Felszólalás adatai
| 40. ülésnap (1998.12.08.), 221-257. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Részletes vita lefolytatása |
| Felszólalás ideje | 1:09:17
|
Felszólalások: 221 221-257 Előző Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Megkérdezem a külügyi bizottságot, hogy kíván-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Nem kíván. Kíván-e valaki felszólalni? (Zaj. - Senki sem jelentkezik.) Jelentkezőt nem látok.
Az általános vitát lezárom. Mivel az előterjesztéshez módosító javaslat nem érkezett, részletes vitára nem kerül sor, az országgyűlési határozati javaslat elfogadásáról kell döntenünk. Kérdezem, hogy van-e ezzel kapcsolatban bárkinek észrevétele. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkező nincs, ezért a határozathozatal következik.
Kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e a Magyar Köztársaság és Mongólia közötti, a baráti kapcsolatokról és az együttműködésről szóló, Budapesten 1998. január 28-án aláírt szerződés megerősítéséről szóló országgyűlési határozati javaslatot. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)
Az Országgyűlés 318 igen szavazattal, 1 tartózkodás mellett a javaslatot elfogadta. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.)
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/272. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig T/272/80. számon kapták kézhez.
Mielőtt megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, hogy kívánnak-e előadót állítani, öt perc szünetet rendelek el. (Rövid szünet. - Számos képviselő távozik az ülésteremből.)
Megkérdezem a hatáskörrel rendelkező bizottságokat, hogy kívánnak-e előadót állítani. (Senki sem jelentkezik.) Jelentkezést nem látok. (Folyamatos zaj.)
Tisztelt Országgyűlés! Javaslatot teszek a részletes vita szerkezetére. Kedves Képviselőtársaim! Megkérem azokat, akik nem kívánnak részt venni a vitában, hogy hagyják el a termet, és a folyosón folytassák a beszélgetést.
Kezdeményezem, hogy a törvényjavaslat szerkezeti rendjére és a módosító javaslatok közötti összefüggésekre figyelemmel a részletes vita három szakaszból álljon. Felkérem a jegyzőt, hogy ismertesse az egyes vitaegységeket.
VIDOVEN ÁRPÁD jegyző: Tisztelt Országgyűlés! Bejelentem, hogy az ajánlás 63., 64. és 89. pontjait előterjesztője visszavonta, ezért ezekről nem nyílik meg a részletes vita.
A vita első szakaszában a törvényjavaslat általános rendelkezéseihez kapcsolódó indítványok vitája szerepel az ajánlás 1-4., valamint az összefüggésekre figyelemmel 56. és 87. pontjai alapján.
A második vitaegység az 5-83. pontokat tartalmazza, amelyek a különös rendelkezések szabályait kívánják módosítani. Ebben a vitaegységben szerepel az ajánlás 95. pontja is.
Az átmeneti, vegyes és zárórendelkezések módosításait pedig az ajánlás 84-97. pontjai tartalmazzák.
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Aki az imént ismertetett javaslattal egyetért, kérem, kézfelemeléssel szavazzon. (Szavazás.)
Az Országgyűlés látható többsége a részletes vita szakaszolására tett indítványt elfogadta.
Megnyitom a részletes vita első szakaszát az ajánlás 1-4., valamint 56. és 87. pontjai alapján. Megkérdezem, hogy ki kíván felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom.
Megnyitom a második vitaszakaszt az ajánlás 5-83. pontjai, valamint az ajánlás 95. pontja szerint, a már tárgyalt 56. pont kivételével. Ki kíván felszólalni?
Megadom a szót Gál Zoltán úrnak, az MSZP képviselőjének.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tekintve, hogy elfogadta az Országgyűlés a részletes vita ilyen módon történő szakaszolását, végső soron a vita mostani szakaszában lényegében az egész törvényjavaslat vitáját folytathatjuk. Ezért kértem csak szót tulajdonképpen, mert ez módot ad arra, hogy ismételten kifejezzük abbéli aggályainkat, hogy ez a törvényjavaslat, amely a szervezett bűnözés ellen kíván fellépni, megítélésünk szerint nem szolgálja azokat a célokat, amelyeket maga elé tűzött.
Sajnáljuk, hogy nem támogatják azon módosító indítványainkat, amelyek megpróbálták arányossá tenni azt, hogy egyik részről növelni kell a rendőrségnek az állampolgári magánszférába való beavatkozási lehetőségét, jogkörét, hogy feltételezhetően eredményesebben lépjen fel a bűnözés ellen, emellé azonban a törvényjavaslat nem teszi oda azokat a korlátokat, amelyek arányossá és elviselhetőbbé tennék azokat a beavatkozási pluszjogosultságokat, amiket ez a törvényjavaslat mind a rendőrségi törvény módosítása kapcsán, mind az idegenrendészeti törvény módosítása kapcsán tartalmaz.
(17.50)
Megpróbáltuk néhány módosító javaslattal ezt az arányosítást elvégezni, vagy legalábbis feltételezzük, hogy javaslataink ezt az arányosítást tartalmazzák. Sajnálatos, hogy a kormány ezeket a javaslatokat nem támogatta. Ezért félő, hogy ez a szervezett bűnözés ellen szóló, úgynevezett törvénycsomag korlátozódni fog a prostitúció elleni fellépés néhány szabályára.
Tisztelettel javasolnám a tisztelt Országgyűlésnek és a kormánynak, hogy az előbb elmondottak alapján esetleges pontosításokkal mérlegelje azokat a módosító javaslatokat, amelyek többek között a bűnmegelőzéssel összefüggésben megfogalmazódtak részünkről, amelyek megfogalmazódtak a rendőrség adatkezelésére vonatkozólag, amelyek megfogalmazódtak arra, hogy a rendőrség csak ügyészi jóváhagyással és felügyelettel kérhessen más nyilvántartásokból adatokat, és nem akarom a javaslatok hosszú sorát itt most elismételni. Úgy hiszem, hogy ezek a javaslatok, hangsúlyozom még egyszer, ezt az arányosítást megpróbálják megvalósítani, és ezt nagyon szeretném hangsúlyozni, ez mindnyájunknak az érdeke.
Nem szabad ezt a kérdést, kérem szépen, úgy tekinteni, hogy ez egy adott kormány ügye. Mert hogyha az állami hatóságok, fegyveres testületek, és én nem akarok senkit se megbántani közülük, de ha egyszer öntörvényűen kezdenek működni és nincs meg a megfelelő kontroll, ez a mindenkori kormány számára kellemetlenné válhat - márpedig ennek a veszélye ebben a javaslatban fennáll.
Tisztában vagyunk mi azzal is, hogy a világ is ezzel a problémával küszködik, minden országban születnek ma olyan szabályok, amelyek a szervezett bűnözés elleni harc jegyében átlépik a jogállamiság eddig ismert és elfogadott kereteit. Csak szeretném hangsúlyozni, hogy amikor az előterjesztők többek között ezekre a nemzetközi példákra hivatkoznak, akkor hivatkozniuk kellene arra is, hogy minden országban ugyanakkor kemény viták vannak ezekben a kérdésekben, mégpedig olyan módon is viták vannak, hogy időnként visszacsinálják ezeket a korlátozó szabályokat, mert rájönnek, hogy nincs arányban a bűnüldözés terén szerzett "haszon" azzal a terheléssel, amit ezek a szabályok a társadalom számára jelentenek: jelentenek a magánszférában és jelentenek a gazdasági és üzleti életben is.
Ehhez képest ezt a szervezett bűnözés elleni harc jegyében született, elég kaotikus, sok-sok törvényt módosító javaslatot nem hordtuk ki itt a parlamentben sem, és azt hiszem, a társadalom sem hordta ki. Ebből következően valóban fennáll annak a veszélye, hogy hatása és hatékonysága kevés lesz, és talán több lesz a kára.
