Készült: 2024.05.15.05:08:14 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

283. ülésnap (2013.05.28.), 42. felszólalás
Felszólaló Sebestyén László (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:55


Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SEBESTYÉN LÁSZLÓ, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Igyekszem nem nagyon hosszan visszaélni a türelmükkel. Államtitkár úr után nem egyszerű azért egy szakmai vezérszónoki beszédet elmondani. Ezért én inkább a törvény összefüggéseire hívnám fel a figyelmet.

Kormányunk 2010 után nagy munkába kezdett a hulladékgazdálkodás területén. Kezdtük a termékdíjtörvény elfogadásával, folytattuk ezt a hulladékról szóló törvény megalkotásával, és most előttünk van a hulladékgazdálkodási közszolgáltatók minősítéséről szóló törvényjavaslat. Mindezt azért említem, mert jól látható, hogy egy előre felépített és átgondolt koncepció szerint haladunk afelé, hogy 2014-től egy átlátható, ellenőrizhető, az állampolgárok számára színvonalas szolgáltatást biztosító rendszer működhessen Magyarországon.

Azt az igényt, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatókat, egyszerűbben fogalmazva, a szemétszállítással foglalkozó cégek tevékenységét egy egységesen kialakított feltételrendszer alapján minősítsük, a tavaly elfogadott hulladéktörvény is tartalmazza. Erről tehát tavaly egyszer már konszenzus született a parlamentben. Az akkori elképzelés szerint a részletszabályokat kormányrendelet határozta volna meg, de a későbbiekben egyértelmű szakmai érvek születtek amellett, hogy a kérdést törvényi szinten szabályozzuk. Ebben én látok ésszerűséget, testidegen is lenne ilyen típusú eljárási szabályokat a hulladéktörvényben kodifikálni, amelynek felépítése és logikája is más. Jelen törvényjavaslat elfogadásával megteremtjük a harmadik lábát annak a rendszernek, amelyen három éve dolgozunk.

2014-től Magyarországon csak olyan cégek nyújthatnak hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyekben az államnak vagy az önkormányzatnak többségi tulajdona és a cég irányításában ezáltal meghatározó szerepe van. Ezen túlmenően az önkormányzatok közbeszerzés útján választják ki a szerződő felet, és a mostani törvényjavaslat ehhez nyújt segítséget. Összehasonlíthatóvá teszi a cégek ajánlatait, hiszen egy egységes feltételrendszer alapján, kategóriába és fokozatba sorolással egyértelmű lesz, hogy milyen szolgáltatást tud és kell nyújtani az adott cégnek a lakosság pénzéért cserébe.

Ha túllépünk a gazdasági szempontokon, a szolgáltatás biztonsága és minősége lesznek azok a fő kritériumok, amelyek alapján a szolgáltató cégek kérhetik minősítésüket. Fontos kiemelni, hogy az önkormányzatoknak nem feltétlenül a legmagasabb kategóriába sorolt céggel kell leszerződniük, hanem kiválaszthatják a helyi adottságoknak leginkább megfelelő szolgáltatót, természetesen a közbeszerzés kiírásával. Az új rendszerben tehát jobban el tudnak majd igazodni az önkormányzatok, összehasonlítható képet kapnak a szolgáltató cégekről, és a végén, amiért az egész rendszer működik, a lakosság számára a legmegfelelőbb szolgáltatás választható ki. Ezzel elkerülhetőek lesznek olyan felháborító különbségek az országban, mint amilyeneket eddig, a korábbiakban tapasztaltunk. A szolgáltatókat is ösztönözni fogjuk arra, hogy törekedjenek a minél jobb kategória, ezáltal az egyre jobb szolgáltatás elérésére.

Ha valakinek kétségei lennének a törvényjavaslat szükségességét illetően, hadd emlékeztessek mindenkit az olasz példára. Nápolyban 2008-ban és 2011-ben is ki kellett vezényelni a hadsereget, mert körülbelül 2 ezer tonnányi szemét borította az utcákat. A piaci szereplők üzletet láttak a szemétszállításban, nem állt érdekükben a szemét szelektív gyűjtése vagy újrahasznosítása, és egyszerűen megteltek a lerakók. De nem kell külföldre menni az elrettentő példákért. Ma Magyarországon a szemét 70, hangsúlyozom, 70 százaléka megy a lerakóba. Ez az arányszám, mondjuk, Németországban 1 százalék, Ausztriában pedig 3 százalék. Nincsenek olyan messzire tőlünk ezek az országok. Budapesten 2011-ben naponta csaknem 2400 tonna hulladék keletkezett, de egy vidéki nagyvárost, például városomat, Miskolcot említve, ez a szám 2011-ben napi 173 tonna volt.

Ez a szemét vagy hulladék, amit mi a háztartásainkból kidobunk, talán furcsán hangzik, de értékkel bír. Nemcsak környezetvédelmi, hanem nemzetgazdasági szempontokból is fenntarthatatlan az a rendszer, ami eddig működött. A törvényjavaslat, nagyon helyesen tehát, egy olyan osztályozási rendszert alakít ki, ami arra ösztönzi a szolgáltatókat, hogy ne csak lerakókat építsenek, hanem kezeljék a hulladékot, válogassák szét, hasznosítsák újra azt.

(10.40)

Hozzászólásomat összegezve úgy gondolom, hogy az egész koncepció, amit a környezetvédelemért felelős tárca kidolgozott, hosszú távú gondolkodásra vall, és a fenntartható fejlődés bizottsága tagjaként minden olyan kezdeményezést, ami a fenntarthatóság irányába mutat, támogattam eddig is, és támogatni tudom a jövőben is.

Kérem a törvényjavaslat támogatását. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  42  Következő    Ülésnap adatai