Felszólalás adatai
| 220. ülésnap (2005.05.02.), 226-262. felszólalás | |
|---|---|
| Felszólalás oka | Általános vita megkezdése |
| Felszólalás ideje | 47:57
|
Felszólalások: 214-226 226-262 262-282 Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Az általános vitát lezárom, a benyújtott módosító javaslatokra figyelemmel a részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára a következő ülésünkön kerül sor.
Soron következik az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról szóló 2003. évi XCI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Pető Iván képviselő önálló indítványát T/15713. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/15713/2-3. számon kapták kézhez.
Megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, a napirendi pont előadójának.
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ), a napirendi pont előadója: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az indítvány célja az, hogy az úgynevezett moratóriumot ebben a bizonyos ügyben, amiről mindjárt szó lesz, hosszabbítsuk meg. Arról van szó, hogy a 2003-as XCI. törvény büntetni, illetve szankcionálni kívánja az olyan vállalkozói szerződéseket, amelyeknek célja az, hogy adómegkerülő magatartással valójában munkaszerződések helyett vállalkozói szerződéseket létesítsenek. Azóta azonban a gyakorlatban kiderült és ennek jegyében moratórium érvényes, hogy nem minden ilyen típusú, látszólag színlelt szerződésre lenne szerencsés érvényesíteni a jelen feltételekkel a szankciókat. Vannak ugyanis olyanok jócskán, akik nem adómegkerülési megfontolásból, hanem mindenféle kényszerhelyzetek vagy hagyományok miatt nem munkaszerződéssel állnak kapcsolatban azokkal, akikkel állandó kapcsolatban gyakorlatilag munka jellegű tevékenységre irányuló szerződésük van, tehát nem önként, hanem az említett okok miatt állnak kapcsolatban.
Egy évvel ezelőtt az Országgyűlés ugyancsak kezdeményezésemre egy évre további moratóriumot hirdetett, hogy a szankciók maradjanak el ezeknél az úgynevezett színlelt szerződéseknél. A mostani javaslat tárgya a moratórium meghosszabbítása. Egy évvel ezelőtt abban a hitben kértünk és fogadott el a parlament további egyéves moratóriumot, hogy valamilyen általánosabb szabályozással megoldást lehet találni a problémára. A szabályozás nem született meg, ezért nem lenne szerencsés, ha ez év júniusának végén a helyzet változatlanságát tudomásul véve szankciók lépnének életbe ezeknél a bizonyos színlelt szerződéseknél. Félreértés ne legyen, természetesen adómegkerülő szándék is jócskán kimutatható az ilyen típusú szerződéseknél, de - és éppen ezért van szükség moratóriumra -, ahogy igyekeztem jelezni is, nem pusztán adómegkerülő magatartásról van szó; kulturális intézményeknél, de az élet más területein is nagyon sokan vannak, akik nem önként, hanem mint egyetlen lehetőség, vállalkozói szerződéssel vannak foglalkoztatva, hogy ilyen nem túl szépen fejezzem ki magam.
Vannak olyanok is, akik ugyan látszólag vállalkozók, valójában azonban inkább szabadfoglalkozásúaknak lehetne nevezni őket, és hagyományosan sem munkaszerződéssel létesítettek kapcsolatot az őket elsősorban foglalkoztatottakkal (Sic!). Az illetékes hatóságok, minisztériumok ismerik a problémát, abban nincs is vita, hogy jelentős problémáról van szó, amelyet átfogó szabályozással lehetne megoldani. Az is ismert, tényszerűen tudható minden illetékes előtt, hogy differenciált megoldásra van szükség, hiszen többfajta, nevezzük így, színlelt szerződés létezik.
(19.00)
Javaslatom tehát kényszerhelyzet szülte javaslat, hiszen nincs más megoldás ebben a pillanatban, mint a moratórium meghosszabbítása.
A bizottsági vitákban a kormány képviselője többnyire azt mondta, hogy átfogó szabályozás készül. Meglátásom szerint egy átfogó szabályozás nem mond ellent, illetve az én javaslatom nem mond ellent egy átfogó szabályozásnak. Egy átfogó szabályozás felülírja természetesen a moratórium határidejét. A javaslatom azt a célt szolgálja, hogy az érintettek ne kerüljenek bizonytalan helyzetbe, ha az átfogó szabályozás nem születik meg.
Természetesen kompromisszum is lehetséges. Azt is elfogadható megoldásnak tartom, ha reális a határidő, hogy az egyéves moratórium helyett most csak decemberig szülessen meg a moratórium, hogy az év végi adótörvényekkel és más hasonló törvényekkel szabályozni lehessen az addig születő megoldásnak megfelelően ezt a területet. Kérem tehát képviselőtársaimat, hogy fogadják el javaslatomat.
Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Igen tisztelt előterjesztő Képviselő Úr! Az expozéjában foglaltakkal tulajdonképpen a kormány egyetért. Mi is úgy látjuk, hogy ennek a szabályozási kezdeményezésnek az a fő gondja, hogy tulajdonképpen egy olyan moratóriumot hosszabbít meg, ami többek között adóelkerülésre, illetve, hogy pontosítsam azt, amit képviselő úr mondott, járulékfizetés elkerülésére ad lehetőséget, és ez semmiképpen sem szerencsés. Ezt az elemét a képviselői önálló indítványnak ezért nem támogatjuk.