Tehát ezekre tekintettel fogalmaztunk meg mi módosító javaslatokat, amelyeket, mondom, sajnálatunkra - néhány apró-cseprő pontosító, mondhatni, inkább nyelvtani javaslat kivételével - az előterjesztő nem támogatott, ezért nem tudjuk mi sem elfogadni ezt a törvényjavaslatot; és tisztelettel itt a részletes vita alkalmát is megragadván javasolnám, hogy ezt az álláspontját a kormány gondolja végig, anélkül, hogy én most itt ezen a sok konkrét javaslaton végigmennék.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Megadom a szót Horváth Balázs úrnak, az MDF képviselőjének.
DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az általános vita során valóban elmondtam én is, úgymond, esztétikai fönntartásaimat, kifogásaimat a törvénnyel kapcsolatban, hiszen való igaz, és talán e vonatkozásban azonos az álláspontom Gál Zoltánéval, maga a törvény nem szép. Nem is lehet szép egy törvény, amely döntő többségében más törvények módosulásából, illetve módosításából áll össze. De ez az esztétikai része. A tartalmi üzenete azonban teljesen egyértelmű: eszközrendszert kíván a rendőrség, de általában a bűnüldöző hatóság rendelkezésére bocsátani azért, hogy a pár éve fogalomként, most már szörnyű valóságként az életünkbe belépett szervezett bűnözéssel szemben határozottan és hatékonyan föl tudjon lépni.
Lévén részletes vita, és ahogy az imént mondtam, számos törvény módosításából állt össze e törvényjavaslat, három vonatkozásban konkrétan szeretnék véleményt mondani, a frakció álláspontját és saját álláspontomat kifejteni, azzal, államtitkár úr, hogy most délután e három vonatkozásban be is adtam kapcsolódó módosító indítványt, és én úgy vélem, hogy az elég hosszú kihordás eredményeként megszületett módosító, kapcsolódó módosító indítványok támogatásra lennének érdemesek.
Az első ilyen csomópont: rendkívüli jelentősége van a törvényjavaslatnak a vonatkozásban, hogy a jegyző kezébe a bűn bölcsőjét jelentő üzletek bezárását illetően hallatlan komoly rendelkezési jogosultságot, eszközt, fegyvert ad, azt, hogy bezárathatja az üzletet.
Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Rendkívüli terhet ró a törvény ezzel a rendelkezéssel, a törvényjavaslat ezzel a döntéssel a jegyzőre. Pontosan ezért nem értek egyet azzal, és nem értünk egyet azzal a törvényszöveggel, amely a kapcsolódó módosító indítványban egyértelműen le van írva - én nem akarok itt kimerítő részletességgel ezzel foglalkozni -, tehát azzal a törvényszöveggel, amely mérlegelési jogkört ad a jegyzőnek a vonatkozásban, hogy milyen jellegű bűncselekménnyel kapcsolatban folyik az eljárás. A jegyzőnek nincsen sem nyomozati jogköre, sem vizsgálódási lehetősége nincsen, pontosan ezért az indítványom arra irányul, hogy módosuljon a törvényszöveg - és most csak tág keretbe foglalva mondom el - a vonatkozásban, hogy a jegyzőnek az információs bázisa kizárólag a rendőrség, illetve a szabálysértési hatóság által rendelkezésére bocsátott adattömeg. Ebben az esetben ugyanis kizárom annak a lehetőségét, hogy a bűncselekménnyel kapcsolatban mérlegeljen bármit a jegyző; következésképpen föl sem merülhet az a tegnap olyan sokat vitatott, esetleg államigazgatási jogkörben okozott kár.
(Vidoven Árpádot a jegyzői székben Herényi Károly váltja fel.)
Ez első pillanatban, államtitkár úr, technikai módosításnak tűnik, stiláris módosításnak, de rendkívül komoly, a közigazgatást is megcsapó jellegű üzenete van ezen módosításnak.
Tisztelt Ház! A részletes vita kapcsán, már tegnap a bizottsági ülésen, de azt követően, sőt mi több, azt megelőzően is a fedővállalkozásokkal kapcsolatban sokat vitatkoztunk, mindenki kifejtette az álláspontját, és itt ezen a körön belül az MSZP, ha jól emlékszem, Gál Zoltán éppen - ha figyel, akkor nagyon érdekes dolgot fogok most elmondani - beadott egy módosító indítványt. Többet is, de az egyik módosító indítványa azt tartalmazta, hogy a földhivatalt, tehát az ingatlan-nyilvántartást és a cégnyilvántartást ebből a példálózó jellegű felsorolásból hagyjuk ki. Ezt a bizottság leszavazta. Én ugyanezt a módosító indítványt kapcsolódó módosító indítványként ma beadtam a következők miatt, és ezt szeretném megindokolni.
(18.00)
Mind a kettő közérdekű és közhiteles nyilvántartás. A fedésnek a lényege az, hogy nem szerezhet senki tudomást arról, hogy a fedés alatt mi van. Következésképpen a fedésben is a közhitelességnek benne kell lennie. Magyarul: az az ingatlantulajdonos, aki szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, ő ténylegesen tulajdonos, ténylegesen tulajdonosnak kell lennie.
Következésképpen teljesen lényegtelen, hogy a tulajdonjoga - ez akár cégbejegyzésre, akár ingatlan-tulajdonszerzésére vonatkozik - valaki más jogosultságát kötelmi alapon fedi. Ezért célszerű, sőt mi több, odáig elmennék - s most nem osztom, hanem szorzom Gál Zoltán álláspontját, ahogy az imént már elmondtam -, hogy nemcsak célszerű, hanem kötelező is a jogi gondolkodásmódunk miatt is kihagyni nem a taxációból, hanem ebből a példálózó felsorolásból a cégbejegyzést és az ingatlan-nyilvántartást mint a fedésre felhasználható, egyébként közhiteles nyilvántartási rendszert, ez ugyanis bent van a rendőrségi törvényben, bent van a nemzetbiztonsági törvényben, és nincs jelentősége. Azért nincs jelentősége, mivel úgy kezdődik az imént hivatkozott fejezet, hogy "például", és itt van egy teljesen nyitott felsorolás. Következésképpen, ha ezt a két közhiteles nyilvántartási rendszert kihagyom, a törvényjavaslat üzenete és értelme az égadta világon semmit nem sérül, viszont a polgárokban továbbra is megmarad az a nagyon logikus és egyértelmű hit, hogy ezután is közhiteles marad az ingatlan-nyilvántartás, a cégnyilvántartás, ami egyébként evidencia, mert mi alkothatunk olyan törvényt, amilyet akarunk, de a "nemo plus iuris..." elvéhez, a több jog továbbadásának lehetőségéhez, illetőleg tilalmához nem tudunk hozzányúlni. Ezért tartom célszerűnek ezt a módosítást, és ezért is adtam be az indítványt, pont azért, hogy a bizottság még egyszer szavazni tudjon róla.
A harmadik csomópont, amit a magam részéről felfedezni véltem - és ezzel kapcsolatban is adtam be kapcsolódó módosító indítványt -, a következő: ezzel a törvényjavaslattal a rendőrséget - ahogy kissé triviálisan kifejeztem magam az általános vita során is, de ezt senki ne értse félre, nem akarok humorizálni - szabadlábra helyeztük. Korlátlan és nagyon komoly lehetőségeket biztosítottunk számukra. Pontosan ezért nem vitatom azt a jogos rendőrségi igényt, hogy halaszthatatlan esetben az ügyész jóváhagyása nélkül jusson hozzá adathoz, információhoz, azt viszont elvárom a törvényalkotótól és az előterjesztőtől is, hogy biztosítson kontrollt, ez a kontroll pedig úgy működjön, hogy ne akadályozza a halaszthatatlan rendőri munkát, és az adatigénylés megkérésével egyidejűleg az adatigénylő nyomozó hatóság az ügyészt értesíteni köteles. Biztos vagyok abban, hogy ez a kötelező ügyészi értesítés egyrészt már önmagában is féket jelent az adatigénylő rész felé a törvényesség betartása iránt, másrészt - ha szükséges - biztosítja a folyamatos ügyészi kontroll lehetőségét.
