Készült: 2024.04.26.07:17:50 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

184. ülésnap (2016.11.09.), 134. felszólalás
Felszólaló Szászfalvi László (KDNP)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 14:24


Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZÁSZFALVI LÁSZLÓ, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Országgyűlés! A Kereszténydemokrata Néppárt örömmel üdvözli az előterjesztett országgyűlési határozati javaslatot. Mint azt többen előttem elmondták, ez ténykérdés, a kereszténység a világ legüldözöttebb vallási csoportja. A keresztyének üldözése már az I. századtól elkezdődött, és a XXI. századig hol erőteljesebben, hol alacsonyabb szinten, de folyamatosan ez a fajta keresztyénüldözés jelen volt a világban.

Napjainkra a keresztyén üldözöttek száma nagymértékben növekedett, növekszik, néhány számot én is mondok, de lehet, hogy ismétlem az előttem szólókat. Én is az Open Doors nevű, holland ihletésű, de nemzetközi szervezetnek az adataira hivatkoznék. 2014-ben a hitük miatt kivégzett keresztények száma 4344 volt, 2015-ben ez a szám 7100-ra emelkedett. A keresztény templomok, imaházak, intézmények elleni bombatámadások, gyújtogatás a 2014. évi 1062-höz képest több mint kétszeresére, 2406-ra nőtt.

A közel-keleti és afrikai területeken érezhetőek a legnagyobb mértékben a keresztyének ellen elkövetett kegyetlenkedések. Az Iszlám Állam nevezetű terrorszervezet területi terjeszkedésével egyenértékben növekedett a kivégzett keresztény hívők, illetve a felrobbantott keresztyén kegyhelyek, templomok száma.

Tisztelt Képviselőtársaim! Nem szeretném ismételni az előttem szóló képviselők által elmondott sok konkrét adatot, mindenesetre egy picikét összegezve azokat is, és az államtitkár úr által jelzett adatokra is hivatkozva, tehát hogy 80 országban mintegy 200 millió ember él közvetlenül életveszélyben és ez ‑ csat­lakozva egy kicsit Bárándy képviselőtársamhoz ‑ nem csak, „nem pusztán” keresztény, keresztyén közösségeket, hadd mondjam egy kicsit protestáns emberként így is, ezt néha mi össze szoktuk keverni, és néha tudatosan szoktuk ezt megtenni, tehát nemcsak keresztyén közösségeket, hanem természetesen más vallási közösségeket is érint.

Összefoglalva és általánosságban megfogalmazva, hogy milyen módszerekkel és módszerekben nyilvánul meg a keresztyénüldözés a gyakorlatban, azt tudjuk mondani, hogy nyilvánvalóan nyílt és elrejtett elemek is megvalósulnak, sok államban a kereszténytelenítés hivatalosan meghirdetett programmá vált, kiirtás vagy elűzetés. Több muszlim országban a muszlimról keresztény vallásra áttérést törvények tiltják, az áttérők akár halálbüntetéssel is számolhatnak. Akire ráfogják, hogy megsértette a Koránt vagy a Prófétát, azt halálbüntetéssel sújtják.

Tehát itt most nem az iszlámról mint vallásról beszéltem és beszélek természetesen, hanem inkább azt mondanám, hogy az iszlámmal való visszaélés gyakorlatáról. Keresztény nőket büntetlenül meggyalázhatnak, az iszlámra való áttérésre, muszlim férfival történő házasságra kényszeríthetnek. Aztán az is egy gyakorlat, hogy rendszeresen támadnak keresztény településeket, az ott élő keresztényeket megölik, elűzik, házaikat felgyújtják. A települések közössége, gyakran a család is a keresztyén hitre áttért muszlimokat közösíti ki, elűzi lakhelyéről, rossz esetben megöli. Tehát a saját vallásán lévőket is támadják, elűzik vagy esetleg megölik, meggyilkolják. Sok országban tilos a Biblia, illetve más keresztény kiadványoknak a terjesztése, sőt a birtoklása is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a határozati javaslattal az együttérzésünket fejezzük ki a világ összes, vallási alapon üldözött kisebbségével, jelen helyzetben pedig különösen is a közel-keleti és afrikai keresztény közösségekkel és más vallási közösségekkel. A leghatározottabb módon elítéljük ebben a határozatban, ebben a határozati javaslatban a Szíriában és Irakban élő keresztény, jezidita és más vallási csoportok lemészárlását, valamint elítéljük az Iszlám Államnak, illetve egyéb más terrorszervezetek és milíciák által elkövetett terrorista bűncselekményeit, a polgári lakosság elleni támadásokat, úgymint a gyilkosságokat, a jogtalan bebörtönzést, a kínzást, a nők elrablását, a gyermekek kizsákmányolását és bántalmazását, a szexuális erőszakot, továbbá a rabszolgaságra kényszerítést, deportálást, a lakosság erőszakos áttelepítését, illetve a kényszerházasságot.