Önmagában a szabályozási igénnyel - ahogy mondtam - egyetértünk. Azt természetesnek tartjuk, hogy vannak olyan atipikus foglalkozási jogviszonyok, amelyeket nem lehet a hagyományos foglalkoztatási keretek között szabályozni, illetve ami ennél problematikusabb, hogy kialakultak olyan helyzetek az elmúlt évek során, amelyeket nyilván nem lehet most a törvény erejével megszüntetni, vagy nem célszerű, mert ezek azok a kisebb adóelkerülő magatartások, amiről többek között napirend előtt a miniszterelnök úr is szólt.
Éppen ezért azt tudom ígérni, hogy a kormány a következő néhány hétben áttekinti ennek a szabályozásnak az összes elemét, és ez alapján javaslatot fogunk tenni a jelenlegi helyzet korrekciójára. Ezt annál is inkább mondom, mert önmagában a képviselői önálló indítvány a 2003. évi XCI. törvény módosítására tesz javaslatot, illetve annak egyik elemének a meghosszabbítására, miközben ez kizárólag az adókra és a járulékokra vonatkozik, így például a foglalkoztatási törvényben megfogalmazott szabályozási elemekre nem tér ki, tehát tulajdonképpen ezért is felemás ez a moratórium. Vagyis ezért összefoglalóan azt tudom mondani, hogy ennek a szabályozásnak a célját értjük, de magának a technikának a megoldását így nem tudjuk támogatni, és javaslatot fogunk tenni a közeljövőben a megfelelő szabályozásra.
Köszönöm szépen a figyelmet, elnök asszony. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Kérdezem, hogy a kormány részéről másvalaki kíván-e felszólalni. (Nincs jelzés.) Nem.
Most a bizottsági állásfoglalások és a foglalkoztatási bizottság ülésén megfogalmazódott kisebbségi vélemény ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 5 percben.
Megadom a szót Gúr Nándornak, a foglalkoztatási bizottság előadójának.
GÚR NÁNDOR, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság előadója: Tisztelt Elnök Asszony! Ha jól értettem, akkor kisebbségi vélemény megfogalmazását említette, azonban többségi vélemény megfogalmazásáról van szó, amit én mondok el, annak ellenére, hogy a többségi vélemény nem támogató, hanem a tartózkodó szavazatok mellett az önálló indítványnak a nem elfogadásáról döntött.
Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! A dolog lényege abból származtatható, hogy a bizottság többségének gondolkodása azon alapult, amit Katona Tamás politikai államtitkár úr az előbbiekben megfogalmazott. Ismereteink arról szóltak, hogy a kormány szándéka szerint át kívánja tekinteni ezt a kérdést, és arra törekszik, hogy ha mód van rá, akkor nem hosszabbítása, hanem egy komplex kezelése, megoldása szülessen meg ennek a kérdésnek. Ilyen értelemben és ennek alapján fogalmaztuk meg az álláspontunkat, hiszen azt szeretnénk mi is elérni, hogy a járulékok fizetésének az elkerülése minimalizálódjék. Ennek értelmében nem azt mondtuk, és ma sem azt mondjuk összegző véleményünkben sem, hogy az önálló indítvány tartalmát bármilyen értelemben vitatnunk kellene, hanem azt mondjuk, hogy ha mód van rá, akkor egy jobb megoldás irányába próbáljunk gondolkodni. Bízva abban, hogy a kormány az ígéretéhez híven ezt a gondolkodást és ezt a ténykedést, tevékenységet ez elkövetkezendő hetekben elindítja, eleget tud tenni annak, hogy ez év június 30-án, a határidő lejártát megelőzően megfelelő lépések szülessenek, alakítottuk ki az álláspontunkat.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm szépen. A felvezetésben, képviselő úr, arról volt szó, hogy az első fordulóban a bizottsági állásfoglalások, azután a megfogalmazódott kisebbségi vélemények következnek. Ön a többségi véleményt ismertette, ez természetes, de most megadom a szót a kisebbségi vélemény ismertetőjének, Béki Gabriella képviselő asszonynak.
BÉKI GABRIELLA, a foglalkoztatási és munkaügyi bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Elnök asszony, köszönöm a szót. Valóban szokatlan az a helyzet, ami a foglalkoztatási bizottságban kialakult, hogy a többség nem támogatott egy javaslatot, és mégis itt van előttünk a parlamentben, és vitatjuk. Valóban, én kisebbségi véleményként fogalmaztam meg a saját álláspontomat, amikor támogattam ezt a javaslatot, belegondolva magamat azoknak a helyzetébe, akik vagy jóhiszeműen, vagy kényszerből, de ilyen szerződéssel dolgoznak, akik nagyon nehéz helyzetbe kerülnek júniusban a határidő lejárta után. Ha lehet mondani, akkor ez egy ilyen tűzoltó javaslat Pető Iván részéről, hogy ismételten egy rövid határidő-hosszabbítással kezeljük a kérdést, tudva, hogy nem ez a megoldás.
Amikor én támogattam ezt a javaslatot, abból indultam ki, hogy ezt a témát és ezt a vitát a parlamentben a pénzügyi tárca tekintheti sürgetésnek is, hogy meg kell hoznia azt a szabályozást, amivel ezt a nehezen kezelhető problémát valamilyen módon elfogadhatóan szabályozni lehet. Ez a magyarázata annak, hogy kisebbségi vélemény is megfogalmazódott ma reggel a foglalkoztatási bizottság ülésén. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Halmai Gábornénak, a kulturális bizottság előadójának.
