Felszólalás adatai

KÉKKŐI ZOLTÁN JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaink! Az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvény 2. §-ában szereplő kitételeknek megfelelően a kormány kialakítja és a KSH-val közös felelősségben a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter útján az Országgyűlés elé terjeszti az agrárgazdaság helyzetéről, a mezőgazdasági termelők jövedelemviszonyairól, a főbb agrárpolitikai célok megvalósulásáról, a megtett intézkedésekről, valamint a költségvetési támogatások felhasználásáról szóló jelentést.

A jelentésről az Agrárgazdasági Tanács is véleményt készít, amit a beterjesztéssel egyidejűleg nyilvánosságra is hoz. Az agrárgazdaság 2008. évi helyzetéről szóló J/10528. számú jelentés ennek a törvényi elvárásnak felel meg, ennek az általános vitája folyik most. Szintén az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló törvény 1. § (1) bekezdésében ez áll: "A központi költségvetés évenkénti elfogadása során az Országgyűlés biztosítja, hogy a 2005. évi költségvetési törvény szerinti támogatási összeghez képest az agrárgazdaság nemzeti hatáskörben nyújtandó támogatása - beleértve az Európai Unió által biztosított közvetlen termelői támogatás nemzeti kiegészítését is; továbbiakban a nemzeti agrártámogatás - reálértéke a támogatások kiegyenlítődésének időpontjáig megőrzésre kerül." Eddig az idézet.

Az Agrárgazdasági Tanács véleményében pedig ez olvasható. "A kormány a korábbi évekkel szemben 2008-ban nem biztosította a nemzeti agrártámogatások reálértékének megőrzését". Paizs József képviselőtársam figyelmét is szeretném erre fölhívni - meg arra, amit most fogok mondani.

Ez a KSH által megadott fogyasztói árindexből számított 23,34 százalékos korrekciós tényezővel számítva 2008. évben minimálisan 196,1 milliárd forint kifizetésével valósult volna meg, ezzel szemben csupán 153,87 milliárd forint került kifizetésre. Ugyanakkor megállapítható, hogy az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható támogatási előirányzatok bruttó értéke, az EU által finanszírozott összeget is figyelembe véve a 2005. évi 328,36 milliárd forintról 2008-ra 442,95 milliárd forintra nőtt. Meg kell jegyezni, hogy az említett 153,87 milliárd forint még a bázishoz viszonyítva is - ami 159 milliárd forint - csökkenést mutat az egyébként elvárt növekedéssel szemben; tehát csökkent, és nem növekedett. 2009-ben ez várhatóan 134,5 milliárd forint lesz, 2010-ben már csak 87,4 milliárd forint a költségvetésben betervezett összeg, vagyis az adott időszakra előírt növekedés helyett folyamatosan csökken a nemzeti agrártámogatások értéke. Még egyszer visszatérek a kitételhez. Mit ír? "A nemzeti agrártámogatás reálértéke a támogatások kiegyenlítődésének időpontjáig megőrzésre kerül." Nem hogy reálértéke, a rendes összege, tehát a 159 milliárd forinthoz képest lecsökken 87,4 milliárd forintra - közel 50 százalékos a csökkenés.

Az agrár- és vidékfejlesztésre fordítható támogatási előirányzatok tényleges bruttó értéke egyébként 426,25 milliárd forint, szemben az Agrárgazdasági Tanács véleményével - tehát hibásan írta - szereplő 442,95 milliárd forinttal, ami a tervezett volt. Az iskolatej, a korai nyugdíjazás s a többi tekintetében a jelentésből is kitűnik, hogy valóban nem használjuk ki az Európai Unió által biztosított lehetőségeket, hiszen nemhogy nem növekszik, hanem drasztikusan csökken a nemzeti agrártámogatás reálértéke.

Két agrárjelentés összehasonlítása is tanulságos lehet, például az osztatlan közös tulajdon esetében. A 2006. évi agrárjelentésben ez áll, érdemes figyelni: "Az osztatlan közös tulajdon megszüntetésének földhivatali végrehajtásáról szóló 3/2006. FVM-utasítás részletesen szabályozta a földhivatalokhoz érkező tárgybeli kérelmek egységes intézésének lépéseit. A feladat megoldására a 2006. évi költségvetési törvény 1080 millió forintot irányzott elő, amelyből 200 millió forint zárolásra került, így 880 millió forint, valamint a kommunikációs költség címén keletkezett 3,8 millió forint maradvány és a 2005. évben kötelezettséggel terhelt maradvány 502,6 millió forint, összesen 1386,4 millió forint állt a földhivatalok rendelkezésére.

A földhivatalok 2006. január 1-jétől december 31-éig 13 540 földrészlet előkészítését hajtották végre. Területe - és ez a szám érdekes, tehát 2006-ról beszélünk - 345 409 hektár. A 63/2005. számú kormányrendeletben meghatározott egységárakon 1421,9 millió forint értékben - 103 százalék - teljesítették a feladatot a földhivatalok. Az öt évre tervezett munka készenléte időarányos. Tehát 2006-ban, két évvel ezelőtt még úgy volt, hogy az osztatlan közös tulajdont öt év alatt meg tudjuk szüntetni.

Nézzük, hogy az idei agrárjelentésben mi áll: "A földhivatalok a 2008. évben is folytatták a földrendező és földkiadó bizottságról szóló 1993. évi II. törvény 12/F. §-ában az annak végrehajtására kiadott 63/2005. számú kormányrendeletben foglaltak szerint a részarány-földkiadás során keletkezett osztatlan közös tulajdonok megszüntetésére irányuló eljárásokat. Ennek keretében a 2008. évben elvégzett feladatok a következők voltak. 2248 darab, 40 017 hektár összterületű - még egyszer fölolvasom, hogy 2006-ban 345 409 hektár volt - földrészlet földmérési és mezőgazdasági szempontú előkészítése." Az időarányos kifejezés nem véletlenül maradt ki az idei jelentésből, körülbelül 12 százalékot kitevő területű földrészlet esetében. Itt ugyanis ez mintegy 42 évet jelentene az 5 évvel szemben.

A 2010. évi költségvetést megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája során Herbály Imre képviselőtársam arra hívta fel a figyelmemet, hogy az Agrárgazdasági Tanács ajánlásainak ott idézett 5. pontját inkább az agrárjelentés általános vitája során mondjam el. Így az ő kérésének is eleget téve itt idézem. (Herbály Imre: Nagyszerű! - Gőgös Zoltán: Nagyon rendes vagy!) "A termőfölddel való célszerű gazdálkodás nemzeti ügy. A túlzott mértékű földkivonás veszélyezteti az agrárgazdaság termelőalapjait, a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek exportját. Fontosnak tartjuk tehát, hogy az agrárkormányzat a többi érintett tárcával együttműködve tegyen meg minden lehetséges szabályozási, jogi lépést annak érdekében, hogy a termőföldkivonások, művelésiág-változások csak a távlatos nemzetgazdasági érdekek figyelembevételével történhessenek."

Erre föl én azt mondtam neki: "Tudomásul kellene venni, hogy a termőföld az ivóvíz után a legértékesebb kincsünk, ennek megfelelően kellene megbecsülünk is, vagyis megtartanunk. Sőt, lehetőség szerint pótolni kellene az elvesztett külterületeket." És hogy miért mondtam mindezt el? Mert az osztatlan közös tulajdon problémájáról beszéltem.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz padsoraiban.)

(17.00)