Ezekre figyelemmel a már elfogadott módosító indítványokkal és az általam imént vázlatosan jelzett kapcsolódó módosító indítványokkal együtt a törvényjavaslatot elfogadom, azt elfogadásra ajánlom önöknek, azzal, hogy tudják meg: a magyar jogtörténet első ilyen törvényét alkotjuk meg, amely a szervezett bűnözést próbálja egy csomagba összerakni, egy keretbe foglalni.
Államtitkár Úr! Van két vagy három stilárisnak tűnő hiba vagy elírás - nem tudom pontosan - a törvényjavaslatban; például az egyik helyen olyan (2) bekezdésre hivatkozik, ami nincs is; ez nyilvánvalóan lapszus a szerkesztő részéről. Ezeket a holnapi alkotmányügyi bizottsági ülésen egy bizottsági módosító indítvánnyal ki kell venni.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
ELNÖK: Megadom a szót Világosi Gábor úrnak, az SZDSZ képviselőjének. (Dr. Csákabonyi Balázs: Kétpercest kérek!) Kétperces hozzászólásra jelentkezett Csákabonyi Balázs, az MSZP képviselője. Megadom a szót a képviselő úrnak.
DR. CSÁKABONYI BALÁZS (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Egy nagyon rövid észrevételt szeretnék tenni Horváth Balázs képviselő úr felszólalásával kapcsolatban, ami a törvényjavaslat 35. §-ához benyújtott, Gál Zoltán által jegyzett módosító indítványt, illetőleg a kapcsolódó módosító indítványt illeti. Örülök neki, hogy a tegnapi bizottsági vita eredményeként ez a kapcsolódó módosító indítvány megszületett, nagyon jelentősnek tartjuk.
Felhívom azonban képviselő úr szíves figyelmét, hogy a kapcsolódó módosító indítvány nem lesz házszabályszerű akkor, ha szó szerint átveszi a már benyújtott és elbírált módosító indítványt. Valamilyen formában el kell tőle térni technikailag - tartalmát illetően nyilván meg fogja hagyni azt - azért, hogy házszabályszerű legyen és szavazni tudjunk róla, mert ezt mi is örömmel üdvözöljük.
Köszönöm, ennyit szerettem volna mondani.
ELNÖK: Szeretném megkérdezni, hogy a jelentkező képviselő urak közül ki kíván még kétperces hozzászólást mondani. Horváth Balázs úr jelezte ezt. Két percre megadom a szót.
DR. HORVÁTH BALÁZS (MDF): Köszönöm szépen képviselő úr figyelemfelhívását. Én is gondoltam rá, és betettem egy vesszőt.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)
ELNÖK: Amennyiben nincs több kétperces hozzászólásra jelentkező, megadom a szót Világosi Gábor úrnak.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az általános vita során azt mondtam, hogy a szervezett bűnözés elleni hatékonyabb fellépést természetesen támogatjuk, de az előttünk lévő javaslatot átolvasva arra a következtetésre jutottunk, hogy nagyon sok olyan pont van benne, amelyek kapcsán kétségeinket fejezzük ki, hogy ez a javaslat valóban alkalmas-e a cél elérésére. Nekem nem esztétikai jellegű kifogásaim vannak, mint előttem szóló képviselőtársamnak, hanem tartalmiak, amelyek közül néhányat szeretnék felvillantani.
A rendőrség vajon valóban hatékonyabban tud-e fellépni a szervezett bűnözés ellen - vagy akár a határőrség az idegenrendészeti tevékenysége során -, ha ezt a törvényjavaslatot így, változtatás nélkül elfogadjuk? Ennek érdekében nyújtottam be jó néhány módosító javaslatot.
(A jegyzői széket dr. Juhászné Lévai Katalin helyett
Kocsi László foglalja el.)
Az egyik módosító javaslatom a bevándorlással kapcsolatos. Az előttünk lévő tervezet szerint a bevándorlási engedély akkor is visszavonható lenne, ha az engedélyezés alapjául szolgáló körülmények jelentősen megváltoznak. Szeretném felhívni képviselőtársaim figyelmét arra, hogy a nemkívánatos, valóban súlyos cselekményeket elkövető külföldivel szemben megvannak azok az eszközök, amivel az illetőt el lehet távolítani ebből az országból; ilyen a kiutasítás jogintézménye. A kiutasítás egyik feltétele - a sok közül - éppen az, ha a külföldi tartózkodása sérti vagy veszélyezteti a közbiztonságot. Ha én egy szervezett bűnözés elleni jogszabálycsomagot nézek, akkor nyilvánvalóan az jut eszembe, hogy ha szervezett bűnözésről van szó, akkor az illető itt-tartózkodása sérti vagy veszélyezteti-e a közbiztonságot. Megvan rá a mód, hogy az illetőt eltávolítsuk? Megvan - ott van a kiutasítás jogintézménye! Ehelyett mi a bevándoroltaktól is visszavonhatóvá tesszük a bevándorlási engedélyt, ezek szerint - logikusan gondolkozva - nyilván egy jóval enyhébb jogsértés esetén is.
(18.10)
Szeretném azt is elárulni képviselőtársaimnak, hogy a bevándorlók túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, akiknek megint csak a túlnyomó többsége családegyesítés révén lett bevándorolt Magyarországon.
Mi akkor a célunk? Valóban alkalmas ez az eszköz, hogy öt évig itt retteg - idézőjelbe téve és anélkül is - a bevándorolt, adott esetben magyar nemzetiségű; ha elkövet egy cselekményt, enyhébb súlyú cselekményt, jogsértést, akkor adott esetben visszavonható a bevándorlási engedélye? Holott, hangsúlyozni szeretném tehát: ha valakinek a tartózkodása veszélyezteti vagy sérti a közbiztonságot, nemzetbiztonságot és még sok mindent, akkor úgyis kiutasítható. Tehát, ez a szabály véleményem szerint teljesen logikusan fölösleges és értelmetlen.
Nyújtottam be módosító indítványt, hogy ez maradjon el, egyetlenegy bizottság sem támogatta, az előterjesztő nem értett vele egyet - én meg értetlenül állok, hogy miért nem értett egyet. Bármelyik rendőrt vagy határőrt megkérdezném, hogy ez valóban segíti-e az ő munkáját, nem hiszem, hogy lenne olyan, aki azt mondaná, hogy ha ezt a jogintézményt bevezetjük, illetve visszavonhatóvá tesszük a bevándorlási engedélyt, ebben az esetben ez elősegítené a munkáját.
Még egy kiragadott példa, a vízum területéről: a vízum valóban egy állam szuverenitását testesíti meg, éppen ezért nem kell indokolni, hogy én most megadom a vízumot valakinek, vagy nem adom meg. Nem tudom, hogy egy bizonyos esetben a vízum kiadását, illetve annak megtagadását nem kell határozati formába önteni. Miért ódzkodunk attól, hogy hozunk egy határozatot, amikor meg sem kell indokolnunk, hogy miért utasítjuk el adott esetben a vízumot. Magyarország szuverén joga, hogy valakinek megadja, vagy nem adja meg. Akkor meg miért nem hozunk egy határozatot, hogy ez teljesen világos legyen, hiszen még a technikája is kérdéses, ha itt a modernizáció előrehaladtát figyeljük, hogy adott esetben majd hogyan jegyzik be a vízum tényét, illetve az elutasítást az úti okmányba, ha ez egy kártya lesz csupán.
