Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

HERINGES ANITA (MSZP): Nagyon szépen köszönöm. Úgy látszik, hogy csak minket érdekelnek tényleg azok a kérdések, ami az emberek mindennapját érinti, vagy pedig mi gondolkodunk el előre azon, hogy mi szeretnénk hozzászólni azokhoz a kérdésekhez, ami ténylegesen az emberek életét befolyásolja.

Nekem az a véleményem, hogy tényleg minden ember számára alapvető jog az egészséges ivóvízhez jutás és egyáltalán a vízszolgáltatás. Alapvető jog, ami most nem stabil, ahogy elmondtam, és ahogy helyettes államtitkár úr is megerősített ebben, mert ha rengeteg adóterhet rónak erre a szektorra is, akkor egy idő után ez a karbantartás és a rendszer rovására fog menni, lassabban fognak tudni kimenni a víziközmű-szolgáltatók megoldani a problémákat, lassabban jut el hozzájuk az információ, kevesebb ügyfélszolgálati munkatárs lesz, kevesebb helyen lesz ügyfélszolgálat, és ez mind a szolgáltatás rovására fog menni. És ezt sajnos már a vidéki településeken érzik is az emberek.

A közműadó alapja a közművezeték hossza. Ebből kifolyólag a legigazságtalanabb a víziköz­műszektorral ez az adó, olyan mennyiségű pénzt húznak le erről a szektorról is, ami 20-25 milliárd bevételkiesést okozott az ágazatnak 2014-től. Ez a szektor is régen fenntartható és jól működő szektor volt. Önök csak azt látták benne, hogy hogy lehet minél több pénzt kivenni úgy a rendszerből, hogy még épphogy ne omoljon össze. Most tényleg ott állunk, hogy épphogy nem omlik össze a víziközmű-szolgáltatás.

Tényleg, ha hazamennek a saját embereikhez, polgármestereikhez ‑ és olyan jó látni ilyenkor a fideszes képviselők arcát, akik, látszik, hogy nem találkoznak ezekkel a problémákkal; hogy nem beszélnek azokkal a szakemberekkel, akik ezeket a cégeket üzemeltetik, akik lelkesedést és lelkiismeretet tesznek ebbe, mert körülbelül az tartja még fönn ezt a szektort, azoknak a helyi szakembereknek a lelkesedése és tenni akarása, akik a mai napon is még ott dolgoznak ebben a szektorban.

Tényleg kérjük önöket, hogy egyrészt gondolkodjanak el azon, hogy a vízórák cseréjét hosszabbítsuk meg, ne négyévente legyen kötelező, hanem úgy, mint külföldön, legalább 8-10 évre vagy akár hosszabb időszakra is ugyanaz a vízóra megfelelne az embereknek. És tényleg, a legtöbbször az a probléma, hogy hétköznap kell hazamenni, amikor a vízóracsere történik, és ez egy nap kiesés, és a legtöbb helyen nem is nagyon tudják megengedni maguknak az emberek, hogy haza tudjanak menni egy ilyen problémát megoldani.

Azt kell látniuk, hogy egy víziközmű-szolgáltatás áránál a 88 százalékot az alaptevékenység teszi ki, és fix költség. A többi az, amin lehet játszani. De hogyha egyszer nem marad pénz a rendszerben arra, hogy a karbantartást meg lehessen csinálni, hogy az eszközökből lehessen újat venni, a markológépet meg lehessen csináltatni, meg nincs elég mennyiségű szakember, akkor az tényleg az emberek ivóvizének a rovására fog menni.

Reméljük, hogy mind a hulladékgazdálkodásban, mind a vízszolgáltatásban önök meghallják ezeket a szavakat, hogy van mit módosítani rajta. És nagyon remélem, hogy amit ígértek, amit a helyettes államtitkár úr is ígért, hogy ősszel vissza fogják hozni ezeket a törvényeket, mert tudják jól, hogy egyelőre nem sikerül ezeket a problémákat megoldani ‑ most nyilván tűzoltást végeznek, ami nem jelent majd pont semmit ‑, és nagyon remélem, hogy végre meghallgatják a szektort, meghallgatják az önkormányzatokat, meghallgatják az emberek véleményét, szakembereket hallgatnak meg és nem politikusokat elsősorban ebben a kérdésben. És végre egy olyan rendszert hoznak ide, ami működőképes. Mert ezek azok a szektorok, amihez nem lehet úgy hozzányúlni, hűbelebalázs módjára, ahogy önöknek sikerült.

(22.50)

Még egy apróságot mindenképpen szeretnék megosztani önökkel csak azért, hogy hátha meghallják, és hátha érzik ezeknek a dolgoknak a súlyát. Ahogy elmondtam a hulladéknál, ahogy elmondom itt a víznél, mindehhez, amit a katasztrófavédelemhez utalnak, ott már tényleg lassan katasztrofális a helyzet. Egyetlenegy olyan téma, ami tényleg engem is megrázott, amikor most megkaptam a Belügyminisztériumtól a választ, hogy mennyivel emelkedett a kéménytüzek száma az elmúlt időszakban, akkor kaptam egy olyan számot, hogy amíg 2014-ben 804 kéménytűz volt az egész országban, addig az első hat hónapban 649 darab kéménytűz volt az országban. Az a szerencsénk, hogy önök visszaléptek a kéményseprők tönkretételéből, de már sajnos, miután elindultak azon az úton, hogy ezt a szektort is tönkrevágják, ezért már most látszik sajnos a kéménytüzek számában ez a probléma. Ez, uraim, a tavalyi év 80 százalékát jelenti.

Emberéletekkel játszanak, nem tehetik ezt meg ezekben a szektorokban, hogy szétvernek mindent. Köszönöm szépen.