HALMAI GÁBORNÉ, a kulturális és sajtóbizottság előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Képviselőtársaim! A kulturális bizottság ma délutáni ülésén tárgyalta az előterjesztést, és úgy fogalmazott, hogy ideiglenes megoldásként tartja támogathatónak.
Ahogy az előbbiekben is elhangzott, a kulturális és művészeti élet területén részben nagy változások történtek az elmúlt időszakban, nagyon sok területen az önkormányzatok mint munkáltatók a támogatási rendszerek miatt kiestek abból a lehetőségből, hogy ezeken a területeken foglalkoztatni tudjanak, részben pedig számos atipikus foglalkoztatási forma van a területen, akár a korábbi szabad foglalkozás, ahogy azt a bizottság elnöke is említette. Számukra ez nagyrészt kényszerfoglalkozás, kényszermegoldás akár egyéni vállalkozóként is, hiszen nem épültek mögé azok a rendszerek, amelyekben bizonyos, joggal elismerhető dolgokat el tudnának számolni a foglalkoztatással kapcsolatban.
Sürgetőnek és fontosnak tartjuk ennek a kérdésnek a megoldását, hiszen ha június 30-áig nem születik valami más megoldás e támogatott, ideiglenes megoldás helyett, akkor valóban a kultúra és a művészeti élet területén azt gondoljuk, hogy az egészen kisemberektől a magas művészeti tartalommal bíró előadóművészekig okozhat ez nagy problémát. Tehát fontosnak tartottuk, és emiatt a bizottság egyhangúlag azt a véleményt fogalmazta meg, hogy tartsuk bent ideiglenes megoldásként az elnök úr által beterjesztett javaslatot azzal, ami szintén elhangzott a bizottsági ülésen is, hogy ha a kormány egy olyan átfogó, magasabb rendű javaslatot tud elkészíteni, ami az ő számukra megoldást jelent, akkor annak a záró rendelkezéseiben ezt a moratóriumot fel tudja oldani. Így tehát teljes egyhangúsággal támogatta a bizottság a javaslatot.
Köszönöm. (Szórványos taps a kormánypártok soraiban.)
(19.10)
ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, a napirendi ajánlás szerint 8-8 perces időkeretben. Megadom a szót Szabó Zoltánnak, aki az MSZP képviselőcsoportja nevében kíván felszólalni.
DR. SZABÓ ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Ház! Aligha fogom kitölteni a 8 percet, hiszen már oly sok minden elhangzott az eddigi hozzászólások során. Elöljáróban szeretném elmondani, hogy a Magyar Szocialista Párt frakciója nagyon utálja ezt a javaslatot. Nem szeretjük ezt a javaslatot. Mi a miniszterelnök úr mai napirend előtti hozzászólásával értünk egyet, a feketemunka, a szürkemunka kifehérítésével, azzal, hogy tessék a legális szférába terelni az adózás, a társadalombiztosítási járulékok egész rendszerét. Tessék olyan szabályozásokat hozni, amelyek mindezt a fehér gazdaság, a legalitás szférájába engedik, vagy terelik, és akkor nincs szükség arra, hogy kivételes szabályokat tartsunk életben fél évig, egy évig, akármeddig bizonyos esetekben.
Mindazonáltal a helyzet az, tisztelt Ház, hogy ezek a szabályozások mindeddig nem születtek meg. Nagyon helyes volt a 2003. évi határidő, amely azt mondta, hogy ezeket a színlelt szerződéseket és ehhez hasonlókat fel kell számolni, esetleg büntetni is kell őket. Nagyon helyes lett volna, ha emellett keletkeznek olyan, akár az adótörvényekben, akár a költségvetési törvényben foglalt javaslatok, amelyek a kulturális szférának ezt a gyakorlatilag megoldhatatlan problémáját kezelni tudták volna. Ma a kulturális szféra jószerével egésze menne tönkre azzal, ha ezt a tilalmat, ezt a szabályozást ráengednők, és következetesen alkalmaznók.
Ezért támogatja a Magyar Szocialista Párt frakciója azt az indítványt, amelyet Pető Iván tett azzal, hogy elvárja a kormánytól, annak szellemében is, amit ma napirend előtt a miniszterelnök úr elmondott, hogy átfogó módon rendezze ezeket a kérdéseket, és ezen belül a magyar kultúra érdekében is tegye meg azokat a lépéseket, amelyek legális adózás, legális társadalombiztosítási járulékfizetés és általában legális közteherviselési formák mellett is működtethetővé teszik a rendszert; nem kényszerül rá egy teljes szféra arra, hogy voltaképpen adózási és társadalombiztosítási járulékfizetési elkerülő technikákat alkalmazzon, mert beszéljünk őszintén, ez a technika az.
Mindazonáltal már 2004-ben sem véletlenül hosszabbítottuk meg egy esztendővel ennek a moratóriumnak az érvényességét, hanem már akkor is azért, mert beláttuk, hogy alternatív szabályozás híján nem lehetséges a kulturális szféra igen nagy részének megmentése a pusztulástól. Beláttuk akkor is, és minthogy ez az alternatív szabályozás mind a mai napig nem született meg, és ennek a törvénynek a konzekvenciái a 2005. évi költségvetési törvényben sem kerültek átvezetésre, ennek megfelelően ma is ugyanaz a helyzet, mint 2004 tavaszán volt, tehát ma is indokoltnak látjuk a határidő meghosszabbítását.
