Felszólalás adatai

Nem könnyű körülmények között - az előző nyolc év hordaléka, az elmúlt húsz év hordaléka, az elmúlt négy év sajnálatos módon sok esetben ígéretes, de aztán sok esetben rossz irányba fordult lehetőségeit, kudarcait vagy rossz irányait megélve most mindenképpen fontosnak tartom, és minden képviselőtársamat arra kérem, hogy számoljon el azzal, hogy mit tett az elmúlt négy évben.

Nagyon büszke vagyok arra, hogy nemzeti jogvédőként azt a gondolkodást, azt az eszmét, amit egy mondásban fogalmaztam meg, úgy érzem, hogy meg tudtam valósítani a parlamenti munka keretei között, bár a pártpolitika szűk keretei sok esetben ezt nem tették maradéktalanul lehetővé, ezért is alakul úgy az élet, hogy én nemzeti jogvédőként folytatom a hivatásomat, és reményeim szerint majd nagyon sok olyan partnert fogok megszólítani itt is meg Európában, akik majd egy patrióta szemléletű jogvédő szervezet partnereként a hagyományos európai nemzeti közösségekért fognak dolgozni és elsősorban a Kárpát-medencei magyar közösségekért.

Mi ez a mondás? Célom, hogy a jog ne a kifosztás és elnyomás eszköze legyen, hanem a közjót szolgálja, és biztosítsa a magyar emberek szabadságát, méltóságát, biztonságos, büszke és boldog életét. Ez a mottóm, és ennek szellemében szeretnék néhányat felidézni azokból a javaslatokból vagy végső soron törvényi formát öltő dokumentumokból, normákból, amelyeket jómagam kezdeményeztem.

A 2006. őszi véres rendőri jogsértések hoztak be igazából a parlamentbe, hiszen ha nem lett volna a gyurcsányi szemkilövetés, valószínűleg nem kerülök ide a Ház keretei közé. Az Országgyűlés felállított egy vizsgálóbizottságot, helyesebben egy albizottságot, amely először csak a 2006. őszi eseményeket vizsgálta volna; ez a javaslatomra kiterjedt a 2002-2010 közötti teljes időszak emberi jogi jogsértéseinek elemzésére. Ebben jómagam letettem egy részjelentést, amelyben közel negyven durva, állami szervek részéről elkövetett jogsértést állapítottam meg. Ezt az emberi jogi bizottság 2010. december 8-ai ülésén elfogadta.

Ami azonban nagy kudarc - mindig volt siker és kudarc persze -, hogy hiába dolgoztunk rengeteget a 2006-os jelentésen, az nem azzal a tartalommal készült el, ahogy kellett volna, és igazán hiába dolgoztunk azon, hogy terrorcselekmény miatt állítsák bíróság elé Gyurcsányt és társait, ehhez képest egy vérszegény vád alapján folyik a mai napig is még Gergényiék ellen az eljárás, és sorra utasítják el még a maradék ügyekben is a rendőr bűnözőkkel szembeni feljelentéseinket.

Amire nagyon büszke vagyok, hogy az alaptörvény vitájában részt vettünk, részt vettem. Egyedüli ellenzéki pártként voltunk ilyenek, és két javaslat igazából testet öltött ebben az alaptörvényben. Az egyik: a törvénytelen fogvatartás áldozatának járó kártérítési kötelezettség a módosító javaslatomra került bele az alaptörvénybe, illetve a határon túli magyarok közösségi jogainak kivívására vonatkozó támogatás Szávay István, Zagyva Gyula képviselőtársammal közös javaslatunkra került be.

Amire különösen az Európa tanácsi közgyűlési munkám tekintetében büszke vagyok, hogy Kalmár Ferenc képviselőtársammal közösen benyújtottunk egy olyan módosító javaslatot egy határozati javaslathoz, amelynek nyomán 2011. október 3-án az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elfogadta az 1832/2011. határozatot, amelynek lényege az, hogy a tagállamok számára kötelezővé teszi az autonómiaformák biztosítását a területükön élő őshonos nemzeti közösségek számára. Ez lenne az az alap, amely szerint a 700 ezres székely közösség számára, de az összes elszakított magyar közösség számára - Kalotaszeg, Érmellék, Beregvidék, Csallóköz, Délvidék - meg lehetne szerezni az autonómiát. Gábor Áron-díjat kaptunk ezért a Székely Nemzeti Tanácstól.

Amire még büszke vagyok, hogy a multik elleni harc jegyében sikerült az élelmiszerlánc-törvénynek a szabályát szigorítani javaslatomra 100 millióról 500-ra, illetve 1 milliárd helyett 5 milliárd maximális bírságra az élelmiszer-biztonsági szabályokat megszegő cégekkel szemben.

A Btk.-ba Gyüre Csabával, Staudt Gáborral közös javaslatomra bekerült a Szent Korona nevesített védelme, amire szintén büszke vagyok; és végül nagyon büszke vagyok arra, hogy javaslatomra felállt a Kárpát-medencei Magyarok Jogsegélyszolgálata, amely 50 millió forintos költségvetési tétellel 2012-ben kezdte meg működését, és azóta minden évben megkapja ezt a támogatást. Immáron legutóbb a hét temerini fiú ügyében is segítséget nyújtott. Külön büszke vagyok arra, hogy ezt a hét fiút sikerült kiszabadítani.

Amire nem vagyok büszke, az az, hogy a gyarmati sorban tartott létünk jelenleg is fennáll, a Magyar Országgyűlés Felsőházi termében jelenleg is megtalálhatók a gyarmatosítás jelképei, az európai uniós zászlók, hiába dobtuk ki Lenhardt Balázs képviselőtársammal ma az ablakon ezeket, úgyhogy sajnos kénytelen vagyok ismételten eltávolítani ezeket a jelképeket.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban. - Dr. Gaudi-Nagy Tamás a szónoki emelvény mellett álló két európai uniós zászlóhoz lép, majd a zászlókkal a kezében az ülésterem kijárata felé indul. - Vágó Gábor hozzá lépve: Légy szíves, ne vidd ki! - Dr. Gaudi-Nagy Tamás: De kiviszem! - Vágó Gábor: Ne vidd ki! Most komolyan! Ne vidd már ki!)