(17.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! A későbbiekben kicsit részletesebben szeretném tárgyalni az Európai Parlament 2016. február 4-én elfogadott állásfoglalását, de most hadd idézzek ide, a már elhangzott sok konkrét példa mellé még ebből az európai parlamenti állásfoglalásból két konkrét példát. Idézem: 2014. augusztus 6-ára virradó éjszaka több mint 150 ezer keresztény menekült el az úgynevezett Iszlám Állam Moszulba, Karakosba és a Ninive-fennsík más falvaiba való benyomulása elől, minden vagyonukat elrabolták, mivel azóta lakóhelyüktől távol élnek, bizonytalan körülmények között; mindazokat, akik nem tudtak elmenekülni, azokat az ISIS foglyul ejtette, a nem muzulmán nőket és gyermekeket rabszolgaságra kényszerítettek, néhányukat eladták, amíg másokat brutálisan meggyilkoltak, és az elkövetők erről filmfelvételt is készítettek.

A másik, szintén idézem: 2015 februárjában az Iszlám Állam az északkeleti el-Haszake tartományban, a Kabur folyó déli partján számos gazdálkodó közösséget lerohant, és több mint 220 asszír keresztényt elrabolt, akik közül a mai napig csupán keveseket engedett szabadon, amíg a többiek sorsa továbbra is ismeretlen.

Tisztelt Országgyűlés! Nekünk, európaiaknak közösen fel kell lépnünk és segítenünk kell a Közel-Keleten és Afrikában élő embereknek, keresztyén és más vallási közösségekben élőknek. Oda kell vinnünk a segítséget, legyen az humanitárius vagy katonai, ahol szükség van rá. Helyre kell állítanunk a békét és a rendet ezeken a területeken, és ebben nekünk is, magyaroknak, Magyarországnak részt kell vállalni. És természetesen egy picit reflektálok Bárándy képviselőtársamnak az imént felvetett kérdésére vagy kérdőjeles mondatára, hogy a magyar kormány hogyan vett vagy vesz részt. Részben erre Rétvári államtitkár úr erre reflektált, illetve elmondott néhány konkrét kormányzati projektet, amellyel ott kint segít az ottani keresztény-keresztyén közösségnek, másrészt a közös humanitárius segítségnyújtásban is a magyar kormány számtalan módon vett részt, és azt gondolom, hogy minden európai és keresztyén alapokon álló országnak kötelezettsége és felelőssége, hogy minél nagyobb szerepet vállaljanak, vállaljunk ezekben a közös humanitárius akciókban. Illetve még hadd reflektáljak annyiban, hogyha megengedi, Bárándy képviselő úr, hogy az illegális migráció folyamatában a kormány hogyan próbálta különválasztani a migránsfolyamatot és a menekültek megsegítését, a rászorulók megsegítését. Azért ott is konkrétan sok intézkedés történt, többek között az egy nagyon fontos intézkedés szerintem, hogy a kormány folyamatosan és kiszámíthatóan több mint 500 millió forinttal támogatta, kifejezetten azzal a céllal a karitatív szervezeteket, hogy ezeket az illegális migráció folyamatában lévő rászorulókat, elesetteket, gyengéket, betegeket segítsék, támogassák és vegyék körül. Egyébként az érintett önkormányzatokat is segítette a kormányzat, illetve civil szervezeteket is támogatott annak érdekében, hogy ez az ellátás valóságos legyen. Én nem kétlem a Bárándy képviselőtársam által elmondottakat, hogy az MSZP is folytatott ilyen tevékenységet, én a választókerületemben két helyen voltam ott sokszor, Barcson és Zákányban, ahol több mint 170 ezren vonultak át, és azt tudom mondani, hogy a magyar állami hatóságok, a rendészeti szervek mellett a karitatív szervezetek és a civil szervezetek, illetve az önkormányzatok és konkrétan a magánszemélyek valóban óriási munkát végeztek. De a kormány ezt nem ellenezte, hanem segítette és támogatta, konkrétan pénztámogatással, finanszírozással és egyéb más módon is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most néhány gondolat erejéig hadd térjek ki az Európai Parlament 2016. évben, február 4-én, Strasbourgban elfogadott állásfoglalására, tekintettel arra, hogy ezt történelmi fontosságúnak tekintem, amelyben az Iszlám Állam által végrehajtott tömeggyilkosságokat, bűncselekményeket genocídiumnak, népirtásnak, háborús bűnnek és az emberiség elleni bűncselekménynek minősítette az Európai Parlament. Én ezt egy nagyon fontos lépésnek tartom, ez szerintem egy történelmi jelentőségű lépés, hiszen európai uniós intézményrendszerben talán most történt először ilyen erős megfogalmazás és ilyen határozott állásfoglalás. Az Iszlám Állam által elkövetett vallási üldözések és gyilkosságok ‑ fogalmaz ez az állásfoglalás ‑ a Nemzetközi Büntetőbíróság római statútuma értelmében emberiesség elleni és háborús bűncselekményeknek minősülnek, és hangsúlyozza, hogy lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa e bűncselekményeket népirtásnak minősítse. Az Iszlám Állam szándékosan a keresztény és más vallási közösségeket veszi célba, akik nem értenek egyet az iszlám általuk követett értelmezésével.