Megítélésünk szerint teljesen érdektelen, hogy ez a moratórium egy évre vagy csak ez év végéig hosszabbodik meg; érdektelen, hiszen reményeink - és talán ennél erősebb szót kell használnom: elvárásaink - szerint a jövő évi adótörvényekben és/vagy a jövő évi költségvetési törvényben a kormány rendezi ezt a problémát. Amennyiben rendezi, akkor természetesen az adótörvényekben, illetőleg a költségvetési törvényben hatályba léptető rendelkezések között el lehet mondani azt is, hogy egyébként ez a törvényi hely hatályát veszíti 2005. december 31-ével.
Egyetlen dolgot nem lehet egészen biztosan megcsinálni; azt nem lehet megcsinálni, hogy a teljes kulturális szférát arra ítéljük, hogy jogbizonytalanságban próbálja átvészelni azokat a reményeink szerint csak heteket vagy hónapokat, amelyek a végleges szabályozás hatályba léptetéséig hátra vannak.
Ennek megfelelően tehát támogatjuk a törvényjavaslat elfogadását, támogatjuk azt is, hogy most egy évre szóljon ez a moratórium, de még egyszer mondom, sürgetjük a kormányt annak a szabályozásnak a kidolgozására, amely ezt az egész kérdést egyszer s mindenkorra, nem kivételes technikákkal, nem moratóriumokkal és nem toldozás-foldozással, hanem a probléma megoldásával rendezi.
Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, a Fideszből.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! Ez a törvényjavaslat most már második alkalommal hosszabbítja meg, vagy legalábbis tesz javaslatot a határidő meghosszabbítására.
Az első alkalommal 2003 nyarán vagy a tavaszi ülésszakán tárgyalta ezt a parlament, és utána 2004-ben, amikor látható volt, hogy nem lehet végrehajtani a törvényben megfogalmazottakat, került sor első ízben a határidő meghosszabbítására. Az első alkalommal is, amikor a kapcsolódó foglalkoztatási törvény vitája volt, felhívtuk arra a kormány képviselőinek, a kormány tagjainak a figyelmét, hogy hihetetlenül nehéz lesz ezt a törvényt végrehajtani, hiszen egy rendkívül szerteágazó és nagyon sokrétű problémát kellene megoldani. Tettünk néhány javaslatot az ügy érdemi megoldása érdekében, sajnos különösebben nagy visszhangot nem keltett a kormánypárti oldalon.
Amit az előbb Szabó Zoltán képviselő úr elmondott, jól tükrözi a mára kialakult helyzetet, hiszen ahány bizottság tárgyalta ezt a törvényjavaslatot, gyakorlatilag annyiféle álláspont alakult ki. Ahogy hallottuk, a kulturális bizottságban egyhangúlag támogatták a javaslatot, a költségvetési bizottságban csak a kormánypárti képviselők támogatták a javaslatot, a foglalkoztatási bizottságban kizárólag az SZDSZ képviselője támogatta a javaslatot, a gazdasági bizottságban nem támogatták a javaslatot. Ez, amit itt most elmondtam önöknek, tökéletesen tükrözi ezt a zűrzavaros helyzetet, ami egyébként, nézzenek magukba, tisztelt kormánypárti képviselők és államtitkár úr, senki másnak nem köszönhető, mint a kormány késlekedésének. Hiszen két éve lett volna most már arra, hogy végre egy olyan törvényjavaslatot nyújtson be, amely ezt a kaotikus állapotot megszünteti, és valamilyen módon rendezi.
Három munkaügyi minisztere volt eddig, illetve éppen a harmadik munkaügyi miniszter ül a bársonyszékben, éppen a harmadik pénzügyminiszter ül a pénzügyminiszteri bársonyszékben, két miniszterelnök kormányozta már ezt a kormányt és tett kísérletet az ország kormányzására is, valljuk meg őszintén, ez eléggé sikertelen ez idáig, mégsem történt ennek a törvénynek a módosításával kapcsolatban érdemi lépés. Ezek után nem csoda, hogy tulajdonképpen itt áll vagy itt ül a parlament értetlenül, hogy miért is nem lehet, vagy miért is nem lehetett már az előző határidő-hosszabbítás óta eltelt közel egy évben olyan javaslatot benyújtani, amely megnyugtatóan oldaná meg azoknak a munkavállalóknak a helyzetét, akiket színlelt szerződéssel kényszervállalkozóknak is nevezünk. És hadd tegyem hozzá, hogy nem kizárólag a kulturális élet sajátja, hiszen a különböző foglalkozási ágakban, akár az őrző-védő feladatot ellátókra gondolok, vagy sorolhatnám tovább a különböző szakmákat, ez bizony nagyon sok embert érint.
Ezek után érdeklődéssel várja frakciónk, hogy mi lesz a kormánypárti többség álláspontja, ami az itt elhangzottak alapján meglehetősen szerteágazó.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
ELNÖK: Köszönöm. Kétperces felszólalásra megadom a szót Gúr Nándor képviselő úrnak, az MSZP-ből.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Kedves Képviselőtársaim! Bernáth Ildikó összefoglalta, és szerintem helyénvaló módon összefoglalta, hogy milyen szerteágazó kört érint az a kérdéskör, amiről beszélünk, és az a szabályozás, amelyet meg kellene szülnie a parlamentnek, mennyire nem is egyszerű. Nagyon nem egyszerű, ez látható, nem véletlenül van a vajúdás viszonylag már hosszú idő óta e kérdéskör kapcsán.
