekében, hogy hogyan próbálják meg bonyolítani, és az önök szimpátia-holdudvarába tartozó vállalkozásoknak vagy önkormányzatoknak biztosítottak forrásokat.

(Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Képviselőtársam, ez nem erről szól, hanem arról, hogy egy új uniós forrásciklus indul meg, és ebből a szempontból az irányító hatóság átalakítását ilyen és ilyen formában próbálja meg a jelenlegi kormány és a parlament, tulajdonképpen a többség a maga részéről átalakítani annak érdekében, hogy valóban korszerű, hatékony, gyors felhasználását tudja biztosítani, és a megfelelő garancia is ott legyen mögötte.

(21.00)

Mert annak idején Bajnai Gordonnál, amikor az uniós források miniszteri biztosa volt, rákérdeztem, itt Schiffer András az előbb fölhozta, hogy miniszter úr, ugye, nem fognak kapni az off-shore cégek. "Amíg én vagyok a miniszter, addig nem kapnak." Amikor utána már nemcsak tárca nélküli miniszter, hanem miniszter lett Bajnai Gordon, akkor ugyanazt a kérdést bizottsági ülésen megint föltettem. "Én garancia vagyok arra, hogy off-shore cégek nem kapnak ebből a forrásból."

Képviselőtársaim! Önök is nagyon jól tudják, hogy 2010-ig hány olyan cég volt, amely tényleg, valóban off-shore metódussal működtette saját vállalkozását. És ebben is a jelenlegi kormány, az elmúlt időszak pénzügyi felhasználásánál megkérte újólag azon gazdasági társaságoktól, akik az uniós forrásokat elnyerték, hogy tessék újra bebizonyítani azt, hogy semmiféle off-shore kötődésük nincsen. De én visszaemlékezem, konkrétan én kérdeztem rá Bajnai Gordonra, amikor tárca nélküli miniszter volt, meg amikor utána miniszter lett. Akkor is saját maga úgy fogalmazott, hogy amíg én miniszter vagyok, addig biztos nem. És no lám, mégis hogy történtek a különböző kifizetések?

Szeretném még egyszer azt mondani, képviselőtársaim, ahogy az előző napirendnél is, igenis 2007-2010 között voltak hibák, azokat a mostani rendszer szerint, ezzel a metódussal, hogy a különböző tárcák döntési kompetenciáját ezzel megnöveli, hatáskörébe helyezi... - mert az előző időszakban, sajnos a tárcák az égadta világon semmi nem tudtak, és nem is tudták befolyásolni az uniós források felhasználását. Mert javarészt és döntő többségében az országos projektekre, amit az Unióval elfogadtattak, volt az irányultság. És onnantól fogva egyik miniszter sem tudott beleszólni a döntési rendszerekbe, képviselőtársaim. Ezt kívánjuk helyre tenni, és ebben keresünk partnereket önökben is, tehát nem ellenséget, hanem partnereket.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)