Valóban csak ezt a két példát emeltem ki, de talán elhiszik nekem képviselőtársaim, hogy nagyon sok ilyen példát tudnék felsorolni, és ezeknek a kiküszöbölését próbáltam meg módosító indítványaimmal, de sajnos azok túlnyomó többsége nem talált egyetértésre sem a bizottsági üléseken, sem pedig az előterjesztő képviselője nem értett vele egyet. Azt kell, hogy mondjam, most is ugyanazt kell állítanom, mint az általános vita során, hogy a fő céllal természetesen egyetértünk, de a szabályokat vizsgálva, azt hiszem, alkalmatlan eszközt adunk a bűnüldöző szervek kezébe, ha ezt a törvényt így elfogadjuk.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra jelentkezik Gyimesi József úr, a Fidesz képviselője. Megadom a szót.
DR. GYIMESI JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! A részletes vita egy szakasza lezárásra került, és úgy tűnik, Gál képviselő úr hozzászólása után és az elnök úr türelmével olyan irányban mégiscsak megkezdtük a vitát, amely lényegében az általános vita körébe tartozna, illetve olyan rendelkezéseket is érintünk - csak érintőlegesen -, amelyek tekintetében a részletes vita lezárásra kerül.
Megpróbálok hasonló körben hozzászólni, és a Házszabályt e vonatkozásban betartani. Az alkotmányügyi és igazságügyi bizottság tegnapi ülésén mintegy száz módosító javaslatot tárgyaltunk meg, és ezen módosító javaslatok többségét az ellenzéki pártok nyújtották be. A módosítások érintették szinte a törvényjavaslat valamennyi rendelkezését. Olyan rendelkezését is, amely az ellenzék álláspontja szerint kétharmados szavazást igénylő törvényt módosít, tehát maga a rendelkezés is kétharmados többséggel fogadható el. Ebből arra következtettem én magam, hogy egyfajta konstruktivitást tanúsítanak a normaszöveg végső változatának megállapításában; tehát alkotó módon vesznek részt a törvény megalkotásában.
Ezzel ellentétes jelek vannak ugyan, hiszen a Belügyminisztérium által tartott hatpárti egyeztetésen az ellenzéki pártok ismereteim szerint nem jelentek meg, nem vettek részt az egyeztetésen, olyan elvi álláspont mellett, hogy kétharmados rendelkezéseket is érintő törvényt nem kívánnak támogatni ilyen módon sem. Én úgy gondolom, hogy ez a fajta, mégiscsak konstruktivitás, amelyet a módosító javaslatok előterjesztése, fenntartása és indokolása tanúsít, esetlegesen ennek az álláspontnak a megváltozását jelzi már. Ennek az álláspontnak a megváltoztatására azért is szükség van, mert nagyon nehéz ezt a törvényjavaslatot úgy szétszedni, hogy bizonyos rendelkezéseit léptetjük csak életbe, alkotjuk meg. Szerves egységet alkot a szervezett bűnözés elleni fellépés, csak ezt a törvény valamennyi rendelkezésével és intézményével együtt képes hathatósan szolgálni.
Az egyik lényeges kérdés - és talán még nem érintem a vita lezárt részét - az üzletek működésével kapcsolatosan az üzlet tulajdonosa valamiféle objektív felelősségének a megemlítése volt. Ugyanis úgy rendelkezik a törvényjavaslat, hogy ha az üzletben foglalkoztatottal vagy az üzemeltetővel szemben bizonyos bűncselekmények miatt büntetőeljárás indul, akkor ennek a büntetőeljárásnak az eredményétől függetlenül már az eljárás megindításakor az üzlet ideiglenes jelleggel bezárható. Úgy tűnt a vitában, hogy ezt az ellenzék bizonyos eddig elismert jogok sérelmének tekinti, és azzal érvel, hogy esetlegesen a közigazgatási szerv anyagi felelősségét és kártérítési felelősségét is felveti ennek a jegyzői hatáskörbe adott jognak a gyakorlása. Itt arra mutattunk rá mi, kormánypárti képviselők, az előterjesztő álláspontjával egyezően, hogy tulajdonképpen érezhetően egy többlet tényállás valósul meg akkor, amikor az üzletben, mondjuk, a vendég sérelmére bűncselekményt követnek el. Ismertek a budapesti vendéglátóhelyek kapcsán történt visszaélések, amikor valóban a jogalkalmazás csikorogva tudta csak azt a tényállást összekaparni, amely mellett az üzlet bezárására a jegyzőnek lehetősége nyílt.
Nem lehet elfogadni ezzel kapcsolatosan az ellenzéknek azt az álláspontját, hogy meg kell várni a meghatározott személyek ellen folyamatban lévő büntetőeljárás jogerős befejezését, hiszen az a magatartás, amely kiváltaná a büntetőeljárást, évekig folytatható lenne, holott a cél éppen az - a megelőzés elvét is követve -, hogy ennek a magatartásnak ebben az adott egységben való folytatása elől az objektív lehetőséget is elzárja. Lehetséges, hogy megszokott elveink sérülnek, de úgy gondolom, korábban a jövedéki törvény, az adótörvény, a szerencsejátékkal kapcsolatos rendelkezések mind lehetővé tették az ilyenfajta objektív felelősség érvényesítését.
Nem kívánom tehát a részletes vita keretében sem a módosító javaslatok valamelyikét érinteni. A Fidesz-Magyar Polgári Párt képviselőcsoportja nevében azt az álláspontot képviselem - és ez a magam véleménye is természetszerűleg -, hogy a törvényjavaslat rendelkezései az előterjesztett változatban egységesen képesek a törvényjavaslat kitűzött céljait szolgálni, ezért az elfogadását kérjük és javasoljuk.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Felszólalásra megadom a szót Juharos Róbert úrnak, a Fidesz képviselőjének.
(18.20)
DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban igaza van Horváth Balázs képviselőtársamnak, amikor arról beszél, hogy ez egy jogtörténeti nóvum, ilyen még nem volt a magyar jogtörténetben - való igaz. Azoknak is igazuk van, akik azt mondják, hogy jogdogmatikailag is egy érdekes munka, mások akár kifejezetten az esztétikum iránti elkötelezettség okán még csúnyának is nevezik ezt a törvényjavaslatot.
De azt gondolom, annak ellenére, hogy ezek az állítások egyenként mind-mind megállnak, valójában erre a törvényre szükség van, az élet diktálta és az a katasztrofális közbiztonsági helyzet, amelyet mi is csak megörököltünk.
Itt szeretnék kapcsolódni egy-két előttem szólóhoz. Mi a Fidesz-Magyar Polgári Párt részéről nagyon komolyan gondoltuk azt, hogy az ellenzéki javaslatokat érdemben is vizsgálva, bizonyos felvetéseket akceptálva szerencsés lenne ezeket a kérdéseket egyeztetni, már csak azért is, hiszen felmerült, hogy vannak olyan részei e törvénynek, amelyek adott esetben kétharmados szabályozás alá tartozhatnak. Tehát mindenképpen szerencsésnek tartottuk volna, ha mélyebben sikerül egyeztetnünk ebben a törvényjavaslatban. Azt gondolom, hogy ennek a megfelelő fórumai meg is adattak, hiszen egyrészről több körben sikerült az alkotmányügyi bizottság előtt is érdemben és komoly szakmai munkával végigvennünk ezeket a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat, amelyek az ellenzék oldaláról érkeztek. Sok érdemi felvetést is kapott a törvényjavaslat, azt hiszem, mindkét oldalról. Pont ezért és részben a kétharmados igény miatt - ami nyilván akkor vélelem volt, ezt meg kívántuk vizsgálni alaposabban - kezdeményeztük a minisztériumnál, hogy legyen egy olyan egyeztetés, ahol ezeket komolyan, szakmai alapon és nyilvánvalóan megfelelő politikai támogatottsággal is végig tudjuk vinni az önök együttműködésével.