(19.20)
Azt gondolom, azzal, hogy különféle álláspontok fogalmazódtak meg a bizottságok vonatkozásában, semmi rendkívülit nem követtünk el, hiszen arról szól mindegyik álláspont, hogy mindegyiknek van valami olyanfajta végkövetkeztetése, ami a megoldás irányába akarja terelni a dolgokat. A támogató jellegű azért, mert moratóriumot akar biztosítani egy évre, a tartózkodó állásponttal felruházott azért, mert azt akarja, hogy ha lehet, akkor a moratóriumnál jobb megoldást találjunk, és a kormány június 30-áig találja meg azt az utat, amely tekintetében általános szabályozást lehet életre hívni. Tehát gyakorlatilag a jó és a jobb megoldások közül, vagy az elfogadható és a jó megoldások közül kívánunk valamelyik pályára ráállni, és ezért vannak a bizottsági véleményekben is különböző álláspontok.
Egy viszont nem különböző, egy viszont egységes, ez pedig az, hogy minden gondolkodás és minden szándék mögött az fogalmazódik meg, hogy egyfajta magatartásformát kerüljünk el. Az az egyfajta magatartásforma, amelynek az elkerülésére törekszünk, nem más, mint hogy a járulékok fizetésének a kikerülése ne történhessen meg, illetve ne lehessen kikerülni, hanem mindenki, aki valamilyen jogviszony keretei között munkatevékenységet folytat, járulékot fizessen be. Csak a megoldási formák tekintetében van különböző megközelítés, de mindegyik támogató jellegű.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót Pető Iván képviselő úrnak, az SZDSZ-ből.
DR. PETŐ IVÁN (SZDSZ): Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Csak hogy a vitát egyszerűsítsük, ha esztétikai szempontok vezérelnének, akkor természetesen én sem támogatnám ezt a javaslatot; ronda megoldás, ebben nincs vita Szabó képviselő úrral, mert tényleg látszólag és nem csak látszólag még támogat, ha tetszik, adó-, illetve járulékfizetést megkerülő magatartásokat is, és egyáltalán, a moratórium nem szép megoldás, mármint ebben az esetben semmiképpen.
Ha arra kívánnék reagálni, hogy van, aki nem támogatja a javaslatot, ebben a pillanatban csak arra tudom mindenkinek a figyelmét fölhívni, hogy a kormány bírálata ebben az ügyben egy dolog, de ha nem születik valami megoldás június végéig, akkor nagyon sok embert hozunk kollektíven, együttesen olyan helyzetbe, ami feltehetően senkinek nem célja. Tehát a kormánybírálatokat nyilván mindenki lelkiismerete szerint elmondhatja, ettől függetlenül azonban jó lenne tekintettel lenni arra, hogy kulturális területen és más területen is, ha a moratórium megszűnik, akkor nagyon sokan hátrányos helyzetbe kerülnek, nem a saját hibájukból.
Köszönöm szépen.
ELNÖK: Köszönöm szépen. Kétperces felszólalásra megadom a szót Halász János képviselő úrnak, a Fideszből.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Én szeretném elmondani, hogy nagyon fontosnak tartom Pető Iván felelősségérzetét ebben a témában. Tényleg fontosnak tartom, egy évvel ezelőtt is ő volt, aki javaslatot nyújtott be a tisztelt Háznak, most is ő nyújt be javaslatot a tisztelt Háznak. És persze, én is azt látom, ez a javaslat valóban egy kényszerhelyzet szülte javaslat, és ne feledjük el, csak a szankciók elmaradásával kapcsolatosan mond valamit. Tényleg nem egy generális megoldás, de valóban nem szabad sem a kulturális szféra, sem más ágazat szereplőit bizonytalan helyzetbe taszítani.
Persze, ilyenkor elgondolkodom azon, hogy miért nem lehetett megoldani ezt a helyzetet, és azon, hogy hogyan kívánják most ezt megoldani. Én nagy figyelemmel kísértem a kormány illetékesének hozzászólását ebben a témában, amikor azt hallottam, hogy néhány héten belül lesz majd egy olyan átfogó javaslat, amit letesznek az asztalra.
Kérdezem én, hogy a magyar parlament ebben a témában - mondhatnám persze azt is, hogy ebben a témában is - miért higgyen a kormányzat szereplőinek. De maradjunk ennél a témánál! Hát egy év nem volt elég, államtitkár úr? Vagy egyébként két év is volt erre, de vegyük csak az utóbbi egy évet. Miért nem tettek le az asztalra valamilyen javaslatot ez ügyben? Most hirtelen Pető Iván javaslata idekerült, a miniszterelnök úr mondott itt valamit ma, egyesek szerint nem sokat, és akkor hirtelen néhány hét múlva itt lesz egy javaslat előttünk. Hát ki hiszi el ezt önöknek?
Szeretném elhinni, szeretném látni, de emlékeznek, mit ígértek: jogbiztonság, létbiztonság; mindenféle biztonságról volt szó az önök kampányában. És közben mit látunk? Hát ezt az egy kérdést nem képesek megoldani. Várjuk a javaslataikat, és reméljük, hogy valóban egy olyan javaslat születik, ami az emberek biztonságát szolgálja majd, de a kormányzati felelősség ebben az ügyben sem kerülhető meg.
Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
ELNÖK: Kétperces felszólalásra megadom a szót Halmai Gáborné képviselő asszonynak, MSZP.
HALMAI GÁBORNÉ (MSZP): Köszönöm szépen a szót, és csupán annyit szeretnék hozzátenni, hogy a kormányzati felelősség valós és él, és a mi felelősségünk ugyanilyen fontos. Hosszú idő óta megoldatlan a kényszervállalkozások kérdése, most tehát valós ügyekről kell beszélnünk. A képviselő úr is tudja, hogy többször nekifutottunk annak, hogy például a művészek jogállásáról szóló nagyon szerteágazó problémát megoldjuk, de ennek még a szakmai előkészítése folyik.
Most kivételesen nemcsak róluk, hanem például a biztonsági őrökről is beszélhetünk, és nagyon sok olyan területről, amelynek problémája nem most, az utolsó időben vetődött fel, hanem sokkal régebbi ennél, és a társadalmi változások hozzák. Ahhoz, hogy erre megoldásokat találjunk, közös együttműködésre van szükség. Éppen ezért kértük a ma délutáni bizottsági ülésen, és kérjük most is, hogy ha a Pénzügyminisztériumnak erre valamilyen konkrét javaslata lesz, abba a szakmaterületeket vonja be, és így együtt, közös felelősséggel találhatunk megoldást. Köszönöm.
ELNÖK: Kétperces felszólalásra Halász János képviselő urat illeti a szó, a Fideszből.
HALÁSZ JÁNOS (Fidesz): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Csak a rend kedvéért, ha már a művészek jogállásáról szóló törvényt szóba hozta, képviselő asszony, hát ez az; nagyon fontos dologról van szó, például a magyar színházi életben nagyon sok foglalkoztatott van, akit érint ez az ügy. Igen, meg lehetne oldani generálisan ezt a kérdést, lett volna rá idejük. Nem elég ez ügyben, a szankciók elmaradása ügyében hozni valamilyen javaslatot, generális megoldásra, átfogó megoldásra lenne szükség.
Egy évvel ezelőtt itt a parlamentben föltettem egy szóbeli kérdést a kulturális miniszternek. Azt válaszolták, hogy előkészítik, és hamarosan érkezik a művészek jogállásáról szóló törvény a parlament elé. Ez egy évvel ezelőtt volt. Nem érkezett semmi. Most a parlament kulturális bizottságában ellenzéki képviselőként javasoltam - dicséret önöknek, hogy napirendre tűzték -, hogy ha már a kormány képtelen bármit is tenni ez ügyben is, legalább a parlamenti bizottság beszéljen erről a kérdésről. Ellenzéki javaslatra beszéltünk erről a kérdésről, talán egy héttel vagy két héttel ezelőtt. De kiderült számomra ott is a kormányzati szereplők, a kormánypárti képviselők magatartásából, hogy semmilyen elképzeléssel nem rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy mikorra valósulna meg egy átfogó szabályozás például a magyarországi művészvilág szempontjából, pedig az ezt a kérdést is kezelné.
Mondom még egyszer, több mint egy évvel ezelőtt beszéltem itt a parlamentben arról, és kértem, nagyon barátságos hangnemben, hogy dolgozzunk már ezen együtt. Eltelt egy év, és nem csináltak semmit. Na lássuk, mi lesz most! Persze, nagyon bonyolult kérdés, nagyon nehéz kérdés. Csak ne felejtsük el, hogy egy évvel ezelőtt is ugyanezt tetszettek mondani, és azóta sem tetszettek semmit sem csinálni például ebben az ügyben sem.
Köszönöm szépen a figyelmüket.
ELNÖK: Megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak két percre.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Ma délelőtt, amikor a foglalkoztatási bizottság tárgyalta ezt a javaslatot, kizárólag a Pénzügyminisztérium egyik munkatársa volt jelen ezen a vitán.
(Az elnöki széket dr. Világosi Gábor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)
Ő sem igazán értette, hogy miért van ő ott, hiszen a foglalkoztatási bizottság a foglalkoztatással kapcsolatos ügyre lett volna kíváncsi, hogy az ehhez a törvényjavaslathoz szigorúan kapcsolódó foglalkoztatási törvénynek a módosításáról mi a tárcának az álláspontja, vagy mi az elképzelése, hiszen önmagában az az általános lózung, hogy több járulékot kell beszedni, meg arányos közteherviselést kell megvalósítani, ez nem igazán tartozik szorosan ehhez a tárgykörhöz.
Amit kérdeztünk a Pénzügyminisztérium tisztelt képviselőjétől, arra természetesen nem tudott választ adni, hiszen nem az ő hatáskörébe tartozik ez az ügy, ezért itt és most hadd hívjam fel Katona Tamás államtitkár úr figyelmét arra, hogy ha valóban komolyan gondolják és valóban azt tervezik, amit az előbb Szabó Zoltán képviselő úr elmondott, hogy az őszi ülésszakon benyújtják az adókról és járulékokról szóló jövő évi törvényjavaslatban az ezzel kapcsolatos átfogó elképzeléseket, akkor ezt ossza meg legyen szíves majd a foglalkoztatási (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) minisztérium képviselőjével is, hogy egységes képet kaphassunk.
Köszönöm. (Taps az ellenzéki padsorokban.)
(19.30)
ELNÖK: Köszönöm. Megadom a szót szintén két percre Horváth János képviselő úrnak, Fidesz.
