Készült: 2024.04.29.02:01:55 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

136. ülésnap (2004.03.29.), 4. felszólalás
Felszólaló Dr. Veres János (MSZP)
Beosztás pénzügyminisztériumi politikai államtitkár
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előttihez hozzászólás
Videó/Felszólalás ideje 4:44


Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VERES JÁNOS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető-helyettes Úr! Magam is egyetértek azzal, hogy sajnálatos, hogy az elmúlt öt hónapban nem tudott az a törvény Magyarországon kihirdetésre kerülni, és ebből következően a törvény rendelkezései nem tudtak érvényesülni, amely a tartalmában is pontosan tükrözi a címét, miszerint a befektetők és a betétesek fokozott védelmével kapcsolatos egyes törvények módosításáról volt szó.

Az az eljárás, amelynek eredményeképpen az Alkotmánybíróság meghozta döntését, amely döntésről csak néhány szóban szoktak ugyan beszélni a nyilvánosság előtt, de szeretném itt a jelenlévők előtt is bemutatni, hogy elég terjedelmes indoklás és döntés az, amit itt le szoktak egyszerűsíteni egy-másfél mondatokban időnként, tehát az a döntés világosan megmutatja mindannyiunk számára, a Magyar Országgyűlés valamennyi képviselője számára, illetve a magyar közvélemény számára is, hogy az adott törvény rendelkezései alkotmányosak.

Egyetlenegy pontjában az Alkotmánybíróság szükségesnek tartja az átmeneti időszak rendelkezéseit pontosítani, és ezt a pontot, úgy vélem, hogy a következő héten a parlament két bizottságának javaslatával az Országgyűlés ki tudja egészíteni és pontossá tudja tenni. Ehhez a megfelelő hozzáértő szakemberek a szükséges szövegszerű módosítási javaslatot elkészítették, ezért úgy gondolom, hogy a parlament alkotmányügyi bizottsága, illetve költségvetési bizottsága a jövő héten le tudja tenni a Ház elé a javaslatát ennek a kérdésnek az immáron az Alkotmánybíróság által is megkövetelt, pontos rendezése érdekében.

Két dolgot mindenképpen érdemes megjegyezni. Az első: az Alkotmánybíróság teljes mértékben jogszerűnek, a magyar alkotmánnyal összeilleszthetőnek tartja azt a megoldást, amely megoldás itt, a parlamentben sok vitát váltott is, és estébe nyúlóan és sokszor meglehetősen éles hangnemben kapott támadásokat.

(13.10)

Nevezetesen, hogy az új intézményirányítás egy testület által történik meg, azaz nem egyszemélyi irányítása van a továbbiakban a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének, hanem lehetőség van arra - és ezt is alkotmányosnak ítélte az Alkotmánybíróság -, hogy testületi irányítás valósuljon meg a szervezetnél.

A másik momentum legalább ennyire fontos. Ebben a törvényben, amelyet annak idején az Országgyűlés elfogadott, rendkívül fontos pontokon olyan kérdések is szabályozásra kerülnek - és más tartalomban kerülnek szabályozásra, mint eddig -, amelyek a Magyarországon az elmúlt időszakban kialakult és sok embert félrevezető úgynevezett befektetési szövetkezeti szabályozásnak az anomáliáit hivatottak megszüntetni, úgy korrigálni és úgy pontosítani, hogy azok az emberek, akik nem rendelkeznek kellő szakértelemmel, csak a hirdetések alapján vagy szóbeszéd alapján helyezték el pénzüket a nagy hozam reményében olyan helyeken, amelyek garanciája nem volt biztosított, ezekre is szolgáljon a későbbiek során egyrészt pontosabb jogi szabályozással a magyar törvényalkotás, másrészt pedig ezen kisbefektetők is érezzék azt, hogy az Országgyűlés felelősséget érez az ő befektetéseik hátterének biztosítása érdekében is.

Meggyőződésem szerint, ha a törvény a parlamentben ismételten szavazásra kerül, el fogja fogadni a parlament és kihirdetésre kerül, akkor sok ezer ember számára nyújt nagyobb biztonságot és nagyobb lehetőséget a befektetéseinek stabilabbá tétele érdekében. Persze a törvény elfogadását követően sem lehet mellőzni és nem lehet eltekinteni attól, hogy mindenkinek rendkívül nagy körültekintéssel, szakemberek megkérdezésével kell dönteni akkor, amikor bármekkora összeg, bármilyen kicsi vagy bármilyen nagy összeg valahol történő elhelyezéséről dönt, hiszen Magyarországon sajnálatos módon most is jelen vannak olyan jellegű szervezetek, amelyek nem nyújtanak kellő garanciát, és nem mindig éri utol az állam nevében eljáró szervezet ezen ajánlattevőket, noha mindent megteszünk annak érdekében - a kormány illetékes szervei -, hogy a közvélemény számára világossá tegyük, hogy ezen ajánlattevők nagyobb kockázatot jelentenek, mint a normál befektetések esetében.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  4  Következő    Ülésnap adatai