Nos, azt gondolom, nem a mi hibánk az, hogy az ellenzék ezen az egyeztető tárgyaláson nem vett részt. Azt gondolom, hogy ha mi komolyan vettük azt az igényt, hogy bizony a szervezett bűnözéssel szembeni fellépés, a harc a szervezett bűnözéssel szemben valóban olyan érdek, ahol együtt kell működnie a kormánynak és ellenzéknek egyaránt - hiszen nem négy év alatt megoldható feladat előtt állunk nyilvánvalóan, ez számunkra is világos -, akkor, azt gondolom, joggal várhattuk el, hogy egy ilyen komoly kérdésben tényleg legyen meg az a megfelelő politikai egyeztető fórum is, ahol ezeket az eszméinket, véleményeinket a törvényjavaslattal kapcsolatban ki tudjuk cserélni.
Azzal kapcsolatban, amit mostanában Gál Zoltán képviselőtársam előszeretettel hangoztat, hogy először koncepciót kellene gyártani, azt gondolom, hogy nem érünk rá a jelen pillanatban koncepciót gyártani; másrészt azt gondolom, hogy van koncepció. Ez a koncepció megfogalmazásra került: az a kormányprogram tartalmazza ezt a koncepciót, amelyet a tisztelt Ház elfogadott. Ha emlékeznek azokra az idézetekre, amelyeket még az általános vitában ismertettem önökkel, ezek az idézetek mind abba az irányba mutatnak, hogy bizony itt egy konzekvensen felépített logika mentén haladunk, és bizony van koncepció a törvényjavaslat mögött is, hiszen ezek az elemek tetten érhetőek benne.
A másik vádat, amit Gál Zoltán képviselőtársam szintén előszeretettel hangoztat, hogy nem hordta ki még valójában a kodifikáció ezt a javaslatot, tehát van még mit csiszolni rajta, ezt én készséggel elfogadom. Ugyanakkor arra is felhívnám a figyelmet, hogy ennek a törvényjavaslatnak vannak olyan részei - és elsősorban itt a prostitúcióval kapcsolatos közrendvédelmi szabályokra gondolok -, amelyeknek a kodifikációs és előkészítő munkái bizony már hat-nyolc évre vezethetők vissza; én ezt igazolni tudom, hogy ez így van. Azt gondolom, ennél hosszabb kihordás nem lehetséges. Én inkább azt kérném számon, hogy miért nem az előző kormány alkotta meg ezt a törvényjavaslatot. Én már akkor elégségesnek tartottam volna... (Dr. Világosi Gábor: Ez az, csak olvasd el!) Miért nem terjesztette be a Ház elé úgy, hogy... Beterjesztette, tudom, beterjesztette, de végül is a megtárgyalásra - idézőjelben - "idő hiányában" nem került sor; én azt gondolom, hogy itt valójában a bátorság hiánya érhető tetten.
Úgy gondolom tehát, egyszerűen nem állja meg a helyét az, hogy itt nem kiérlelt javaslatokról van szó; és ezekről a kérdésekről igenis lehetett volna már az előző ciklusban is törvényt alkotni, erre meg lett volna mód. És véleményem szerint a konszenzus is meg lett volna, hiszen itt tényleg olyan szabályozás is előfordul, amelynek a megszövegezése már sok-sok éve konszenzussal megalapozott.
Egy gondolatra szeretném még felhívni a figyelmet: arra, hogy a szabálysértési kódex előkészítése folyamatban van. Az ezzel kapcsolatos módosító indítványainkat nem nyújtottuk be; gondolok itt arra, hogy a prostitúcióval kapcsolatos szabálysértések szankcióit szorgalmaztuk volna, hogy ne csak pénzbírság legyen kiszabható, hanem adott esetben elzárásra is legyen átváltoztatható, illetve az elzárás intézménye kerüljön vissza szankcióként a szabálysértési kódex általános részébe. Ezen az egyeztetésen erről is volt szó, és ha minden igaz, a szabálysértési kódex már fogja tartalmazni ezeket a rendelkezéseket, ezért tehát feleslegesnek tartottuk ezt szabályozni ebben a törvényjavaslatban.
Azt még egyszer szeretném erről a helyről hangsúlyozni, hogy akkor látom értelmét ennek a szabályozásnak, ha ezt több lépés fogja követni. Egyébként az ellenzék soraiból is volt erre kezdeményezés; ha jól emlékszem, pont Kósáné Kovács Magda terjesztett be olyan indítványt, amelyet éppen azért nem tudtunk tárgyalni, mert a Btk.-t érinti, tehát nem illeszkedett a Házszabály szerinti jogalkotási menetrendbe. De azt gondolom, hogy arról megint érdemes lenne külön vitát nyitni, hogy adott esetben bizonyos szabálysértési eseteket felminősítsünk akár vétséggé is. Ezek olyan problémák, amelyekről érdemes lenne vitát nyitni, és nagyon sajnálom, hogy erre az egyeztetésre nem tudtunk sort keríteni. Remélem, hogy majd amikor a szabálysértési kódex ide vonatkozó részét fogjuk érdemben tárgyalni, erre vissza tudunk térni.
Nos, annyit szeretnék még elmondani, hogy én azért bízom abban, hogy az ellenzék átgondolja az eddigi magatartását, és segédkezet nyújt nekünk abban, hogy eredménnyel tudjunk fellépni a szervezett bűnözéssel szemben, és ezeket a javaslatokat úgy tudjuk elfogadni konszenzussal, hogy ne merüljön fel annak a lehetősége vagy ne következzen be, hogy egy torzót hozunk létre. Ha ugyanis valóban bebizonyosodik az, hogy itt kétharmados lyukak fognak maradni azért, mert az ellenzék nem tudja támogatni ezeket a kétharmados többséget igénylő javaslatokat, akkor egy torzó fog születni - mi ezt vállaljuk, nem fogjuk visszavonni az egyeztetés okán.
A mai napig nyitva állott egyébként a lehetőség az egyeztetésre, és úgy gondolom, a törvényjavaslat elfogadásáig a továbbiakban is le tudjuk folytatni a megfelelő egyeztetéseket, amennyiben erre lehetőség és igény van. Számunkra van olyan fontos ez a javaslat, hogy megéri ezeket a köröket megfutni, de nyilvánvaló, hogy a jogalkotási menetrend nem tűr halasztást, tehát meg fogjuk hozni a megfelelő döntéseket azon pontokban akkor, amikor ezeket meg kell hozni.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz padsoraiból.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Gál Zoltán úrnak.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! (A mikrofont igazgatja.) Eltettem a mikrofonomat, mert nem kívántam hozzászólni, de Juharos képviselőtársam mondandója sajnos megváltoztatta a szándékomat.
Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Hadd mondjam el Juharos képviselő úrnak mint VIII. kerületi képviselőnek, hogy én a VIII. kerületben nőttem fel, és a dolognak még az az érdekessége e törvényjavaslat kapcsán, hogy egy háború előtt volt nyilvánosházban - tehát meglehetősen jól ismerem a VIII. kerületi viszonyokat. Mindezt csak azért mondom, tisztelt képviselőtársam, mert szeretném felhívni a figyelmét vagy megkérdezni vagy aggodalmamat kifejezni, hogy csak nem gondolja komolyan azt, hogy ha a prostituáltakat a Baross utcáról beljebb nyomjuk a VIII. kerületbe, vagy egy kijelölt helyet csinálunk nekik - amire egyébként szükség van -, akkor az a szervezett bűnözéssel egy jottányit is összefügg?! Valószínűleg még ezek az üzletbezárások sem!
