Felszólalás adatai

CSIZMÁR GÁBOR szociális és munkaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek képviselő úrral abban, hogy az ön által említett tényezők - a születésszám-csökkenés, a képzésiidő-növekedés, a korai nyugdíjazások növekedése - mindenképpen intézkedéseket kívánnak a munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében. Ezt szolgálja többek között egyrészt a szakképzés-fejlesztési stratégia, másrészt pedig az e stratégia végrehajtásához szükséges intézkedésekről szóló 1057/2005-ös kormányhatározat, amely 2013-ig határoz meg feladatokat.

A legfontosabb fejlesztési területek a következők. Egyrészt a minőség, vagyis hogy a megrendelő igényeihez igazodjon a szakképzés. Másfelől a hatékonyság, azaz hogy a rendelkezésre álló erőforrások ésszerűbben hasznosuljanak, harmadrészt pedig az információrendszer, vagyis hogy a megalapozott döntések érdekében az egyének, az intézmények, a regionális és országos szereplők egyaránt a nekik szükséges információval rendelkezhessenek. A tárca számára az egyik leghangsúlyosabb feladat a következő esztendőkben e kormányhatározatban foglaltak következetes végrehajtása.

Figyelemreméltónak tartom, hogy a gazdaság szereplői egyre több fórumon kapcsolódhatnak be a szakképzéssel kapcsolatos döntések előkészítésébe. Az ötszáz főnél nagyobb szakképző iskolákban, illetve a térségi integrált szakképző központokban létrehozandó szakmai tanácsadó testületekben döntő szerepük van a gazdaság képviselőinek. Ezek a szakmai tanácsadó testületek, az országos és regionális testületek, mint az Országos Szakképzési Tanács vagy a regionális fejlesztési és képzési bizottságok mellett az intézményi szintű szakmai érdekegyeztetési feladatokat látják el. Azt várjuk, hogy ezek a testületek megerősödve mind határozottabban fogják hallatni a szavukat a szakképzéssel kapcsolatos intézményi szintű döntésekben is.

A következő egy-két esztendőben hat területen gondolunk jelentősebb változást. Az első a szakképző iskolák és a gazdaság kapcsolatának további erősítése. Itt elkészítettük a szükséges jogszabály-módosításokat, az új jogszabályokat. A második az Európai Unióban kidolgozott minőségbiztosítási keretrendszerrel összhangban lévő minőségbiztosítási rendszer bevezetése a szakképzésben, beleértve a szakmai vizsgákat is. 2008. december 31-ig biztosítani fogjuk, hogy valamennyi szakképzést folytató intézmény alkalmazhassa az Európai Unió szakképzési minőségbiztosítási rendszerét. A harmadik a szakképzés finanszírozásának ügye. Az a célunk, hogy a finanszírozás a szakképző iskolák eredményeihez igazodjon, a lemorzsolódás kisebb legyen, a munkáltatók keressék a végzetteket, a végzettek pedig hasznosítani tudják a megszerzett tudást. Ha ezek az eredmények nem érvényesülnek, akkor fogyjon el az állami támogatás, merthogy az állami támogatást elsősorban nyilván olyan képzésekhez kell biztosítani, ahol a munkaerőpiacon üres állás is van a képzés után. A negyedik az előzetesen megszerzett tudás elismerése. A felnőttek nagyon különböző tudással kerülnek be a szakképzésbe, ezért fontos, hogy az előzetes tudáshoz igazodjon a képzés. Kidolgoztuk az előzetes tudás mérésének a módszereit, és megteremtjük a beszámítás feltételeit. Az ötödik az egységes értékelési rendszer bevezetése; a hatodik pedig a nyelvi kompetenciák fejlesztése annak érdekében, hogy megközelítsük azt az uniós célkitűzést, hogy mindenki az anyanyelvén kívül még legalább két nyelven legyen kommunikációképes, legalábbis szakmai kérdésekben. Úgy gondoljuk, az a dolgunk, hogy a gazdaság szakemberszükséglete rendelkezésre álljon, a fiatalok számára pedig nyíljék perspektíva a képzés eredményeként.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)