DR. HORVÁTH JÁNOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Örülök, hogy részt vehetek ebben a vitában, mert ez valami új. Valami új dinamikája van annak, ami itt történik, nevezetesen, a kormány nem hozza ide az Országgyűléshez azt a törvényjavaslatot, amire igény van, ígéret van, de hozza egy kormánypárti képviselő, mintha ellenzéki volna, bocsánat, hogy így mondom. Azért is mondom így, mert ha ezt egy ellenzéki képviselő hozta volna, szó szerint úgy, ahogy elénk került, Pető Iván képviselő úr megfogalmazásában, ha ezt valamelyikünk hozta volna, Halász János képviselő úr vagy aki ebben a témában már bajnokoskodik esztendők óta, és többen is vagyunk, akik foglalkozunk vele, akkor a kormány, azt hiszem, sőt tudom, nem támogatná, akkor azt mondaná, majd valamikor, mint ahogy eddig is mondta. Nos, minthogy nem így történik, hanem a kormány vagy bölcsessége folytán, vagy pedig - szabad ezt a szót mondanom? -, mert szorítva érzi magát, bólint, ahogy Szabó képviselő úr mondta. Milyen szót is használt? Utálják ezt a törvényt - vagy valami ilyen szó került elő.
Nos, ugye, tisztelt Országgyűlés, jó úgy belenézni a tükörbe, hogy ma este úgy viselkedünk, úgy történnek a dolgok, mint egy demokratikus parlamentben. Talán gyakrabban kellene!
Köszönöm a meghallgatást. (Taps a Fidesz soraiból. - dr. Pető Iván tapsol.)
ELNÖK: Köszönöm. Szintén két percre megadom a szót Katona Tamás államtitkár úrnak.
DR. KATONA TAMÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Önmagában a szabályozás nem az adó- és járuléktörvények módosításával oldható meg. Tehát ezért ez önmagában nem a Pénzügyminisztérium kompetenciája.
Egyébként Bernáth képviselő asszony nyilván tudja, hogy a kormány terjeszti elő a törvényjavaslatokat, és nem az egyes minisztériumok. Tehát ilyen értelemben az az igénye, hogy a tárcák egymással konzultáljanak vagy egyeztessenek, nyilván csak úgy elhangzott a biztonság kedvéért.
Azt én nem is kérem, hogy Halász képviselő úr higgyen a kormánynak, hiszen a tényeknek sem nagyon szokott hinni, miért pont a kormánynak higgyen, ilyet én tehát nem kérek. Ahogy mondtam, be fogjuk nyújtani a közeljövőben azt a törvényjavaslatot, amely erre megoldást talál.
Amennyire én tudom, ez a probléma nem 2002 után keletkezett (Halász János: Azért nem oldottátok meg ti sem!), tehát előtte is gond volt ez. Tehát általában az a probléma, hogy a speciális foglalkoztatás, ilyen a művészeti élet, ilyen egyébként az egész sajtó - és azóta kétségtelenül keletkeztek új problémák, ahogy képviselő asszony említette, például a biztonsági őrségre vonatkozó kérdés, ez mostanában merült fel, ez valóban nem régi, ezek tényleg újak. De az, hogy jó-e az, hogy a színházi világban részben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják a művészeket, részben pedig szerződéssel, ez nyilván egy átfogóbb megoldást kíván, vagyis ez nem az adó- és járuléktörvények kérdése, hanem más törvényeké. De természetesen ettől a kormány felelőssége megáll, ez nyilvánvaló, csak nem pusztán egyedül az én kompetenciám.
Köszönöm szépen, elnök úr.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Képviselőtársaim! Tekintve, hogy vezérszónoki kör zajlik, ezért kétperces hozzászólásokra nem nyílik mód, de a szerzett jogok alapján, aki már megnyomta a gombot, annak megadom két percben a szót, de utána már a vezérszónoki kört fogjuk folytatni. Így tehát még Gúr Nándor és Bernáth Ildikó kap szót két percben, utána pedig a vezérszónokokra térünk át. Kérem, hogy kétperces felszólalásra ne jelentkezzenek.
Tehát most két percre még Gúr Nándor képviselő úré a szó, MSZP.
GÚR NÁNDOR (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Ígérem, nem fogok kétpercest nyomni a vezérszónoki hozzászólások közben. A dolog lényege két mondatban összefoglalható. Amit szeretnék mondani, az az, hogy nem arról szól a történet feltétlenül és mindenáron, hogy több járulékot kell beszedni, nem, morálisan olyan helyzetet kell tudni teremteni, ami, ha egyik oldalról arról szól, hogy a feketefoglalkoztatásnak el kell indulni a felszámolás irányába, a szürkét fehéríteni kell, akkor nehezen képzelhető az el, hogy bármilyen más terepen, viszonyrendszerben, mondjuk, a járulékfizetés kikerülése megtörténhessen. Nyilvánvaló, hogy ennek a két logikának az egy pályára történő illesztése az, ami a kormányt leginkább abba az irányba mozdítja és serkenti, hogy június 30-áig megoldást keressen és találjon e tekintetben. Én ilyen értelemben azért vagyok nyugodt, mert hiszek abban, hogy kellő megoldást is tud kínálni a parlamentnek a kormány, és ilyen értelemben ezt a kérdést június 30-a előtt, a korábbi moratórium lejártát megelőzően meg lehet oldani.