Ezek szükséges intézkedések, csak ne hitegessük magunkat azzal vagy ne kergessük magunkat abba az illúzióba, hogy a kemény szervezett bűnözés ellen ezek hatásos eszközök! Ezek hatásos eszközök lehetnek a közbiztonság szempontjából, de nem a szervezett bűnözéssel szemben! És nagyon sajnálnám, ha kormánypárti képviselőtársaim - hogy úgy mondjam - ezt hinnék. Én nem akarok szándékosságot feltételezni senkiről, de ennek a törvényjavaslatnak nem ez a lényege: ennek a törvényjavaslatnak az a lényege, hogy a rendőrség korlátlan és ellenőrizhetetlen adatszolgáltatásokhoz jut hozzá!
(18.30)
Nem lehet a magyar társadalomban egyetlenegy olyan nyilvántartás, amelyhez a rendőrség korlátlanul ne juthatna hozzá! Ez ennek a javaslatnak a lényege, kérem szépen, nem pedig az, hogy a prostituáltakat kinyomjuk a Lóverseny térre a Baross utcából! (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.)
Fontos, lényeges dolog ez, de ennek a javaslatnak nem ez a lényege, és - elnézést, elnök úr - kérném kormánypárti képviselőtársaimat, ha ezt eddig nem vették volna észre, mégiscsak próbáljanak erre is gondolni. (Taps az MSZP és az SZDSZ padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Juharos Róbert úrnak.
DR. JUHAROS RÓBERT (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Gál Zoltán Képviselőtársam! Én nagyon sajnálom, hogy mostanában nem járt a VIII. kerületben; mi, akik ott lakunk és ott élünk, világosan tudjuk és látjuk, hogy a szervezett bűnözés melegágya a prostitúció - egyéni prostitúció szinte már nem is létezik a VIII. kerületben, csak a szervezett bűnözéssel összefüggő. Valójában a VIII. kerületben a polgárok nem a prostitúció miatt rettegnek alapvetően, hanem az erre ráépülő szervezett alvilág tettei miatt rettegnek nap mint nap. Az ingatlanárak ezért zuhannak a mélybe, ezért nem lehet fejleszteni, ezért nem tud beindulni a rehabilitáció, és ezért menekül mindenki, aki teheti, aki ezt meg tudja engedni magának.
Azt gondolom, hogy a szervezett bűnözés és a prostitúció körülményei között ma, amikor a leánykereskedelem, amikor a nemzetközi maffia betelepül és ott él, itt él ennek a városnak a szívében, és az egyik alap-, éltető eleme pontosan a lányok futtatásából származó jövedelem, akkor nekünk alapvető kötelességünk, hogy ezzel szemben fellépjünk. És azt gondolom, hogy ez alapvetően kapcsolódik a szervezett bűnözéshez, és hogy hibát követett el az előző Országgyűlés, hogy ezt érdemben nem tudta megtárgyalni; ezek a szabályok készen álltak, és nem fogadta el.
Én azt gondolom, hogy hatékonyan föl lehet lépni, lehet terelni a piacot, és amennyiben a szankciókat is tudjuk majd módosítani és az elzárás intézményét vissza tudjuk hozni, akkor úgy lehet terelni a piacot, hogy valamilyen szinten kontroll alatt lehet tartani, be lehet szorítani a prostitúciót egy meghatározott területre, ahol a polgárokat nem zavarja, hiszen itt nem a prostitúció legitimmé tételén van a hangsúly, hanem azon, hogy meg tudjuk védeni a polgárainkat a zaklatástól és a szervezett bűnözéstől. Ez a legfontosabb, amit jelen pillanatban meg kell tennünk, és ez nem szenvedhet késedelmet. Tehát kérem, ezt vegyék figyelembe!
Köszönöm. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Gál Zoltán úrnak.
DR. GÁL ZOLTÁN (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Úgy látszik, Juharos képviselőtársam figyelmét elkerülte, hogy a törvényjavaslatnak ez a része többé-kevésbé támogatásra talált az ellenzék képviselői részéről, és valószínűleg ezek - mivel nem is kétharmadosak - életbe léphetnek, tehát ezt az ön által sokat emlegetett célt részben elérheti. Mindjárt hozzáteszem még egyszer - hogy ne ringassa magát képviselőtársam illúziókba -, ne gondolja, hogy azzal, hogy a prostitúciót a város egyik helyéről a másikra tereljük, a vele együtt járó jelenségek is meg fognak szűnni. Azt hiszem, kétezer éve nem sikerült ezt megszüntetni; korlátozni lehet, állandóan bomlasztani és nyomást gyakorolni ezekre a szférákra, de körülbelül ez az, amit hatásosan el lehet érni; a jelenséggel, mint olyannal, azt hiszem, számolnunk kell. És a polgárokat, az állampolgárokat, az embereket se ringassuk olyan illúziókba, hogy majd ezeket a jelenségeket felszámoljuk és meg fognak szűnni - káros lenne, ha ilyen illúzióba próbálnánk ringatni őket!
És még a hátra levő 40 másodpercben - nem volt már időm reagálni az előbb - az ellenzék magatartásáról szólnék.
Tisztelt képviselőtársam figyelmét elkerülte, hogy amikor elmondtam a vezérszónoki beszédemet, felajánlottam, hogy tárgyaljunk ezekről a kérdésekről. (Dr. Salamon László: Nosza!) A füle botját sem mozgatta senki erre a felajánlásra. Mikor megkaptuk a hatpárti egyeztetésre a meghívót, közben a bizottságban már kitűzték a tárgyalást. Az államtitkár úrnak mondtam, hogy itt valami gond van - mert azt hiszem, könnyű belátni, hogy minek tárgyaljunk csütörtökön, ha a hétfői bizottsági ülésen leszavazzák a módosító indítványt.
Másrészt meg kell mondani, tisztelt képviselőtársam, hogy ezekre a gesztusokra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amelyeket ön itt megfogalmazott, akkor kellett volna gondolni, amikor az elmúlt öt hónapban a parlamentben más magatartást mutattak.
Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Hozzászólásra megadom a szót Wiener György úrnak, az MSZP képviselőjének.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Csupán egyetlenegy részkérdésével foglalkoznék ennek a törvényjavaslatnak, mégpedig az üzletek bezárásával kapcsolatos 4. §, illetőleg 5. § előírásait elemezvén azzal a módosító indítvánnyal kapcsolatosan, amelyet benyújtottam, és amely jelenleg 6., 9., 13. és 17. szám alatt érhető el. Ez a módosító indítvány éppen hogy konstruktív jellegű volt. Azt célozta, hogy azok a nagyon komoly jogi aggályok, amelyek a törvényjavaslatban találhatóak, e módosítvány által kiküszöböltek legyenek.
Milyen aggályok merülnek fel? Nemcsak az, hogy esetleg államigazgatási jogkörben okozott kárért felelősség terhelné az államot, amennyiben jogellenesen zár be üzletet, pontosabban nem lehet utóbb bizonyítani, hogy itt bűncselekmény, illetőleg szabálysértés történt. Valóban igaz: a törvényi megfogalmazás olyan a javaslatban, hogy ennek alapján közvetlenül nem lehet kártérítési eljárást indítani, ám tegnap megjegyeztük többen is az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy éppen a törvény jogbizonytalanságot okozó volta miatt ez az előírás valószínűleg nem állna ki egy alkotmányjogi panaszt. Tehát a jegyző esetleg mentesülhetne a felelősség alól, de semmiképpen nem mentesülhetne a felelősség alól maga a törvényhely, amely ilyen magatartásra a hatóságok részéről lehetőséget biztosít.
Éppen e jogi hiba kiküszöbölését szolgálja az előterjesztett módosító javaslat. Célja az, hogy érvényesítse egyfelől az arányosság és a fokozatosság követelményét, másfelől pedig garantálja a jogbiztonság érvényesülését. Az általam előkészített és benyújtott módosító indítvány nem kívánja sokkal könnyebb helyzetbe hozni az üzlet üzemeltetőjét, mint a törvényjavaslat, ám valamiféle fokozatosságot megállapít, és a legsúlyosabb szankciókat csupán bizonyítottság esetén javasolja alkalmazni.
