Felszólalás adatai

SZABÓ VILMOS külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Elnök Úr! Tisztelt Parlament! Tisztelt Képviselő Úr! Ön előtt is ismert tény, hogy a Magyar Köztársaság a diplomáciai képviseletek elhelyezése érdekében, nemzetközi szerződés vagy magánjogi szerződés alapján számos ingatlan tulajdonjogát szerezte meg. Ezen ingatlanoknak a Külügyminisztérium csak vagyonkezelője, az ingatlanokkal kapcsolatos tulajdoni jogokat az MNV Zrt. gyakorolja. Jelenleg is vannak ezek között olyanok, amelyek kihasználatlanok, illetve fenntartásuk jelentős költségvetési ráfordításokat igényelne, aminek hiányában az épületek állaga folyamatosan romlik. Az MNV Zrt.-vel jelenleg is folyamatban van egyeztetés ilyen feleslegessé vált, azonban költségvetési ráfordítást igénylő épületek értékesítése vonatkozásában.

Az interpelláció tárgyát képező moszkvai kereskedelmi képviseletet illetően már a Külügyminisztérium, illetve a Pénzügyminisztérium képviselő úr azonos tárgyú korábbi interpellációira adott válaszaiban már tájékoztatást adott. Az azokban foglaltakat nem kívánom megismételni, itt csupán néhány tényre szeretnék rámutatni. A magyar állam Moszkvában három, nagy alapterületű ingatlan tulajdonjogát szerezte meg; ezek közül a nagykövetség és a kereskedelmi épület tulajdonjogát a jelenleg is hatályos, még a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége kormányával kötött kétoldalú nemzetközi szerződések alapján. Az épületek kihasználatlanok, napi üzemeltetésük és fenntartásuk, illetve az állagmegőrzés jelentős költségvetési kiadásokat tesz szükségessé. Ezek voltak azok az indokok, amelyek alapján a Külügyminisztérium kezdeményezte a kereskedelmi képviselet épületének hasznosítását, s nyújtotta be az ehhez szükséges kormány-előterjesztést, amelynek eredményeként a Magyar Köztársaság moszkvai, szófiai és varsói külképviseleti ingatlanainak joghelyzetével összefüggő nemzetközi szerződések módosításáról szóló 2072/2006. évi kormányhatározatban a kormány döntött a szóban forgó ingatlanok hasznosításáról és jogállásukat szabályozó nemzetközi szerződések módosításáról.

Jelzem, hogy különösen a moszkvai kereskedelmi képviselet vonatkozásában az időközben megváltozott piaci és jogi, különösen nemzetközi jogi szempontból megkérdőjelezhetővé vált magáncégek diplomáciai mentesség alatt álló épületben való elhelyezése. Az ingatlan értékesítésének jogszerűségét megkérdőjelező állításai vonatkozásában hangsúlyozom, hogy az értékesítést, ideértve a zártkörű értékesítést is a fent hivatkozott kormányhatározat, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, valamint az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló, az állami vagyonnal való gazdálkodást illető 254/2007. évi kormányrendelet, valamint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács vonatkozó határozatai, illetve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény rendelkezéseivel összhangban tettük meg.

A zártkörű értékesítést az ingatlan nemzetközi szerződésen alapuló jogállása, valamint biztonsági szempontok is indokolják, ugyanis az épület jogállását szabályozó nemzetközi szerződés módosításához, valamint az épület tulajdonjogát megszerző személy elismeréséhez egyaránt az orosz fél jóváhagyására és egyetértésére is szükség volt. Ezen nemzetközi és jogi biztonsági szempontok miatt nem lehetett figyelembe venni az épület helyiségeit bérlő magyar cégeket.

Az aláírt adásvételi szerződésben megállapított (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) vételár egyébként magasabb, mint a rendelkezésre álló értékbecsléssel megállapított érték, és az adásvétellel a magyar államot anyagi kár nem érte.

Kérem képviselő urat a válaszom elfogadására. Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)