Felszólalás adatai

ROCKENBAUER ZOLTÁN, a nemzeti kulturális örökség minisztere, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony, Képviselő Urak! Tisztelt Ház! Az önök előtt lévő törvénytervezet a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 93/7/EGK irányelvet kívánja harmonizálni. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk előfeltételeként hazánkat terhelő általános jogharmonizációs kötelezettségnek megfelelően ugyanis a magyar jogrendszerben meg kell teremteni az irányelvben meghatározott visszaszolgáltatási eljárás jogszabályi hátterét.

Az Európai Unió közösségi politikája a maastrichti szerződést, tehát az 1992. évet megelőzően lényegében nem terjed ki a kultúra területére. A maastrichti szerződés azonban már tartalmaz egy, a kultúrára vonatkozó fejezetet, amely utólag bekerült az Unió alapokmányába, a római szerződésbe is. Eszerint a kultúra továbbra is a tagállamok belső ügye marad, a közösség viszont közreműködik a tagállamok kultúráinak kibontakoztatásában, vagyis különböző programok keretében támogatja a tagállamok kulturális együttműködését, illetve az egyes közösségi politikák kialakítása során figyelembe veszi a kultúra sajátos szempontjait is.

A kultúra egy sajátos területén, azaz a tagállamok kulturális örökségének védelmével kapcsolatban azonban már az említett 1957. évi római szerződés megfogalmazta a közösségi szintű szabályozás szükségességét. Ezt annak felismerése indokolta, hogy az áruk szabad áramlását biztosító egységes belső piac létrehozása, a belső határok lebontása, illetve a belső vámellenőrzés megszüntetése veszélyeztetheti a tagállamok nemzeti kincseinek megőrzését. Ezért a római szerződés megengedi, hogy a tagállamok az áruk szabad áramlását illetően korlátozásokat vezessenek be a művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek megóvása érdekében. Ezt elősegítendő a belső határok lebontásának idejére, tehát 1993. január 1-jére olyan kötelező erejű közösségi jogszabályokat alkottak meg, amelyek a kulturális javak exportjáról, illetve a tagállamok területéről jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról rendelkeznek.

A szabályozás során két kötelezettség ellentmondásának feloldására tett az Európai Unió kísérletet. E két kötelezettség: egyrészt az áruk szabad áramlásának biztosítása, másrészt a nemzeti kulturális örökség megőrzése. A kettő ütközésének elkerülése érdekében a tagállamok megtarthatják a kulturális javak kivitelére vonatkozó nemzeti jogszabályaikat, és meghatározhatják, hogy saját területükről milyen kulturális javak kivitelét engedélyezik. Az irányelv ugyanakkor a tagállamok számára lehetővé teszi azoknak a kulturális javaknak a visszaszállítását saját területükre, amelyeket a kulturális javak védelméről szóló nemzeti jogszabályok vagy a kulturális javak kiviteléről szóló közösségi rendelet megsértésével vittek ki egy másik tagállam területére.

Fontos hangsúlyozni, hogy az irányelv - és ennek megfelelően a törvénytervezet - nem az egyes kulturális javak adott tagországba történő behozatalának jogszerűsége felől közelít, hanem a származás szerinti tagországból történő jogellenes kivitel oldaláról. Erre utal a törvénytervezet címe is.

A Magyar Köztársaság ratifikálta és a 2001. évi XXVIII. törvénnyel kihirdette a lopott vagy jogellenesen külföldre vitt kulturális javak nemzetközi visszaadásáról szóló UNIDROIT-egyezményt, ezért szükséges, hogy a Magyar Köztársaság a csatlakozáskor nyilatkozatot tegyen arról, hogy az irányelvben eltérően szabályozott, de az egyezmény hatálya alá tartozó rendelkezések vonatkozásában az Unió tagállamaival szemben a közösségi irányelvet alkalmazza. A törvénytervezet a csatlakozáskor lép hatályba.

Kérem támogatásukat a törvénytervezet elfogadásához. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)