A módosító indítvány lényege az, hogy amennyiben megindul egy büntető-, illetőleg szabálysértési eljárás az üzlet üzemeltetőjével szemben, akkor kizárólag közrendvédelmi bírság kiszabására nyíljon lehetőség. Ez is nagyon kemény szankció, 500 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet a javaslatban és a hivatalos beterjesztett törvényjavaslatban is a közrendvédelmi bírság összege. Ezt a közrendvédelmi bírságot a módosító indítvány szerint akkor is ki lehet szabni, ha nem történt - az utólagos eljárás lefolytatása eredményeképpen - bűncselekmény, illetőleg szabálysértés megállapítása jogerős határozatban. De az már túlzottan erős szankció lenne, hogy ilyenkor a jegyző bezárathatja az adott üzletet.
Meg kell azt is jegyeznem, hogy a jegyző számára biztosított diszkrecionális jogkör nyomás alá helyezheti a jegyzőket éppen a szervezett bűnözésben részt vevők oldaláról, s emellett az a szabályozási megoldás, hogy a bezárás kiváltható lenne közrendvédelmi bírsággal, felvetheti a rendőrségi korrupció erősödésének a lehetőségét is. Éppen ezért a pontos jogi szabályozás érdekében azt javasolom a jelen levő politikai államtitkár úrnak, hogy a módosító indítványt fontolja meg, hiszen az egyben a jelenlegi megoldásnál sokkal jelentősebb mértékben garantálná a jogbiztonságot is. Csupán abban az esetben nyílna lehetőség ideiglenes bezárásra, ha újabb eljárás indul, és végleges bezárást a módosító javaslat csak abban az esetben tenne lehetővé, ha ismételten megállapítanák jogerős ítélettel, illetőleg határozattal a bűncselekmény elkövetését, illetőleg a szabálysértési cselekmény elkövetését.
(18.40)
Vitathatatlan, van igény arra, hogy azokat az üzleteket, amelyek a szervezett bűnözés számára esetenként hátterül szolgálnak, zárják be. Meg kell azonban jegyeznem Gál Zoltán képviselőtársamhoz hasonlóan, hogy nagyon sok esetben az üzletekben elkövetett bűncselekmények teljesen függetlenek a szervezett bűnözéstől. Az a tény, hogy az üzlet szolgáltatását igénybe vevő sérelmére önbíráskodást, csalást vagy kifosztást követnek el, még nem jelenti azt, hogy az adott üzlet vagy annak üzemeltetője kapcsolatban lenne a szervezett bűnözéssel, mint ahogy erre a belvárosi példák is megfelelő illusztrációul szolgáltak, nem lehetett bizonyítani, hogy itt szervezett bűnözésről volt szó, arról lehetett beszélni, hogy egyes alkalmazottak, illetőleg tulajdonosok jogellenes, esetenként "visszaesően" jogellenes magatartást tanúsítva jártak el.
Tehát a módosító indítványnak nem az a célja, hogy mentesítsen a felelősség alól, nem is az a célja, hogy a törvény szigorát - amennyiben ez indokolt szigor - enyhítse, hanem az a célja, hogy érvényesítse a jogállamiság elveit ebben a törvénycsomagban.
Meg kell azt is jegyeznem, hogy ezeknek az elveknek természetesen nemcsak az ilyen államigazgatási jogi jellegű rendelkezésekben, hanem a törvény egészében érvényesülniük kellene. Abban az esetben partner a Magyar Szocialista Párt ennek a törvényjavaslatnak az elfogadásához, ha sikerül kiküszöbölni azokat az alkotmányosan is aggályos rendelkezéseket a tervezetből, amelyek akár az adatvédelem szempontjából, akár más szempontból nem tűnnek a jogállamiság elvével egyezőnek. Önmagában az a tény, hogy a rendőrség számára nagyobb hatáskört biztosítunk, hogy a prostituáltakat meghatározott zónákba kényszerítjük, hogy az üzleteket bezáratjuk, még nem jelenti azt, hogy valóban érdemben harcolunk a szervezett bűnözéssel szemben. A szervezett bűnözés elleni küzdelem alapvetően ugyanis nem jogalkotási, törvényalkotási kérdés, hanem politikai szándéknak is a kérdése. A politikai szándék a döntő abban, hogy sikeres legyen ez a küzdelem.
Ami pedig a megörökölt szervezett bűnözést illeti, mely ezt a kormányt terheli - mint erre Juharos Róbert képviselőtársam utalt -, ehhez csak azt a megjegyzést tudnám fűzni, hogy 1994-ben a Horn-kormány is igen súlyos örökséget vett át ezen a téren.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Salamon László úrnak.
DR. SALAMON LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tulajdonképpen Gál Zoltán képviselő úr felszólalásához kértem ezt a kétperces lehetőséget, és sajnálom, hogy Gál Zoltán már nincsen jelen. Ahhoz szeretnék egy megjegyzést fűzni, amit ő mondott, hogy tulajdonképpen lehetett volna egyeztetni, meg az ilyen irányú gesztusokkal korábban kellett volna előjönni.
Csak annyit szeretnék ehhez hozzátenni - itt van az államtitkár úr, erősítsen meg vagy cáfoljon, ha ezt rosszul tudom, de úgy tudom -, hogy a minisztériumban meghirdettek még a múlt hétre is egy egyeztetést, és arra az egyeztetésre a szocialista és a szabaddemokrata képviselők nem jöttek el. (Dr. Kontrát Károly bólogat.) Tudjuk jól azt, hogy az előtte való napon volt a vizsgálóbizottságok felállításával kapcsolatos személyi probléma. Megsértődtek az igen tisztelt szocialista és szabaddemokrata képviselők, és azzal büntetik az Országgyűlést vagy az országot, vagy a lakosságot, hogy azt a segítséget, amely esetleg valóban hasznos lenne ahhoz, hogy itt jó törvényt alkossunk, nem adják meg.
Így is lehet, persze ez is lehet egy álláspont, de ezt nagyon-nagyon furcsállom, és bizony kifogásolom, mert azt gondolom, hogy a szocialista és a szabaddemokrata választók is azt várják el a pártjaiktól és az itt ülő képviselőiktől, hogy a szervezett bűnözéssel szemben lépjünk fel közösen és összefogással. Úgy gondolom, még semmi sem késett el, és nagyon szeretném, ha eljutnánk végre oda, hogy ahhoz, ami közös ügy, az egész országot érdeklő ügy, amelyben a választók pártkülönbségre és pártpreferenciára tekintet nélkül azt várják, hogy oldjuk meg, minden politikai párt adja hozzá a maga teljes tudását és akaratát. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Világosi Gábor úrnak.
DR. VILÁGOSI GÁBOR (SZDSZ): Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én pedig Juharos képviselőtársam hozzászólására szerettem volna reagálni, de már ő sincs a teremben.
Azt hiszem, az az út, amire önök most léptek, tényleg sehova nem vezet, legalábbis nem oda vezet, hogy ez a parlament megint, a két oldalon ülők előbb-utóbb beszélő viszonyba kerüljenek egymással. Képviselőtársam minden egyes felszólalását azzal kezdte, hogy nem volt bátorsága a korábbi kormányzatnak benyújtani a prostituáltakról szóló törvénytervezetet. Tisztelt Képviselőtársaim! Nézzék meg a négy évvel ezelőtti jegyzőkönyveket! Én soha nem mondtam azt, hogy kárhoztatom az Antall- vagy Boross-kormányt azért, mert nem hozták meg például a menekültügyről szóló törvényt, mert mindenre nem juthatott ideje az első négy évben az akkori kormányzatnak. Én nagyon is tiszteltem őket azért, mert meghozták a rendőrségről szóló törvényt. Megjegyzem, hogy az akkori ellenzék, a mostani ellenzék támogatta ezt a törvényt.
