Felszólalás adatai

DR. SIMON GÁBOR (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az alkotmányügyi bizottság ugyan nem állított előadót, de hadd tájékoztassam önöket, hogy az alkotmányügyi bizottság támogatja a törvényjavaslatot, azonban ezt csak azért hozom rögtön az elején szóba, mert Márton Attila képviselő úrhoz hasonlóan az alkotmányügyi bizottságban is számos téves állítás került napvilágra. Az előbb is gyakorlatilag, ha valaki figyeli a parlamenti vitát, akkor olyan információkat hallhatott, ami ide nincsen leírva, illetve ami le van írva, azoknak egy olyan egyvelegét, ami gyakorlatilag nem az a szabályozás, amit a képviselők láthatnak.

(12.40)

Hiszen ha a képviselő úr figyelmesen elolvasta azt a törvényjavaslatot, amelyről az előbb beszélt, akkor pontosan tudhatja, hogy ugyan ez egy törvény, de két alapvetően elkülöníthető dologról beszél: az egyik az egyéni vállalkozók kérdésköre, a másik pedig az egyéni cég kérdésköre. Felszólalásában a képviselő úr folyamatosan keverte a kettőt, például a cégalapításnál önkormányzati feladatot említett, holott azt tudjuk, hogy továbbra is a bíróságok feladat- és hatásköre marad. Tehát a felszólalásán végigvonult ez a keveredés, ezért egy picit tisztába szeretném tenni az MSZP-frakció részéről ezt a helyzetet; ugyanúgy tisztába szeretném tenni, azért, mert az alkotmányügyi bizottságban pedig a legnagyobb kritika az ellenzék részéről az volt, hogy a világgazdasági válságot ez a törvényjavaslat nem kezeli, sőt mi több, a világgazdasági válságot ez a törvényjavaslat nem oldja meg.

Természetesen nagyon sok mindent fel lehet sorolni, hogy ez a törvényjavaslat mit nem old meg, ön is kísérletet tett néhány ilyen felsorolására, azonban azt is el kell mondani, hogy az általános vitában a Házszabály szerint alapvetően két dologról kell beszélni. Az egyik az, hogy mi a szabályozás szükségessége, mi a szabályozás célja, a másik ilyen fontos kérdés pedig az, hogy ezeket a célokat, ezt a szabályozási szükségességet hogyan kívánja maga a törvényjavaslat elérni. Nos, azt gondolom, az államtitkár úr az expozéjában ezt elég részletesen ismertette, azonban néhány momentumra én is kénytelen vagyok utalni, és azért használtam a "kénytelen" szót, mert úgy látszik, ez nemcsak a közvélemény előtt, hanem egyes képviselőtársaim előtt is keveredik.

Nos, azt kell mondani, a szabályozás célja alapvetően egy sorozatba illeszkedik, hiszen talán minden magyar jogalkalmazó értesült arról, hogy a gazdasági joganyag felülvizsgálata zajlik itt, a Ház falai között, immár több mint egy éve, hiszen ez a Ház a gazdasági törvényt újraszabályozta, újraszabályozta a kft.-vel kapcsolatos eljárásokat, a részvénytársaságokkal, a betéti társaságokkal kapcsolatos eljárásokat - hadd ne soroljam a sort -, ugyanakkor emellett a Ház újraszabályozta a nonprofit tevékenységű társaságok szabályait is. Ebbe a sorba illeszkedik be az a törvényjavaslat, amelynek az általános vitája most zajlik, hiszen két olyan jogalany jön létre, illetve megváltozik a szabályozása, amely több százezer embert érint, ahogyan Molnár képviselő úr is utalt erre. Tehát gyakorlatilag itt nem egy elkülönült, önálló szabályozási törekvés van, hanem egy hosszú idő óta zajló hosszú sorozat része.

Az államtitkár úr is utalt rá, de az anyag is megfelelően kifejti, hogy azért egy picit a nemzetközi kitekintéssel is kell foglalkoznunk, hiszen a belső piaci szolgáltatásról szóló irányelv - amelynek a szabályait ismerhetjük, hiszen a 2006. évi szabályok - rendelkezéseit próbálja a magyar jogrendbe is átilleszteni, ha úgy tetszik, akkor a javaslat bizonyos része, sőt a nagyobb része erre az uniós irányelvre utal, például a bejelentés fogalma, amit önök kevesellnek. Hadd osszam meg önökkel azt, hogy ez az uniós irányelv részét képezi.

Maga a cél és a szabályozás szükségszerűségének pedig a harmadik részeleme a törvény második része, az egyéni cégeknél lévő szabályozás pontosítása, a terminológia egységesítése, és azt is mondhatjuk, hogy az eddigi hiányok és hiányzó szabályozások megalkotása.