Azt gondolom, hogy mindaz, amiről Halász képviselőtársam is beszélt, az emberek biztonsága és minden egyéb más, az pedig akkor valósul meg, ha teljes körűvé tehető mindenfajta biztonság, jogbiztonság, egyéb biztonság, azaz nincsenek szegmentumok, amelyek tekintetében másképp értelmeződnek dolgok, mint egyébként a nagy egész vonatkozásában. Ha pedig így gondoljuk, hogy ennek így kell működnie, akkor természetes, hogy a kvázi vagy éppen nem kvázi színlelt vállalkozások, kényszervállalkozások, bármilyen címszó alatt említett vállalkozások tekintetében sem járható olyan másfajta út, ami a járulékfizetések kikerülésével párosulna, miközben mindenki más pedig a járulékok megfizetését teszi meg ebben az országban.
Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket.
ELNÖK: Köszönöm. Utolsó kétperces felszólalóként megadom a szót Bernáth Ildikó képviselő asszonynak, Fidesz.
BERNÁTH ILDIKÓ (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Gúr Nándor Képviselő Úr! Most már csak az a kérdés, hogy melyik június 30-ig, igaz? Mert most már ez a második június 30-áig szóló határidő-meghosszabbítás, ami a jövő évet célozza meg. De ezt csak zárójelben jegyeztem meg, mert igazából arra kívántam még reagálni, amit az államtitkár úr az előbb megemlített, hogy a bizottsági üléseken a kormány véleményét képviseli az, aki jelen van. (Dr. Katona Tamás: Nem ezt mondtam!) Államtitkár úr, ossza meg ezt a tudást azzal, aki a Pénzügyminisztérium képviseletében ott volt, mert amikor megkérdeztem, hogy a kormánynak ezzel kapcsolatban mi az álláspontja, közölte, hogy azt nem ismeri, csak a Pénzügyminisztériumét.
Köszönöm.
ELNÖK: Köszönöm. Tisztelt Ház! Folytatjuk a vezérszónoki kört. Megadom a szót Kocsis Róbert képviselő úrnak, Fidesz, nyolcperces időkeretben.
KOCSIS RÓBERT, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Valóban nagyon sok minden elhangzott, így aztán én is rövidebb leszek, mint eredetileg terveztem.
Valóban vitathatatlan, hogy a probléma élő, és széles rétegeket érint ebben az országban. Kérdés, hogy meddig lehet ezzel a halogató taktikával élni, meddig egyre másra hozni a moratóriumokat, és ezzel a bizonytalanságban tartani széles rétegeket. Felmerül a kérdés, a kormányzati felelősség kérdése, amely két év alatt nem volt képes megfelelően rendezni a problémát.
De mi is a helyzet a valóságban? “Az APEH-nél jelenleg nincs iránymutatás arra, hogy mi minősül színlelt szerződésnek. Szabályozás hiányában megszaporodtak a fellebbezések a határozatok ellen, miközben fennáll a veszélye annak, hogy valódi szerződéseket is színleltnek minősítenek.ö - írja a minap a Napi Gazdaság egyik cikkében.
Egy internetes fórum szerint sokkal nagyobb probléma, hogy a munkaügyi felügyelőség hatósági alkalmazottaira bízzák a szerződések értelmezését.
(19.40)
Az SZDSZ, mint hallottuk, egyéves moratóriumi hosszabbítást szeretne, az MSZP, amint itt megtudhattuk, komplexen szeretné rendezni a törvényt még az év végéig. A javaslat nem jelent végleges megoldást a kérdésre, elodázza még egy évvel, és a választások előtt már valószínűleg nem fog a kormányzat sem olyan intézkedéseket hozni, ami károsan érinti a széles és ezáltal befolyásos szavazórétegeket.
Egy jogállamot az különböztet meg az anarchiától, hogy a saját maga által hozott előírásokat, szabályokat betartja és betartatja. Miért nem sikerült eddig átfogó, minden érintett által elfogadható megoldást jelentő törvényt hozni az elmúlt két évben? Holott már megvannak erre a nyugati példák.
A magam részéről fontosnak tartom, hogy az érintettek széles köre számára végre megnyugtató megoldást találjon a kormányzat. De nem lehet hallgatni a tisztázatlan helyzet fenntartásáról, arról, hogy a kormányzat a felelős; felelős, és erről kevés szó esett eddig a kormányzati padsorokból.
A nehéz kérdéseknek valóban egyszer neki kell rugaszkodni. Hallottunk erre utalást a mai nap folyamán a miniszterelnök úrtól is. De vajon mikor? És hogyha egyszer sikerülne ezt a nehéz kérdést lezárni, akkor a kormányzat elmondhatná végre azt, hogy a dumakormányzás egyik bekezdése lezárult.
Köszönöm a figyelmet. (Taps a Fidesz és az MDF soraiban.)
ELNÖK: Köszönöm. Tekintve, hogy a vezérszónoki körhöz jelentkező képviselő nincs a teremben, így a vezérszónoki felszólalások végére értünk.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános vitát elnapolom, folytatására és lezárására későbbi ülésünkön kerül sor.
Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának megkezdése. Az előterjesztést T/15720. számon, a bizottságok ajánlásait pedig T/15720/2-5. számokon kapták kézhez.
Most megadom a szót a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium politikai államtitkárának, Dióssy Gábor úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. Az államtitkár úré a szó.
Felszólalások: 214-226 226-262 262-282 Ülésnap adatai