Szeretném még képviselőtársam figyelmébe ajánlani, hogy az elmúlt négy évben csupán a Belügyminisztérium területén megszületett a határőrizetről szóló törvény, a tűzoltóságról szóló törvény, a polgári védelemről szóló törvény, valamint a menekültügyről szóló törvény. Nem kell állandóan a korábbi kormányzatokat kárhoztatni ilyen témákban, hanem talán ha elismernénk egymás munkáját, akkor erre nem kerülne sor.
Az egyeztetésről: igen, a Belügyminisztérium - és egyébként az Igazságügyi Minisztérium is a büntetőtörvényekkel kapcsolatban - meghívott bennünket. Én el is mentem, az államtitkár urakkal tárgyaltam is, de valóban akkor még talán be sem volt nyújtva a kormányzathoz ez a törvényjavaslat, és nem tudtunk érdemben - legalábbis annyira részletesen - kitérni erre. Arra hivatkozni pedig, hogy a múlt héten miért nem mentünk el - én azt is megírtam, azt hiszem, tisztességgel, hogy miért nem -, azt mi nagyon jól tudjuk, önök is, mi is, erre pedig most kár hivatkozni. Hogy nem volt egyeztetés, az még nem hatalmazza fel arra akár a kormányzati képviselőket sem, hogy a teljesen egyértelmű javaslatainkra miért mondtak nemet a bizottságok előtt.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Pozsgai Balázs úrnak.
POZSGAI BALÁZS (MSZP): Köszönöm, elnök úr - bár való igaz, hogy még Juharos képviselőtársam felszólalása közben nyomtam meg ezt a gombot. Valójában az ő fölszólalását dicséretnek is vettem, mert olyannak tartotta e törvényjavaslatnak a prostitúció egyes közrendvédelmi szabályaival kapcsolatos részét, amelyik valóban tárgyalható lett volna. Azonban valóban nem került tárgyalásra.
Ami engem foglalkoztat ebben a kérdéskörben: a képviselőtársam úgy jelezte ezt a témakört, mintha a szervezett bűnözésnek csak az volna az egyetlen összefüggő része a prostitúcióval, ami kint a közterületeken történik. Szerény számítások szerint 15-20 százaléknál nem több az a mérték, ami valóban a szemek előtt történik, de ahogy a napi sajtót figyeli az ember, és ahogy a rendőrség tevékenységét kontrollálja az újságokon keresztül, látható, hogy a magánházakban és a magánlakásokban dívik igazából ez a dolog.
A másik - amiben, azt hiszem, rejlik egy óriási felelősségünk -, hogy valóban újdonság, hogy ez a törvényszakasz talán összességében a többivel együtt elfogadásra kerül, de egy olyan példát kezdünk el, amelynek a tényleges kimenetelét nem látjuk. Tehát azzal, hogy zónába szorítjuk a prostitúciónak egy bizonyos felszínes jelenségét, még a kérdést nem tudtuk olyan mederbe terelni, amelyet, megjegyzem, hatezer éve, Mózes óta nem sikerült rendezni; és nem hiszem, hogy ez a parlament is azt vállalná fel, hogy ebben a kérdéskörben valamilyen egységes álláspontot és végleges dolgot fog elrendezni.
Azonban azt látom itt a gondnak, hogy ez a törvényjavaslat valóban készen állt egy egységes szerkezetben, és ha önök ezt támogatták volna, lett volna lehetőségünk már szeptemberben megbeszélni, ahogy most került benyújtásra a temetésekkel és a temetőkkel kapcsolatos törvénytervezet, de még van egy-kettő, amely megfelelően elő van készítve.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
ELNÖK: Kétperces hozzászólásra megadom a szót Wiener György úrnak.
DR. WIENER GYÖRGY (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Salamon László felszólalására reagálnék egy rövid kétperces megjegyzésben. Álláspontom szerint - Világosi Gáborral egyezően - a kormánypártok megegyezési szándékának elsősorban a bizottsági tevékenységben kellene megjelennie.
(18.50)
Megjegyezném azt is, hogy meglehetősen későn jött ez a bizonyos egyezkedési szándék, akkor, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy mind a Szocialista Párt, mind a Szabad Demokraták Szövetsége számára ezek a nagyon erőteljes jogkorlátozó rendelkezések nem elfogadhatóak.
Hogy a múlt héten mi történt, közismert, erre én nem kívánnék visszatérni. Teljesen egyértelmű, hogy abban a politikai szituációban a Szocialista Pártnak és a Szabad Demokraták Szövetségének a magatartása nem az Országgyűlést kívánta büntetni, hanem a kormányzati többségnek kívánta jelezni, hogy be kellene tartani a Házszabályt és az alkotmányosság alapvető elveit, az ellenzék jogait.
Ami pedig a mostani helyzetet illeti, valóban még nem késő, folynak még a bizottsági tárgyalások. Lehetőség nyílik arra, hogy akár kétharmados szabályokkal, akár feles szabályokkal kapcsolatosan megegyezés szülessen. Ennek azonban az az előfeltétele, hogy legalább elgondolkodjanak a kormánypárti képviselők azon, hogy mit és miért javasolnak az ellenzék részéről, és ne csupán azt lássák ezekben az elképzelésekben, melyeket az ellenzék előterjeszt, hogy nagyon kemény, strikt, szigorú szabályokat kívánnak felpuhítani. Gondolkodjanak el az előttük fekvő módosító javaslatokon, és annak alapján még nem kizárt, hogy valami szülessen ebből az előterjesztésből. (Taps az MSZP padsoraiban.)
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Mivel több felszólaló nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a harmadik vitaszakaszt a 84-97. pontok alapján. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.)
Mivel felszólalásra senki nem jelentkezett, a részletes vita e szakaszát és a részletes vita egészét lezárom. Megkérdezem államtitkár urat, kíván-e reagálni az elhangzottakra.
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: (Hangosítás nélkül:) Tisztelt Elnök Úr! Az elhangzott hozzászólásokra...
ELNÖK: Egy pillanat türelmet, kérem az államtitkár úr gépét bekapcsolni!
DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Szeretném bejelenteni, hogy a határozathozatalt megelőzően kívánok majd reagálni a hozzászólásokra. Köszönöm szépen.
ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatokról a jövő heti ülésünkön határozunk.
Soron következik a munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. Az előterjesztést T/323. számon, a bizottságok együttes ajánlását T/323/4. számon kapták kézhez.
Megnyitom a részletes vitát a foglalkoztatási bizottság módosító javaslatáról. Megkérdezem, kíván-e valaki felszólalni. (Senki sem jelentkezik.) Mivel felszólaló nem jelentkezett, a részletes vitát lezárom. Megkérdezem Sümeghy Csaba képviselő urat, kíván-e valamit mondani. (Dr. Sümeghy Csaba: Nem.) Köszönöm. A módosító javaslatokról a jövő heti ülésünkön határozunk.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveiről, a kedvezményezett területek besorolásának feltételrendszeréről szóló 30/1997. számú országgyűlési határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája. Az előterjesztést H/322. számon, a bizottságok együttes ajánlását pedig H/322/11. számon kapták kézhez.
A hatáskörrel rendelkező bizottságok előzetesen jelezték, hogy nem kívánnak előadót állítani, így javaslatot teszek a részletes vita szerkezetére.
Kezdeményezem, hogy az összefüggésekre és a módosító javaslatok számára figyelemmel a részletes vita egyetlen szakaszból álljon.
Aki a javaslattal egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel jelezze! (Szavazás.)
A jelenlévők többsége egyetért a javaslattal.
Megnyitom a részletes vitát, megkérdezem, ki kíván felszólalni. Rajcsányi Péter úrnak adom meg a szót, a Fidesz képviselőjének.
Felszólalások: 221 221-257 Előző Ülésnap adatai