Nos, a törvény első része, ami az egyéni vállalkozókról rendelkezik, engedjék meg, hogy itt néhány csomópontot megemlítsek. Ez a néhány csomópont természetesen azért szükséges, hogy mindenki számára látszódjon, hogy itt a gazdasági jog területén egy koherens egész alkotására törekszik az Országgyűlés és a kormányzat. Az első ilyen csomópont az általam is előbb említett bejelentési kötelezettség szabályozása, ami egy szemléletváltozás. Először is ez a szemléletváltozás az Európai Unióból indul ki az előbb általam említett irányelv alapján. Azonban azt mondhatom, hogy ez a szemléletváltozás a magyar jogrendszeren is végigvonul, hiszen nem ez az első szabályozás, ahol szemléletváltozás következik be.

Természetesen tudom, egész Magyarország egy ilyen engedélyezési típusú eljárási rendszerhez van hozzászokva, az elmúlt húsz év is alig szakított ezzel a gyakorlattal. Én a magam részéről, illetve a frakció részéről is mondhatom, hogy üdvözöljük ezt az európai uniós irányelvet, üdvözöljük azt, hogy ez a szemléletváltozás bekövetkezett, és azt gondolom, nemcsak azért, mert kötelessége a Magyar Országgyűlésnek is ezt a saját törvényébe átiktatni, ettől függetlenül erre a szemléletváltozásra Magyarországnak is nagyon nagy szüksége van. A bejelentést követően egyébként a jegyző automatikusan és haladéktalanul elektronikus úton szerzi be az egyéni vállalkozó adószámát, statisztikai számjelét, és ezt követően fogja a központi nyilvántartás felé továbbítani ezeket az adatokat.

A törvény másik ilyen csomópontja, ami szintén nem újdonság, hiszen a gazdasági társaságoknál most már azt lehet mondani, jól működő gyakorlat, és rendkívüli fontosságúnak tartom, ez az elektronikus ügyintézés szabályozása, hiszen az egyéni vállalkozói tevékenységnél az elektronikus ügyintézés általánossá válik, ügyfélkapun keresztül lehet ezt megtenni. Azonban a törvényalkotó, illetve a kormány, amikor beterjesztette ezt a javaslatát, azokra az egyéni vállalkozókra - hiszen itt egy nagyon heterogén csoportról van szó - is gondol, akik ezzel nem rendelkeznek. Nos, a törvény erre is lehetőséget ad, mert ezeknek a vállalkozóknak ingyenesen elvégzik ezt a regisztrációt, méghozzá az önkormányzatoknál. A kézbesítési megbízott elektronikus címét kell megadni, úgy, ahogyan ez elhangzott a korábbiakban: ez akár az egyéni vállalkozó könyvelője is lehet.

A harmadik ilyen fontos csomópontnak tartom azt, hogy gyorsítja az eljárást. Az expozéban úgy hangzott el, hogy néhány perc alatt is megtörténhet az, hogy valaki egyéni vállalkozóvá váljon. Nos, az engedélyszemléletű eljárásból a néhány perces gyors eljárás, ami gyakorlatilag a formanyomtatvány kitöltésével történik, mindenféleképpen komoly és előremutató változás.

Negyedik fontos pontként utalni kell az olcsóbb eljárás lehetőségére, hiszen míg képviselőtársam ezt hátrányként említette, én a törvény pozitívumaként hadd említsem meg, hogy azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek szükségük van a vállalkozói igazolványra, természetesen továbbra is lehetőségük lesz a vállalkozói igazolvány kiváltására. Ezt ugyanazért a díjért tehetik meg, mint eddig. Azoknak az egyéni vállalkozóknak, akiknek pedig nincsen szükségük a vállalkozói igazolványra, kedvezményes díjjal, mindösszesen 3 ezer forinttal tehetik meg ezt a regisztrációt.

Fontos a törvényjavaslatban kiemelni, hogy az adminisztratív terhek jelentősen csökkennek. Az adminisztratív terhek csökkentésénél hadd említsem meg azt, hogy a bejelentési eljárásért illetéket vagy díjat nem kell majd fizetni, hadd említsem meg azt, hogy nyilatkozatok csatolása nem kérhető, ez egyébként állami kötelezettség, más esetekben is ezt alkalmazzuk. Hadd emlékeztessem önöket például a közbeszerzési eljárásra, ahol a jelenleg hatályos törvényeknél bevezetésre került az a szabály, hogy ne a pályázóknak kelljen az összes állami nyilvántartásban meglévő adatokat beszerezni. Gyakorlatilag itt is arról van szó, hogy ne az egyéni vállalkozónak kelljen rohangálnia a különböző hatóságokhoz, hanem szolgáltatásként az állam ezeket az információkat, adatokat szerezze be, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a hamis nyilatkozatokat - például itt az erkölcsi bizonyítványra utalt a képviselő úr - később ne ellenőriznék.