Az állásfoglalás elítéli a vallási és kulturális helyszínek és tárgyak elpusztítását. A nemzetközi közösségnek védelmet és támogatást, többek között katonai védelmet és segítséget kell nyújtania a Közel-Keleten az úgynevezett Iszlám Állam és más terroristacsoportok célpontját képező emberek, például az etnikai és vallási kisebbségek számára, valamint biztosítani kell részvételüket a jövőbeli tartós politikai megoldásokban.

Az állásfoglalás ‑ ez is egy jelentős része az állásfoglalásnak ‑ kéri az Uniót, hogy hozza létre a vallás és meggyőződés szabadságával foglalkozó állandó különleges képviselői tisztséget ‑ ez szerintem megint egy fontos előrelépés lehetne ‑, illetve felhívja az Európai Unió minden tagállamának figyelmét, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2249. számú határozata felhatalmazza azokat a tagállamokat, amelyeknek ez módjában áll, hogy a nemzetközi jogban, különösen az Egyesült Nemzetek alapokmányában foglalt elvekkel és a nemzetközi emberi jogi szabályozással, a menekültügyi és humanitárius joggal összhangban, a terrorcselekmények megakadályozása és leküzdése érdekében tegyék meg az összes szükséges intézkedést az úgynevezett Iszlám Állam által ellenőrzött szíriai és iraki területeken erőfeszítéseik fokozására és összehangolására. Szép bonyolult, barokkos mondat, de abban, azt gondolom, tényleg nagyon sok minden benne van.

Tisztelt Képviselőtársaim! A most tárgyalt országgyűlési határozati javaslat egyrészt azon nemzetközi sorba illeszkedik, amely már megszületett az Amerikai Egyesült Államok képviselőházában, hallottuk már az Egyesült Királyság alsóházában, valamint az ausztrál képviselőházban, másrészt reflektál az Európa Tanács parlamenti közgyűlése és az imént idézett, az Európai Parlament határozatára, illetve ideidézett állásfoglalására.

Tisztelt Országgyűlés! Bizonyára igaz Tertullianus egyházatya gondolata: a keresztyének vére magvetés ‑ amelyet az eltelt majd kétezer esztendő is igazolt. Talán ennek a következménye az, hogy még vagyunk, hogy még sokan vagyunk, akik ma is felemelhetik a szavukat a mai keresztyén mártírokért, és velük minden lehetséges eszközzel ‑ íme, most egy országgyűlési határozattal is ‑ szolidaritást vállalhatunk. A KDNP természetesen támogatja ezt a javaslatot, és erre kérjük a többi igen tisztelt frakciót is.

Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok és az MSZP soraiból.)




Felszólalások:  Előző  134  Következő    Ülésnap adatai