Külön tétel az adó-, vám- és esetleges társadalombiztosítási tartozások sora. Természetesen ezt az ellenzék a visszaélésre lehetőségként értelmezte. Én azt gondolom, nem teljesen erről van szó. El tudok képzelni egy olyan tisztességes asztalost, akinek valami miatt csekély összegű tb-tartozása keletkezett, ezért kvázi a vállalkozói létből is kizárhatnánk, holott a következő megrendelésével ezen adótartozása adott esetben rendezhető lenne. Ezért ezeknél a változásoknál fontos azt elmondani, hogy ezeket az adóhatóság ugyanúgy behajtja, azonban elválik az egyéni vállalkozói tevékenységtől, hogyha tartozása van, akkor az adóhatóság a normál menetrendben a behajtási eljárásokat foganatosítja.

(12.50)

És azt is látni kell egész Európában vagy Magyarországon, hogy ezeket a tartozásokat, bármilyen cégek esetében, bármilyen törzstőke megléte nem tudja gátolni, nem akadályozza. Azok a nagyobb körbetartozások, amelyek az országban tényszerűlég fennállnak - és képviselőtársam is utalt rá -, általában nem a kisvállalkozások keretében történnek, hanem jó néhány jelentős, többmilliárdos vagyonnal rendelkező társaságok esetében ez ugyanúgy fennáll. Tehát az ilyen jellegű vagyoni biztosíték semmilyen értelemben nem növeli meg az alvállalkozók biztonságát.

Természetesen azt is el kell mondani az adminisztratív szabályoknál, hogy ha valamelyik egyéni vállalkozónak hatósági engedélyhez vagy bejelentéshez kötött tevékenység folytatását kívánja elvégezni, akkor ezekben az esetekben ez a hatósági engedély megszerzése ugyanúgy szükséges lesz a tevékenység gyakorlásához, azonban ez csak magához a bejegyzési eljáráshoz nem szükséges. Azt gondolom, ez nagyon gyakori. Hadd utaljak itt is a gazdasági törvény egyéb szabályaira, hiszen ez például a kft.-k esetében is hasonlóan történik.

Nem mondom azt, hogy ezen törvényi szabályozást senki nem játssza ki, de természetesen, amikor a törvényi cél az, hogy könnyítsük a vállalkozók adminisztratív terheit, akkor elsősorban azt gondolom, hogy nem arra az elenyésző kisebbségre kell gondolnunk, aki a törvényi szabályok kijátszását tekinti hivatásának, hanem igenis arra a több százezer vállalkozóra, aki tisztességesen tevékenykedik ebben az országban, tisztességesen végzi a tevékenységét, azonban ezen szabályok pénzt, energiát és időt jelentenek számukra.

Nagyon röviden szeretnék áttérni a törvény második részére, itt a félreértések eloszlatása érdekében ez az egyéni cégre vonatkozó szabályok, ami, azt lehet mondani, hogy részben elkülönül az egyéni vállalkozástól. Azt, hogy erre szükség van, szintén európai példák mutatják, azonban Magyarországon jelenleg kevéssé működő ez a gyakorlat, hiszen összességében egyéni cég kétezer található Magyarországon bejegyezve; ez mutatja, hogy a szabályozás bizonytalansága és ennek a megváltoztatása esetén lehetőség van ennek szélesebb körű elterjedésére. Nyilván ez a cégforma összefügg az egyéni vállalkozással, azonban bizonyos tekintetben el is különül. Például egy cégvezetőt lehet választani, ami, azt gondolom, bármilyen kisebb tevékenységnek a gyakorlását megkönnyítheti.

A törvényjavaslat feloldja azokat a terminológiai ellentmondásokat, amelyeket a jelenleg alig-alig létező hatályos szabályozás tartalmaz, és arra is kell utalnom, hogy hasonlóan a gazdasági törvény rendelkezéseihez, a szerződésminta alkalmazását vezeti be. Ugyanúgy egy gyors eljárásban ügyvéd vagy közjegyző közreműködésével, elektronikus eljárásban ezek a vállalkozások rövid időn belül, egy-két órán belül megalapíthatóak lesznek. Fontos itt is kiemelni, hogy jelentősen gyorsabb eljárásról van szó, és az elektronikus eljárás nemcsak az egyéni vállalkozóknál, hanem az egyéni cégeknél is gyakorlatilag kötelezővé válik.

Összességében tehát azt mondhatom, hogy a törvényjavaslat mind a szabályozás célja tekintetében az európai uniós irányelvre épül (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), tehát a cél mindenféleképpen támogatható, és az a szabályozásmód, amit államtitkár úr is ismertetett, a frakciónk által támogatható, ezért kérem a parlamentet, hogy szintén támogassa. (Taps az MSZP soraiban.)